Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-10 / 33. szám, csütörtök
Csütörtök, 2000. február 10. 3. évfolyam, 5. szám Az érsekség kiemelt figyelmet szentelt a mezőgazdasági községre, fokozatosan mintagazdaságot hozott létre Egy amerikai professzor segített a galéria elkészítésében Egy község merész tervei tak partjain főleg nyárfákat és füzeseket találunk. Sok kétéltű és vizimadár él itt. A Haraszt nevű majorban a néhai kúria parkjában nő a védett molyhostölgy (Quer- cus pubescens), és a nyárfalevelű platánfa (Platonns orientalis). Ebből is látni, hogy a község határa rendkívül fontos régészeti lelőhely. A község történetét (1312- től egészen 1948-ig) egy kiállításon mutatták be, felhasználva az eredeti kutatások fényképeit. Ami a község jelenét illeti, sok problémát okoz a három major, hiszen az állami gazdaság megszűnésével az ott élők és dolgozók munkanélküliekké váltak, így megélhetésük nagyon keserves. Az állami birtok a transzformáció után Bajcprodukt néven ugyan még működik, de csak 120 embert alkalmaz. A kft. vezetésével próbálja megoldani a problémákat. Az öregotthont a község ingatlanadó helyett kapta, itt 28 idős embert gondoznak, de ennek az üzemeltetése is nagyon sok gondot okoz. „Míg 1998-ban 550 ezer korona, addig 1999-ben csak 130 ezer korona támogatást kaptunk, ami nagy különbség. Mivel a község földrajzi fekvésénél fogva, két város között fekszik, sokan kihasználják és a városokon keresnek munkát, esetleg oda is költöznek, és így kezd elöregedni a falu. Ezért úgy határoztunk, hogy fokozatosan felépítünk 70 családi házat, lennének is érdeklődők, de előtte meg kell oldanunk a kimért terület infrastruktúráját, ami 18 millió koronába kerül. Többféle variáción gondolkodtunk, bízom abban, hogy az első családok rövid időn belül megkezdhetik az építkezést. Mivel a községünket egy nemzetközi főút szeli át, tavasszal mindkét oldalon virágokat fogunk kiültetni, hogy az áthaladók, gyönyörködjenek a községünkben. Januártól működik a kábeltévé is. Tovább folytatjuk az úthálózat karbantartását és az orvosi rendelőt szeretnénk rendbe hozni, hogy az idős embereknek ne kelljen minden kisebb betegséggel a városba utazni. Ezt a célt fogja szolgálni a Szlovák Takarékpénztár fiókjának a megnyitása is. Szeretnénk minél több szolgáltatást a községbe hozni, hogy a polgárok minél kényelmesebben éljenek. Gáz és vezetékes ivóvíz van a községben. Mivel a kultúrház nem a község tulajdonában van, nem tudjuk megoldani, hogy a lakóink részére színvonalas kultúrműsort szervezzünk, mert egyszerűen nincs hol. Szereténk több munkalehetőséget teremteni a községben, hogy letelepedésre csábítsuk az innen elszármazottakat. Jó lenne, ha a jövőben növekedne a falunk lakóinak száma, vissza kell hódítanunk a fiatalokat, meggyőzve őket arról, hogy mi a városnál jobb feltételeket kínálunk számukra. Szeretnénk az érseki hagyományokra építeni, és növelni a turistaforgalmat. - fejezte be a község polgármestere. A tavalyi gyermeknap Csapó Ferenc, mérnök, polgár- mester Az I. és a II. világháború áldozatainak emlékműve az új bevásárlóközpontot, 1985- ben megnyílt az óvoda új épülete, a posta új épületet kapott, 1995- ben adták át az új iskolát. 1999 -ig a község csaknem teljesen az állami birtok termeléséből élt. A községhez három település (tanya) is tartozik, mégpedig Farkasd, ahol ma 115-en élnek, (mára a legtöbb gazdasági épületet lebontották), Haraszt, itt 117-en laknak, a település több területe üres, és pusztulás fenyegeti őket. Ellető, ahol már csak 58-an élnek, régen itt volt az intéző lakása, iskola és a cselédek lakásai. Ez is az előbbi kettő sorsára jutott. Az állami birtok megalakulása után sokan költöztek ezekbe a majorokba, a hatalmas pusztulás, az állami gazdaság megszűnése után alakult ki. Kár értük, hiszen ezeken a településeken nagyon sok, értékes műemlék jellegű épület található. Pl. Farkasdi majorban van egy kúria, ami az érseki major intézőjének lakása volt. A mögötte elterülő terjedelmes parkot - sajnos - benőtte a gyom. Ellető majorban áll egy harangláb, faszerkezetes, zsindelyes sátortetővel. A harangláb mögött található a lourdes-i barlang, a kőből készült építményben a Lourdes-i Szűz Mária szobra áll. A Haraszt majorságban van egy víztorony. A községben és az egyes gazdasági udvarokban megmaradtak a mezőgazdasági munkások földszintes nyereg- vagy kontyolttetős házai. A két-három- teres lakások egymás után sorakoznak, és önálló bejáratuk van. Mára a legtöbb ilyen házat a községben korszerűsítették és átépítették. A falu határában találjuk Szlovákia egyik legnagyobb kiterjedésű fácánosát. Érdekes terület a Perbetei patak bajcsi része is. A paMIRIÁK FERENC 1188 lakosú Bajcs község a Duna menti síkságon, Komáromtól 22 kilométerre fekszik. A község az esztergomi herceg- prímás legrégibb birtokai közé tartozott, egy régebbi településből fejlődött ki, és első ízben 1312-ben említik nevét. A 16. századtól az érsek a községet bérbe adta. Bajcs történelmének új fejezete Batthany József hercegprímással kezdődött, aki lecsapolta az itteni kiterjedt mocsarakat, és felépítette az utat. 1790-ben pedig klasszicista nyári kastélyt létesített kis majorsággal. így a XIX. század elején Bajcs jelentősége megnőtt, és fokozatosan Komárom megye érseki birtokainak székhelyévé vált. Ebben az időszakban Simon János érsek új gazdasági épületeket, iskolát, kórházat, cselédlakásokat építtetett. Az érsekség kiemelt figyelmet szentelt a mezőgazdasági községre, fokozatosan mintagazdaság jött itt létre. Az első világháború után az esztergomi érsek birtokát elkobozták, állami igazgatás alá került, és később átvette a nagy- szombati apostoli adminisztrátor. A község II. világháború utáni időszakáról már a község polgármesterével, Csapó Ferenc mérnökkel beszélgettünk:- 1948-ban itt alakult meg Csehszlovákia első állami birtoka. 1950-ben építették az új kulturhá- zat, majd a Krim nevű fürdőt az érseki parkban (ma sajnos lepusztult állapotban van). Felépítették Térnövelő bútorzat FARKAS OTTÓ osoncon 1968-ban bezárták a magyar óvodát, huszonkét é- vig nem is nyílt meg. A szülők nyomásásra 1990-ben a Vasúti utcai szlovák óvodában tizenkét gyerekkel létre jött egy magyar csoport, amely 1992-ben átköltözött a Füleki úti óvodába. Az elmúlt egy évtized során a magyar óvodások száma szerencsére Losoncon /is/ megsokszorozódott. Jelenleg a harminchét gyerekkel két csoportban négy pedagógus foglalkozik. Gyetvainé Demecs Judit nyolc éve dolgozik a magyar óvodában, mint mondja a tisztiorvosi szolgálat megállapítása szerint a terem befogadóképessége harmincöt gyerek. Nagy az óvoda vezetőinek felelőssége, hiszen érthető okok miatt nem küldhetenek el egyetlen magyar szülőt sem, aki magyar óvodába szeretné járatni gyermekét... „A nagy változás története akkor kezdődött, amikor az Óvodai nevelés egyik számában rábukkantunk a Caloria BT Galériacenter egyik hirdetésére” -magyarázza az óvónő. -,,A magyarországi cég témövelő óvodai galériáit ajánlotta a pedagógusok figyelmébe.” A Füleki úti magyar óvoda pedagógusai elképzelték, mennyire más lenne a csoportszoba ha természetes anyagból készített, szép formájú, gyermekreszabott bútorzattal lenne berendezve. Ráadásul, a témövelő bútorzat révén akár még több gyerekkel foglalkozhatnának, nem lenne zsúfoltság az óvodában. Pályázatokat írtak, de mindenhonnan elutasító választ kaptak. Ekkor kérték az Amerikai Egyesült Államokban élő Demecs Dezső Desiderio segítségét. Mivel a nyugalmazott egyetemi professzor, aki az ötvenes években vándorolt ki a közeli Ipoly- bolykról a tengeren túlra, hamarosan válaszolt, az óvónők megrendelték a témövelő galériát. A magyarországi cég alkalmazottai kiutaztak a helyszínre, felmérték a csoportszobát és a pedagógusokkal megbeszélték a bútorzat részleteit. A témövelő galéria néhány hete elkészült, a gyerekek azóta már birtokukba vették a berendezéseket. Az óvónő szerint a Galériacenter is sokat segített az óvodának, hiszen a saját költségükön végezték el a közben adódott többletmunkát. Az óvoda és a „galéria" (A szerző felvétele) Közösségi érdek? Egyéni érdek? Sok hűhó semmiért PUSKO GÁBOR int arról már korábban beszámoltunk, Tornaiján az MKP helyi szervezetének elnöke, és néhány önkormányzati képviselője szerette volna elérni, hogy városunk az új területi felosztás során járási székhellyé váljék. A Tornaijai Városi Hivatal a napokban kapta meg a Niznansky-féle tervezet véglegesített változatát - azt, amelyellel a kormány is fog foglalkozlni - s ebből a dokumentumból egyértelművé válik, hogy a javaslat nem számol Tornaijával, mint járási székhellyel. Ezzel szemben mint leendő regionális központ szerepel. Ugyanakkor a dokumentumból az is világossá válhatott mindenki számára, hogy a járási székhelyeket eddig megillető jogkörök nagy része átkerül az egyes településekhez. Tehát a jövő Szlovákiája - mint ahogy az az EU ajánlásaiban olvasható - a régiók, vagy kis térségi egységek Szlovákiája lesz. A tornaijai kezdeményezés egyik irányítója, Gaál Imre, nyugdíjas tanár véleménye szerint Tornaijának még arra a kevés plusz jogkörre is jogot kellene formálnia, ami a járási státusszal jár, ezért kell kiállni elképzelésük mellett. Az előző területfejlesztés alkalmával ezek az emberek úgy nyilatkoztak, hogy nem értenek egyet e térség Nagyrőcéhez történő besorolásával, s ha kell, az alkotmánybírósághoz is elmennek. Valójában azonban még azon kötelezettség-vállalásaikat sem teljesítették, melyet január elején tettek annak a néhány környékbeli polgármesternek és önkormányzati képviselőnek, akik részt vettek a nevezettek által összehívott megbeszélésen. Ezen ugyanis azt ígérték, hogy január 15-ig Pozsonyban felkeresik az MKP parlamenti képviselőit ügyük támogatása érdekében, s így fognak cselekedni a koalíciós pártok helyi képviselői is. Értesüléseink szerint ez utóbbiak azonban még járási szinten sem tudták elfogadtatni követeléseiket, s a kezdeményezés irányítói sem mentek el a fővárosba, hanem a járási hivatal elöljáró-helyettesével küldték el dokumentumukat különféle üzenetek kíséretében az MKP bővített elnökségi ülésére. Mivel a dokumentum a lehetséges öt alternatíva közül négyet úgy tüntet fel, mint elfogadhatót (Tornaija legyen járási székhely, ha nem, csatolják a Rimaszombati járáshoz, ha ez sem megy, csatolják a Rozsnyói járáshoz, de az sem lesz baj, ha egy kisebb területi egység központja lesz, csak ne tartozzon a Nagyrőcei járáshoz), értesüléseink szerint az MKP elnöksége nem igazán értette, hogy mit is akarnak a dokumentum megfogalmazói, ugyanis Tornaijával elejétől fogva, s helyzetéből adódóan, mint regionális központtal számoltak. Az elkészültjavaslatban ez az alternatíva szerepel. Mindenesetre a, járási székhely-státuszú’ szorgalmazók közül néhá- nyan most ezt az eredményt saját sikerként könyvelik el. Bajcsi utcarészlet
