Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-26 / 20. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 26. AGRARMORZSA Új búzaszabványt fogadtak el Pozsony. Július elsejei hatály- lyal életbe lép a földművelés- ügyi tárca új szabványa, amely az élelmiszeripari búza minősé­gi követelményeit határozza meg. A búzát már a felvásárlás­kor négy minőségi osztályba so­rolják - E (elit), A (ún. minő­ségjavító búza), B (standard), P (sütőipari). A „B” kategóriájú búza minimális felvásárlási ára 4000 korona, minőségi paramé­terei pedig a következőek: 14%-os nedvességtartalom, mi­nimális tömegsúly 760 g/liter, nitrogéntartalom 11,5%, esési szám 220, szedimentációs teszt minimum 45 ml, minimális si­kértartalom 28%, szennyező­anyag-tartalom 0,5%. A száraz anyag nedves sikértartalma mi­nimum 25 százalék. Az A és az E osztályba sorolt búzáért a ter­melőknek magasabb árat kelle­ne kapniuk, (ú) NYERSANYAGPIACOK Több búza terem London. Búzából a korábban vártnál valószínűleg nagyobb, más gabonafélékből kisebb lesz a globális termés - áll a Nemzetkö­zi Gabonatanács (IGC) januári piaci jelentésében. Búzából a fo­lyó, 1999/2000. évi szezonban 583 millió tonnát takarítanak be, 2000/2001-ben pedig 3 millió tonnával tovább növekszik a ter­més. Ez annak köszönhető, hogy Argentína, Kanada, Oroszország és Kazahsztán termése nagyobb mértékben emelkedik, mint amennyivel az Európai Unióé, Iráné és Ukrajnáé csökken. A bú­za nemzetközi piaci forgalma is bővül és eléri a 100 mülió ton­nát. A világ új szezonra áthúzódó búzakészleteit 116 millió tonná­ra jósolják az elemzők. Takar­mánygabonákból a világ összter­mését most 7 millió tonnával ke­vesebbre, 877 millió tormára te­szik. Ennek oka az, hogy Brazíli­ában és az USA-ban kukoricából, Iránban és Oroszországban pe­dig árpából kevesebb termett az előirányzottnál. Az importigény ezzel szemben valószínűleg nö­vekszik, a készletek pedig apad­nak. (HANDELSBLATT-NG) A felvásárlási árak alakulása Sk/t (2. hét) Termék Ár Nyugat Szlov. Közép Szlov. Kelet Országos Szlov. összesítés Étkezési búza Min. 3700 3700 3900 3700 Max. 4200 4300 4300 4300 Átlag 3990 4042 4125 4052 Takarmánybúza Min. 2800 3000 2800 2800 Max 3000 3300 3200 3300 Átlag 2883 3100 3012 2998 Sörárpa Min. 3600­3600 3600 Max 3900­3900 3900 Átlagár 3727­3825 3776 Takarmányárpa Min 2600 3000 2600 2600 Max. 3000 3300 3000 3300 Átlagár 2800 3108 2830 2913 Éleim, ipari rozs Min, 3700 3600 3800 3600 Max. 4050 3900 4000 4050 Átlagár 3921 3795 3950 3889 Ipari kukorica Min. 3000 3000 3000 3000 Max. 3300 3300 3500 3500 Átlagár 3067 3125 3220 3137 Napraforgó Min. 7300 7200 7300 7200 Max. 8300 7850 7300 8300 Átlagár 7700 7410 7300 7470 Repce Min 6900 6350 7200 6350 Max. 7350 7200 7200 7350 Átlag. 7100 6900 7200 7067 Jelmagyarázat: - nincs adat Az adatok HÉA és a szállítási költségektől mentesek. Forrás: VÚEPP-ATIS Az év végéhez viszonyítva 1,59 Sk/t-169 Sk/t nőtt a gabonafélék felvásárlási ára. Az élelmiszeripari búza átlagára 2,76%-kal alacsonyabb, mint 1998 hasonló időszakában, ugyanakkor 2,30%- kal magasabb, mint 1999-ben volt. Szigorodik az Európai Unió takarmánytörvénye A beszállítók felelőssége FELDOLGOZÁS Brüsszel. A tavalyi dioxinbotrány- ból okulva az Európai Unió bizottsá­ga a közösség takarmányszabvá­nyainak szigorítására készül. A testület indokoltnak tartja, hogy eltávolítsák, illetve módosítsák a vo­natkozó törvények azon paragrafu­sait, amelyek túlzott rugalmasságot biztosítanak néhány olyan anyag, takarmány-összetevő használatát il­letően, amely kockázatot jelent az állati eredetű termékek fogyasztói­nak egészségére. A takarmányok biztonságának javítása érdekében a gyártási lánc minden fázisában kö­telezővé teszik a megelőző intézke­déseket. A jelenlegi szabályozást ki­bővítik a takarmányadalékokra és a nemkívánatos összetevőkre meg­szabott bekeverési maximumokkal is. A jövőben ezen előírások alól nem adható felmentés, s megenged­hetetlen lesz, hogy bizonyos meny­nyiségű, valamilyen szennyezést a szabványnál nagyobb arányban tar­talmazó takarmánykomponenst tiszta anyagokkal hígítsanak fel. Az európai takarmánykeverők szerve­zete szerint ez utóbbi tilalom tűnik a leglényegesebb változtatásnak. (Példaként a nitrotoxinokat említik, melyek nagy esőzéseket követően ártalmas mennyiségben halmozód­nak fel a termésben.) A javaslat má­sik fontos eleme, hogy a jövőben a takarmánykomponens szállítója - s nem elsősorban a keverő - lesz fele­lős a minőségéért. A törvénymódo­sítás hatálybalépéséhez még az Eu­rópai Parlament és az Európa Ta­nácsjóváhagyása is szükséges. A bi­zottság saját hatáskörében tervezi a takarmányok dioxintartalmának a limitálását, valamint annak a kér­désnek az eldöntését, hogy az elhul­lott állatok maradványai - feldolgo­zás után - visszajuttathatók-e a ta- kaimányláncba, avagy sem. (NG) A környezetvédelmi felügyelők foglalkoznak majd a levegő- és vízszennyezéssel, illetve a hulladékok kezelésével Az építkezéseket is ellenőrzik A felügyelet a jövőben a megelőzés jegyében véleményezhetné a hulladéktárolók létesítésével kapcsolatos be­adványokat. (Illusztrációs felvétel) Pozsony. A Szlovák Környe­zetvédelmi Felügyelet mini­mális anyagi eszközökkel és nagyon kevés emberrel dol­gozik, ezért a közigazgatási leépítések során inkább más szervezetek rovására, de itt nem csökkentettük a létszá­mot -jelentette ki Zdenka Tóthová környezetvédelmi államtitkár. TUBA LAJOS A felügyelet jelentősége a jövőben várhatóan tovább nő. Az államtit­kár szerint az európai uniós integ­rációs tárgyalások során a környe­zetvédelemmel kapcsolatban épp a felügyelet témája szerepel Brüsz- szel prioritásai között. A helyzet ja­vítása érdekében a minisztérium több változtatással is próbálkozik. Az EU-gyakorlatnak megfelelően bevezetik az integrált ellenőrzés módszerét. Ez eleinte abból áll majd, hogy egy-egy nagyobb szennyezőforrásnál a felügyelet munkatársai egyszerre ellenőrzik a levegő- és vízszennyezést, illetve a hulladékgazdálkodást. Később azt Az építkezési engedélyek kiadása önkormányzati hatáskörbe kerül. szeretnék elérni, hogy egy munka­társuk mind a három területet önál­lóan legyen képes vizsgálni. Szintén integrációs igény, hogy a felügyelet a megelőzés jegyében már a döntéshozatali folyamatban is részt vegyen. így például vélemé­nyezhetné a hulladéktárolók létesí­tésével kapcsolatos beadványokat. Fontos változásokat hoz majd a közigazgatás decentralizációja. Mivel a hatáskörök jó része önkor­mányzatokhoz kerül, a felügyelet az állami ellenőrzés egyik legfonto­sabb eszközévé válik. A pontos rendszer még nem tisztázódott, az viszont már szinte biztos, hogy az építkezési engedélyek kiadása ön- kormányzati hatáskörbe kerül. Emiatt a környezetvédelmi tárca az építkezési törvény betartásának el­lenőrzésére hivatott építkezési fel­ügyelet felállítását tervezi. Zdenka Tóthová szerint idén sokat várnak az ágazati költségvetések au- ditjától is, melyet Miklós László környezetvédelmi miniszter javas­latára Ivan Miklós miniszterelnök­helyettes az első félév végére fejez be. Arra számítanak, hogy ez is bi­zonyítja majd a környezetvédelmi felügyelet fejlesztésének szüksé­gességét. Oto Homák, az intézmény hulla­dékkezelési főfelügyelője szerint az elmúlt évek során javult a hulladé­kokat produkálók fegyelme és en­nek köszönhetően a büntetések éves összege is csökkent. Tavaly az érintettek a kiszabott büntetések 55%-át fizették be, a többit más úton kellett behajtaniuk. Mivel a bí­rósági úton történő behajtás ered­ménytelennek bizonyult, idén már csak a végrehajtókkal próbálkoz­nak. Tavaly a legnagyobb büntetést a vajáni hőerőmű kapta a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos előírások megszegéséért. Az ellenőrzések azt mutatják, hogy akit egyszer már megbüntettek, a továbbiakban igyekszik betartani az előírásokat. Újra kelendő lett a világhírű csehországi komló Ismét jó évet zártak ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A cseh komlótermesztők­nek jó év volt 1999; termékük iránt a kereslet felülmúlta a kínála­tot, mert a vezető termelők - Né­metország és az Egyesült Államok - kevesebbet állítottak elő. így a csehek még a régi készleteket is el tudták adni. A cseh termelők 80 százalékát egyesítő zateci szövetkezet elnöke, Pavel Patrovsky szerint Csehor­szágban tavaly az 1998. évinél 6 százalékkal nagyobb területen, 5991 hektáron termett komló, 1,08 tonnás hektáronkénti hozam­mal, ez száraz állapotban 6453 tonnás mennyiség. Minősége meg­felel a világpiaci szabványoknak. A tonnánkénti, átlag 130 ezer koro­na felvásárlási ár is jobb volt, mint 1998-ban, de az ültetvények felújí­tásához ez sem elég. Az állam tá­mogatja a felújítást (2000-ben a komlóültetvényekre, szőlőkre, gyümölcsösökre összesen 150 mil­lió koronát szán), de a termelők elégedetlenek a dotáció rendsze­rével. A kérelmezők közötti egyen­lő elosztás helyett javasolják, hogy csak a valóban felújított ültetvé­nyekre fizessen az állam konkrét összeget, meghatározott hektár­számra 150-250 ezer koronát. Az utóbbi években csökkenő ter­melése ellenére Csehország to­vábbra is a harmadik legnagyobb komlótermesztő. A cseh mezőgaz­dasági minisztérium szerint a világ komlóültetvényeinek 10,5 százalé­ka van Csehországban (31,7 száza­léka Németországban, 24 százalé­ka az Egyesült Államokban). (VG) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unióban az elmúlt két évben dinamikusan, évenként 3-4 százalékkal nőtt a to­jástermelés. Ez különösen akkor fi­gyelemre méltó, ha tekintetbe vesszük, hogy 1990-től az átlagos éves növekedési ütem csupán 0,2 százalék körül volt. Az Agra Europe szerint az utóbbi időben bekövet­kezett növekedés alapjául a tojásfeldolgozóipar fejlődése szol­gált. Az EU 1998. évi tojástermelését 80 milliárd darabra becsülték. Ennek mintegy 25 százalékát - 230 ezer tonnát - a feldolgozóipar vette át. Ez utóbbi egyre fontosabb szerepet játszik, mert a fogyasztás növeke­dése nem tartott lépést a termelés nagyon szerény, évi 0,2%-os emel­kedésével sem. Az egy főre jutó át­lagos évi fogyasztás még csökkent is - a kilenc évvel ezelőtti 217 da­rabról 208 darabra -, az export pe­dig mindössze a termelés 4 száza­lékának biztosít levezetést. Az eu­rópai tojástermelők jövőbeni kilá­tásait leginkább az importverseny növekvő veszélye felhőzi be. Az EU „állatjóléti” törvényei értelmében ugyanis fel kell hagyniuk a jelenle­gi ketreces tyúktartás gyakorlatá­val, s ez a költségek növekedéséhez vezet akkor, amikor a Kereskedel­mi Világszervezettel szemben vál­lalt kötelezettségének megfelelően Brüsszel csökkenteni kényszerül a vámkorlátokat. A nagyfogyasztók, a feldolgozók és a szupermarket­hálózatok valószínűleg az olcsóbb harmadik piaci importot részesítik majd előnyben. (NG) A hazai pénzintézetek által nyújtott különböző feltételű hitelek kamatai Bank Rövid lejáratú Középtávú Hosszúlejáratú Istrobanka 21,00-től 21,50-től 21,50-től CSOB 18,50 18,50 18,50 Postabank JflNMHI 20,50 ind. ind. Pol'nobanka 22,40 23,00 24,00 tudóvá banka 20,50 20,50­20,50­Szlovák Takarékpénztár ind. ind. ind. Általános Flitelbank (VUB) 17,40-20,10 18,0Otól 18,50-től IRB 20,50 21,50 22,50 Banka Slovakia 20,00-23,50 20,00-24,00 ;C /;ÁV Bank Austria Creditanstalt 18,00 18,00-20,00 3 hónap BRIBOR+mozgórész Slovenská kreditná banka 21,50-25,00 21,50-25,00­Rövidítések: BRIBOR - Pozsonyi Bankközi Piac, ind. - individuális. (Forrás: SITA) Nyugat-Európában jelentősen nőtt a tojástermelés Importversenytől félnek Költségcsökkentés jegyében Költözik a Gambrinus Pilzen. A pilzeni Prazdroj azt terve­zi, hogy „átköltözteti” a Gambrinus szlovákiai licencgyártását az ó- gyallai Heineken tulajdonában lévő gyárból a Saris sörfőzdébe. A püzeni társaság szóvivője megerősítette, ezzel a lépéssel jelentős költsége­ket takarítanak meg”, ugyanis a cégek a dél-afrikai South African Breweries része lett. A Gambrinus szlovákiai főzését 1997-óta indítot­ták be, mintegy válaszként Pozsony behozatali intézkedéseire, amelyek 532 ezer hektoliterben maximálták a cseh sörimportot. Az első évben 40 ezer hektoliter Gambrinust főztek Ógyallán, egy évvel később 78 ezer, tavaly pedig 77,2 ezer hektolitert. A közelmúltban a cseh sajtóban meg­jelent: a pilzeniek állítólag azért ve­tették fel a költözést, mert felmerült a gyanú a Gambrinus receptjének kiszivárogtatására. (CTK)

Next

/
Thumbnails
Contents