Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-17 / 39. szám, csütörtök

Hivatalosan harminckét alapszervezet tevékenykedik a járás területén, ezek fele képes az önálló munkára, a többiek kisebb-nagyobb segítségre szorulnak Nem siránkoznak, helyette dolgoznak JUHÁSZ KATALIN étfői ígéretünkhöz híven visszatérünk a Szepsiben megren­dezett Kassa-környé- ki Csemadok-konfe- renciára, amelyre a manapság megszokott sirámok ke­vésbé voltak jellemzőek, annál több szó esett az elmúlt, mintegy négyéves időszak eredményeiről. Történt ez annak ellenére, hogy a járás kulturális szervezetének munkáját sok zavaró tényező bo­nyolítja, élükön a szűkös anyagi- alckal. Hivatalosan 32 alapszerve­zet tevékenykedik a járás terüle­tén, ezek fele képes az önálló mun­kára, a többiek kisebb-nagyobb se­gítségre szorulnak, csupán négy helyen, Kenyhecen, Horvátiban, Györkén és Mecenzéfen kell a kö­zeljövőben újjászervezni a haldok­ló alapszerezeteket. Nem kevesebb mint húsz népmű­vészeti csoport működik a járás településein, közülük külön emlí­tést érdemel a nagyidai Ilosvai Néptáncegyüttes, a magyarbődi hagyományőrző csoport, a szinai Rozmaring Néptáncegyüttes, és az utánpótlás nevelésének talán legszebb példájaként értékelhető péderi kezdeményezés, ahol óvo­da, iskola, fiatalok és felnőttek csoportjai közös fellépéseken mu­tatkoznak be a környék közönsé­ge előtt. Boda Ferenc, a területi választmány titkára szerint a ren­dezvények tömegeket vonzanak és értékrendet határoznak meg, Húsz népművészeti csoport működik a járásban (Archív felvétel) értendő ez elsősorban a Somodi- ban őshonos Járási Csemadok Napra, a Szepsi Csombor Márton művelődési táborra, a Makranci Nyárra, és a Nagyidai Csemadok Napra, amely egyébként Szlová­kia legrégibb ilyen jellegű rendez­vénye. Magas színvonalúak a már hagyományossá váló falunapok Debrődön, Udvardon, Szádelő- ben és Szinán, ezek többségét az önkormányzatok rendezik, me­lyek segítsége nélkül sok települé­sen kerülne nehéz helyzetbe a Csemadok Alapszervezete. „Na­gyon fontos, hogy munkánk ered­ményei ismertek legyenek a nyil­vánosság előtt. Ehhez elengedhe­tetlen, hogy legyen a Csemadok- nak saját újságja országos, regio­nális szinten. Tudósítók tucatjaira van szükség, akik kvalifikáltan adnak hírt eredményeinkről, és problémáinkról.” - hangsúlyozta kongresszusi beszédében Boda Ferenc, aki fontosnak tartotta megemlíteni azt az örvendetes tényt is, hogy a legutóbbi nép- számláláson a Kassa-környéki já­rás lakosságának 16,6 %-a vállal­ta a magyar nemzetiséget, ez az 1980-as népszámláláshoz viszo­nyítva három százalékos emelke­dést mutat. Sajnos a magyar óvo­dások és iskolások száma az utób­bi időszakban csökken, Komáró- con és Restén megszűnt a magyar tanítási nyelvű iskola, veszély fe­nyegeti a debrődit is. A konferencia küldöttei ismét Gál Sándort választották a területi vá­lasztmány elnökévé, az alelnöki posztokon Bubenko György, Za- chariás István és Mihályi Molnár László tevékenykedik, az országos tanácsba delegált két tag pedig a szavazatok alapján Boda Ferenc és Mihályi Molnár László. A duna- szerdahelyi országos közgyűlésen négy küldött, Bubenko György, Gál Sándor, Zachariás István és Demke András képviseli a területi választmányt. Az idei program, melyet egyhan­gúlag fogadott el a konferencia, fő helyen említi a hagyományőrző és amatőr kulturális csoportok mű­ködtetését, a történelmi és kultu­rális örökség kutatását, dokumen­tálását, és a hagyományosan be­vált seregszemlék rendszeres szer­vezését. Nem hiányoznak azon­ban az irodalmi, történelmi, zenei és egyéb ismeretterjesztő vetélke­dők, az ifjúsági klubtevékenység, a művelődési táborok, honismere­ti kirándulások, a tapasztalatcse­rék és együttműködési formák fej­lesztése sem. A választmány fon­tosnak tartja továbbá a Magyar Köztársaság intézményeivel, főleg a szomszédos régiókban működő intézményekkel való kapcsolattar­tást, valamint a közös érdekképvi­seletet a keleti régió Csemadok választmányaival Nagykapostól egészen Losoncig. Tevékenységük koordinálásához szükségesnek tartják egy hivatásos szervezőiro­da és alkalmazott munkáját, a ren­dezvények anyagi fedezetét álla­mi, alapítványi, vállalkozói és egyéni támogatásokból kívánják