Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-15 / 37. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 15. Feszültség az FDP-n belül Berlin. A CDU által jelölt hes- seni miniszterelnök lemondá­sát szorgalmazta tegnap Klaus Kinkel egykori német külügy­miniszter. A Deutschlandfunk- ban kijelentette: a wiesbadeni CDU-FDP koalíció cselekvőké­pességének helyreállítása szempontjából elengedhetet­len Roland Koch távozása. Koch múlt kedden beismerte, már januárban tudomása volt a hesseni FDP 1,1 millió már­kás kampánykiadásának kétes eredetéről, mégis hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi beszá­molóban kölcsönként tüntes­sék fel a svájci titkos számláról érkezett pénzt. (MTI) Vietnam mint stratégiai partner Hanoi. Oroszország stratégiai fontosságú partnernek tekinti Vietnamot, amellyel kétolda­lú kapcsolataik erősítésére tö­rekszik -jelentette ki tegnap Hanoiban Igor Ivanov. Az orosz diplomácia vezetője nem sokkal azelőtt nyilatko­zott, hogy kétnapos hivatalos látogatása végeztével hazain­dult Vietnamból. (MTI) Schröder meghívta Fidel Castrót Hamburg. Gerhard Schröder német kancellár meghívta Fidel Castro kubai államfőt, hogy az idei hannoveri világ- kiállítás alkalmából tegyen látogatást Németországban. A Bild am Sonntag című né­met újság úgy tudja, hogy a német kancellár a meghívás­sal még 1996-ban tett ígére­tét teljesítette. Schröder 1996 novemberében Alsó-Szászor- szág miniszterelnökeként tett látogatást Kubában. (MTI) Fidel Castrónak - ha elfogadja a meghívást - ez lesz az első németországi útja. (TA SR/AP) Agg érsek letartóztatása Peking. Kínában letartóztat­ták a Peking által el nem is­mert római katolikus egyház 80 éves érsekét, aki már csak­nem 30 évet ült börtönben - jelentette tegnap egy ameri­kai központú alapítvány. Kö­rülbelül 150 rendőr segítsé­gével február 10-én tartóztat­ták le John Jang Su-tao érse­ket. A kínai vallásügyi hivatal viszont azt állítja, hogy nem tud a letartóztatásról. (MTI) Lövöldözés Törökországban Isztambul/Van. A kelet-török­országi Vanban tegnapra virra­dóra nyolc ember vesztette életét egy lövöldözés követ­keztében, amely a török rend­őrség és az iszlám radikális Hizbullah szervezet fegyvere­sei között tört ki. Az összetű­zés során öt rendőr és a Hiz­bullah három feltételezett tag­ja halt meg. A rendőrök között három sérült is van, két Hiz- bullah-tagot elfogtak. (MTI) Megkezdődött az EU kormányközi konferenciája - Haider nem utazik Brüsszelbe Virággal, ajándékkal várták a hazatérő afgánokat Felkészülés a bővítésre Haider tegnap maga jelentette be: nem utazik Brüsszelbe. (TA SR/AP) Hetvennégy menekült ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Bécs. Brüsszelben tegnap megkezdődött az Eu­rópai Unió tagállamainak kormányai között folyó ta­nácskozássorozat, amelynek célja, hogy felkészítsék az EU- t tizenkét újabb állam befoga­dására. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az EU-tagországok külügyminiszte­rei ünnepélyes keretek között indí­tották el a konferenciát, amelynek még az idén be kell fejeződnie, ha az EU nem akarja késleltetni a keleti bővítést. A tanácskozás szinte bizo­nyosan elvezet majd a nizzai szerző­déshez, amely magában foglalja a konferencia eredményeit. A szerző­dést az EU decemberi nizzai csúcs- értekezletén hagyják majd jóvá, le­hetővé téve ezzel, hogy az első ke­let-európai ország akár már 2003- ban belépjen az unióba. A most indult kormányközi konfe­rencia három témával foglalkozik. Egyfelől el kell dönteni, mely kér­désekben szüntethető meg a vétó­jog anélkül, hogy a tagállamok nemzeti érdekei veszélybe kerülné­nek. Másfelől meg kell határozni, húsznál több EU-tagállam esetén milyen megosztásban rendelkezze­nek a tagországok EU-főbiztossal. Harmadrészt azt kell megállapíta­ni, milyen szavazási szerkezetben történjen a döntéshozatal az EU- ban ahhoz, hogy a végeredmény tükrözze az EU-polgárok többségé­nek akaratát. A kormányközi konferencia ma este tartja meg első érdemi ülését. A tag­országok képviselői azt követően he­tente üléseznek majd alacsonyabb szinten, és havonta ellenőrzik a ta­nácskozás állását a külügyminiszte­rek is. Valamennyi csúcstalálkozón foglalkoznak a témával a tagország­ok állam- és kormányfői is. A konferencia indítása máris siker­nek tekinthető abból a szempont­ból, hogy a tizenöt tagállam felül tu­dott emelkedni azon a problémán, amelyet Ausztria részleges elszige­telése okozott. Mindez reménykeltő abból a szempontból, hogy az unió ügyei az EU-osztrák ellentét ellené­re rendben folynak tovább, és egy­előre nincs zökkenő a bővítés folya­matában sem. Ebből a szempontból figyelmet érde­mel az a hír, mely szerint Jörg Haider mégsem utazik Brüsszelbe az Európai Unió régiók bizottságának ülésére. Ezt maga az Osztrák Sza­badságpárt vezére, Karintia tarto­mányi elöljárója jelentette be tegnap Klagenfurtban. Haider arra hivatko­zott, hogy egy nemzetközi találkozó­ra szóló rendkívül fontos meghívás­nak kell eleget tennie, arról azon­ban nem nyüatkozott, milyen ta­nácskozásról van szó. A múlt héten még többször is elmondta, hogy a küátásba helyezett brüsszeli tiltako­zások ellenére részt vesz a bizottság ülésén, végtére is „az EU-tanács egy­hangúlag választotta a bizottság tagjává”. Közben azonban kitudó­dott, hogy egy politikusokból álló csoport azt vizsgáltatja, hogyan le­hetne bírósági döntéssel megakadá­lyozni Haider belgiumi beutazását, bár az EU nemzetek feletti volta mi­att ilyen ítéletre alig van remény. Kandahár/London. Megérkezett tegnap az afganisztáni Kandahár városába az a repülőgép, amely a múlt heti repülőgéprablás hetven- három szenvedő alanyát szállítot­ta haza. A kiszabadult túszokat mások között Vakil Ahmad Mutta- vakil, az Afganisztánban hatalmon lévő tálib kormány külügyminisz­tere fogadta a repülőtéren. Muttavakil átölelte néhányukat, más tálib tisztségviselők pedig pa­pírvirágokat szórtak a repülőgép­hez állított lépcsősorra. A hazatér­teket ajándékok várták a kan- dahári repülőtéren. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) munkatársainak elmondása szerint tegnap hatvan felnőtt és ti­zenhárom gyermek érkezett haza Afganisztánba. Február 6-án légi kalózok kerítet­Moszkva. A kaukázusi orosz erők vezérkara tegnap azt állította, hogy katonái hatszáz csecsen füg­getlenségi harcost öltek meg a múlt heti csatákban. Az AVN katonai hírszolgálat sze­rint a felkelőket meglepte, hogy az orosz erők elitegységeket és tü­zérségi fegyvereket juttattak heli­kopterrel a dél-csecsenföldi hegy­vidékre. Az oroszok célja az volt, hogy a csecsének hátába kerülhessenek az arguni szorosban. A szoros északi torka orosz ellenőrzés alatt áll, s a friss orosz egységeket a szorostól délre telepítették, rá­kényszerítve a csecseneket, hogy harcban vonuljanak vissza. A legfiresebb hírek szerint az orosz erők csapatösszevonásokat hajtanak végre a szorosban. Igor Szergejev ovédelmi miniszter - aki tegnap a Kremlben Vlagyimir Putyin ügyvezető államfő elnök­ték hatalmukba az Ariana afgán lé­gitársaság Boeing 727-es utasszál­lító repülőgépét, fedélzetén százöt­ven utassal. A géprablók két közbe­eső leszállás után a London mellet­ti Stansted repülőtérre irányították a repülőgépet. A hatóságok négy napig tárgyaltak a légi kalózokkal, akik végül megadták magukat. Az eltérített gép 74 utasa Nagy- Britanniában maradt, arra várva, hogy a hatóságok elbírálják mene­dékjog-kérelmüket. A brit külügy­minisztérium egyik, neve elhallga­tását kérő szóvivője vasárnap éjjel az AP-nek elmondta, hogy a leg­újabb terv értelmében a menedék­jogot kérőket az Egyesült Államok­ban, Indiában és Pakisztánban „szórnák szét”. A szóvivő cáfolta, hogy Nagy-Britannia anyagi kár­pótlást ajánlott volna fel a mene­kültek befogadására hajlandó or­szágoknak. létével tartott szűk körű tanácsko­zás után nyilatkozott - egyelőre nem árulta el, mikor indítanak itt nagyszabású támadást a szövetsé­gi csapatok. Bejelentette viszont, hogy a vegyenói járás teljesen szövetségi ellenőrzés alá került. Tegnap az orosz légierő 33 beve­tésben támadta a szakadárokat, s megsemmisített két teherautót, továbbá harminc muszlim fegyve­rest. Nyikolaj Kosman, az orosz kor­mány csecsenföldi képviselője tegnap bejelentette: Groznij „zárt város” státuszt kaphat, mivel a te­rületére telepített aknák komoly veszélyt jelenthetnek. Kosman szerint azonban nemcsak az ak­nák miatt kellene lezárni a várost, hanem azért is, mert egyes infor­mációk szerint a vízrendszereket olajjal és sósavval szennyezték, ráadásul Groznij tele van temetet- len holtakkal is. Közölte azt is: az orosz költségvetés nem különített el összeget Groznij újjáépítésére. Az oroszok hatszáz csecsen megöléséről adtak számot Groznij zárt város lesz? MTI-HIREK A Kosovska Mitrovica-i véres események után Belgrád a BT összehívását kéri Negyven személy őrizetben Távozik az iraki segélyprogram vezetője Ellenezte a szankciókat MTI-HÍREK Belgrád. A hét végi véres zavargá­sok után tegnap délelőttre helyre­állt a rend az etnikailag megosz­tott, észak-koszovói Kosovska Mit­rovica városában. A zavargások­ban egy albán személy meghalt, hét másik, valamint két francia bé­kefenntartó és két szerb pedig megsebesült. Philipp Henning, a KFOR német szóvivője elmondta, hogy a béke- fenntartók a zavargásokban való részvétel és tiltott fegyvertartás miatt tegnapra virradó éjszaka 39 albánt és 1 szerbet őrizetbe vettek. Philip Pako ENSZ-szóvivő közölte, hogy Kosovska Mitrovica északi negyedében az éjszaka egy albán gránátot dobott egy kanadai rend­őrre; a gránát nem robbant fel, a támadót pedig elfogták a nemzet­közi erők. A békefenntartók tegnap délelőtt folytatták a fegyverek utáni kuta­tást és a járőrözést. A szóvivő sze­rint Kosovska Mitrovica lakói alap­vetően betartották a zavargások miatt a hét végén egy héttel meg­hosszabbított, este 6-tól hajnali ötig tartó kijárási tilalmat. A város észa­ki, többségében szerbek lakta ne­gyedében és a lényegében csak al­bánok lakta déli városrészben egy­aránt helyreállni látszott a rend. Közben a jugoszláv kormány a Biz­tonsági Tanács rendkívüli ülésé­nek összehívását követelte a Kosovska Mitrovicában vasárnap történt erőszakos események mi­att. A Belgrád követelését tartal­mazó levelet Vladislav Jovanovics, Jugoszlávia ENSZ-nagykövete már át is adta a Biztonsági Tanácsnak. MTI-HÍR Bagdad. Kofi Annan ENSZ-főtit- kár tegnap elfogadta Hans von Sponecknek, az ENSZ Irak számá­ra kialakított humanitárius segély- programja vezetőjének lemondá­sát. Annan a bejelentés alkalmával hangsúlyozta, hogy von Sponeck 36 éven át értékes szolgálatokat tett az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének, és sajnálatát fejezte ki a diplomata távozása miatt. Hans von Sponeck azt kérte, hogy március 31. hatállyal mentsék fel tisztségéből. Egyebek közt az ola­jat élelmiszerért programért volt felelős, amely lehetővé teszi Irak­nak, hogy olajat adjon el, és az érte kapott pénzen élelmiszert vásárol­jon a lakosság számára. Lemondá­sát nem indokolta. Diplomaták arról számoltak be, hogy von Sponeck elégedetlen az Irak elleni ENSZ-szankciók fenn­tartása miatt, nyüvánosan bírálta a büntető intézkedéseket és az olajat élelmiszerért programot, amely szavai szerint a 22 millió iraki alap­vető szükségleteit sem elégíti ki. Patrubány Miklós elnökhelyettes írása a Magyarok Világszövetségéről a Bécsi Napló című lapban Végéhez közeledik egy fejlődési fejezet MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Patrubány Miklós, a Magya­rok Vüágszövetségének elnökhe­lyettese, az MVSZ Erdélyi Társasá­gának elnöke a Bécsi Napló című magyar nyelvű ausztriai kéthavi lap legújabb számában cikket írt a négy hónap múlva esedékes Magyarok Világkongresszusa és az MVSZ tisztújító közgyűlése elé. A szerző szerint nyilvánvaló, hogy a Magyarok Világszövetségének kommunizmus utáni történetében az első szakasz a végéhez közele­dik. Patrubány felidézte a rendszer- váltás utáni időszakot, amelyben - mint írta - az MVSZ mai értéken számolva mintegy évi egymilliárd forint támogatást kapott. Az egy­másra találás katartikus élménye azonban elterelte a figyelmet a hiá­nyosságokról, amelyek már akkor botrányízű figyelmet keltettek a sajtóban, és megtépázták a szerve­zet hírnevét egyebek között a visz- szás pénzügyi helyzetekről szóló hí­rek. Az MVSZ vezérkara beérte az­zal, hogy az Állami Számvevőszék szerint sikkasztás nem történt, de a források felhasználását nem vizs­gálták. Akkor még könnyű volt elhitetni az elnökség zömmel külföldön élő, a magyar törvényeket nem ismerő tagjaival, hogy az MVSZ céljait tá­mogató pénzeket azért kell olyan alapítványba gyűjteni, amelynek ténykedésébe az MVSZ elnöksége sem tud betekinteni, mert a magyar törvények ezt másként nem teszik lehetővé - írta a szerző. Az első íz­ben legitim módon megválasztott elnökség arról értesült, hogy nem avatkozhat bele az alapítvány dön­téseibe, hanem „azokat olyanok hozzák, akiket még az újonnan vá­lasztott elnökség megalakulása előtt az ideiglenes elnöki tisztet be­töltő, közben véglegesített elnök nevezett ki”. Több ilyen alapítvány született, mind életképtelenné vált, s jogilag lezáratlan történetük idő­zített bomba lehet. A legsúlyosabb válság az MVSZ tu­lajdonában lévő kft létrehozása kö­rül tört ki, amikor véletlenül derült ki, hogy a szóban előadott és a tény­leges terv között nagy a különbség. Ez az új MVSZ erkölcsi mélypontja volt, és személyi következmények­kel kellett volna járnia. A szociálliberális kormány idején a támogatás reálértéke ugyan csök­kent, de nem ezért nem jutott a ha­táron túli magyar közösségek támo­gatására, hanem azért, mert „a költ­ségvetési fegyelem - miként annyi más belső szabály következetes tiszteletben tartásának igénye - az MVSZ életében szinte ismeretlen volt” - írta Patrubány Miklós. Emlékeztetett arra, hogy az 1996- os közgyűlésen létrehozták az el­nökhelyettesi tisztséget az elnök felügyeletére és a jogszerű műkö­dés biztosítására, de a hatáskör ele­ve konfrontációra kényszerít az el­nökkel, „főleg ha az alapszabály előírásainak be nem tartása miatt sokszor az ellenjegyzés megtagadá­sára kényszerül” az alelnök. Há­roméves munkájának eredményét Patrubány Miklós abban látja: a szerzett tapasztalatok alapul szol­gáltak ahhoz, hogy lássa, milyen stratégiai léptékű és koncepciózus munkával léphetne előre az MVSZ. Bár nem vonták meg Kohl békedíja elnapolva Berlin. Elhalasztották azt a münsteri ünnepséget, amelynek keretében Helmut Kohl volt kan­cellár átvette volna a neki még ta­valy odaítélt Vesztfáliai Békedíjat. Mint a díjat adományozó Vesztfáli­ai Gazdasági Társaság (WWL ) szó­vivője közölte, az ünnepségre a terv szerint június 3-án került vol­na sor. A ceremóniát Kohllal tör­tént egyeztetés után halasztották későbbi, meg nem határozott idő­pontra. Mint a szóvivő hozzátette, a ha­lasztás nem jelenti azt, hogy a tár­saság megvonta volna a díjat az egykori kancellártól. „Nézetünk szerint mindaddig, amíg nincs jog­erős ítélet Kohl ellen, nem áll jo­gunkban megfosztani őt a díjtól” - mondta a WWL szóvivője. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents