Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-25 / 46. szám, péntek

Kultúra

ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 25.

SZÍNHÁZ

POZSONY

NEMZETI SZÍNHÁZ: Szerelmi bájital 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Stuart Mária 19 KIS SZÍNPAD: Oleanna 19 a.ha SZÍNHÁZ:

Antigoné 19

KASSA

ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Meséről mesére 10

KOMÁROM

JÓKAI SZÍNHÁZ: Jó estét nyár,jó estét szerelem 10,15

NYITRA

ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Gyilkosságok és gyengédségek 19

' TATABÁNYA

JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról 19

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Toy Story 2. (am.) 15, 17 South Park (am.) 19, 20.45, 22.15 OBZOR: A csontember (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Sztárom a párom (am.) 15.15, 17.30, 20 YMCA: Anna és a király (am.) 15.30,18, 20.30 TATRA: Amerikai szépség (am.) 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: Anna és a király (am.) 17.45, 20.30 Toy Story 2. (am.) 15.30,18 South Park (am.) 20.30 Acid House (am.) 17.30,

20 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész (szl.-cseh) 18.45 Hatodik érzék (am.) 18.30,20.30 A csaj nem jár egyedül (am.) 17.30,

21 Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) 17, 20.30 Az öldöklő angyal (mex.) 18 A három veterán (cseh) 19.30

KASSA

ÚSMEV: Amerikai szépség (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Két apának hány a fele? (fr.) 16.15, 19.15 CAPITOL: A félkegyelmű visszatér (cseh) 15.45, 18, 20 DRUZBA: Harcosok klubja (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Toy Story 2. (am.) 16, la South Park (am.) 20

DÉL-SZLOVÁKIA

DUNASZERDAHELY - LUX: Az átok (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ PANORÁMA: Anna és a király (am.) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Meghitt fészkek (cseh) 16.30, 19 SLOVAN: Két kéz (ausztrál) 19 GALÁNTA - VMK: Vadiúj vadnyugat (am.) 15.30, 17.30 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Fergeteges forgatás (am.) 18 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: A legkedvesebb bárom (am.) 18

GYŐR

CINEMA CITY: Asterix és Obelix (fr.) 13.15 A napfény íze (am.) 17.15 Amerikai szépség (am.) 15,17.30, 20, 22.30 Zuhanás (am.) 17.30, 22.30 Stigmata (am.) 15.30,17.45, 20, 22.15 Amerikai pite (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Hatodik érzék (am.) 15, 20.15,22.30 Kétszázéves ember (am.) 15,20 A szörny (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Tarzan (am.) 13.30, 15.30 Rosszfiúk (magy.) 17.45, 20, 22.15 Sivatagi cápák (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Anna és a király (am.) 14.30,17.30, 20.30 Árvák hercege (am.) 14.45,17.15,19.45, 22.15

Jirí Jahelka alkotásai a Marat Art Galériában

Különleges ékszerek

ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ

Három rövidfilm a harmincegyedik Magyar Filmszemléről. Reneszánszát éli egy méltatlanul elfelejtett műfaj

Vaddisznóragu Esterházyval

Esterházy Péter nemcsak írni - enni is szeret (Somogyi Tibor felvétele)

Pozsony. Különleges ékszerek kiállítására invitálja a látogatókat a Marat Art Galéria.

Az alkotó, Jirí Jahelka napjaink cseh ékszerművészetének egyik legjelentősebb egyénisége. Szokatlan, futurisztikus darabjait saját bevallása szerint a technika és az építészet iránti csodálata ihleti. Így nem meglepő, hogy nem a hagyományos nyersanyaggal dolgozik. Az ezüst helyett az alpakkát, az ébennel kombinált acélt és

az ipari kor elemeit, a csavarokat, a plexiüveget részesíti előnyben. Jirí Jahelka munkásságát illetően ékszerművészet helyett pontosabb body-artról, azaz testművészetről beszélni, hiszen alkotásai méreteikben is túlnőnek a megszokott ékszereken, ezenkívül sok esetben valóban testre szabottak, mert kivitelezésük során a művész figyelembe veszi konkrét viselőjük fizikai, anatómiai adottságait. Jahelka alkotásait március 17-ig láthatja a pozsonyi közönség. (me)

Régi zsáner éled újra a magyar filmrendezők körében. Az elmúlt néhány év termését látva egyre bizonyosabb: visszanyeri létjogosultságát a rövidfilm. Erre utal az idei budapesti szemle is, amelyen a kísérleti és kisjátékfilmek kategóriájában 27 alkotást a versenyben, harmincat pedig versenyen kívül vetítettek.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Hogy mi a különbség egy rövidfilm és egy (egész estét betöltő) játékfilm között? Ez utóbbi időtartama minimum 80-90 perc, a kisjátékfilmé pedig 7 és 50 perc között mozog, de az esetek többségében általában fél óra. Ami egy normál hosz- szúságú játékfilmmel párosítva elfogadható a moziban, és önálló alkotásként bemutatható a televízióban is. Gondoljunk csak Huszárik Zoltán rövidfilmjeire, az Elégiára vagy a Capriccióra, de például szolgálhat Szabó István Te című filmkölteménye is. Ezek a magyar filmművészet legszebb gyöngyszemei közé taztoznak. Tíz, húsz vagy harminc percben megmutatni egy sorsot vagy többek megdöbbentő (netán megmosolyogtató) helyzetét mindig nehezebb, mint két-három (vagy még ennél is több) órában elmesélni mondjuk egy család három generáción átívelő történetét. A minőség persze független a film terjedelmétől. Mindkét műfajban vannak jó, rossz és még rosszabb alkotások. De mert a rövidfilmekhez kevesebb pénz (és kevesebb celluloidszalag) kell, a pályakezdő rendezők egyre gyakrabban kisjátékfilmmel indulnak a pályán. Ugyanakkor a már befutott, jó nevű alkotók is szívesen művelik a műfajt, amelynek törvényei legfeljebb annyiban térnek el a nagyjátékfilm szabályaitól, hogy a sztorit tömöríteni kell. Ám ha az alkotó jól tömörít, akkor a kisjátékfilm értéke egyenlő a dúsabb történetet felölelő nagyjátékfilm értékével. Ezért sem véleden, hogy a mostani szemlén olyan rendezők is jelen voltak rövidfilmjeikkel, mint Gothár Péter, Xantus János és Salamon András, akik már nem tartoznak az ifjú titánok csapatába. Hármójuk közül, de a versenyfilmek mezőnyét nézve is számomra a legtisztább s legmeghatóbb munkát Salamon András kínálta a Szeptemberrel. A Zsötem (1991) és a Közel a szerelemhez (1998) nagy sikerű rendezője abban a műfajban is jeles, amelyre méltán büszke a magyar filmes szakma. Dokumentum- filmjeivel (Hajléktalanok, Cigányok, Gyerekek a városban, Egy vidám nap a szeméttelepen, Elhagyott emberek, Koldusgyerekek, ElÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Kassa. A feleimben foglaltak egy kis megszorítással kezelendők, mivel nem Kassa egész területén spriccelhetnek szabadon a magukat művészeknek, a graffitit pedig művészetnek tartó falfirkászok, hanem csak két, meglehetősen frekventált helyen. A Moldavská utcai körforgalom közelében felállított két óriás- billboardra, valamint a Lokomotíva stadion kerítésén lévő hasonló nagyságú felületre. Az óriás hirdetőtáblák kivitelezésére és „szervizére” szakosodott kassai Rabaka cég ezzel a hónap végéig tartó akcióval kíván kedveskeni a firkálóknak, akik gyakran megkeserítik' a cég dolgozóinak életét, és nem utolsósorban többletkiadásokra kényszerítik őket. Az ötlet nevelő hatásában bízva állították fel az üres táblákat, amelyek „igénybe vételét” követően a graffitiművészek vélhetően ritkábban rongálják majd a Rabaka cég termékeit. Február végén a táblák

veszett család) mindig az elesettek, a kisemmizettek, az elnyomottak, a „mások” oldalán áll. Munkái hitelesek és végtelenül humánusak. Ennél többre filmrendező nem is törekedhet. Szeptembere 32 perc egy fiatal házaspárról, akik egy nagyváros peremén éldegélnek jobb napokra, szebb évekre várva. Mostani életük ugyanis nem éppen emberhez méltó. A férj (Méhes László) hol dolgozik, hol nem, de inkább nem. Felesége (Börcsök Enikő) meg egyáltalán. Augusztus van, fiuk pár nap múlva iskolába megy. Meg kellene venni a szükséges dolgokat, csak éppen nincs miből. Táska, tolltartó, füzetek... Közben tejre, kakaóra sem mindig futja. Szobájuk és konyhájuk ragyog a tisztaságtól, érzelmi világukra csak a pénztelenség vet széles árnyékot. „Én most egy kicsit éhesebb vagyok, mert hamar keltem - meséli az apa. - Ha tovább tudok aludni, akkor valahogy átmegyek azon az éhességi ponton, vagy éhességi szakaszon, nem tudom, miért. És akkor nem vagyok éhes egész nap. Csak délután, olyan három-négy körül fájdul meg a fejem, de azt meg ki tudom már masszírozni, és kibírom akkor már estig.” Közben vészesen közeleg a szeptember, az asszony meg a fülét rágja, mi lesz a gyerekkel. Mert ami kell, az kell. Azt meg kell venni - vagy... Igen, ez az Apa lop. Bemegy a boltba, kabátja alá pakolja a szűkismét eredeti rendeltetésüknek megfelelően, azaz reklámcélokra lesznek használva, a kész művek azonban nem vesznek örökre a feledés homályába, a következő interneteimen szemlélhetők meg: www.rabaka.miesto.sk

. Szlovákiának ez az első internetes graffi- tikiállítása. Ha a mostam, úttörő jellegű akció sikeres lesz, több keletSzlovákiának ez az első internetes graffitikiállítása.

szlovákiai városban rendezik meg a közeljövőben, természetesen Kassán is folytatása következik. Ezzel a kísérlettel egy időben a Rabaka alkalmazottai a sajtó és az elektronikus médiák segítségével szeretnének hatni a firkálókra, hogy csak a firkálásra kijelölt helyeken tevékenykedjenek, mindenki nyugalmának érdekében, (juk)

séges dolgokat, a pénztárnál észrevétlenül kicserkészi az iskolatáskát, fizet valami apróságért, és bűntelen arccal távozik. Gyereke kint, az üzlet előtt, mindenbe beavatva. Körülbelül ennyi a történet, de ez a 32 perc tömény dráma, a legfinomabb hangon elmesélve. Nem akarom senkihez sem hasonlítani Salamon Andrást. Nem mondom, hogy a hatvanas évek legjelesebb filmrendezőinek a nyelvét beszéli, noha mondhatnám. Fekete-fehér filmjeiA legtisztább s legmeghatóbb munkát Salamon András kínálta.

vei Forman, Menzel és Schorm szólt így a nézőkhöz, mint ő. Úgy érinti meg az ember lelkét, hogy a hatásvadászatot messziről kerüli. Papp Gábor Zsigmond negyvenperces munkáját, az Esterházy-vacso- rát a nem fikciós filmek kategóriájában vetítették. Igazi desszertkülönlegesség: Esterházy Péter, a kortárs magyar próza külföldön is elismert képviselője, akinek legutóbb az osztrákok adományoztak magas kitüntetést (az Európai Irodalomért) életéről, szokásairól, pályájáról cseveg vacsora közben. Nem éppen hagyományos kérdezz-felelekről van szó, hiszen az író és a riporter (Orsós László Jakab) egy kellemes

Szombaton reggel 8 órától H. Rudas Dóra várja a hallgatókat a Hétről hétre című publicisztikai magazinnal. Beszélgetés hangzik el Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének alelnökével. Ülésezett a külföldön menedékjogért folyamodó romákkal foglalkozó bizottság - ezzel kapcsolatban nyilatkozik Csáky Pál miniszterelnökhelyettes. A műsorban egyebek között szó lesz még egy emberjogi konferenciáról és a munkanélküliség alakulásáról. 11.30-kor a Hazai tükörben Búcsra látogatunk. 13 órakor az Irodalmi mozaikban Balassi Bálintról lesz szó. A hallgatók azt is megtudhatják milyen emlékek kapcsolódnak Komáromban Jókaihoz, és milyen Jókai-emléke- ket őriznek a budapesti Irodalmi Múzeumban. Kaland az élet című műsorunkban, 15 órakor, Mila Haugová költőt, műfordítót ismerhetik meg, akinek a napokban jenyárestén a Fészek udvarán hódolnak étkezési szenvedélyüknek, s miközben jókat falatoznak, ráérősen cseverésznek. „Scampitnem fogunk enni” - állapítja meg Esterházy. „Azt nem” - hagyja rá a riporter. „És miért nem?” - kérdez vissza az író. „Biztos nem friss” - véli Orsós. „Mert messze van a tenger” - szól szelíden vacsoratársa. Aztán azt mondja: „Az Esterházy-rosté- lyos veszélyes dolog. Azt mindenhol közepesen csinálják.” Ezért választ valami mást. Vörösboros vaddisznóragut mandulakrokettel és áfonyaöntettel. Még akkor is, ha a krokettel szemben fenntartásai vannak. S miközben látom-hallom őt, eszembe jut azok névsora, akik az osztrák állami díjat már korábban megkapták. Havel, Ionesco, Mrozek, Pinter, Kundera, Salman Rushdie. Ők vajon milyen fogás mellett döntenének a Fészekben, és mennyire nyílnának meg falatozás közben?

Fülöp Levente, a tizenöt éves erdélyi szolgalegény a teljes énjét adja Moharos Attila S immár itt vagyok című, döbbenetes erejű dokumentumfilmjében. Erdély, úgy látszik, még mindig a nagy lehetőségek tárháza a „tudósítók” körében. Moharos Attila ez idáig rendezőasszisztensként működött (legutóbb a Jadviga párnájában), s a jelek szerint nem keveset tud már a szakmáról. Tizenhat perces munkájában (Körtési Béla sajátos színvilágú, szinte festett mozgóképeivel) egy koravén kamaszfiú nyomába szegődik, akire igazi szolgasorsot mért az élet. Fülöp Leventét gyerekcselédnek adták a szülei, de a maga módján így is boldog. Testvérei ugyanis árvaházba kerültek. Alkoholista szülei egyedül őt hagyták meg „szabadnak”. Levente két évet járt iskolába, épp hogy megtanult írni-olvasni. Számolni már a juhokat szokta a szabadban, előző gazdájánál, ahol nem érezte jól magát. János bácsinál most jobb neki, pedig itt sem arany az élete. Reggeltől estig gürizik, hóban-sárban, télen- nyáron ugyanaz a munkája. Nagy az állomány, népes a csorda. A paraszti lét mindennap megköveteli a magáét. Levente pedig minden erejével dolgozik. Élete monoton zajlik a „megállt” időben, komótos, öreges léptei elvesznek a sártengerben.

Hogy milyen sors vár ezekre a filmekre? Moharos Attila dokumentuma az oberhauseni fesztiválon képviseli majd a magyar színeket, s onnan utazik tovább a világba. Salamon András filmjét már bemutatta a televízió, Papp Gábor -Zsigmond Esterházy-portréját még csak most tűzi műsorára. Két sorozat vagy két szórakoztató műsor között ajánlom szíves figyelmükbe.

lent meg magyarul írt verseinek válogatása. Vasárnap: 8 órakor hírek. Utána A héten történt című rovat jelentkezik. 8.30-kor a gyerekeknek szánt ismeretterjesztő műsorban arról lesz szó, mi a művészet, koronként hogyan változik a közízlés. A katolikus félórában Galgóczi Rudolf keszegfalvi plébános elmélkedik. 10.05-től a Randevúban kiderül, hogy a komáromi kis gimnazisták hol szeretnének éni. Beszámolunk a gútai Ki mit tűdről és a Magas-Tátrában megrendezett nemzetközi ifjúsági sítúráról. A szerkesztő Csenger Ferenc. 14.05- kor Mayer Judit az idegen szavak helytelen fordításáról szól. A 15 órakor kezdődő Kulturális körkép tartalmából: Szabó G. Lászlóval a legutóbbi magyar filmszemléről beszélget a szerkesztő; Mit kínál a Prágai tükör legújabb száma?; A lakszakállasi éneklőcsoport farsangi népdal- és nótaestjén készült felvételekből adunk ízelítőt a néprajzi összeállításban 15.30-tól. (-tek)

Jirí Jahelka és testre szabott fejéke (TA SR-felvétel)

Pár napig szabadon „garázdálkodhatnak" a graffitisek

Három üres billboard

A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak

Hétvége a rádióban

MÜSORAJÁNLÓ