Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-05 / 3. szám, szerda

Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 5. Magasan nyereségessé válhat a hazai mezőgazdaság Interjú Blaas Gézával arról, miként hat az EU-csatlakozás az ország mezőgazdaságára és az élelmiszeriparára Csak a csatlakozás után ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Magasan nyereségessé válhat a szlovákiai mezőgazdaság, ha az országnak sikerül felvételt nyernie az Európai Unióba. Számí­tások szerint a jelenlegi 1,5-2,5 milliárd koronás veszteség helyett - folyó áron számítva - akár 10,5 milliárd koronás plusszal is zárhat az ágazat a uniós tagfelvétel után. A számítások abból indulnak ki, hogy a csatlakozásra 2003-ban és az Agenda 2000-ben rögzített fel­tételek betartása mellett kerül sor. A befejezett mezőgazdasági ter­melés 21, a bruttó hozzáadott ér­ték pedig 68 százalékkal növeked­ne. Míg a csatlakozás előtt az ága­zat összbevételeinek jelentős ré­szét a növénytermesztés hozza (1997-ben 28 százalék, 2002-ben 33-36 százalék), a csatlakozás után a növénytermesztés részese­dése 29 százalékon stabilizálódik és a támogatásban részesülő ter­mények irányába mozdul el, ame­lyek intervenciót élveznek. Kima­gaslóan jól jövedelmez majd a ga­bona, a marhahús és a tej - tartják a szakértők. Az agrártermékek árai az EU-ban és Szlovákiában egyaránt fokoza­tosan közelítenek, majd elérik a vi­lágpiaci árszintet. Ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy a Szlovákiában mezőgazdasággal foglalkozók be­vételei megnövekednek, annak el­lenére, hogy az EU-ban az árak csökkenő trendet mutatnak. Egy tanulmányból, amelyet az agrár­tárca terjesztett be kiderül, hogy 2000 után előreláthatólag csökken a gabonafélék valós ára. Ugyanak­kor Szlovákia EU-csatlakozása után a gabonafélék hazai ára növe­kedni fog. A kukoricatermelés te­rületén Magyarország kerül a leg­kedvezőbb helyzetbe, ha Szlovákia - szomszédai mögött lemaradva - csak 2008-ban csatlakozik az EU- hoz. Mivel a cseh piacon Csehor­szág EU-csatlakozása után előre­láthatólag nem nőnek a kukorica­árak, továbbra is lehetőségünk lesz e termény csehországi és len­gyelországi exportjára. A tanul­mány szerzői arra a következtetés­re jutnak, hogy az élelmiszeripari gabona jelentős exporttermékké válhat. Növekedni fog a gabona és az olajosok vetésterülete, miköz­ben a takarmánynövények és a burgonya vetésterület csökken. A gabonafélék vetésterülete 870 ezer hektáron stabilizálódik. Az olajosok, főként a repce tovább­ra is jelentős termény lesz. Két-há- rom éves távlatban feltételezhető, hogy a fokozódik az igény arra, hogy Szlovákia növelje repceolaj és az abból készült termékek exportját csökkentve a repcemag kivitelét, (g) Az agrárium kereskedelmi mérlegének alakulása Agrárkereskedelem összesen Év Export Import Egyenleg 1994 12 760 19 739-6 979 1995 16 207 23 299-7 092 1996 13 496 26 664-13 168 1997 14 887 28 077-13 190 1998 16 116 31 354-15 238 1999. jan.-aug. 10 447 21 203-10 756 Honos agrártermékek kereskedelme 1994 11 947 12 225-278 1995 15 237 14 463 774 1996 12 298 18 407-6 109 1997 12 996 17 689-4 693 1998 14 460 19 970-5 510 1999. jan.-aug. 9 463 14 320-4 857 Importfüggő agrártermékek kereskedelme 1994 813 7 514-6 701 1995 970 8 836-7 866 1996 1 198 8 257-7 059 1997 1 891 10 388-8 497 1998 1 656 11 384-9 728 1999. jan.-aug. 984 6 883-5 899 Forrás: Földművelésügyi Minisztérium Évről évre növekszik az agrárium kereskedelmi mérlegének hiánya. A fen­ti számokból az is kiderül, hogy növekszik azon termékek behozatala is, amelyeket honi körülmények között is megtermelhetnénk. AGRÁR MORZSÁK EU-bővítés csak 2003 után London. Az EU-hoz csatlakozni kívánó országok három év múlva csalódottak lesznek, ám az unió bővítésére 2003-ban aligha kerül sor - írja a Financial Times. A brit lap szerint az egyik központi probléma a mezőgazdaság lesz, mert Európának előbb el kell gondolkodnia azon, miként ter­jesszék ki a közös agrárpolitikát, a CAP-t az új tagokra. Emlékez­tet az EU-főbiztos elképzelésére, miszerint a hosszú átmeneti idő­szak alatt az új tagok nem kapná­nak Brüsszeltől mezőgazdasági dotációkat. Ezt a javaslatot azon­ban a tagjelölt országok elutasít­ják, ugyanakkor az EU-ban ho­nos normák alóli kivételeket kér­nek. A derogációk gyengítik a csadakozni kívánók esélyeit - véli a lap. (AW) Ä Nyereséges baromfifeldolgozó Kassa. Az ország egyik legna­gyobb baromfifeldolgozó üzeme, a kassai Hydina ZK Rt. a múlt év­ben 1 müliárd koronás bevétel mellett megközelítőleg 38 millió koronás adózás előtti nyereséget ér el. A cég forgalma 100 millió koronával kisebb az 1998-ban el­ért valóságnál. Az rt. a múlt év­ben 17 millió korona értékű be­ruházásokat hajtott végre, 510 főt foglalkoztatott, az átlagbér el­érte 11 900 koronát. (SITA) Pozsonyi agrárcsúcs Pozsony. A jövő héten a szlovák fővárosban tárgyalnak a visegrá­di országok agrárönkormányza­tainak vezetői. Pavol Magdolen, az SPPK vezetőjének tájékoztatá­sa szerint elsősorban az EU-csat- lakozás kérdéséről, a hazai piac védelméről és az állami támoga­tás jellegéről kívánnak vendége­ikkel vitázni. Mivel a vámvéde­lem Szlovákiában alacsony, szá­munkra az agrárpiac további li­beralizálása nem okoz gondot. Az SPPK szeretné, ha a termékta­nácsok élnének a törvény adta le­hetőségekkel és monitoroznák az adott termékek behozatalát. Ez az előfeltétele annak, hogy a pi­acvédelmi intézkedéseket rugal­masan bevezessék. (SITA) Egyértelműen előnyös lenne Szlovákiának érdeke az EU- csatlakozás és az, hogy erre szomszédaival egy időben kerüljön sor. Az Agrárgazda­sági és Élelmezési Kutatóin­tézet felmérései is igazolják: tetemes károkat okozna az országnak, ha nem, vagy csak később nyernénk felvé­telt az Unióba. Az intézet igazgatójával, Blaas Gézával beszélgettünk. GÁGYOR ALlZ Ha a jelenlegi ütemben folytat­juk az EU-csatlakozási felkészü­lést, Szlovákia 2005-2006 tájé­kán éri el az EU által megkívánt szintet. Ugyanakkor szomszé­daink máris egy fejhosszal előt­tünk vannak, Magyarország pél­dául már 2003-ban szeretne fel­vételt nyerni. Miként hatna a szlovákiai mezőgazdaságra és feldolgozóiparra, ha Szlovákia csak később nyerne bebocsátást az Unióba? Felméréseink igazolják, a leg­rosszabb az lenne, ha Magyaror­szág, Csehország és Lengyelor­szág bekerülne az EU-ba, Szlová­kia pedig nem. Főleg a nagy ex­portképességgel bíró Magyaror­szág jelentene veszélyt számunk­ra. Ha ez bekövetkezne, ellepnék piacainkat főleg a magyar és a cseh agrártermékek. Az EU-ban létezik és valószínűleg a későbbi­ekben is megmarad az exporttá­mogatási rendszer. Ha szomszé­daink az Unió tagjai lesznek, meg­kapják a támogatásokat, juttatá­A legrosszabb az lenne, ha szomszédaink be­kerülnének az EU- ba, Szlovákia . . pedig nem. \\ sokat, amelyeket az európai me­zőgazdaság már ma is élvez. Mi ebből kimaradnánk, ami óriási csapást jelentene az agráriumra nézve. Szlovákiának tehát nagyon kell igyekeznie, hogy szomszédai­val egyszerre nyerjen felvételt az Unióba. Az EU-csatlakozásnak azonban nem csupán előnyei, hanem hátrányai is vannak. Ha mérleg­re tennénk ezeket, egyértelmű­en a pozitívumok lennének túl­súlyban? A mezőgazdasági alaptermelést illetően egyértelműen több a po­zitívum. A növényi eredetű ter­mékek előállítása ugyanis még mindig versenyképesnek mond­ható. A csatlakozás új impulzust jelentene, mivel a termelők ter­ményeikért magasabb árat kapná­Ha a hazai feldolgozóipar nem kap jelentős külföldi tőkeinjekciót, nehezen tudja majd felvenni a versenyt az unióbeli cégekkel. A szlovákiai élelmiszeripar hatékonysága ugyanis rendkívül alacsony (Archív felvétel) nak. A mezőgazdasági termelés finanszírozásával kapcsolatos je­lenlegi problémák valószínűleg megszűnnének, s nagyobb lenne a verseny a mezőgazdasági ter­melési eszközök terén is. Köny- nyebb lesz hozzájutni jó minősé­gű vetőmaghoz, vegyszerhez, ugyanakkor az európai piacszabá­lyozási rendszerek stabilitást je­lentenek a termelőknek, mert ga­rantálják az árakat, az árkiegészí­tést. Mindez pozitívan hatna a szlovákiai mezőgazdaságra. A hátrányok főleg az élelmiszer- iparban mutatkoznának meg. Ha a meglevő hazai feldolgozóipar nem kap jelentős külföldi tőkein­jekciót, nehezen tudja majd fel­venni a versenyt az unióbeli cé­gekkel. A hazai élelmiszeripar ha­tékonysága ugyanis rendkívül alacsony - nagy a kapacitástöbb­let, a technológiai felszereltség pedig elavult. Az élelmiszerek mi­nőségéről ugyanakkor nem mondható, hogy a szlovákiai ter­mékek nagyon lemaradnának a nyugatiak mögött. Az élelmiszer- iparnak a csatlakozásig fel kell ké­szülnie az uniós egészségügyi és közegészségügyi normák átvéte­lére. Az uniós inspektorok már most járják a hazai élelmiszeripa­ri vállalatokat, és aszerint csopor­tosítják őket, hogy mennyire fe­lelnek meg az európai követelmé­nyeknek. Tehát már a jelenlegi felkészülési folyamatban nyilván­valóvá válik, mit kell tennünk ah­hoz, hogy az EU-csatlakozáskor megfeleljünk az elvárásoknak. Mit mutatnak az Önök felméré­sei? Az élelmiszeripar minden ágaza­tában vannak olyan vállalatok, amelyek versenyképesek, és olya­nok is, amelyek messze nem felel­nek meg az uniós szintnek. A fel­dolgozóiparban a fejlődés abba az irányba halad, ahol kevesebb a termelési egység, nagyobb a kapa­citásuk. Sokkal kevesebb vágóhíd, tejüzem, cukorgyár stb. lesz majd, ám ezek nagyobb árumennyiséget dolgoznak fel. Azoknak a vállala­toknak, amelyek jelentős külföldi tőkéhez jutottak, nem lesz nehéz felkészülniük a versenyre. E válla­latok ugyanis nem csupán a tech­Állami támoga- * tásokkal lehet­ne felgyorsítani a műszaki és techno­lógiai moder- . . nizációt. \\ nológiát és a know-how-t hozták, hanem a piacokat is. Az agrárkamara adatai szerint a mezőgazdaság megközelítőleg 2,4 milliárd koronás mínusszal zárta az évet, ellenben a feldol­gozóipar hozzávetőleg 2 milli­árd koronás nyereséget köny­velt el. Elemzéseink azt mutatják, hogy a mezőgazdaság nyereségesebb le­hetne, ha az élelmiszeripar haté­konyabban termelne. Az élelmi­szeripar túl nagy részét fogyasztja el annak az értéktöbbletnek, amely az egész élelmiszertermelé­si láncolatban keletkezik. Az élel­miszeriparban 1990 óta nem emelkedett a munkatermelékeny­ség, nem javult a hatékonyság, na­gyon alacsony az eszközkihasz­náltság. Ha az élelmiszeripar ha­tékonyabban termelne, magasabb árakat fizethetne a mezőgazdasá­gi termelőknek és a mezőgazdasá­gi termelés nem lenne ilyen vesz­teséges. Milyen eszközökkel lehetne e téren beavatkozni, illetve kiszá­molták már, hogy erre mennyi pénz kellene? Szakértői szinten készült egy anyag az élelmiszeripar verseny- képességéről, ám ez még nem öt­vöződött át konkrét agrárpolitikai határozatokba. Elképzelések sze­rint állami támogatásokkal lehet­ne a versenyképes élelmiszeripari ágazatokban és vállalatokban fel­gyorsítani a műszaki és technoló­giai modernizációt. Erre hozzáve­tőleg 2,4-2,6 milliárd korona kel­lene összesen. A vállalatok és ága­zatok kiválasztásakor az EU- inspektorok által végzett audit eredményeire lehetne támaszkod­ni. Az említett pénzösszeg nem olyan nagy, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a keret egy részét EU-forrásokból, így például a SAPARD-programból is fedezni le­hetne. Az EU és a szlovákiai agrárium - az ágazatok többségének a legjobban a 2003-as felvétel felelne meg A szomszédos országokkal egy időben ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Az EU-csadakozás, a fo­lyamatra való felkészülés hatással lesz/van a szlovákiai agráriumra. A hazai agrárközgazdászok egybe­hangzóan állítják: számunkra a legkedvezőbb az lenne, ha szom­szédainkkal egy időben, azaz 2003-ban csadakozhatnánk az Unióhoz. A prognózisok szerint a gabonafé­lék kitermelése mérsékelten növe­kedne. Mivel a hazai fogyasztás csökken, hozzávetőleg 160 ezer tonnával nőne az exportálható ga­bonamennyiség. Hasonló lesz a helyzet a visegrádi csoporthoz tar­tozó többi országban is. Magyaror­szágon megugrik a gabonaki­termelés, ellenben Lengyelország­ban csökken, Csehországban pe­dig a jelenlegi szinten marad. Az olajosok esetében a szlovákiai ki­termelés növekedése a jelenlegi szinten marad. A hazai cukoripar­ban nagy konkurenciaharcra van kilátás: eldől, hogy melyik 2-3 fel­dolgozó cég marad talpon a nagy versenyben. A cukorrépa-terme­lőknek is a gyors EU-csatlakozás felelne meg a legjobban. A cukor­répa vetésterületét számítások szerint 32 ezer hektárra csökken­tik, miközben a hektárhozam 42,5 tonna lesz. Szlovákia 2003-as csatlakozása esetén a tej feltételezett kitermelé­si kvótája 1 260 000 tonna lesz. A tehénállomány 260-270 ezer da­rab körül alakul, tehát egy egyedre 4666 kg tej jut. Ha csak később, 2008 táján kerül sor az EU- csatlakozásra, a kitermelési kvóta már csak 1 134 000 tonna lesz, a tehénállomány 220 darab körüli, tehát egy tehénre 5167 kg tej kiter­Az EU-csatlakozás hatás­sal lesz/van a szlovákiai agráriumra... melése jutna. Ha 2003-ban csatla­kozunk az EU-hoz, a szlovákiai sajttermelés 3 százalékkal nőne. Mivel a hazai fogyasztás előrelát­hatólag csaknem 20 százalékkal visszaesik, így exportálható több­let keletkezik. A vajkitermelés elő­reláthatólag nem növekszik. Kedvező lenne a marhahústerme­lés szempontjából is a korábbi EU- csatlakozás, hatása azonban csak később válna érzékelhetővé. A ser­téságazatra az uniós tagság cse­kély hatással lesz. A felvétel után várhatóan enyhén visszaesik a ke­reslet, ami az exportalap növeke­dését eredményezi. Lengyelor­szág esetében a sertéstermelés nö­vekedni, ugyanakkor Magyaror­szág esetében csökkenni fog. A csatlakozás után a térség összes államában nőni fog a baromfifo­gyasztás, ugyanakkor a kitermelés Lengyelországban és Magyaror­szágon harminckettő, illetve harmincöt százalékkal visszaesik. Ellenben a baromfitermelés Cse­hországban 3,2 százalékkal, Szlo­vákiában 6 százalékkal növekedni fog. (ga)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents