Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-26 / 47. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 26. A módszer hatására harminc százalékkal is több eső eshet Az Öresund-szoroson átívelő, a két skandináv ország közötti hidat július 1-jén adják át a forgalomnak Elsózzák a felhőket HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ki ne gondolt volna már arra, hogy befolyásolja az időjárást. Aszályos időszakokban minden népnél csatasorba állították a varázslókat, hogy csináljanak esőt. Ez néha sikerült is, főleg ha esőfelhő volt a láthatáron. A tudomány is ismer egy esőcsináló praktikát már lassan ötven éve: ezüst-jodid- vagy szárazjégszemcséket kell szórni a megfelelő felhőkbe, és ki lehet váltani a vízcseppek növekedését. Bár a jelenséget ismerték, ez idáig még nem sikerült elfogadható magyarázatot találni. Egy új eljárás azonban lehetővé teszi »jelenség értelmezését, segítségével Dél-Afriká- ban és Mexikóban jó eredményeket sikerült elérni. A „varázslat” során apró kálium-klorid és nátri- um-klorid (konyhasó) kristályokat szórnak a felhőkbe. Ezek a kristá- lyok kondenzációs magokként szolgálnak a cseppképződéshez, mivel magukhoz vonzzák a felhőben levő párát. A folyamat sebessége fontos a siker szempontjából, mert egy arra alkalmas kumulusz- felhő gyakran fél óra alatt feloszlik, és addig nem nőnek meg eléggé az esőcseppek, akkor elmarad az eső. A megoldásra egy azóta elhunyt dél-afrikai légkörfizikus, Graeme Mather jött rá. Úgy tíz évvel ezelőtt feltűnt neki egy felhő, amelyből nyakló nélkül ömlött az' eső. A kondenzációs magok elemzésekor kiderült, hogy higroszko- pikus (vízszívó) sószemcsék kerültek a felhőbe. Csakhamar kiderítette a só eredetét is: a felhő egy papírgyár kéményének füstjével keveredett. A lelkes dél-afrikai kutatócsapat ezután hosszú kísérletezésbe kezdett. A papírgyár által kibocsátott füstnek megfelelő keveréket juttattak a környékre tévedt esőfelhőkbe. Kiderült, hogy az így kezelt felhők 30 százalékkal több esőt adtak, mint egyébként. A kísérletet amerikai kutatók Mexikó fölött megismételték, és hasonló vagy még jobb eredményre jutottak. A higroszkópikus sók a felhők alsó rétegeibe kerültek, ahol az apró vízcseppek találhatók. A régebbi módszer azért volt kevésbé hatékony, mert a jodidszem- csék csak a felső rétegekben található túlhűtött vízcseppeket alakították át. A legújabb eredmények még azonban nem adnak reményt az aszályos területek felszámolására. (N-g) Kevesebb csavarral gyorsabban gyógyul a csont Kell egy kis mozgás HÍRÖSSZEFOGLALÓ A csonttörések kezelésében az elmúlt években szemléletváltás történt. A bonyolultabb, súlyosabb törések gyógyításának alapszabálya volt, hogy az anatómiai helyzet helyreállítása után a csontvégeket fémlemezekkel és csavarokkal egymáshoz nyomva a lehető legszilárdabban rögzíteni kell, és teljes nyugalomban tartva kell várni a gyógyulást, a csontvégek összeforrását. Újabban a rögzítőszerkezetekben takarékosabban bánnak a csavarokkal úgy, hogy terhelés alatt a rögzítőlemez kismértékben deformálódhat. Megfigyelték ugyanis, hogy az ilyenkor létrejövő mikroelmozdulások elősegítik a gyógyuláshoz szükséges, a két csontvég között kialakuló csontszövet (kallusz) képződését. (FÁZ) A matrózt kutyájával együtt sodorta el a tengerár Értékes pisai lelet HÍRÖSSZEFOGLALÓ A férfi kinyújtott kezében halálában is a kutyát szorította. A régészek szerint egymásba kapaszkodva haltak meg. Erre vall az a római kori lelet, amely a pisai ferde torony közelében lévő lelőhelyen került elő. Tavaly Pisában egy római kori kikötő maradványaira bukkantak, benne 10 elsüllyedt hajó darabjaival. A kikötőt - amelyet tengeri Pompejinek neveztek el - a kortárs történetírók sem említették, létezése teljesen ismeretlen volt a szakértők előtt egészen előkerüléséig. A lelőhelyen azonban ezt megelőzően egyetlen emberi maradványra sem akadtak. Többek között ezért is csak találgatják a régészek, mi okozhatta az ókori tragédiát. Néhányan azt feltételezik, hogy egy éjszakai árapály hullámai felborították és elsüllyesztették a lehorgonyzón: hajókat. A most előkerült lelet ezt a verziót látszik alátámasztani. A férfi, akit Stefano Bruni, a régészcsoport vezetője matróznak tart - noha ez még nincs bizonyítva -, a csapdosó hullámokban talán megpróbált kiúszni a partra, de négylábú barátját sem akarta sorsára hagyni, és lehet, hogy éppen ez okozta a vesztüket. (Discovering Archeology) „Mogyoróvaj-diéta" az egészséges szív érdekében? Érdemes változtatni eddigi étrendünkön HjRÖSSZEFpGbUÓ Lehetséges, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére kidolgozott koleszterincsökkentő, alacsony zsírtartalmú diéták nem a legcélravezetőbbek. Kris-Etherton és munkatársai a Pennsylvaniai Állami Egyetemen az egyszeresen telítetlen zsírok hatásának vizsgálatából megállapították, hogy fogyasztásuk kifejezetten ajánlatos: a bennük gazdag (34-36 százalékos) étrend átlagosan 20 százalékkal, míg a zsírszegény (25 százalékos) diéta csupán 12 százalékkal csökkenti a kockázatot. A telített zsírsavakat szénhidrátok helyett telítetlen zsírsavakkal helyettesítő étrendben a zsírokat olíva- és földimogyoróolaj, vagy - mogyoróvaj váltja ki. A hatásvizsgálatban résztvevő 22 személy közül a legjobb eredmény (16-25 százalékos kockázatcsökkenést) azokban értek el, akikben az LDL- koleszterin kezdeti értéke a legmagasabb volt. További előnye e diétának, hogy miközben az LDL szintjét csökkenti, nem változtatja meg a HDL-koleszterin szintjét, amelyet viszont számos más étrend (nem kívánt mellékhatásként) szintén csökkent. A kutatók az olívaolaj- és a mogyoróvaj-diéta hatását egymással is összehasonlították: az előbbi esetben 26 százalékos, míg az utóbbiban 21 százalékos volt a kockázatcsökkenés, emellett viszont a mogyoróvaj előnyére szól rendkívül magas (25-30 százalékos) fehérjetartalma, amely egyéb szempontokból ugyancsak kívánatos. (É. T.) Elkészül a dán-svéd szuperhíd Az Öresund-híd utolsó elemének beemelése. Dániából immár hajó nélkül juthatunk Skandináviába. (Fotó: HVG) Bár az Öresund-szoroson átívelő, a két skandináv ország között állandó összeköttetést teremtő szuperhidat csak idén július 1-jén adják át a forgalomnak, az utolsó hídelem tavaly augusztusi beemelése óta már áll a világ jelenleg leghosszabb és legdrágább függőhídja, amelytől azt várják, hogy egyetlen gazdasági térséggé változtatja a két hídfő körzetét. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Az autóút építésével és a vasúti sínek fektetésével a finiséhez érkezett az évszázad legnagyobb skandináviai építkezése, a dán fővárost a svédországi Malmővel összekötő tengeri alagút, illetve függőhíd megépítése. A két part közötti közel 16 kilométeres távolságot kétszer kétsávos autóút és két vasúti sínpár hidalja át, három nekirugaszkodással Koppenhágából 4 küométer hosszan négy tenger alatti alagút - külön-külön fut a két vasúti sínpár és a közút két iránya - vezet egy mesterséges szigetre, újabb 4 kilométert ezen az újdonsült szárazföldön tehetnek meg a kerekeken gördülő „tengerjárók”, majd egy 7,8 küométer hosszú, a tengerbe ágyazott betonpilléreken nyugvó emeletes híd következik, amelynek felső szintjén az autók, az alsón a vonatok fúrnak. Az átvezetés mindkét végén - az alagút bejáratánál és a malmöi hídfőnél - látványos közúti csomópont épült. A híd középső része egy 1600 méteres, kábelkötegek tartotta függőhíd - a legnagyobb ilyen a világon -, amelynek utolsó elemét tavaly augusztusban emelték be. A kivitelező az Öresundkonsortiet nevű konzorcium, amelyben felefele arányban egy dán és egy svéd állami építőipari cég, az AS Öresund és a Svedab AB vesz részt, alvállalkozók sokaságával együttműködve. A több mint 4 milliárd eurós beruházás költségeit állami garanciával kibocsátott kötvények fedezik, amelyek értékét a beszedett útdíjakból törlesztik majd, a számítások szerint mintegy harminc év alatt. Az építtetők már az első esztendőben napi 11 800 járművel számolnak, s úgy kalkulálnak, hogy ez a forgalom idővel még nőhet is. A mind műszaki, mind gazdasági szempontból merész és hatalmas vállalkozás - a munka legnehezét a 17 méter mélyen a tengerfenékbe süllyesztett 51 pillér, valamint az alagút egyenként 55 ezer tonnás gyűrűinek elhelyezése jelentette - legnagyobb problémája a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele volt. A zöldek mindkét országban hevesen ellenezték a tervet, ami Dániában 1994-ben még kormányválsághoz is vezetett. Az Északi- és a Balti-tenger találkozásánál fekvő keskeny Öresund-szoros ugyanis oly sekély, hogy attól féltek, a híd sűrű betonpillérei megakadályozzák a tengervíz ide-oda áramlását, ezzel veszélyeztetve a már enélkül is súlyosan szennyezett Balti-tenger érzékeny ökológiai egyensúlyát. A vitát végül kormányzati megállapodás oldotta fel. Ez előírta a kivitelezők számára, hogy az építmény egyáltalán nem akadályozhatja a vízáramlást, és hogy a tengerfenéken végzett munkálatok következtében a tengerszint nem csökkenhet 5 százalékot meghaladó mértékben. A legkritikusabb szakasz a kábelhíd volt, amit olyan magasra kellett építeni, hogy a nagy tengerjáró hajók is átférjenek alatta, ugyanakkor olyan fesztávúra, hogy az áramlást ne gátolja. A négy fő kábeltartó pilon 204 métert emelkedik ki a vízből, a hídpá- lya pedig 65 méterrel van a tenger- szint fölött. Ami az ilyen volumenű beruházásoknál nem kis bravúr, sikerült tartani a tervezett beruházási összegeket. A kivitelezésről kötött kormányközi egyezmény értelmében - a könnyebb ellenőrzés végett - a költségvetés minden tételét dán koronában, 1990-es árakon tüntették fel. Finanszírozási gond nem adódott, mert a svéd és dán kormánygaranciával kibocsátott kötvények feltételei igen kedvezőnek bizonyultak az euróra készülő, monetáris szigorral áthatott európai pénzpiacon. Tavaly és az idén a konzorcium 2,5 százalékos reálkamatot fizet a hitelezőknek, s ez később, már a hídpénz szedése után emelkedik 4 százalékra. Az útdíjakról egyelőre csak any- nyit lehet tudni, hogy a vasúttársaságok évi 300 millió koronát fizetnek az átkelésért; a gépkocsik taksáját még nem állapították meg, de egy áthaladás aligha lesz olcsóbb 10 eurónál. A szuperhíd 10-12 percre rövidíti le a komphajóval jelenleg háromnegyed órás átkelést, s mintegy 30 percre az utazást Malmö és Koppenhága között. Ez jelentős fellendülést hozhat a két térség - a dán Zealand és a svéd Scania - számára, ahol jelenleg 3,5 millió ember él, és ahol a dán és a svéd együttes össztermék 25 százalékát állítják elő. Anders Olshov, a Merita Nordbanken - a Financial Timesnak nyilatkozó - elemzője szerint gazdaságüag ez a térség már ma is az előkelő tizenegyedik helyen áll az Európai Unióban, megelőzve például Birmingham vagy Stuttgart környékét. Ma azonban a malmöi cégek nem a csupán ugrásnyira lévő Koppenhágához, hanem a mintegy 600 küométer távolságra fekvő svéd fővároshoz, Stockholmhoz kötődnek inkább, s hasonló a helyzet a másik parton is, így előnyös együttműködések maradnak kihasználatlanul. Most, hogy szorossá válik a kapcsolat a két part között, további fellendülés várható, a prognózisok szerint akár meg is duplázva a térség ipari termelését. A Fredrik Nüsson svéd kutató, a lundi egyetem tanára által az öresundi híd várható társadalmi hatásairól végzett szociológiai kutatások eredménye szerint pedig az új kapcsolat az egymásról alkotott kép gyökeres átalakulását és a máig élő kölcsönös tartózkodás oldódását is segíti majd az egymással egészen a múlt századig háborúk sorát vívó két nép között. (A HVG nyomán) A Napunk és a kozmikus időjárás. Az idén, 11 év elteltével esedékes a napfolttevékenység következő maximuma. Megkezdődhet a sarlcifény-vadászat 2000 a háborgó Nap éve lesz? (Illusztrációs felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Megfelelő körülmények esetén az idén nálunk is látható lesz sarki fény a napkitörések nyomán felerősödő geomágneses tevékenységnek köszönhetően. Napkitöréskor megnő a Nap felől áramló plazma sűrűsége és sebessége. Ennek közvetlen hatásától megóv minket a Föld mágneses tere, de érzékelhetjük a geomágneses viharok miatti esetleges műholdas kommunikációs zavarokat. Az idén esedékes a napfolt- tevékenység következő maximuma. A jelenség körülbelül 11 évente erősödik fel, de valójában 22 éves periódusról van szó, mert a Nap mágneses tere ennyi idő alatt válik a korábbihoz hasonlóvá. A jelenségkörben a mágnesességé a főszerep, ehhez kapcsolódnak a napfoltok, a napkitörések, a protuberanciák (az izzó gáztömeg kiemelkedése a Nap koronáján túl) és a koronális anyagkilövellések (a továbbiakban CME-k) is. Ez utóbbi következett be február 17-én. Ekkor a CME egy napfoltcsoportban megjelent flerhez kapcsolódott, de ezektől függetlenül is létrejöhet a jelenség. Habár földi léptékkel mérve óriási energiák szabadulhatnak fel a Nap felső légkörében, a Nap egészéhez képest ezek elenyészőek. A Napéhoz hasonló, de annál gyakran intenzívebb aktivitás megfigyelhető más csülagok- nál is. Bár a távoli égitestek foltjait nem láthatjuk a legnagyobb távcsövekkel sem, a csillag fényességének változásaiból következtethetünk rájuk, sőt a Napéhoz hasonló aktivitási ciklusok is kimutathatók. A most megfigyelt CME érdekessége az volt, hogy a küökődött anyag a Föld felé mozgott. A Napból távozó plazmacsomó gyorsan tágul, mérete a küökődés után nem sokkal a Nap méretét is meghaladja. így a Föld irányából nézve úgy tűnik, mintha az egész Napot magába foglalná a közeledő anyag. Mindez elég gyakori jelenség. A naptevékenység nyugodt időszakában heti egy, a maximum idején napi 2-3 CME figyelhető meg igaz, ennek csak töredéke indul a Föld irányába. Az, hogy eddig nemigen hallhattunk róla, azért van, mivel a földfelszínről nem figyelhető meg. A SOHO mesterséges hold viszont távoli ultraibolya fényben készít képeket a napkorongról, a felvételeken megfigyelhetők az anyagki- löveüődések is. A Nap felől állandóan áramlik plazma - ez a napszél. A CME után megnőhet a napszél sűrűsége és sebessége. Egy másik mesterséges égitest, a Nap és a Föld között, a bolygónktól kb. 1,5 millió km-re lévő ACE állandóan méri a napszél paramétereit. A napszél erősödését körülbelül egy órával azelőtt jelzi, hogy az a Földet elérné. A Föld mágneses tere megvéd bennünket a napszél közvetlen hatásától. A koronáhs anyagkilökődések vagy más aktivitási folyamatoktól megnövekedett napszél azonban geomágneses viharokat okozhat, ennek pedig kommunikációs zavarok lehetnek a következményei akár a műholdas kapcsolatokban is. A sarki fény nevű természeti jelenség is ennek köszönheti létét. Az idei CME-t nem követte sarki fény, de hasonló, a Föld felé irányuló kitöréseket követően akár területünkről is megfigyelhetjük. A napszéladatok ismeretében beszélhetünk „kozmikus időjárásról”. (A Világgazdaság nyomán)
