Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-18 / 13. szám, kedd
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 18. Pervez Musarraf Kínába utazott Peking. Kétnapos hivatalos látogatásra Kínába érkezett tegnap Pervez Musarraf tábornok. A pakisztáni miniszterelnök tárgyalásokat folytat Csi- ang Cö-min kínai államfővel, Csu Zsung-csi kormányfővel és Li Peng parlamenti elnökkel. Musarraf nem nyilatkozott utazásának céljairól, hírügynökségek azonban úgy tudják, a megbeszélések elsősorban India és Pakisztán ellenséges viszonyát érintik majd. (MTI) Indiai diplomata letartóztatása Iszlámábád. A pakisztáni hatóságok letartóztatták az isz- lámábádi indiai követség vízumosztályának egyik munkatársát. A rendőrség szerint a férfinél távirányítású robbanószerkezetet és nagyobb mennyiségű pénzt találtak. Az indiai nagykövetség nyilatkozatban tiltakozott a letartóztatás ellen, és a férfi azonnali szabadon bocsátását követelte, megalapozatlannak minősítve a vádat. (MTI) Tarja Halonen az esélyesebb Helsinki. Finnországban az elnökválasztás második fordulójára fog sor kerülni február 6-án. Tarja Halonen asz- szony, a jelenlegi kormány szociáldemokrata külügyminisztere, és Esko Aho, az ellenzéki centristák jelöltje között kell dönteni a szavazóknak. Vasárnap Halonen lett az első helyet a szavazatok 40, Aho a második a szavazatok 34,4 százalékával. (MTI) A jelenlegi külügyminiszternek jobbak az esélyei. (EPA) Volt CIA-igazgató repülőbalesete Washington. Stansfield Turner, a CIA egykori igazgatója is az utasok között volt azon a cseh gyártmányú kétmotoros repülőgépen, amely - fedélzetén 18 emberrel - szombaton lezuhant Costa Ricában. Turner megsérült, és egy Costa Rica-i kórházba szállították, de állapotáról nem közöltek közelebbi részleteket. A 76 éves Tumer 1977 és 1981 között, Jimmy Carter elnöksége idején állt a CIA élén. (MTI) Életfogytiglan Carlos bűntársának Berlin. Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek tegnap egy német terroristát a nyugat- berlini francia kultűrközpont ellen 1983 augusztusában elkövetett pokolgépes merényletért. Johannes Weinrichet a hírhedt nemzetközi terrorista, Carlos bűntársaként tartják számon. Egyrendbeli gyilkosság és ötrendbeli gyilkossági kísérlet volt a vád. Mivel a bíróság különösen nagy súlyú bűncselekményt állapított meg, az 52 éves Weinrich arra sem számíthat, hogy 15 év után kiengedik a börtönből. (MTI) Chilei elnökválasztás Szocialista győzelem Santiago. A chilei elnökválasztás második fordulójában a szocialista Ricardo Lagos győzött, miután az érvényes szavazatok 51,32 százalékát kapta. A jobboldal jelöltje, Joaquin Lavin a szavazatok 48,68 százalékát szerezte meg. A választás nyugodtan, rendzavarás nélkül zajlott le. A megválasztott elnök március 11-én veszi át a leköszönő elnök, Eduardo Frei hivatalát. A 61 éves, végzettségét tekintve jogász és közgazdász Lagos azután vált ismertté hazájában, hogy Pinochet uralma idején egy tévévitában szembeszállt a diktátorral. Azóta harcias stílusa megkopott, noha a Pinochettel szembeni ellenségesség miatt még mindig hősként tekintenek reá. Lagos a demokrácia helyreállításának szentelte eddigi tevékenységét. Mérsékelt szocialistának, a Tony Blair és Gerhard Schröder féle „harmadik út” képviselőjének tartja magát. A Salvador Allende által képviselt radikális marxista szemlélettől mindig idegenkedett. Korábban közmunkaügyi miniszter volt, az elnökválasztást a kormányzó középbal koalíció jelöltjeként nyerte meg. (MTI) Hortensia Bussi, Salvador Allende özvegye gratulál az elnökválasztás győztesének. (TA SR/AP) Németország, Kiep-iigy Fejek fognak hullani Berlin. A konzervatív Német Kereszténydemokrata Uniót (CDU) megrázó pénzügyi botrány legújabb hullámai nyomán egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az ügy derékba töri jónéhány uniópárti politikus pályafutását. Erre enged következtetni a párt főtitkárának tegnap reggeli nyilatkozata. Angela Merkel az ARD televízióban úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi visszásságok „személyi és szerkezeti következményeket” fognak maguk után vonni. Egyúttal újból bírálta Helmut Kohl tiszteletbeli pártelnököt, aki becsületszavára hivatkozva nem hajlandó felvilágosítást adni a törvénybe ütköző adományok feladóinak kilétéről. „Semmi sem legitimálja azt, hogy az adott szó erősebb lenne a törvénynél” - hangoztatta a főtitkár. Merkelhez csatlakozva személyi változásokat szorgalmazott a CDU alsó-szászországi szervezetének elnöke is. Christian Wulff, aki egyben a párt alelnöke is, az ARD-ben azt mondta, hogy az elnökség és az országos vezetőség következő ülésén előtérbe kell kerülniük a „személyi konzekvenciáknak. Egyeseknek le kell mondaniuk posztjukról, és adott esetben a pártból való kizárás is szóba jöhet”. (MTI) Az Európa Tanács tényfeltáró küldöttsége Észak-Kaukázusban kezd szemleutat A közelgő elnökválasztás betetézi a HDZ vereségét Sokadik „döntő szakasz” Groznij/Moszkva. Az orosz fegyveres erők - a Nyugat fokozódó bírálata ellenére - tegnap is változatlan hevességgel folytatták támadásaikat csecsenföldi célpontok ellen. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az Interfax jelentése szerint az utóbbi 24 órában orosz harci repülőgépek Groznij ellen 110 bevetésben vettek részt. Ugyancsak támadásokat hajtottak végre a fővárostól délre elterülő övezetek ellen Argun és Vedeno városok környékén. Az orosz haderő szilárdan kitart ama meghirdetett célja mellett, hogy hadjáratát a lázadó erők teljes felmorzsolásáig folytatja. Groz- nijban tegnapra virradóra hat kitörési kísérletet hiúsítottak meg az orosz erők. A belügyi egységek kivétel nélkül visszaverték a támadásokat, komoly veszteségeket okozva a „muszlint bandáknak” - közölte az észak-kaukázusi orosz hadvezetés sajtószolgálata. Gennagyij Trosev, a csecsenföldi orosz erők parancsnokhelyettese az NTV orosz tv-társaságnak nyilatkozva megerősítette, hogy e napokban komoly változások várhatóak a Groznij elleni hadműveletekben, s „döntő szakasz” veszi kezdetét a csecsen főváros felszabadításában. Oroszország megérti a nemzetközi közvélemény aggodalmait az északkaukázusi eseményekkel kapcsolatban, de józan értékelésre, az orosz álláspont, a valós helyzet és a hiteles információk jobb megismerésére szólít fel. Ezt Vlagyimir Putyin ügyvezető államfő, kormányfő jelentette ki tegnap a Kremlben, fogadva az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tizenhárom tagú küldöttségét, amely Lord Russel-Johnston közgyűlési elnök vezetésével érkezett vasárnap Moszkvába, hogy a csecsen problémáról tájékozódjék. A delegáció jelentést készít moszkvai és ma kezdődő észak-kaukázusi útjáról. Putyin közölte, hogy az ET delegációját az orosz ellenőrzés alatt lévő csecsen településekre, Ingusföldre, Dagesztánba és Észak-Oszétiába Vlagyimir Rusajlo belügyminiszter kíséri el. Az ügyvezető államfő megítélése szerint a csecsenföldi helyzet bonyolult, de „teljesen a szövetségi erők ellenőrzése alatt van”. Lord Russel-Johnston előzőleg Gennagyij Szeleznyowal, a decemberben leköszönt alsóház elnökével és Jegor Sztrojev felsőházi elnökkel folytatott megbeszéléseket. Tapintatos ET-küldöttség Moszkva. Az orosz külügyminiszter az ET küldöttségével folytatott, csaknem három órán át tartó tárgyalások után kifejtette: a Lord Russel-Johnston közgyűlési elnök vezette küldöttség tagjai voltak annyira „tapintatosak”, hogy nem vetették fel Oroszország Európa tanácsi tagságának esetleges felfüggesztését. De ez természetes is, hiszen aki szankciókkal fenyegeti Oroszországot, annak nincs különösebb értelme eljönni Moszkvába tárgyalni, illetve a valós helyzetről tájékozódni az Észak-Kaukázusban - jelentette ki Igor Ivanov. (MTI) A cseh kormány emberi jogi biztosa a kisebbségi nyelvek védelméért száll síkra Szlovákia esete intő példa lehet MTI-HÍR Prága. Csehországban, még mielőtt a parlament törvényt fogadna el a cseh nyelv védelméről, szükség van a kisebbségi nyelvek használatának szabályozására és azok törvényes védelmére - állítja Petr Uhl, a cseh kormány emberi jogi biztosa. A Právo című baloldali lapban tegnap közölt írásában Uhl kifejti: a többségi nyelv törvényes védelme minden esetben csalóka. Ugyanakkor ő is azok közé tartozik, akik úgy vélik: ha már az értelmiség képtelen kivédeni például az angol vagy a német nyelv kedvezőtlen hatását bizonyos területeken a cseh nyélve, akkor azt az államnak kell megtennie. Ezért megérti azt a képviselői javaslatot, amely törvényt szeretne elfogadtatni a cseh nyelvről mint hivatalos nyelvről. Mindezek ellenére óvni szeretne ennek a törvénynek az elfogadásától. Bár a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája használja a hivatalos nyelv fogalmát, ilyet sem az Európa Tanács, sem pedig az Európai Unió nem vár el Csehországtól. „Elváljék azonban a kisebbségi nyelvek használatának törvényes rendezését. A cseh nyelv védelméről szóló törvény elfogadása azon törvény elfogadása előtt, amely szabályozná a kisebbségi nyelvek használatát a hivatalokban és más módon is védeni fogja őket, a tűzzel való játék lenne. Meciar Szlovákiája nagyon ráfizetett arra, hogy anélkül fogadta el az államnyelvről szóló törvényt, hogy biztosította volna a kisebbségi nyelvek védelmét” - véli Uhl. Rámutat: a képviselői előterjesztést a cseh nyelv védelméről a parlament első olvasatban már elfogadta, holott a kormány a javaslatot nem támogatta. Ha a törvényt elfogadják, az még önmagában a cseh nyelvet nem védi meg. Csehországot pedig megkárosítja az Európai Unió szemében, mert olyan államként tünteti fel, amely nem viseltetik tisztelettel kisebbségei iránt. Tekintettel a szlovákiai precedensre, a törvény tartalma nem nagyon lesz fontos - szögezte le a politikus. A cseh nyelv védelméről szóló törvényt a parlament első olvasatban tavaly ősszel már elfogadta. A nemzeti kisebbségek és a kisebbségi nyelvek védelmével foglalkozó törvény viszont csupán most készül, s a tervek szerint az ősszel kerülne javaslatként a parlament elé. Ellenzéki jelöltek az élen MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. A közvélemény-kutatók szerint január 24-én teljes lesz a Franjo Tudjman alapította és eddig kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) veresége, mert az elnökválasztást ellenzéki jelölt fogja nyerni. A HDZ elnökjelöltje, Mate Granic miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter az utóbbi egy hét közvélemény-kutatásai alapján tartósan a harmadik helyre szorult a 9 elnökjelölt népszerűségi listáján. Granicon az sem segített, hogy kilépett az eddigi kormánypárt elnökségéből, lemondott minden pártbeli tisztségéről, és befagyasztotta párttagságát, a HDZ pedig elrendelte, hogy a választásig semmiféle pártrendezvényt és gyűlést sem tart sehol az országban. A Zágrábban tegnap közzé tett legfrissebb adatok szerint Stipe Mesic, a parlamenti választásokon élen végzett szociáldemokrata- szociál- liberális kettőssel laza koalícióban együttműködő négy kisebb párt jelöltje áll a népszerűségi lista élén 29,1 százalékos támogatottsággal. Drazen Budisa, a parlamenti választásokon győztes szociálde- mokrata-szociálliberális páros elnökjelöltje a második 21,3 százalékos támogatottsággal, míg Mate Granic, a HDZ jelöltje a harmadik 16 százalékos eredménnyel. Pokolgépes támadás Izrael északi részén Felrobbantott remények MTI-HÍR Jeruzsálem. Az észak-izraeli Hadéra városában tegnap égy kukába rejtett pokolgép robbant fel, több ember megsebesült. A rendőrség szerint vélhetően palesztin szélsőségesek hajtották végre a robbantást, amely a haderai piac közelében, egy bank előtt történt. Egyes források szerint öt, más szemtanúk szerint két ember sérült meg a közepes erejű robbanásban. Ehud Barak izraeli kormányfő korábban arra figyelmeztette az izraelieket, hogy palesztin szélsőségesek megkísérelhetik meghiúsítani Jasszer Arafat palesztin vezetővel folytatott béketárgyalásait. A múlt héten az izraeli hadsereg rádiója arról adott hírt, hogy izraeli katonák elfogták Ciszjordániában az Iszlám Dzsihád elnevezésű szélsőséges palesztin szervezet több feltételezett tagját, miután arról értesültek, hogy a szervezet merényletre készül. Szaddám-beszéd az Öböl-háború 9. évfordulóján Szokásos stílusban MTI-HÍR Bagdad. Szaddám Húszéin iraki elnök tegnap, az Öböl-háború kitörésének kilencedik évfordulóján kirohanást intézett a „korszak zsarnokai és hitetlen elnyomói ellen”, kijelentve, hogy az Irak-elle- nes nemzetközi szankciók nem fogják politikájának megváltoztatására kényszeríteni az ország kormányát. Televíziós beszédében Szaddám felszólította az iraki népet, hogy tartson ki a kilenc éve tartó ENSZ-szankciók ellenére. Az iraki vezető nem említette beszédében az ENSZ december 17-i határozatát, amelynek értelmében a nemzetközi szervezet hajlandó lenne felfüggeszteni az 1990-ben bevezetett korlátozásokat, ha Irak újra fogadná területén a világszervezet fegyverzetellenőreit. Az AFP jelentése szerint az iraki hatóságok felszólítására mintegy kétezer ember gyűlt össze az ENSZ Fejlesztési Programirodája (PNUD) előtt Bagdadban. A megmozdulás résztvevői átadtak az iroda munkatársainak egy Kofi Annan ENSZ-főtitkámak címzett levelet, amelyben az ENSZ büntető intézkedéseinek eltörlését követelik. Az amerikai, brit és izraeli zászlókat égető tiltakozókhoz más arab országokból származó egyetemisták és egy spanyol küldöttség tagjai is csatlakoztak.