biztosítani. Távlati tervük falumúzeum létrehozása. Nagy szükség lenne rá, mert erősen polgárosodó világunkban lassan veszendőbe mennek a régi népi értékek PAZDERÁK BERTALAN erte az ország­ban megemlé­keznek a Csema- dok megalakulá­sának 50. évfor­dulójáról. Ma­gyarbődön is 50 éve alakult meg a szervezet, bár volt olyan időszak, amikor nem működött, de nem szűnt meg. Most, hogy újból mű­ködik, nagy-nagy szeretettel fo­gadtak bennünket Szepsiben a já­rási konfrencián. Nem felejtem el azt az örömöt és tapsot, ami arra a hírre kaptunk, hogy Magyarbődön újból működik a szervezet. Bár­csak átélnék ezt a nagyszalánciak és a többiek, ahol nem működik a valamikori híres szervezet. Mi itt Magyarbődön már 1989 előtt is mozgolódtunk. A kassai Új Nem­zedék tánccsoport közreműködésé­vel, Pribék Gábornak köszönhetően évről évre újabb nagy sikerű esteket rendeztünk telt ház előtt. Az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharc évfordulóit már akkor megünnepeltük, amikor az még Magyarországon is kockázattal járt. 1848 decemberében az első kassai csatában Budamémél a magyar honvédek vereséget szevedtek. A 250 főnyi magyar alakulat nem tudta megvédeni a várost. Des- sewffy Ferenc városbíró a Hemád hídjánál Kassát átadta Schlick tá­bornoknak, Kassa behódolt az oszt­rákoknak. A győztes csapat vezére megtiltotta, hogy a halottakat Kas­sán temessék el. Hogy hol helyezték örök nyugalom­ra a vesztes csata áldozatait, arról pontos áttekintése az utókornak sincs. Előkerült viszont néhány év­vel ezelőtt a magyarbődi reformá­tus egyházközség levéltárából egy olyan feljegyzés, amely hitelesíti a szájhagyományt, mely szerint a bu- daméri csatában megsérült és el­esett honvédeket Bállá József helyi református lelkipásztor vezetésével a magyarbődi református egyház- község készségesen befogadta, gondosan ápolta, illetve tisztesség­gel eltemette. Több mint valószínű, Desswffy Ferenc gróf kassai város­bíró közbenjárására történt mindez titokban. A Desswffyek családi kas­télya a Bőddel szomszédos Ósva- csákány községben volt. Sok éven keresztül, több mint egy évszázadig jeltelen sírban nyugod­tak a honvédek. Több mint száz­éves mulasztást tettünk jóvá. 1991. március 17-én erről a bátor helytál­lásról emlékeztünk meg Ma­gyarbődön. Nemcsak a fiatal hon­védeket ünnepeltük a magyarbődi református temetőben, megemlé­keztünk az 1848-49-es években élt, küzdött bődi gyülekezeti tagjaink­ról „őseinkről, akik szintén helytáll­tak és mertek”. Merték befogadni a A magyarbődiek már 1989 előtt is mozgolódtak. hős honvédeket, s bizonyára tisz­tességgel el is temették őket. Büsz­kén emlékeztünk meg az akkori lel­kipásztorról, Bállá Józsefről is, aki a gyülekezettel együtt vállalta a koc­kázatot. Kopjafát állítottunk az itt elteme­tett honvédek emlékére a régi re­formátus temetőben. A díszes fara- gású hatalmas kopjafát Pazderák Bertalan gyülekezeti tag ajándé­kozta, Pékár József és Ulmann Ist­ván szepsi és rozsnyói mesterek ké­szítették. 1991 óta rendszeresen és méltóan megemlékezünk a nagy idők nagy fiairól. Már hagyományt teremtettünk. Sokan jönnek az ün­nepségre közelről és távolról. Ma­gyarországról is mindig vannak vendégeink. Az ünnepséget a refor­mátus egyház segítségével szervez­zük. Minden évben van püspök vendégünk. 1991 óta a Kárpát-me­dence szinte valamennyi püspöke részt vett az ünnepségünkön, hogy csak a legismertebbet említsem ft. Tőkés László püspök úr is. De jön­nek közismert politikusok, nagykö­vetek, szervezetek, intézmények képviselői határon innen és határon túlról. Tavaly Bugár Béla, az MKP elnöke, a parlament alelnöke tette tiszteletét és beszédet mondott. Ez év március 12-re meghívtuk az ünnepségre Erdély püspökét dr. Csiha Kálmán ft. püspök urat, ha az Isten is úgy akarja ő prédikál a re­formátus templomban s ő tartja az ünnepi beszédet a kopjafánál. így adózunk a történelmi események­nek, s lerójuk hálánkat az Erdélyi Fejedelemség iránt. Kassa és ez a vidék is az Erdélyi Fejedelemég ré­sze volt a történelem folyamán. I. Rákóczi György 1644-ben szervez­te meg a református egyházat Kas­sán. A kassai református egyházzal az volt a politikai célja, hogy az er­délyi fejedelemség szellemi végvá­ra legyen. Erdélynek köszönhetjük, hogy az ellenreformáció idején nem vették el templomunkat, s Ma­gyarbőd 1945-ig megmaradt ma­gyarnak és reformátusnak. A 48-as magyarbődi örökség mel­lett van még további örökségünk is. Bőd szomszédságában fekszik Ós- vacsákány. Ott született 1802. júli­us 16-án gróf Dessewffy Arisztid, és ott is keresztelték meg az evangéli­kus templomban. 1904-ben a köz­ségben nagy ünnepséget rendez­tek. Az ünnepély a templomban folyt le, amelynek falában helyez­ték el az alábbi emléktáblát: Itt keresztelték 1802. évi július hó 16-án Csákány szülöttjét: DESSEWFFY ARISZTID 1848-49-ik évi hős tábornokot, a magyar nemzet egyik vértanúját Ez emléktábla közadakozásból léte­sült 1904-ben, s mind a mai napig a helyén van. Tavaly végre megvalósult a régi álom. Ósvacsákányban megünne­pelhettük október 6-át. A Kassai Csemadok szervezet segtségével itt is nagy ünnepséget rendeztünk. A falu népe az evangélikus esperes vezetésével templomi istentisztele­ten vett részt. Az ünnepség két nyelven folyt. A helybeli énekkar mellett fellépett a kassai reformá­tus egyház énekkara is. Ezen az ünnepségen kaptunk ígére­tet egy további nagy tervünk meg­valósításához. Kossuth Lajos gyer­mekkorában Felsőkemencén része­sült vallási oktatásban, s az itteni templomban konfirmált. 1904-ben itt is nagy ünnepséget rendeztek Abaúj-Toma vármegye tisztségvi­selőinek részvételével. Ekkor he­lyezték el a felsőkemencei templom falára azt a márványtáblát, mely azt hirdeti: ITT KONFIRMÁLTÁK KOSSUTH LAJOST HAZÁNK NAGY FIÁT, VOLT KOR­MÁNYZÓJÁT. Ez az emléktábla közadakozásból létesült 1904-ben. Sajnos az emléktábla már nincs az eredeti helyén. 1919-ben egy dur­va, műveletlen katona eltávolította. . Hosszú éveken keresztül a lelkész­lak lomtárában hevert, de épen ma­radt. Most, a magyar millennium évében szeretnénk, ha a tábla visz- szakerülne méltó helyére, hogy hir­desse, ahogy a korabeli sajtó írta. „Szent az a hely, amerre léptek s kell, hogy tudja minden magyar ember - figyelmeztessük reá - hogy csak oldott saruval, levett föveggel léphet oda.” 1301 az Árpádházi uralkodó III. András halálának az éve. Vele ki­halt az Árpádház. A hosszú évekig tartó trónharcokból Károly Róbert került ki győztesen 1308-ban. Ne­héz helyezteben vette át az ország kormányzását. A gazdag nagy­urak, az oligarchák nem támogat­ták. Több mint két évtizedes harc után mondhatta magát az ország urának. Az egyik döntő ütközet Magyarbőd mellett zajlott le Roz- gony határában. Károly Róbert itt az Ábákat támadta meg, amikor azok harcba álltak a kassai polgá­rokkal. Csák Máté és az Abák egyesült seregét 1312-ben Kassa mellett, a rozgonyi ütközetben Károly Róbert a kassai polgárok segítségével leverte. Károly Ró­bert uralkodása alatt Kassa is nagy fejlődésnek indult és virágzott. Il­lene megjelölni az ütközet szín­helyét. Csemadok szervezetünk mellett már a múltban is működött tánc­csoport. Több mint harmincán tán­coltak, saját bődi zenészeink vol­tak. Az itthoni ünnepségeken ál­landóan szerepeltek, de mindig ott voltak Gombaszögön, Zselízen és más dal- és táncünnepélyen. A Ha­gyományőrző Csoport most is mű­ködik. Mindenütt nagy sikert ara­tunk, valami olyat adunk, ami má­sutt nincs. Csodálatosan szép dala­ink vannak, a táncunk is gyönyörű. A csoport művészeti vezetője Pri­bék Gábor és Pribékné Pazderák Emőke. Nekik köszönhetjük, hogy nagyon sok helyen szerepeltünk már. Gyakran felléptünk a Buda­pesti Sportcsarnokban az Orszá­gos Táncháztalálkozón, de a ko­máromi Táncháztalálkozón is már sok sikert arattunk. Részt vettünk a jászberényi, nagykátai, bajai dal és táncünnepélyeken. Tavaly május 29-én és 30-án „Ma­gyarbődi dobogós kőhídnál...” nép­dalidézettel Magyarbődi Napokat rendeztek Martonvásáron. Táncta­nítás folyt, a magyarbődi karikatán­cot és csárdást gyakorolták az or­szág minden részéből összegyűlt fi­atalok. Kiállítás is volt: Felvidéki népviseletek és babakiállítás. Örömmel vettük észre, hogy nem hiányoztak a kiállításról a ma­gyarbődi ruhák. Távlati tervünk, falumúzeum létre­hozása. Nagy szükség lenne rá, mert erősen polgárosodunk, a régi értékek veszendőbe mennek. Csemadok-híradó Magyarbődből Illusztrációs felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents