Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-23 / 44. szám, szerda
10 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 23. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 7. számában feltett kérdésre a héten 611 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Lőrincz Albert losonci, Mátyás László kőhídgyarmati és Palme Sarolta berzétei olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 2000-ben. (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36. §-a alapján a nyeremények összegéből 20 % jövedelemadót vonunk le.) Zenés klub a Borostyán együttessel Komárom. A Borostyán együttes holnap 17 órai kezdettel tartja újabb klubestjét, ezúttal a Madách Posonium Kultúra könyvesboltjában. Vendég Pálmai Gábor komáromi énekes-gitáros, aki saját lírai dalait adja elő. A havonta jelentkező klub célja a megzenésített versek népszerűsítése és különböző más műfajok előadóinak, képviselőinek a bemutatása, (ú) Bemutatkozik a Fórum folyóirat Párkány. Holnap 18 órakor a Balassi Klubban (Csemadok-ház) mutatkozik be a Fórum Társadalomtudományi Szemle, amelynek idei első számában egyebek között a párkányi népszavazásokat elemző tanulmány is megjelent. Az est vendégei Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója és Ollós László, a lap főszerkesztője, (hgy) Farsangi népszokások a Vámbéryben Dunaszerdahely. Holnap 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban a Lilium Aurum Kiadó Farsangi népszokások címmel estet rendez. Előadást tart Marczell Béla néprajzkutató, tanár. Közreműködik a Csallóközi Népdalkor, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger 19 KIS SZÍNPAD: Liliom 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Jó estét nyár, jó estét szerelem 11.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Toy Story 2. (am.) 15, 17 Hatodik érzék (am.) 18.45 Amerikai szépség (am.) 20.45 OBZOR: Amerikai szépség (am.) 15.30, 18 Harcosok klubja (am.) 20.30 MLADOST: A csaj nem jár egyedül (am.) 15.15,17.30, 20YMCA: A csontgyűjtő (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Amerikai szépség (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Harcosok klubja (am.) 15,17.45, 20.30 Toy Story 2. (am.) 15.30, 18 Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) 20.30 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész (szl.-cseh) 18.45 Hatodik érzék (am.) 18.30, 20.30 Ronda ügy (am.) 17.30 Nyolc mm (am.) 20.30 Viridiana (sp.) 18 8 és 1/2 nő (ang.-hol.) 20.30 A három veterán (cseh) 19.30 KASSA ÚSMEV: Amerikai szépség (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Két apának hány a fele? (fr.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) 15.15,18, 20 DRUZBA: Toy Story 2. (am.) 16, 18, 20 TATRA: A csontgyűjtő (am.) 15.30,17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY-LUX: Kísértetkastély (am.) 17.30,20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tea Mussolinival (am.) 17,19.15 LÉVA - JUNIOR: Az uradalom (cseh-am.) 16.30,19 GALÁNTA - VMK: Bigyó felügyelő (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: A 13. harcos (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A tábornok lánya (am.) 18 GYŐR CINEMA CITY: Asterix és Obelix (fr.) 13.45,16,18.15 A napfény íze (am.) 20.30 Amerikai szépség (am.) 15,17.30, 20 Harcosok klubja (am.) 14.15,17,19.45 Zuhanás (am.) 14.45,17.15,19.45 Stigmata (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Amerikai pite (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hatodik érzék (am.) 13, 15.15,17.30, 20 Kétszázéves ember (am.) 15, 17.30, 20 A szörny (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Tarzan (am.) 13.30,15.30 Rosszfiúk (magy.) 17.45,20 Luciano Pavarotti, a világhírű tenor is vendége lesz a legnagyobb olasz könnyűzenei seregszemlének, a jubileumi, ötvenedik San Remó-i dalfesztiválnak. Az eseményre nem egyedül, hanem barátnőjével, Nicoletta Mantovanival érkezett. (TA SR/EPA-felvétel) Hamar Dániel: „Még él a vélekedés, hogy a népzene amatőrök által játszott, kicsit komolytalan dolog." Átértelmezett Bartók-anyag „Az volt az érzésem, hogy ez a zene rólam szól, pont rólam." (Dömötör Ede felvétele) Több mint negyed százada van a pályán a Muzsikás együttes. Művészi teljesítményük elismeréseként megkapták a Kossuth-díjat. A magyar népzenét elvitték börtönbe és királyi palotába egyaránt - meséli az együttes tagja, Hamar Dániel, akivel legutóbbi albumukról és az általuk játszott népzene magyarországi és külföldi fogadtatásáról beszélgettünk. LAKATOS KRISZTINA Huszonöt év zenélés után készült el a Muzsikás Bartók-albuma. Hogyan született meg a lemez terve? Amikor elkezdtünk azon gondolkodni - ennek már másfél évtizede -, hogy valamilyen módon be kellene mutatni Bartók és a népzene kapcsolatát, megjelent egy lemez a Jánossy együttestől, akik párhuzamot vontak a Bartók által felhasznált dallamok és azok népzenei eredete között. Utána elfelejtettük a tervünket, azt mondtuk: megtörtént. De mindig bennünk motoszkált, hogy valami másfajta megközelítés lehetséges-e, hogyan lehetne megvilágítani ezt a kapcsolatot. Megpróbáltuk úgy elkészíteni ezt a lemezt, hogy ne a tudományos magyarázat legyen benne - hogy Bartók ezt és ezt a fonográf felvételt, ezt és ezt a dallamot ebben a művében használta fel, hanem megpróbáltuk megkeresni azt a népzenében, ami ezt az ifjú titánt, az ünnepelt zongoraművészt letérítette a pályájáról. A feltett kérdésre milyen választ fogalmaztak meg az albumon? Teljesen szubjektiven közelítettük meg a témát, hiszen a hetvenes években nagyon hasonló dolog történt velünk. Mi is teljesen más pályán indultunk el, ki-ki máshonnan érkezett, de a népzenével való kapcsolat meghatározta a további életünket. Elmondom a saját, szubjektív tapasztalatomat. Az volt az érzésem, hogy ez a zene rólam szól, pont rólam. Két ilyen csodát éltem át az életemben, koromnál fogva: az egyik a beategyüttesek, a Beatles megjelenése volt, és ugyanazt éreztem, amikor néhány évvel később a népzenével találkoztam. Hallottam dallamokat, és úgy éreztem, ezek pont azt fejezik ki, amit én most érzek. De ez természetes, mert pont ez a lényege a népzenének: hogy egyszerűen fejezi ki a legtermészetesebb érzéseket. Hogyan került a képbe, azaz a lemezre Alexander Balanescu, a román származású hegedűművész? Alexander Balanescu a jelen klasz- szikus zenei életének egyik fenegyereke, egy óriási tehetség. A New York-i Juilliard Art Schoolban végzett, ahol a legtehetségesebb zenészeket képzik. Amikor onnan kikerült, mindent tudott, amit egy hegedűsnek tudnia kell, de rájött, hogy ugyanazt tudja, mint az összes többi, és neki ez kevés volt. Mi kerestünk egy olyan zenészt, aki ismeri Bartókot, tudja Bartókot játszani, és nyitott ahhoz, hogy esetleg átértelmezze a saját Bartók-interpretáció- ját a népzene hallatára. Ismertük Balanescu tevékenységét, őt találtuk a legmegfelelőbbnek, és tényleg: meg is csinálta. Az elmúlt két-három évtizedben érzésem szerint alaposan megváltozott a népzene értékelése: bekerült a köztudatba, a városokba... De jó lenne, ha nekem is ez lehetne a véleményem! Úgy gondolom, hogy ez a köztudatba kerülés lassú. Mondok egy példát: kapcsoljuk be reggel a rádiót, és kezdjük el keresgélni az adókat. Fel lehet ismerni a szerb, a román, az ukrán adót, de hogy a magyar adó melyik, azt nem lehet megtudni - az akár amerikai is lehetne. Bármennyire is szeretnénk, hogy ez a zene ténylegesen része legyen a közgondolkodásnak, Bartók és Kodály hazájában még messze vagyunk ettől. Óriási dolog, hogy tízezrek vannak, akik számára ez a zene már az életük része, de milliók vannak, akik azt sem tudják, hogy létezik. Valamiféle változás mégis történt: az ember élete folyamán nem kerülheti ki a népzenét, úton-útfélen találkozik vele, már nem számít olyan egzotikumnak, ami után vidékre kell zarándokolni. Ez igaz. Aki meg akarja találni, az megtalálja. Tehát a lehetőség adott. Már ez is egy óriási dolog, mert emlékszem, az első időszakban egyetlen lemez létezett, ami ebből a hatalmas gyűjteményből közkinccsé válhatott. Ä Hungarotonnak volt egy válogatáslemeze abból a sok tízvagy százezer dallamból, amit a gyűjtők összeszedtek. Az összes többi kizárólag a tudósok - néhány tíz ember - számára hozzáférhető kutatási anyag volt. Ma már ezek is hallhatók, sokan vannak, akik ismerik, sokan tudnak táncolni... Ennek ellenére mégsem merem azt mondani, hogy a népzene benne lenne a köztudatban. Amikor tavaly, életünkben először az a hatalmas megtiszteltetés ért bennünket, hogy a Budapesti Zeneakadémián adhattunk egy koncertet, huszonhat év zenélés után, akkor is azt mondtam, hogy egy téglát szedtünk ki a falból, de a fal még ott áll. Az, hogy a Muzsikás felléphetett a Zeneakadémián, akkora elismerésnek, akkora gesztusnak számít? Meg kell mondanom, hogy nem volt egyszerű. Bizonyos mértékig tréfásnak tűnik, de csak azért léphettünk ott fel, mert előtte a Royal Festival Hallban elfogadtak minket. Még mindig élő az a vélekedés, hogy a népzene amatőrök által játszott, kicsit komolytalan dolog. Külföldi koncertjeik alkalmával mit tapasztaltak: más a helyzet a népzene és az egyéb zenei irányzatok kölcsönös megítélésében? Külföldön is van egy ilyen elzárkózás. Most például Belgiumban a Royal Philharmonic Society koncertszervező ügynökséggel csinálunk tizenkét koncertet egy neves csellistával, aki Kodály csellószonátáját fogja játszani, mi pedig népzenét, de egymáshoz illeszkedve, ő már tanulja a kalotaszegi csellókíséretet, hogy hogyan kell a legényest játszani. Ez egy nagy várakozás: egy koncertünk már volt Belgiumban, most le tudjuk mérni, hogy egy aránylag nyitott országban az elzárkózást mennyire lehet leküzdeni. Persze ez az arisztokratikus elzárkózás igazán a klasszikus zene vonatkozásában érvényes. De van egy óriási közönsége például a world music műfajnak, ebben mi is jelen vagyunk. Mi a véleménye a világzene azon ágáról, amely valamiféle szintézist próbál teremteni a népzene és a modem műfajok között? Sajnálom, sokszor úgy érzem: kár érte. Az a népzene, amit az az afrikai játszik, jobb lenne basszusgitár nélkül. Én ilyen szempontból erősen tradicionális vagyok. Nem tartom szükségesnek, hogy más köntösbe öltöztessék a népzenét. Persze ha azt akarom, hogy százezres vagy milliós példányszámban adjak el lemezeket, akkor kommersszé kell tenni. Mi nem ezt az utat járjuk, és aki erősen kommersszé teszi a world musicot, az beleesik abba a csapdába, mint minden kommersz zene: fölkapják és elfelejtik. Fellép a Pihegő, a Hajós és a Feszty-néptáncegyüttes Közös ünnepi bemutató RENDEZVÉNYELŐZETES Komárom. A városi művelődési házban február 25-én este hét órakor ünnepi előadáson lép fel a Hajós Néptáncegyüttes, a Feszty Árpád Kamaraegyüttes és a Pihegő Gyer- mek-néptáncegyüttes. A Három a tánc című produkció Komárom három néptáncegyüttesének díszelőadása. Mindhárom együttes magán viseli az alkotók kézjegyét, mégis ugyanazt „a nyelvet beszéli” - a magyar néptánckultúra tiszta nyelvét. Áz est keretében moldvai, jobbágytelki, magyarbődi, bodrogközi, zoboralji, mátyusföldi, kalotaszegi, méhkeréki és mezőségi táncokat láthat a közönség, Méhesné Horkay Katalin, Szlama László, Richtarcsík Mihály, Furik Rita, Péter Zsolt, Keszeg István, Korpás György, Morá- vek Róbert és Katona István koreográfiáit. Katona István alapította a Hajóst és a Feszty-táncegyüttest, a Pihegőnek pedig ő a „keresztapja”. A hármas bemutató ötlete is az ő fejében született meg. „Mégpedig abból az alkalomból, hogy ’77-ben az őrsújfalui nyári művelődési táborban indult az a táncházsorozat, amelynek köszönhetően egy évvel később megalakult a Hajós - mondja Katona István. - Az előadás célja, hogy Komáromot ráébressze, milyen kincs van a birtokában, hogy három olyan néptáncegyüttes működik itt, amelyre joggal lehet büszke. Kevesen tudják, hogy 1955-ben Komárom adott otthont az első néptáncfesztiválnak, amely 1956-ban »átköltözött« Losoncra, onnan pedig 1957-ben Zselízre. Joggal mondhatjuk tehát, hogy az Országos Népművészeti Fesztivál is ebben a városban született, és annak idején több ezer ember gondolkodását meghatározta. Szeretném, ha ezen az estén mindenki eljönne, aki ’77-től részese volt a táncházmozgalomnak, és aki magáénak vallja ezt a szellemiséget. Belépődíj nincs, mindenkit szeretettel várunk. Egykori táncosokat, az Ifjú Szivek táncosait, akik 1983 és 1987 között az együttesben dolgoztak. Jó lenne újra találkozni, koccintani, és együtt végiggondolni azokat a gondolatokat, amelyek a ’80-as években megszakadtak.” (-ki-) A Széchenyi István Főiskola felvételi tájékoztatója Mérnöktől zenetanárig ÚJ SZÓ-HlR Megjelent a győri Széchenyi István Főiskola továbbtanulási és felvételi tájékoztatója a 2000. évre, a kiadvány hasznos segítség lehet azoknak a diákoknak, akik most döntenek felsőfokú tanulmányaik tudományterületéről és helyszínéről. Az érdeklődők pontos információkat kaphatnak a főiskolai alap-, illetve másoddiplomás képzésről, a nappali képzés és a távoktatás formáiról, a felvételi követelményekről, a megszerezhető többletpontokról, az egyes szakokon érvényes keretszámokról, a felvételhez szükséges minimális pontszámról, a kollégiumi elhelyezés esélyeiről. A Széchenyi István Főiskola a mérnök-, a közgazdász-, az egészségügyi, a szociális, a zenetanári és a jogtudományi képzéssel valódi universitas. A mérnökképzésen belül kilenc szak (építőmérnöki, építészmérnöki, gépészmérnöki, környezetmérnöki, közlekedésmérnöki, műszaki informatikai, műszaki menedzser, település- mérnöki, villamosmémöki) közül választhatnak a jövendőbeli hallgaTOVÁBBTANULÁS! ÉS FELVÉTELI INFORMÁCIÓK A SZÉCHENYI ISTVÁN FŐISKOLÁRÓL 2000. _________ tók . A közgazdaságon belül a gazdálkodási, illetve a nemzetközi kapcsolatok szakra lehet felvételizni. A főiskolán képeznek általános szociális munkásokat, diplomás ápolókat, valamint az alapfokú zeneoktatás számára tanárokat. A jogász szak az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának kihelyezett tagozata, a diplomát az ELTE AJTK adja ki. (as)
