Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-23 / 44. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 23. TÉMA: A MUNKANÉLKÜLISÉG A közigazgatási alkalmazottak száma tavaly az év eleji 142 ezerről az év végére 153 ezerre nőtt Elsőség a munkanélküliségben A nyilvántartott munkanélküliek aránya Szlovákiában a tavalyi év végére elérte a rekordméretű 20,10 százalékot. 1998 decemberéhez viszonyítva 107 ezerrel több munkanélkülit tartottak nyilván, számuk így elérte az 535 ezret. ÖSSZEÁLLÍTÁS Tekintettel arra, hogy a szlovák gazdaság jelenlegi fejlődése semmi jelét nem mutatja annak, hogy a jövőben jelentősebb javulásra kerülne sor, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a munkanélküliség további emelkedését jósolja. A legnagyobb munkanélküliséggel továbbra is a Kassai kerület küszködik, ahol a lakosság 27,2 százaléka állástalan. A legkedvezőbb helyzetben a pozsonyiak vannak, ahol a munkanélküliség aránya 7,59 százalékot tesz ki. Decemberben a munkanélküliek közül 144 796-an részesültek munkanélküli segélyben, csaknem 25 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában. A segély összege átlagban 3456 korona volt, ami 200 koronával több az előző évinél, ugyanakkor az év végén csaknem 56 munkanélküli jutott egy szabad munkahelyre. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvánosságra hozott munkanélküliségi mutatók rendkívüli visszhangot váltottak ki a lakosság és a médiák körében, így a kritika a munkaügyi tárcát sem kerülte el. A kritika részben jogos, hiszen a nyilvántartott munkanélküliek 20,10 százalékos aránya európai elsőséget biztosít az ország számára. Peter Rusinák, a munkaügyi tárca munkaügyi szekciójának vezérigazgatója szerint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvánosságra hozott regisztrált munkanélküliségi arányszám ugyanakkor nem hasonlítható össze a nyugat-európai országokéval, mivel azok más módszerek alapján száminak a munka- nélküliség alakulását. Rusinák ezért objektívebbnek tartja a statisztikai hivatal által nyilvánosságra hozott munkanélküliségi rátát, ami mintegy 3 százalékkal alacsoA legnagyobb visszaesést az építőiparban könyvelhették el (Illusztrációs felvétel) nyabb a regisztrált munkanélküliségnél. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy a statisztikai munkanélküliség tekintetében is európai elsőségünk van. A statisztikai hivatal által végzett felmérés munkanélkülinek tekint minden olyan egyént, akinek a felmérés hetében nem volt munkája, ugyanakkor az előző négy hét folyamán aktívan keresett magának munkát és a megfelelő ajánlat esetén két héten belül képes munkába állni. Ezek a személyek a munkaügyé hivatalok nyilvántartásában lehetnek, ami azonban nem kritérium. A Szlovák Statisztikai Hivatal által végzett munkaerőpiaci felmérés szerint a munkanélküliség aránya a tavalyi év utolsó negyedévében elérte a 17,1 százalékot, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,6 százalékos növekedésnek felel meg. 1999 végére eszerint 440,5 ezer munkanélküli volt az országban. Az év utolsó három hónapjában a munkanélküliség növekedésének üteme felgyorsult a harmadik negyedévi eredményekhez képest. A munkanélküliek táborát főként az ipari alkalmazottak növelték, ahonnan 32,3 ezer alkalmazottat bocsátottak el. Ugyanebben az időszakban az építőiparból 16,4 ezer dolgozót bocsátottak el. A munkanélküliség épp a legfiatalabb, 15-24 éves korosztályt sújtotta leginkább, közülük a munkanélküliek csaknem 34 százaléka került ki, míg a 25-34 éves korosztály aránya elérte a 26,3 százalékot. A statisztikai hivatal elemzése szerint az elmúlt év utolsó hónapjaiban a szlovák gazdaságban 2 117 700 embernek volt munkája (a gyermekgondozási segélyen lévő nőket is beleértve). Ez az előző év hasonló időszakához képest 3,7 százalékkal kevesebb. A legnagyobb visszaesést azt építőiparban könyvelhették el, ahol több mint 15 százalékkal dolgoztak kevesebben, a mezőgazdaságban ugyanekkor 9,2 százalékos munkaerő-csökkenésre került sor. 1998 utolsó negyedévéhez viszonyítva többen dolgoztak a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások területén, ahol a növekedés meghaladta a 3 százalékot. Csaknem hasonló mértékű, 2,9 százalékos növekedést regisztráltak azonban a szolgáltatások esetében. A kormány ígéretei a közigazgatási A 16 magyarlakta járásban regisztrált munkanélküliek aránya 24,39 százalék Minden negyedik magyar ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly augusztusi adatok szerint a nyilvántartott munkanélküliek 13,11 százaléka volt magyar nemzetiségű. A 66 687 magyar munka- nélküli a munkaképes magyar lakosság 23,23 százalékát teszi ki, vagyis szülte műiden negyedüt munkaképes szlovákiai magyar volt állástalan. Összehasonlításképp ugyanekkor a szlovák nemzetiségű lakosságon belül a munkanélküliség aránya 17,49 százalékos volt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tanulmánya szerint a magyar nemzetiségű lakosság magasabb munkanélküliségi arányszáma logikus következménye az általuk lakott dél-szlovákiai régiók kedvezőtlen gazdasági szerkezetének. A magyar nemzetiség által lakott 16 járás így ugyan a szlovákiai járások 20,3 százalékát teszi ki, az ott regisztrált munkanélküliség ugyanakkor a szlovákiai munkanélküliek 34 százalékát is meghaladja. Minden harmadik nyilvántartott állástalan ezen járások valamelyikében él. A16 járás alkotta régión belül a regisztrált munka- nélküliség aránya 24,39 százalékos volt, a magyar munkanélküliek aránya pedig elérte a 21,6 százalékot. A más nemzetiségűek munkanélküliségi aránya ugyanekkor 26,1 százalékos volt, ami elsősorban a roma lakosság rendkívül magas munkanélküliségi mutatóira vezethető vissza. Az ország munka nélkül maradt roma lakosságának 50 százaléka ugyanis épp ezekben a járásokban él, vagyis ha figyelmen kívül hagynánk a roma lakosság mutatóit, a nem magyar nemzetiségűek munkanélkülisége nem haladná meg a 20 százalékot. A legtöbb magyar nemzetiségű lakos a Dunaszerdahelyi (87%), Komáromi (72%), Rimaszombati (44%), Érsekújvári (41,5%), Galán- tai (41,3%) és Vágsellyei (40,2%) járásokban él. A magyar nemzetiségűek aránya a munkanélküliségen belül ezekben a járásokban nagyjából megfelel a járások nemzetiségi összetételének. Ugyanez nem érvényes a Rozsnyói, Losonci, Tőketere- besi és Rimaszombati járásqkra, ahol a roma lakosság nagyobb létszáma befolyásolja az arányokat. Két járást kivéve a régió egészére érvényes az általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek rendkívül magas aránya. Kivételt ez alól csak a Nyitrai és a Szenei járások képeznek, míg az előbbiben magas a mezőgazdasági főiskola növendékeinek az aránya, az utóbbi a főváros vonzáskörzetébe tartozik. A tartósan munkanélküliek aránya mind a 12 járásban meghaladja a szlovákiai átlagot. A Nagykürtösi és a Nagymihályi járásokban a munka- nélküliek több mint 50 százaléka már egy évnél régebben állástalan. A tartós munkanélküliséghez ezekben a régiókban a terület rossz gazdasági helyzetén kívül, a lakosság alacsony mobüitása is hozájárul. A fő okok közt azonban az ipari, mezőgazdasági és építőipari termelés visszaesése, a vállalatok fizetésképtelensége és a rossz infrastruktúra említhető. Az adózás szempontjából egyik járás sem éri el a szlovákiai átlagot. Kivételt ez esetben csak Nyitra képez, amely enyhén megközelíti az átlagot. A legalacsonyabb adóbevételekkel a Tőketerebesi, a Nagykürtösi és a Rozsnyói járás kénytelenek megelégedni. A szlovákiai átlagbéreket ugyanakkor csak a Szenei járásban múlták felül. A mezőgazdasági termelés országos visszaesése halmozottan érinti az említett régiókat, a lakosság jelentős részének bevételei ugyanis épp a mezőgazdasági termelésből származtak. A magyarlakta járások agrárjellegét leginkább a gazdaságilag aktív lakosság és az önállóan gazdálkodó földművesek aránya fejezi ki. A régió átlagát tekintve átlagon felüli volt az egy magángazdára jutó gazdaságilag aktív lakosok száma. Legjobb a helyzet a Rimaszombati járásban, ahol egy magángazdára 36 gazdaságilag aktív lakos jut, a legrosszabb helyzet ugyanakkor a Nyitrai és a Rozsnyói járásokban tapasztalható. A régiók többsége az OECD kritériumai szerint a vidéki jellegű területek közé sorolható, ahol a lakosság több mint fele vidéki településeken él. Ezeken a településeken a munka- nélküliség gyakran extrém méreteket ölt, így a lakosság az időleges, szezonjellegő munkákból kénytelen megélni. szektor karcsúsításáról nagy valószínűséggel egyelőre csak ígéretek maradtak, hiszen míg a közigazgatási alkalmazottak száma a múlt év első negyedévében 142,7 ezer volt, az évvégére 153,4 ezerre nőtt. Más a helyzet az iskola- és egészségügyben, az előbbiben az év eleji 174,6 ezerről 161,1 ezerre, az utóbbiban pedig 159,7 ezerről 150,1 ezerre csökkent az alkalmazottak száma. A több mint 2 millió dolgozóból 1 944 800-an alkalmazottként dolgoznak, a vállalkozók 167 ezren, a háztartási segédmunkások pedig 3,5 ezren voltak. Éves szinten csaknem 5 százalékkal csökkent a alkalmazottak száma, ugyanakkor együttesen 10,4 százalékkal nőtt a vállalkozók és a háztartási segédmunkákat végzők száma. A munkaügyi tárca a munkanélküliség megoldását csak az összes minisztérium bevonásával látja megoldhatónak. A munkanélküliség enyhítésének alapfeltétele ugyanakkor a szlovák gazdaság fellendülése, amihez szükség van a banki- és vállalati szektor átalakítására. Nem kevésbé fontos azonban a külföldi tőke minél nagyobb mértékű bevonása a gazdaságba és az adórendszer további átalakítása. A foglalkoztatottság növeléséhez azonban hiányzik a lakosság mobilitása is, ami a rossz lakáshelyzetnek köszönhető. Rusinák szerint a munka- nélküliség szempontjából az idei év áttörést hozhat, így jövőre már a foglalkoztatottság növekedésére számíthatunk. Rusinák szavainak azonban ellentmond a Szlovák Tudományos Akadémia nemrég kidolgozott tanulmánya, amely az elkövetkező évekre is a munkanélküliség növekedésével számol. Eszerint a diszponibilis munkanélküliek, vagyis azok aránya, akik kedvező ajánlat esetén azonnal munkába tudnak állni, idén 16-17 százalék körül fog mozogni. A legmagasabb munkanélküliséget 2003-ra jósolják, mintegy 18 százalékos értékkel. A gazdasági és vállalati szféra szerkezetátalakításának lassúsága és az állam munkaügyi politikájának csődje esetén azonban a munkanélküliség további 1-2 százalékkal nőhet. Munkanélküliségi ráták Háromféle mutató TÁJÉKOZTATÓ Szlovákiában nem a legkönnyebb eligazodni a más-más intézetek által nyilvánosságra hozott különféle munkanélküliségi mutatók tekintetében. A legmagasabb arányszám a nyilvántartott munkanélküliség esetében tapasztalható, amit a Nemzeti Munkaügyi Központ tesz közzé. Ezt a munkaügyi A diszponibilis munkanélküliség aránya Leszakadó régiók Járás Munkanélküliség (%) Rimaszombat 37,36 Tőketerebes 33,79 Nagykürtös 33,71 Rőce 33,63 Rozsnyó 33,09 Szobránc 32,91 Gölnicbánya 31,18 Nagymihály 30,03 Kassa-vidék 27,59 Losonc 26,78 Léva 25,36 Komárom 23,84 Érsekújvár 23,73 Vágsellye 22,03 Kassa III 21,67 Galánta 19,74 Dunaszerdahely 19,27 Nyitra 15,98 Zsolna 15,19 Kassa II 15,02 Nagyszombat 13,98 Besztercebánya 9,33 Szene 7,74 Trencsén 7,70 Pozsony V 6,93 Pozsony IV 4,21 Szlovákia 19,18 A legnagyobb munkanélküliséget továbbra is a kelet-szlovákiai magyarlakta járásokban könyvelhetik el. (Forrás: NÚP) A legveszélyeztetettebb réteg a fiatalság A nyilvántartott munkanélküliség strukturális összetétele Járás A B C D Dunaszerdahely 40,1 39,1 3455 28,0 Komárom 40,7 44,8 3257 24,5 Érsekújvár 32,1 41,7 3254 24,5 Losonc 44,1 48,4 3435 18,7 Galánta 39,7 34,4 3458 30,0 Vágsellye 42,3 45,5 3283 23,0 Tőketerebes 34,2 48,0 3284 15,0 Rimaszombat 47,9 56,7 3283 15,4 Rozsnyó 41,5 53,4 3296 16,4 Léva 35,0 48,5 3360 22,3 Szene 29,9 16,2 38,57 44,7 Nagykürtös 32,1 52,3 3386 18,8 Kassa-vidék 45,9 47,4 3293 19,6 Nagymihály 36,4 51,8 3580 17,3 Nyitra 26,5 34,3 3354 27,4 Szlovákia 30,7 39,3 3372 25,4 A/ Alapiskolai végzettségű munkanélküliek aránya (%) B/ Tartós munkanélküliség (%) C/ Átlagos munkanélküli segély (Sk) D/ Segélyben részesülők (%) (Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal) mélyek és a gazdaságilag aktív lakosság arányából számítják ki, és A magyarlakta járások foglalkoztatási jelemzői a legutóbbi adatok szerint 20,1 Járás A B C százalékot tesz ki. A Nemzeti Dunaszerdahely 5825 4,5 8344 Munkaügyi Hivatal 1997 decemKomárom 2515 6,2 8200 bérétől az úgynevezett diszponibiÉrsekújvár 3514 13,4 8526 lis munkanélküliséget is közli, vaLosonc 2891 9,8 8253 gyis az olyan munkanélküliek aráGalánta 4772 9,9 8372 nyát, akik megfelelő ajánlat eseVágsellye 8206 13,8 10 223 tén azonnal munkába tudnak állTőketerebes 1140 8,3 7751 ni. Az így kiszámított ráta 19,18 Rimaszombat 2126 5,2 8235 százalékos. A szakemberek által a Rozsnyó 1598 2,1 8622 legmegbízhatóbbnak ítélt statiszLéva 4847 4,4 9077 tikai munkanélküliséget a statiszSzene 6676 25,3 10 901 tikai hivatal az Eurostat normái Nagykürtös 1488 2,7 8018 alapján számítja ki. Alapjául az az Kassa-vidék 3073 3,4 8661 anonim kérdőív szolgál, amelyben Nagymihály 2776 19,8 8665 a dolgozó és a munkanélküli laNyitra 12 311 10,3 9355 kosság arányát mérik fel. A legSzlovákia 12 846 13,0 10 330 utóbb közzétett adatok szerint ez A/ Egy (gazdaságilag aktív) főre eső adóbevételek (1998); B/ Más 17,1 százalék. A gazdasági szejárásból beutazó alkalmazottak (%); C/Havi átlagbér kemberek szerint ez utóbbi felmé(Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Központi Adóigazgatóság) rés a legmegbízhatóbb, mivel az anonim felmérés során olyanok is bevallják, hogy dolgoznak, akik egyébként a munkaügyi hivatalok előtt titkolják. Az oldal anyagát összeállította: Molnár Iván Csaknem 56 munkanélkülijutott egy szabad munkahelyre.
