Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-16 / 38. szám, szerda
8 Környezetvédelem - ciánszennyezés ÚJ SZÓ, 2000. FEBRUÁR 16. Magyarország az egyezmények átértékelését sürgeti Ciánszennyezés - a legsúlyosabb környezeti katasztrófa Csernobil óta, a román hatóságok kisebbítik jelentőségét Elkerülni a baleseteket Kártérítés - az UNEP is vizsgálja Szomorú látvány - kipusztult a Tisza élővilága (TA SR-felvétel) WWF: A katasztrófa előrelátható volt Párizs. A Természetvédelmi Világalap (WWF) megítélése szerint a Duna térségében bekövetkezett ciánszennyezés előrelátható katasztrófa volt, amely ökológiailag elpusztította három folyó összesen 300 kilométer hosszú szakaszát. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet Párizsban hétfőn nyilvánosságra hozott közleményében rámutatott, hogy a víz ciánszennyezettsége elérte a 32 millig- ramm/liter értéket, miközben a megengedett maximális érték 0,1 milligramm/liter. „Háromtól öt évig terjedő időszakra lesz szükség ahhoz, hogy az élet újjászülessen a Lápos és a Szamos folyókban, valamint a Tisza folyó egy részén” - hangsúlyozta a világalap. A WWF bírálta az Európai Bizottságot, amely „mindeddig nem vette leltárba a mérgező vegyi anyagokat tároló medencéket”, ideértve az EU-tagjelölt országokat is. „A kérdés csak az, hogy hol történik majd a következő katasztrófa” - hangoztatta a szervezet. Orbán Viktor nyilatkozata a magyar kártárítési igényről - erkölcsi és jogi szempontból is jogos követelés A környezetszennyezést rendezni kell mti-hIr Cianid-szennyeződések a nagyvilágban - bánya-balesetek okozta szennyeződések az elmúlt két évtizedben Balesetek és környezeti károk krónikája dön működő ausztrál cégeket nem szabadna új, még szigorúbb környezetvédelmi szabályozás alá vetni - jelentette ki kedden az ausztráliai környezetvédelmi miniszter. Robert Hill ezzel egy demokrata képviselőnek a környezetvédelmi törvények szigorítását javasoló indítványát utasította vissza. Az ausztrál honatya szerint a szigorúbb törvények a tengerentúlon működő ausztrál cégek nagyobb felelősségre vonhatóságát biztosítanák. Hill kijelentette: az ausztrál kormányt nyilvánvalóan aggasztják az igen súlyos magyarországi folyószennyezésről szóló jelentések. Mint mondta: „Úgy tájékoztattak bennünket, hogy az Esmeralda szoros kapcsolatot tart a román hatóságokkal a történtek felderítésére, a probléma súlyosságának felmérésére, a probléma enyhítésére”. A miniszter megígérte, hogy a kormányjelentést tesz közzé a szennyezés hatásairól, amint a kellő információk birtokába jut. lettségű országokban a környezetvédelmi kérdésekhez is különböző módon viszonyulnak. A magyar közvélemény a kérdésre meglehetősen érzékeny. Az azonban nem tekinthető megítélés kérdésének, hogy kipusztul egy folyó élővüága, tonnaszám viszi a döglött halakat a Tisza”. A magyar miniszterelnök szerint „a kétoldalú kapcsolatokat a jó hírek erősítik. A környezetszennyezés azonban rossz hír, olyan konfliktus, amelyet a két országnak valahogy rendeznie kell.” LEOPOLD GYÖRGYI Budapest. A ciánszennyezést okozó ausztrál-román cég szakértői véleményekre vár, a nemzetközi jogászok számára viszont nem kétséges, hogy a magyarokat ért kárt rendezni kell. A jogi szakértők nemzetközi környezetvédelmi szokásjogokra, Szófiában és Helsinkiben kötött egyezményekre, nemzetközi bíróságra hivatkoznak, csak éppen arra nem, hogy a két ország között érvényben lévő szerződés lenne hivatott hasonló károkozások megtérítésére. Mert ilyenkor derül ki, hogy vannak ugyan kétoldalú szerződések, van a Tisza védelméről egy 86- ban kelt megállapodás, csak éppen a kártérítésre nem tér ki. Románia ráadásul nem is érzi magát felelősnek a történtekért, mindent az ausztrál tulajdonosra hárítana. Az EU-ban rendkívül szigorúak a környezetvédelmi szabályok. Pontosan megfogalmazzák, hogyan kell megtisztítani a szennyvizet, mielőtt a természetbe juttatnák tartalmát, s Párizs. Az utóbbi negyedszázad egyik legsúlyosabb folyószennyezésének nevezte a tiszai esetet Philippe Vesseron, a francia környezetvédelmi minisztérium szennyezés- és kockázatmegelőzési osztályának vezetője.- A következmények igen súlyosak lehetnek. Több folyót érintett a szennyezés, többszáz kilométeren elpusztult az élővilág. Ez nem egyedülálló eset. Két évvel ezelőtt Spanyolország déli részén ötmillió köbméter fémes anyag került a Guadia- mar folyóba, 1986. novemberében Prága. Csehország kész szakértői segítséget nyújtani a ciánszennyeződés által érintett országoknak a károk felmérésében és eltávolításában. Milos Kuzvart cseh környezetvédelmi miniszter már tárgyalt Jan Káván külügyminiszterrel arról, hogy szakértőket küldenének azokra a folyószakaszokra, amelyeket a Romániából érkezett ciánszennyeződés megkárosított. „A természet számára ez hatalmas katasztrófa. Budapest. A Neue Zürcher Zeitung bírálta a romániai eredetű cián- szennyezés okozta katasztrófa nyugati és főleg ausztráliai fogadtatását. A történtek nemzetközi fogadtatása nem illik az EU-bizottság helyettes elnöke, Loyola De Palacio véleményéhez, aki környezetszennyezési katasztrófáról beszélt - írta a lap tudósítója Oplatka András. A nyugati lapok csak az utóbbi napokban szántak néhány sort az ügynek, és diszkréten hallgatnak a környezetvédők is, akik sokkal kisebb nyugati környezetszennyezéseknél felemelik hangjukat. „Kelet-Európa messze van, földrajzát alig ismerik. A Tisza név nem mond semmit: ami ott történik, másodosztályú katasztrófa marad. A riadóhoz a méregnek először egy olyan folyóba kell ömle- nie, mint a Duna” - írta a lap. Arrogánsnak nevezi a bajt okozó bánya ausztrál tulajdonosának magatartását. „Nyelvezete arról tanúskodik, hogy úgy hiszi: a világnak ebben a részében nyugodtan megtehető az, persze azt is, hogy milyen anyagok nem kerülhetnek a folyókba. Vannak nemzetközi konvenciók, amelyek rendelkeznek arról, miként kell védeni a határokon átnyúló vizeket és tavakat. Nincsenek viszont világos, minden esetre kiterjedő kétoldalú szerződések. Kétségtelen, hogy Románia nemzetközi egyezményeket sértett, de az is, hogy haladéktalanul kétoldalú egyezményt kell kötnünk szomszédainkkal hasonló helyzet elkerülése, vagy legalább a kár megtérülése végett. Más kárán tanul az okos - tartja a népi bölcsesség. De nyugodtan hozzátehetjük: sajátján se okul az ostoba. Minisztériumi vezetők szerint heteken belül új szerződéseket kell kötni a velünk határos országokkal, melyek a jövő környezetkárosító eseményeit remélhetőleg kiküszöbölik, s ha mégis bekövetkezik a baj, legalább a felelősséget és a kártérítés módját egyértelművé teszik majd. A szerző az MTI munkatársa a svájci Sandoz gyógyszergyár egyik bázeli üzemének égésekor 30 tonna vegyi anyag ömlött a Rajnába, 1976. júliusban 20 tonna mérgező anyag került a Rhone folyóba Franciaországban a Péchiney-Ugine- Kuhlmann egyik gyárából - mondta a szakértő az AFP hírügynökségnek.- A ciánszennyezés eléggé ismert jelenség, amely ellen vannak méregtelenítő módszerek. Az érintett országoknak is vannak eszközeik, és majd meglátjuk, kémek-e segítséget- folytatta, majd a megelőzés javítása lehetőségeként említette az EU és a tagjelölt országok környezetvédelmi együttműködését. Bár minket nem érint, mégis figyelmeztetésnek kell felfognunk, hogy ne feledkezzünk meg a megelőzésről és az óvatosságról” - szögezte le a miniszter. Kifejtette: az ausztrál cég Romániában alkalmazott módszerével a TVX Bohemia társaság szeretett volna aranyat bányászni Kasperské Horyban (Dél-Csehor- szág), a minisztérium azonban nem engedélyezte. Volt még egy másik próbálkozás is egy más helyen, ennek megvalósítását viszont a helyi lakosság akadályozta meg. amit a fejlett ipari országokban tiltanak”. Kelet-Európa, amelyet a kommunista uralom egyébként is nyomasztó környezeti helyzetben hagyott, a nyugati kalandorcégek területévé vált: rendkívül mérgező hulladékok szeméderakója és veszélyes, másutt már rég betiltott technológiák terepe lett. Ugyanakkor Oplatka szerint kétségtelen, hogy a kelet-európai országok hatóságai is vétkesek. „Az aggályokat gyakorta elnyomja a külföldi beruházásokra és az új munkahelyekre vonatkozó remény. És ha mégis túl nagy a hivatalos aggodalom, azt nem ritkán el lehet nyomni vesztegetéssel. A fiatal kelet-európai demokráciák számára létfontosságú az ilyen jelenségek felszámolása, és a gondoskodás arról, hogy ne csak meglegyenek a szigorú környezetvédelmi szabályok, hanem érvényesüljenek is. Az, hogy a környezetvédelmi jelszavak mennyire vonatkoznak Kelet-Euró- pára, azon lesz mérhető, hogy a Nyugat müyen segítőkészséget mutat és hogy a szerencsétlenség okozóinak milyen mértékben kell vállalni a felelősséget a történtekért.” Már az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az UNEP is vizsgálja a ciánszennyezés hatásait. Szakértőket küldött a térségbe, és felkérte az érintett országok kormányait, hogy támogassák a vizsgálatot. Az ausztrál cég továbbra is azt állítja, hogy nincs kétséget kizáró bizonyíték a cián- szennyezés és a halpusztulás összefüggésére. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A román kormányzat és a cián- szennyezést előidézett ausztrál cég vállalja a teljes felelősséget a ciánszennyeződés okozta károkért - jelentette ki kedden Brüsszelben Pétre Roman román külügyminiszter. Szavai szerint „a hiba nem a technológiában volt”, a baleset a kivételesen rossz időjárás miatt következett be. A román diplomácia vezetője ugyanakkor nem szólt kártérítési szándékról, de hangoztatta, hogy a következmények elhárításán Romániának és Magyarországnak együtt kell dolgoznia, a folyamatba szükség szerint bevonva az Európai Uniót is. Ion Diacónescu, a román parlament képviselőházának elnöke a BTA bolgár hírügynökség jelentése szerint már úgy fogalmazott, hogy „a román bányavállalat kártalanítja Magyarországot a ciánszennyeződés okozta károkért”. Előzőleg, hétfőn, a bánya többségi tulajdonosa, az ausztráliai Esmeralda Exploration Ltd újfent elhárította a felelősséget a környezeti katasztrófáért. Gabriel Dumitrascu, a roKolozsvár. - Magyarországnak erkölcsi és jogi értelemben egyaránt lehet és lesz is kártérítési igénye Romániával és a szennyezést elkövető magáncéggel szemben - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök az erdélyi Krónika című lapnak adott nyilatkozatában. Orbán leszögezte: a magyar álláspont egyértelmű: aki másnak kárt okoz, akár szándékosan, akár gon- daüanságból, köteles azt megtéríteÖSSZEFOGLALÓ Washington. Colorado (USA): - A summitville-i aranybányából cianid és egyéb szennyezőanyagok kerültek az Alamosa folyóba, környezeti károkat okozva a folyó 17 mérföld hosszú szakaszán. A bányát 1986- ban nyitották meg, s hat évvel később be is zárták. Montana (USA): - A Zortman-Lan- dusky aranybánya csaknem két évtizedes működése alatt számos átfolyás és szivárgás okozott cianid- mérgezést és kömyezetszennyemán vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium kömyeze- tellenőrzési hivatalának vezérigazgatója hétfőn ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy a román állam a maga részéről nem fizet kártérítést egyetlen, a ciánszennyezés miatt érintett országnak sem. A Nagybánya (Baia Maré) közelében tevékenykedő román-ausztráliai aranybányász vállalat 45 százaléka egy román állami cégé. Anton Vlad, a román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium államtitkára, valamint Gheorghe Mihai Barlea máramarosi prefektus úgy vélekedett, hogy „a nemzetközi sajtó eltúlozta” a Nagybánya környékén történt cián- szennyezést. „Sajnos, úgy látszik, nem az Aurul társaságról van már szó, hanem Romániáról, és ez nagyon nyugtalanító. Sajnálom, hogy csak viszonylag későn fogadták el javaslatomat, hogy román szakemberek menjenek Magyarországra. Lehet, hogy ha mi méljük a szennyezést, a valósághoz közelebb álló eredményre jutottunk volna. A hivatalos közlemények, jegyzőkönyvek soha nem szóltak katasztrófáról” - idézték á lapok a máramarosi prefektust. A kolozsvári Sza- mos-Tisza Vízügyi Igazgatóság képviselői szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a Tisza élővüágát nemcsak a ciánszennyezés károsította. Sostica Sofronie, az igazgatóság veztője úgy vélte, hogy miután a Tiszán beállt a jég, ez oxigénhiányt okozott a vízben és ez hozzájárulhatott az élővüág tömeges pusztulásához. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint február 7ni, függetlenül attól, hogy aláírt-e nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokat vagy sem. Román illetékesek korábban azt mondták, hogy Románia sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának nem fog kártérítést fizetni, mivel a két szomszédos országgal olyan kétoldalú megállapodásokat kötött a határmenti vizekről, amelyek csak tájékoztatási kötelezettséget írnak elő, kártérítést azonban nem. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy a kártérítési igény kérdésében zést. A bányát 1979-ben nyitották meg, és a közelmúltban zárták be. Nevada (USA): - 1989-90-ben a McCoy/Cove aranybányából ösz- szesen nyolc alkalommal szivárgott ki szennyeződés, amelynek következtében 4 mázsányi cianid okozott környezeti károkat. 1997-ben a ne- vadai Quarry aranybányából közel egy millió liter cianidot tartalmazó szennyvíz került két patak vizébe. Dél-Dakota (USA): - 1998. május 29-én a Homestake bányából 6-7 tonna cianid tartalmú dúsítási meddő folyt a Whitewood patakba. tői 10-ig kilencvenöt tonna cianid folyt le a Tisza negyven kilométer hozzú Heves megyei szakaszán. A szennyeződés levonulását követően 83 tonna haltetemet távolítottak el a Tisza-tóból és a folyóból. Az idegenforgalmi szempontból fontos Ti- sza-tó vízfelületének nagy részét állítólag elkerülte a ciánszennyezés. A ciánnal szennyezett tiszai víz a hét végén már elhagyta Magyarországot. Ugyanakkor Jugoszláviában aggódni kezdtek, hogy az ivóvíz- készletek is ciánnal szennyeződnek, miután a Dunán döglött haltetemek jelentek meg. A jugoszláv hatóságok kilátásba helyezték, hogy perelni kívánják Romániát a környezeti károkért. A Duna jugoszláviai szakaszán teljes halászati tilalmat rendeltek el. A környezeti katasztrófával kapcsolatos hírek nem maradtak visszhang nélkül Ausztráliában sem. A cián- szennyezéssel kapcsolatos környezeti aggodalmak ellenére a külfölelsősorban a magyar külügyminisztériumnak van tennivalója. A környezetvédelmi minisztériumnak, illetve Pepó Pál környezetvédelmi miniszternek arról kell tárgyalnia a román féllel, hogy hasonló környezetszennyezést a jövőben meg lehessen előzni. Azzal kapcsolatban, hogy a román sajtó szerint eltúlozzák a következményeket, Orbán Viktor hangsúlyozta: „Vannak esetek, amikor számunkra tűnik eltúlzottnak az, ami a román gondolkodásnak természetes. Különböző fejA mérgezés kipusztította a halállományjelentős részét, s éveknek kell eltelnie a teljes regenerálódásig. Kirgizisztán: - 1998. május 20-án a Kumtor aranybányába nátriumcia- nidot szállító teherautó a hegyi úton megcsúszott és 1762 kilogrammos rakományával egy folyóba zuhant. A baleset halpusztulást okozott, s 181 személy szenvedett mérgezést. Guayana: - 1995-ben az Omai aranybánya vízgátja átszakadt, melynek következtében több mint 3,4 milliárd liter cianidot tartalmazó dúsítási meddő folyt egy folyóba. Spanyolország: - 1998 áprilisában Spanyolországban, a Los Frailes cinkbánya vízgátja átszakadt 5,5 milliárd liter sav és érc tartalmú dúsítási meddőt juttatva a Guadiamar folyóba és a közeli mezőgazdasági területekre. A cianid és alkotóelemei ennél a balesetnél csak közvetve voltak a tömeges halpusztulás és a környezeti kár okozói. Az összeállítás a Mineral Policy Center nevű washingtoni központú non-profit környezetvédő szervezet interneten közreadott tanulmánya alapján készült. Francia szakértő a folyószennyezésről Súlyos következmények MTI-HÍR Prága kész segíteni a szennyezés eltávolításában Hasonló technológia MTI-HÍR A Neue Zürcher Zeitung élesen bírálta a Nyugatot Megkésett visszhang MTI-LAPSZEMLE
