Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-05 / 3. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 5. G AZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK A tavaly decemberben összeomlott AG Banka továbbra is reménykedik a működési engedély visszaszerzésében A Szlovák Villamos Művek legdrágább megoldása A bűnbakokat már megtalálta a vezetés A tavaly decemberben összeomlott AC Banka pozsonyi fiókja előtt még tegnap is elkeseredetten álldogáltak a pénzintézet csalódott ügyfelei (Somogyi Tibor felvétele) ÚJSZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az 1997 elején alakult és 1999 december elsején csődbe ment AG Banka elsősorban a cseh Agrobanka szlovákiai érdekeltségei átvételének köszönhetően jutott le­hetetlen helyzetbe, majd a tavaly novemberben a Trend gazdasági hetilap hasábjain megjelent cikkek jelentették a kegyelemdöfést - modta tegnapi sajtótájékoztatóján Juraj Kamarás, a pénzintézet fel­ügyelő tanácsának elnöke. Az 1997 májusában - némi nyomásgyakor­lás után - átvett Agrobanka mint ki­derült, 1996-ot 650 millió koronás veszteséggel zárta, ezért az AG Ban­ka vezetői meg akartak szabadulni tőle. Ez nem sikerült, ehelyett to­vábbi, nem túl eredményes cseh bankok (Banka Haná, Moravia Ban­ka) szlovákiai fiókjait vették át. Ka­marás szerint valamennyi tehertétel ellenére az AG Banka a közepes színvonalon működő szlovákiai pénzintézetek sorába verekedte fel magát. A Trendben novemberben megjelent cikkek hatására Kamarás szerint öt nap alatt mintegy 20%-kal megcsappant a betétállományuk, s ezt már nem tudták kiheverni. A bank végső kétségbeesésében a Szlovák Nemzeti Bankhoz fordult 600 milliós gyorshitelért, ám a jegy­bank megtagadta a segítséget és de­cember elsején elvette az AG Banka működési engedélyét. Juraj Kama­rás úgy látja, a jegybank elhamarko­dottan nyúlt a licencmegvonás esz­közéhez, mivel három más lehető­ség közül választhatott volna. Az egyik a kényszerfelügyelet beveze­tése, a másik egy további bank belé­pése, úgy mint az Ipari Bank eseté- lsen történt, végezetül a harmadik megoldás a gyorshitel nyújtása lett volna. Ján Onda, a nemzeti bank szóvivője közölte: a banktanács akár már a pénteki ülésén is foglal­kozhat az AG Banka fellebbezésé­nek ügyével. Ha a banktanács meg­erősíti a jegybank előző döntését, akkor az AG Banka végleg elveszíti működési engedélyét, (shz) Brigita Schmögnerová szerint Szlovákia legkorábban ez év júniusában, júliusában lehet az OECD tagja A pénzügy tervei és eredményei Pozsony. Az állami költségve­tés tavaly 14,753 milliárd ko­ronás hiánnyal zárta az évet. A tárca legnagyobb örömére a bevételi oldal 216,716 milli­árd koronával zárt, szemben a költségvetési tervben sze­replő 179,9 milbárddal. A ki­adások 18%-kal haladták meg a költségvetésben terve­zett 194,9 mjlliárdot, elérve a 231,469 milliárd koronát. MOLNÁR IVÁN A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulására azonban egyaránt befolyással volt a Szlovák Nemzeti Bank által elvezetett pénz­összeg. Ez 43,386 milliárd koronát tett ki, ami magában foglalja már a Csehszlovák Kereskedelmi Bank (CSOB) eladásából származó 15,6 milliárd koronát is. Ebből több mint 690 millió koronát a Konszolidációs Bank CSOB-val szembeni tartozá­sainak kifizetésére fordítottak, a fennmaradó összeget pedig az álla­mi pénzügyi aktíva számlájára utal­ták, amelyen így december végére 16,214 milliárd koronát sikerült felhalmozni. Ebből 850 millió koro­nát a Szlovák Vasutak adóhivatal­okkal szembeni tartozásának ki- egyenlítésére fordítottak. Az állami költségvetést közvetlenül 28,427 milliárd koronával gazdagította a jegybankból származó pénzösszeg, amiből 24,227 milliárd koronát for­dítottak a bankkonszolidációra. Brigita Schmögnerová pénzügymi­niszter szerint a jegybankból felsza­badított pénzösszegre az állam tel­jes értékű garanciát vállalt. Ha a be­vételi oldalon leszámítjuk a tőkeki­adásokat, a kiadási oldalon pedig a bankkonszolidációra felhasznált összeget, a költségvetés bevételei 179,036 milliárd koronát tesznek ki, a kiadások pedig 193,7 milliárd korona körül alakulnak. A kor­mánynak tavaly 69,656 milliárd ko­ronás állami tartozást sikerült visz- szafizetnie. A pénzügyminiszter szerint nem kevésbé fontos az álla­mi garanciavállalásból eredő köte­lezettségek térítése, ami elérte a 4,1 milliárd koronát. A pénzügy idei tervei közt fontos helyet foglal el a közpénzek elosz­tásának reformja, ami a tervezett államigazgatási reform részét ké­pezi majd. A reform, a pénzügymi­niszter szerint, nem követel sem­milyen pluszbevételt a költségve­tés számára, sőt a reform sikeres végrehajtása közelebb viszi az or­szágot a rég óhajtott OECD tagság­hoz. A pénzügyminiszter szerint Szlovákia felvételére a legfejlet­tebb országokat tömörítő Gazdasá­gi Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) az idei év jú­niusában, júliusában kerülhet sor. A jegybank által befize­tett összeg 43,3 milliárd koronát tett ki. A pénzügy rendkívül fontos célki­tűzésnek tartja az ország európai uniós tagságát, ezzel kapcsolatban kulcsfontosságúnak tartja a gazda­sági kritériumok elérését. Mindez nem lehetséges azonban a bank­szektor és a vállalati szféra szerke­zetátalakítása nélkül. A csökkenő adóbevételekből okulva a minisz­térium, Magyarországhoz hasonló­an, adórendőrség felállításáról döntött. Ennek elődjeként a Köz­ponti Adóhivatalon belül még idén egy adóbehajtással foglalkozó osz­tályt hoznak létre. Brigita Schmögnerová szerint a tárca ré­széről a tavalyi év egyik sikertelen próbálkozása az állami alapok szá­mának csökkentése volt. A pénz­ügyminiszter ezért idén nemcsak a többi kormánytaggal tárgyalja meg az alapok megszüntetésének ter­vét, hanem saját tervekkel lépnek elő egyes alapok megszüntetésére, és néhány alap átalakítására. Schmögnerová a megszűnésre ítélt alapok közt említette az Állami La­kásfejlesztési Alapot, szerinte ugyanis nem számít bevett mód­szernek, hogy a pénzintézetek he­lyett állami hivatalnokok döntse­nek a hitelnyújtásról. Nem látja megalapozottnak azonban a Pro Slovakia és az Állami Testnevelési Alap további működését sem, az ál­taluk felhasznált pénzt szerinte az illetékes minisztériumoknak kéne elosztania. Brigita Schmögnerová szerint a jelenlegi 12 alap helyet a jövőben csak 4-5-nek van létjogo­sultsága. Csehországban is deficit Várható volt a hiány Prága. A cseh állami költségvetés 1999-et 25,3 milliárd korona hi­ánnyal zárta, a bevételek 567,0 milliárd a kiadások 592,4 milliárd koronára rúgtak. A tényleges hi­ány csak január derekán derül ki. Jana Vargová, a pénzügyminiszté­rium szóvivője szerint a deficit vé­gül 30,4 milliárd korona körül ala­kul majd, ez 0,6 milliárddal keve­sebb, mint az eredetileg tervezett 31 milliárd koronás hiány. Az eredmény összességében jónak mondható, ugyanis a pénzügyi tár­ca 1999 november végén még 40,6 milliárdos hiányt prognosztizált. Az adóbevételek a vártnál 7,2 mil­liárd koronával voltak magasab­bak. A deficit mértékét az elemzők kedvezően fogadták, bár egyesek hozzátették: a jobb mutató a beru­házások visszafogásának köszön­hető. (MfD) A hazai pénzintézetek által nyújtott különböző feltételű hitelek kamatai Bank Rövid lejáratú Középtávú Hosszúlejáratú Priemyselná banka 20,00 21,00 22,00 CSOB 20,75 20,75 20,75 Postabank 20,50 ind. ind. Pol'nobanka 22,40 23,00 24,00 Ludová banka 20,50 20,50­20,50­Szlovák Takarékpénztár ind. ind. ind. Általános Hitelbank (VUB) 20,90-22,50 22,00-23,00 23,00-tól IRB 20,50 21,50 22,50 Banka Slovakia 20,00-26,00 20,00-26,50­Bank Austria Creditanstalt 18,00 18,00-20,00 3 hónap BRIBOR+mozgórész Slovenská kreditná banka 21,50-25,00 21,50-25,00­Istrobanka 21,OO-től 21,50-től 21,50-től Rövidítések: BRIBOR - Pozsonyi Bankközi Piac, ind.- individuális. (Forrás: SITA) Kifosztják a büdzsét? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovák Villamos Mű­vek kifosztása után, az atomerő­mű-lobbi az állami költségvetés ki­fosztására is kísérletet tesz - kom­mentálta a Greenpeace környezet­védő szervezet azt a napokban nyilvánosságra hozott információt, amely szerint a villamosművek 8 milliárd koronás szerződést kötött a kiégett fűtőelemek Oroszország­ba szállítására. Ha az összeget nem sikerül leírni az orosz adósságok­ból, a 8 milliárdos kiadást a villa­mosművek az állami költségvetés­ből fizettetnék meg. Az állami mo­nopóliummal rendelkező villamos­művek ugyanis pénzhiánnyal küsz­ködik, így képtelen fizetni tartozá­sait. A Dzurinda-kormánynak így is százmilliós kamatokat kell visszafi­zetnie az előző kormány által nyúj­tott 30 müliárd koronás garancia- vállalása után, amit a Mohi Atom­erőmű felépítésére szántak. A Greenpeace szerint a villamosmű­vek ennek ellenére teljesen értel­metlenül az atomerőművek továb­bi fejlesztését támogatja, az ener­gia-megtakarítások és más környe­zetbarát energiaforrások támoga­tása helyett. Szlovákia számára így továbbra is fennáll a veszélye an­nak, hogy a villamosművek össze­omlása esetén a kormánynak 30 milliárd koronát kéne kifizetnie. A Greenpeace szerint a villamos­művek vezetőségének pénzéhségét bizonyítja, hogy a fűtőelemek elhe­lyezése során a lehető legdrágább lehetőséget választották. Ahelyett, hogy a fűtőelemeket Szlovákiában helyezték volna el, ami 68 milliárd koronába került volna, a legdrá­gább változat mellett döntöttek, a kivitel és a későbbi feldolgozás ugyanis mintegy 240 müliárd koro­nába kerül. Cinizmusként értékel­hető ugyanakkor az a megoldás is, amikor az energiát ugyan nálunk használják fel, a hulladékot azon­ban egy olyan ország polgáraira hárítják, ahol a korrupt hivatalno­kok nem törődnek a lakosság egészségével, (ú) TANÁCSADÓ A vagyonbevallás része K. L.: Olvastam, hogy a pénz­ügyminisztérium tervei szerint 200 ezer korona valutában jegyzett betét után vagyonbe­vallási kell tenni, és ez vonat­kozna más betétekre is, ha az összeg meghaladja a 200 ezer koronát. Ez mindenkire vonat­kozik majd? Érvényes lesz ez már az 1999-es adóbevallásra is? Nagyon nyugtalanít a hír, mert építkezni akarunk, és ezt megakadályoznák, ha a nehe­zen összegyűjtött pénzünk után is adót kellene fizetni. FEKETE MARIAN A pénzügyminisztérium 1999. december 15-i dátummal, a 362. sorszám alatt jelentette meg a Törvénytárban a vonatkozó ren­deletét. Ez a rendelet módosítja azt az 1993. évi 102. Tt. számú rendeletet, amely meghatározza, mely vagyont nem kell a vagyon- bevallásban feltüntetni. Eddig valóban nem kellett feltüntetni a vagyonbevallásban a pénzintéze­ti számlákon külföldi pénznem­ben elhelyezett betéteket, sem a magánszemélyek tulajdonában lévő készpénzt, Uletve valutát. A soron következő vagyonbevallás­ban viszont például már fel kell tüntetnie, ha készpénzben, illet­ve bankban együttesen több mint kétszázezer koronája van. Hangsúlyozni kell viszont azt, hogy ez csak a vagyonbevallásra vonatkozik, tehát nem az idei jö­vedelmi adóbevallásra. Két telje­sen eltérő dologról van szó. Más­ként fogalmazva, a nehezen megtakarított pénzük után nem keü adót fizetniük. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Garamszentkereszti privatizáció Besztercebánya. A garam­szentkereszti alumíniumkohó csoportjába tartozó vállalatok közül az elmúlt gazdasági év terveit csak a Slovalco és az Alufinal cégek teljesítették. Az idei év kulcskérdései ugyanak­kor már a cég átalakítása majd későbbi privatizációja lesznek, ennek üteme azonban szintén elmarad a várt eredménytől. Annak ellenére, hogy az alumí­niumkohóhoz tartozó vállalatok a tavalyi évre 69 mülió koronás veszteséggel számoltak, sikerült csaknem 300 milliós nyereséget elkönyvelniük. (SITA) Veszteséges az Istrochem Pozsony. Az Istrochem Rt. a ta­valyi évben 1,43 milliárd koro­nás bevétel meüett 281 millió koronás veszteséget halmozott fel. A cég tavalyi gazdálkodására rányomta bélyegét az eladások csökkenése, ami csaknem 100 millió koronával rontott eredmé­nyeiken. A tartalékalapok feltöl­tése további 60 millió koronát vett igénybe, de a cég vezérigaz­gatója, Stanislav Podmanicky szerint pénzügyi aktivitásaik sem alakultak a legjobban. Ennek el­lenére a termelés hatékonyabbá tételére mintegy 20 millió koro­nát fordítottak, további 20 milli­ót vett igénybe az informatikai rendszer felújítása is. (SITA) Optimista Coca-Cola Pozsony. A Coca-Cola Beverages Slovakia Kft. tavalyi gazdasági eredményei ugyan még nem is­mertek, a cég képviselői szerint azonban a kft. múlt évi gazdál­kodását pozitívan befolyásolta az export növelése, főleg Csehor­szágba, de új lehetőségek tárul­tak fel Magyarországon, Ausztri­ában és Svájcban is. Visszatartó erővel hatott ugyanakkor a cégre a szlovák lakosság vásárlóerejé­nek csökkenése. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. január 5-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,330 Magyar forint (100) 16,633 Angol font 67,762 Német márka 21,643 Cseh korona 1,170 Olasz líra (1000) 21,862 Francia frank 6,453 Osztrák schilling 3.0.76 Japán ien (100) 40,210 Spanyol peseta (100) 25,441 Kanadai dollár 28,579 Svájci frank 26,402 Lengyel zloty 10,020 USA-dollár 41,342

Next

/
Thumbnails
Contents