Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-10 / 33. szám, csütörtök

Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 10 gazdasági hírmorzsák Az AG Banka komor víziója nyilatkozata adta meg számukra a kegyelemdöfést. (SITA) Pozsony. Ha a Szlovák Nemzeti Bank úgy akarja, három hóna­pon belül bármelyik pénzintéze­tet padlóra küldheti. Ehhez az is elég, ha a sajtónak kiszivárogtat­ja, hogy fontolóra veszi az érin­tett bank működési engedélyé­nek megvonását - közölte Peter Jadud, a csődbe ment AG Banka elnöke a parlament bizottsági ülésén. A bank vezetése máig úgy tartja, az SZNB az AG Bank­kal kapcsolatos meggondolatlan Uj Duna-híd épül Brüsszel. Románia és Bulgária csaknem 8 év után megállapo­dott a Dunán átívelő második, 190 millió euróba kerülő híd megépítéséről. A technikai elő­készületek májusban kezdőd­nek. A két ország 1991 óta tár­gyalt egy vagy több új híd meg­építéséről, és hat különböző helyszínt vettek fontolóra. A híd része lesz a 4. páneurópai közle­kedési folyosónak. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. február 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,313 Magvar forint (100) 16,552 Angol font 68,927 Német márka 21,634 Cseh korona 1,188 Olasz líra (1000) 21,853 Francia frank 6,451 Osztrák schilling 3,075 Japán len (100) 39,300 Spanyol peseta (100) 25,431 Kanadai dollár 29,565 Sváici frank 26,303 Lengyel zlotv 10,344 USA-dollár 42,784 Magyarország az ismeretlen off-shore adóparadicsom Törvényes kiskapuk mti-hIr Brüsszel. Az amerikai The Wall Street Journal Europe szerint Ma­gyarország is csendesen belépett az off-shore adóparadicsomok so­rába. A lap szerint az egyszerű és vonzó magyar adótörvény máris az országba hozott legalább 12 ilyen kereskedelmi vállalatot, amelyek több milliárd dollárt mozgatnak. Az 1994-ben hozott magyar keres­kedelmi törvény aránylag egysze­rű szabályozással lehetővé teszi, hogy külföldi tulajdonú kft. vagy rt., amelynek nincsenek magyar- országi befektetései és üzletei, harmadik országokkal kereskedik, magyarországi helységben beje­gyeztesse magát, és ott adózzon évi 3 százalékkal. Szakértők sze­rint ez az egyéb feltételekkel együtt elég vonzó, de igazán sze­rény azokhoz a kedvezményekhez képest, amilyeneket a Csatorna­szigetek, Belgium és Hollandia kí­nál. A WSJE úgy véli, hogy Magyaror­szág ezzel a liberális szabályozás­sal felkelti az EU figyelmét, amely - az átfogó adóegységesítési törek­vés keretében - meg akarja fékezni az adóparadicsomokat más olyan tagjelölteknél, mint Ciprus és Málta. A riportban megszólaló ma­gyar szakértők szerint semmi gya­nús dolog nem folyik, hiszen az ilyen idetelepült vállalatoknak is be kell tartaniuk az adótörvénye­ket és betekintést kell biztosítani­uk könyvvizsgálóknak és a bűn­ügyi nyomozóknak. Ám a riport szerint ezek a cégek megbújnak a nyilvánosság előtt. Magyarországi munkanélküliségi ráták egyes régiókban 1999. IV. negyedév* *A 15-74 éves népességre vonatkozóan Forrás: KSH/Figyelő Liberalizáció a magyarországi internetpiacon Kitört a címvadászat ÚJ SZÓ-HlR Budapest. Felvásárlási láz ütött ki Magyarország internetes piacán, ugyanis március elsejétől bárki sza­badon bejegyezheti a neki tetsző domainnevet (gyűjtőcímet) a „hu” állományban. Eddig okirattal kel­lett igazolni, hogy a lefoglalt név valóban kapcsolódik az igénylőhöz. Az Intemetszolgáltatók Tanácsa - ISZT közleményben fordult az ér­deklődők felé, hogy még a liberali­záció előtt regisztráltassák a saját nevüket ( www.cegnev.hu ), nehogy később ez mások kezébe kerüljön, komoly problémát okozva ezzel a jövőben. A most lefoglalt címek később igen nagy stratégiai je­lentőséggel bírhatnak. Elképzel­hető, hogy egy most potom pénzért (átlagosan 10 000 forintért) meg­vásárolt domain vagyonokat érhet majd egy gazdasági társaságnak. Mivel sokan szeretnék majd ugyan­azt az egy nevet megszerezni már­cius elseje után, s már most több ez­ren jelezték igényüket a legje­lentősebb gyűjtőcímekre, felmerült a probléma, kit illet majd a jog, hogy a kiválasztott domaint hasz­nálhassa. Martos Balázs, az ISZT el­nöke valószínűnek tartja, hogy sor­solással fognak dönteni a sokak ál­tal kiválasztott nevek egyetlen tu­lajdonosáról. (zala) Kedvező gazdasági környezetben nem lehetetlen a hat százalék körüli növekedési ütem elérése Lendületben a magyar gazdaság Busz összeszerelő-sor a győri Rába Rt.-ben. Ott valóban sikerült a priv; tizáció (Felvétel Figyelt Közép-Európa reformorszá­gai közül kétségtelenül Ma­gyarország gazdasági hely­zete a legkedvezőbb. Az 1997-ben megindult gazda­sági növekedést a ked­vezőtlen külgazdasági kör­nyezet sem tudta visszafog­ni, a külföldi piacok várható kedvezőbb fejlődése még in­kább felgyorsíthatja a növe­kedést. GÁL ZSOLT A tavalyi év elején még úgy tűnt, hogy az orosz válság utóhatásai, a Jugoszláviában dúló háború és Nyu- gat-Európa meglehetősen lassú gaz­dasági növekedése komolyan lefé­kezheti a magyar gazdaság teljesít­ményét. Az év második felére azon­ban kiderült, a megtorpanás csak át­meneti volt. 1999 harmadik ne­gyedévében újra 4% felé emelke­dett a bruttó nemzeti termék növe­kedése, így folytatódott az 1997- ben megindult gyors gazdasági fejlődés. A múlt év folyamán ked­vezően alakultak az egyensúlymu­tatók is, a kereskedelmi és a fizetési mérleg, valamint a költségvetés hiá­nya az év eleji ijesztő növekedés el­lenére végül is a tervezetthez hason­lóan alakult. Orbán Viktor kor­mányfő így nyugodtan konstatál­hatta: a magyar gazdaság immár vé­gérvényesen fejlődésének új szaka­szába lépett, a gyors gazdasági nö­vekedés már nem vezet az egyen­súlymutatók felborulásához és az eladósodás növekedéséhez. Aprócs­ka folt az államháztartás tavalyi hiá­nyán, hogy az csak különböző egy­szeri bevételeknek köszönhetően maradhatott alacsony. A volt társa­dalombiztosítási alapok vagyoná­nak privatizációjából például több mint 70 milliárd forintot „kaszált” az államkassza, de szép összeget ho­zott az 1800-as GSM mobiltelefon- frekvencia üzemeltetésére kiírt pá­lyázat is. A gazdaság általános helyzete azon­ban mindenképpen jó, s ezt mutatja a nyugati befektetők töreden bizal­ma is. 1990 óta már 21 milliárd dol­lárnyi külföldi beruházás valósult meg Magyarországon, az egy főre jutó befektetések tekintetében az ország biztosan tartja vezető helyét a régióban. Folytatódik az ipari ter­melés gyors bővülése is, tavaly no­vemberben az ipar teljesítménye 18,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Biztató, hogy már a sokadik egymást követő évben nőtt több mint 10%-kal az ország kivite­le. A magyar export több mint 75%- a immár az Európai Unió államaiba irányul. Ellentétben az egy évtized­del ezelőtti állapottal, amikor a kivi­tel jelentős részét még nyersanya­gok és félkész termékek alkották, ma már a kivitel 85%-a fejlett, ma­gas hozzáadott értékű termékekből áll, ezen belül is a gép- és járműipar adja az export 55%-át. Az évek óta tartó gazdasági fellen­dülés immár a munkapiacon is érez­teti kedvező hatását. A munkanél­küliség 1999 utolsó negyedévében 6,5%-ra csökkent, egy év alatt 15 ezerrel lett kevesebb az állástalanok száma. A munkanélküliek 1996-ban még 400 ezres tömege a tavalyi év végére 269 ezer főre apadt. Persze lehet azzal érvelni, hogy a munka- nélküliség csökkenését az is kivált­hatja, ha az emberek korkedvezmé­nyes vagy rokkantsági nyugdíjba menekülnek az állástalanság elől, esetieg egyéb módon kerülnek ki a nyüvántartásból. Az adatok azon­ban nem erről tanúskodnak. 1997 óta ugyanis a munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan foko­zatosan nő a foglalkoztatottak szá­ma is. 1997-ben 3 millió 610 ezer la­kosnak volt állása, számuk 1999 vé­gére elérte a 3 millió 843 ezret, te­hát két év alatt több mint 200 ezer­rel nőtt a foglalkoztatottak száma. Az 1995-ben a Bokros-csomag sú­lyos gazdasági megszorító intézke­déseinek következtében még 12%- kal csökkentek a reálbérek, 1996- ban pedig további 5-6%-kal. Azóta azonban megfordult az irányzat, évente nő a keresetek reálértéke, s ennek köszönhetően emelkedik a lakossági fogyasztás is. Ez egyér­telműen lemérhető a kiskereskedel­mi forgalom, vagy akár az autóela­dások növekedésén is. A gazdasági fellendülést jól tükrözi a budapesti értéktőzsde részvényindexének emelkedése. A Bux az 1995-ös 2000 pont körüli értékéről - habár ki- sebb-nagyobb átmeneti visszaesé­sekkel - mára 10 000 pont közelébe emelkedett. Közben az értéktőzsde forgalma is gyorsan nőtt. 1995-ben még mindössze 2 milliárd dollár ér­tékben cseréltek gazdát a részvé­nyek, az adásvételek volumene ta­valy már megközelítette a 68 milli­árd dollárt. „Felébredt" a kilencve­nes évek elejének pangásából az építőipar is, tavaly például az előze­tes adatok szerint 7-8% körüli tem­póban nőtt a teljesítménye. A gazdaság belső helyzete az el­mondottak alapján bizakodásra ad okot. Tudatosítani kell azonban, hogy a magyar gazdaság - a kisebb országokhoz hasonlóan - erősen függ a vüág (mindenekelőtt az Eu­rópai Unió) piacaitól. A magyar gaz­daság exportteljesítménye meght ladja az ország össztermékének ft lét, ezért meghatározó, hogy milye kereslet alakul ki a magyar áru iránt a külpiacokon. Magyarorszá legfontosabb exportpiacán az El országaiban az előrejelzések a ga; dasági növekedés gyorsulását jóso ják, s nem várhatók nagy megrá; kódtatások a fejlődő piacokon, íg Kelet-Európábán sem. Ha a helyzt az előrejelzettnek megfelelően alt kul, akkor tovább gyorsulhat a ga: daság növekedése, elérheti az 5 sz: zalékot is, a külgazdasági környezi vártnál kedvezőbb alakulása eseté azonban nem lehetetlen a 6% köri li tempó sem. Az új osztrák kormány a költségvetés konszolidálását és a pénzügyi stabilitás biztosítását tekinti fő feladatának Ausztria nyugtatgatja a befektetőket ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Karl-Heinz Grasser, az új osztrák kormány pénzügyminiszte­re meg akarja győzni a befektetőket arról, hogy érdemes Ausztriában maradni. Grasser nem lát okot arra, hogy a vezető hitelminősítők megkérdője­lezzék Ausztria AAA besorolását. Ezt a Standard & Poor’s helyezte feltételesen kilátásba a múlt héten. Mint Grasser közölte, meghívták az S&P-t és a rivális Mood/st hogy tá­jékozódjanak a helyzetről. A kor­mány elhatározta, hogy az idén a GDP 1,7 százalékára szorítja le a költségvetés hiányát; az EU pénz­ügyminiszterei korábban arra fi­gyelmeztették Bécset, „elszaladhat” a deficit, és mértéke elérheti a 2,6 százalékot. A 2003-as cél 1,3 száza­lékos költségvetési hiány. „A tény­leges szanálásnak strukturális re­formok révén kell lezajlania, rövid távon egyedi intézkedéseket kell ér­vényesíteni. A konszolidációt a ki­adási oldalon kell elkezdeni, a do­hány- és gépjárműadó, az energia­felhasználásijárulék növelésével” - fejtette ki a 3Í éves pénzügyminisz­ter, akit a szabadságpárt jelölt e posztra. Szavai szerint az első év­ben inkább egyedi intézkedésekre kerül majd sor, míg a strukturálisak csak hosszú távon kerülnek sorra. A büdzsé stabilizálását két éven beli tartja lehetségesnek. Egyedi intézkedésként fognak ho: zá a privatizációhoz is, amelyne bevételeiből az államadóssági fogják csökkenteni. Az első privat zálandó vállalat a Telekom Austri lesz, amelyet tőzsdére kívánna vinni. Grasser szerint az osztrá nemzeti banktartalékaiból is lehe ne adósságcsökkentésre és kutatá: fejlesztésre fordítani. (VG) Nem kell már Nyitrára utazniuk azoknak, akik a spanyol márka kínálatából szeretnének válogatni SEAT márkaszalon nyílt Érsekújvárott ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. A nyitrai székhelyű MOTO-MANN a legsikeresebb SEAT márkaforgalmazók közé tartozik Szlovákiában. Január kö­zepén Érsekújvárban is kirendelt­ségük nyílt, ahol Nyitrához ha­sonlóan valamennyi SEAT márká­jú személygépkocsi és haszonjár­mű megvásárolható. A márkabolt a Simor utca 13-as szám alatt ta­lálható, és személyzete gyakorla­tilag a megnyitás napjától ugyan­azokkal a kedvezményekkel kí­nálja a gépkocsikat, mint az or­szág többi SEAT márkakereskedé­se. Ez egyebek között azt jelenti, hogy itt is tart még a SNOW elne­vezésű téli akció, amelynek kere­tében minden gépkocsival komp­lett téli gumiabroncs-készletet, hóláncot és Defend Lock bizton­sági zárat kap ajándékba a vásárló - a 10 ezer koronás árengedmé­nyen kívül. Attraktív ajánlatnak számít még a rendkívül kedvező lízing, egyéves ingyenes baleset- biztosítással. Sokak számára von­zó lehet az is, hogy autóvásárlás­kor a használt kocsi árát leszámít­ják az új vételárából. Érsekújvár­ból, és környékéről tehát nem kell már Nyitrára utazniuk azoknak, akik egy Ibiza, Cordoba, Toledo, vagy éppenséggel Inca vásárlását fontolgatják: a márkakereskedő házhoz jött... (vas) Az új érsekújvári márkabolt (A szerző felvételi

Next

/
Thumbnails
Contents