Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-04 / 2. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 4. Gazdaság és fogyasztók Nagy-Britanniában szinte bárhol zordon várromokba botlunk. Szerencsére a szigetország gazdasága Írországgal együtt a legkevésbé sem zord időket éli, egyenesen Európának mutat példát a munkanélküliség leküzdése és a tartós növekedés terén (Illusztrációs felvétel) Miközben az európai kontinens legtöbb országában a kormányok a magas munka- nélküliség és a döcögve haladó gazdasági növekedés rémképével kénytelenek szembesülni, addig a csatorna túloldalán a büszke szigetlakok soha nem látott jólétnek örvendeznek. Az okok az elmúlt két évtized gazdaságpolitikájában keresendők. GÁL ZSOLT Írország és az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) számos tekintetben különböznek egymástól. Míg az előbbi népessége (3,5 millió fő) és történelmi szerepe alapján nagy adag jóindulattal is csak a „kis nemzetek” közé sorolható, addig az utóbbi az elmúlt századokban a nagyhatalmak szűk klubjának tagja volt, s jelenleg is Európa egyik legnépesebb és legbefolyásosabb állama. Írország történelme során mindig is elmaradott agrárországnak A változást a nyolcvanas évek „konzervatív forradalma” hozta meg. számított, többnyire nagy-nagy szegénységgel és csaknem állandó, magas kivándorlással, míg Angliát az ipari forradalom szülőhazájaként és a „világ műhelyeként” emlegették. (1850-ben még Nagy-Britannia állította elő a vüág gyáripari termelésének a felét!) Egy dologban azonban mindenképpen hasonlítanak. A nyolcvanas évek első felében gazdaságuk siralmas helyzetben volt, és a válságból kivezető utat nagyon is hasonló gazdaságpolitika alkalmazásával találták meg. Írország még másfél évtizede is fejlődésre képtelen, elmaradott ország volt, Nyugat-Európa egyik legalacsonyabb életszínvonalával. A szegénységből és a munka- nélküliségből az írek már több mint egy évszázada a tömeges kivándorlásban találtak kiutat. Még a nyolcvanas években is mintegy 200 000 ember hagyta el Írországot egy jobb jövő reményében. Az egykoron szebb napokat látott brit gazdaság sem volt irigylésre méltó helyzetben .két évtizede. Nagy-Britannia fokozatosan elvesztette gyarmatbirodalmát, a világ ipari termelésében és a világkereskedelemben betöltött szerepe gyorsan csökkent. Gazdasági összteljesítmény tekintetében sorra lehagyták az olyan országok, mint Németország, Japán vagy Franciaország, életszínvonalában pedig Észak- és Nyugat-Európa összes állama túlszárnyalta. A Brit-szigetek világa nem is olyan rég még a súlyos szociális feszültségek, a munkanélküliség és a sztrájkok világa volt. A magas adók és kamatok megbénították a gazdaságot, az állami tulajdont preferáló, visszaállamosításokkal és mesterséges gazdaságélénkítéssel kísérletező kormányok sorra kudarcot vallottak. A változást a nyolcvanas évek „konzervatív forradalma” hozta meg az energikus brit miniszterelnök, Margaret Thatcher személyében. A „vaslady” a neoliberális közgazdaságtan elveinek gyakorlatba való átültetésével talált kiutat a válságból. Programjának lényege az állam gazdaságban betöltött szerepének a minimalizálása volt. Ez egyaránt jelentette az állami vállalatok privatizálását (köztük az áram- és gázszolgáltatókét, a közművekét sőt, a vasútét is), az állami dotációk csökkentését, és az állam újraelosztó szerepének mérséklését. (Ez utóbbi a gyakorlatban az állami kiadások visszafogását jelentette, ami lehetővé tette a bevételek, és így az adók csökkentését.) Az alacsony adók voltak hivatva megteremteni a vállalkozóbarát környezetet az adminisztratív korlátozások mérséklésével együtt. A nyolcvanas évek végén az ír kormány is hasonló intézkedéseket foganatosított. A reformok eleinte mindkét országban csak tovább növelték az amúgy is súlyos szociális feszültségeket. A veszteséges vállalatok felszámolása és az állami kiadások csökkentése-tömeges elbocsájtásokhoz vezetett. Az Egyesült Királyságban több százezer bányász és ipari munkás, Írországban 40 000 állami alkalmazott került az utcára. A gazdaságpolitika következetes véghezvitele azonban rövidesen meghozta az eredményeket. A gazdaság élénkülni kezdett, a foglalkoztatottság nőtt, az állam- háztartás egyensúlyba került. Közben a Brit-szigetek - mindenekelőtt az alacsony adóknak köszönhetően - a nemzetközi befektetők kedvelt célpontjává váltak. Az Egyesült Királyság főként a japán és az amerikai autógyárakat vonzotta magához, míg Írország a számítógépipar és a szoftvergyártás európai központja lett. Jelenleg Nagy-Britanniában a munkanélküliség mindössze 4,1%, így nem csoda, hogy a hatalmon lévő munkáspárt ott folytatta a gazdaságpolitikát, ahol elődei, a konzervatívok abbahagyták, Tony Blair miniszterelnök pedig - feladva a hagyományos szociáldemokrata és balos elveket - „harmadik útról” és „új munkáspártról” beszél. Írország gazdasági fejlődése olyan gyors volt az elmúlt években (7- 10%), hogy a zöld sziget kiérdemelte a „kelta tigris” elnevezést, hisz növekedési tempója inkább hasonlított a kelet-ázsiai kistigrisekhez, mint egy „normális” európai országhoz. Írország felemelkedése egyben jó példaként szolgálhat Ke- let-Európa uniós csatlakozásra váró országai számára is, hiszen a zöld sziget az Európai Unióhoz történt csatlakozás után érte el fantasztikus sikereit az uniós támogatások okos felhasználásával. Írország példája igazolja, igenis lehetséges az, hogy egy elmaradott ország bő egy évtized leforgása alatt fejlettségében és lakosainak életszínvonalában karnyújtásnyira legyen Európa leggazdagabb országaitól. A társasági adót 80 százalékra, a személyi jövedelemadóból származó bevételeket 96 százalékra sikerült teljesíteni Schmögnerová elégedett a költségvetéssel ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormánynak sikerült a költségvetésben szereplő valamennyi kötelezettségének eleget tennie, így a tavalyi évről semmilyen tartozást nem kell átütemeznünk az idei évre - nyilatkozta Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter. Egy évvel korábban ugyanakkor 1,2 milliárd koronás, 1997-ben 1,4 milliárd koronás, 1996-ban pedig 1,2 milliárdos kötelezettségnek nem tettek eleget. A költségvetési hiányt sikerült az eredetileg tervezett 15 milliárd korona alá csökkenteni, ami elsősorban a megnövekedett bevételeknek köszönhető. Tavaly az 1998- as költségvetéshez képest 38,8 milliárd koronával nagyob bevétellel, 216,7 milliárd koronával zártuk az évet. Ezzel több mint 20 százalékkal sikerült meghaladnunk a tervezett 179,9 milliárd koronát. Az adóbevételeket 102,7 százalékra sikerült teljesítenünk, ugyanakkor az egyes adónemek- néí jelentős eltérések tapasztalhatók. Míg a fogyasztói adókból és a hozzáadottérték-adóból is a tervezettnél nagyobb bevételre tett szert az állami költségvetés, addig a társasági adót csak 80 százalékra, a személyi jövedelemadóból származó bevételeket pedig 96 százalékra sikerült teljesíteni. A vámokból származó bevételek 1998-ban még elérték az 5,241 milliárd koronát, és a költségvetésben a tavalyi évre is 5,1 milliárdos bevételre számítottak. A valóságban azonban csak 3,9 milliárd koronát sikerült beszedni, ami az eredetileg tervezett összeg 77,3 százaléka. A költségvetés 231,4 milliárd koronás kiadásai 18 százalékkal haladják meg az eredetileg tervezettet, ami a bankokban tavaly végrehajtott alaptőkeemelések számlájára írható. A pénzügyminiszter a tárca idei elképzeléseit ismertetve, továbbra is fenntartja az állami alapok számának csökkentésével kapcsolatos terveit. Szerinte az Állami Piacszabályozási Alapnak, bizonyos reformok végrehajtása után van létjogosultsága, nem tartaná azonban jó döntésnek az Állami Lakásfejlesztési Alap további fenntartását, mivel szerinte a hitelforrásokat nem állami hivatalnokoknak kéne szétosztaniuk, (mi) A folyószámlák betéti kamatai (érvényben 2000. január 2-án) Bank Felmondási idő 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Lakossági folyószámla CSOB 11,70-11,90 13,40-13,60 15,20-15,40 16,00-16,20 16,10-16,30 16,30-16,50 2,50-11,50 Bank Austria Creditanstalt 8,00 11,25 12,00 12,00 12,50 2,00 Banka Slovakia 13,80 14,80-15,80 15,50-16,70 16,00-16,50 16,50-17,00 6,00 HypoVereinsenbank Slovakia 9,25-12,25 10,50-13,50 11,00-14,00 11,25-14,25 2,00-7,75 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 14,70-15,10 16,20 17,00 17,50-17,75 17,50-17,75 17,50-17,75 5,00-8,00 Istrobanka 12,50-13,00 13,50-14,50 14,50-15,50 14,80-16,10 15,10-16,30 15,50-16,50 5,00 Ludová banka 11,25 12,00 13,50 14,50 15,25 3,50 Pol'nobanka 11,75-12,50 13,25-14,00 15,00-15,50 15,75-16,25 16,00-16,50 16,25-16,75 4,00-7,00 Postabank 13,50 15,10 15,60 16,10 16,40 16,70 3,00-12,50 Prvá komunálna banka 12,50 14,20 15,50 15,80 16,10 16,30 3,00-5,00 Tatra Bank 9,00-10,00 12,00-13,00 14,00-15,00 14,50-15,50 15,00-16,00 3,50 Slovenská kreditná banka 13,00-13,50 14,50-15,00 15,40-18,50 17,30-17,80 15,00-17,50 16,00-18,50 3,00-11,00 Szlovák Takarékpénztár 7,65-8,40 11,05-11,80 15,50-16,50 16,00-17,50 16,00-17,00 3,50-16,00 Általános Hitelbank (VÚB) 12,80 13,30-14,70 14,00-15,70 14,50-16,40 14,50-16,60 15,00-16,70 3,75-9,75 TANÁCSADÓ Hármas adóztatás? B. P.: A nagyapám márciusban halt meg. Volt egy lakása, amelyet a bátyámmal közösen örököltem. Megvolt a hagyatéki eljárás, decemberben eladtuk a lakást 400 ezer koronáért. A szerződés aláírásakor figyelmeztetett csak az ügyvéd arra, hogy valószínűleg az ingatlanátruházási adón kívül jövedelmi adót is kell majd fizetnünk a vételár átvétele (a kataszteri bejegyzés) után, holott októberben kifizettük az öröklési adót. Hány bőrt akar rólunk lenyúzni az állam? FEKETE MARIAN A jövedelmi adó alapelve az, hogy minden jövedelem után adózni kell, illetve a jövedelmi adóról szóló 286/1992 Tt. számú törvény 10. §-a (1) bekezdésének d/ pontja szerint a jövedelmi adó szempontjából úgynevezett „egyéb jövedelemnek” tekintendő. Ez alól a szabály alól kivételeket az említett törvény 4. §-a állapít meg. E szerint Ön(ök) akkor mentesülnének a jövedelmi adó alól, ha a lakáseladást megelőzően legalább két évig ebben a lakásban lettek volna bejelentve állandó lakóhelyre (függetlenül attól, hogy mikor váltak tulajdonossá), vagy ha a lakás tulajdonjogának a megszerzésétől a lakás eladásáig több mint öt év telt volna el. A levelében közölt adatok szerint nem tartom valószínűnek, hogy Önök a mentesítés valamelyik feltételét teljesítették volna. A jövedelmi adó alapja (az az összeg, amelyből az adót kiszámítják) egyébként nem lesz olyan magas, mint ahogy azt gondolnák. Ingatlanátruházási adót a teljes vételár (400 000 korona) után fizetnek majd (azaz 16 000 koronát, illetve fejenként 8000 koronát), a vételár utáni jövedelemadó részleges adóalapját viszont az úgynevezett „kiadásokkal” csökkentett vételár képezi. Kiadásként számolhatják el azt az összeget, amelyet a hagyatéki eljárásban a szakértő a lakás értékeként megállapított, illetve az ingatlanátruházási adóként kifizetett összeget is. Tételezzük fel, hogy a hagyatéki eljárásban a szakértő a lakás értékeként 200 000 koronát állapított meg. Ön ilyen esetben nyilván 100 000 korona értékű lakásingatlant örökölt, és a vételárból 200 000 koronát kap (a 400 000 korona felét). Jövedelmi adójának részleges alapja ilyen esetben 92 000 korona lenne. Ehhez a jövedelmi adóbevallása kitöltésekor természetesen hozzá kell számítania még más részleges adóalapokat is, úgyhogy nem tudjuk megmondani, mennyi adót fog fizetni a vételár Önre eső részéből, tekintettel arra, hogy a jövedelmi adó ún. progressszív adó. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Drágul a gáz a termelőknek Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) január elsejével drágítja a termelőknek szánt földgáz köbméterét. Az áremelés a háztartásokon kívül gyakorlatilag minden gázfelhasználót érint. A gázművek szerint a világpiacon folyamatosan emelkedik a kőolaj és a földgáz ára, ez teszi indokolttá a népszerűtlen lépést - közölte Helena Poláková, a cég szóvivője. A nagyfogyasztók számára (évi 60 ezer köbméter felett) 2000. január 1-től 5 százalékkal emelkedik az energia- hordozó köbméterenkénti ára, a kisebb fogyasztók esetében (évi 60 ezer köbméterig) 17 százalékos az emelés. A módosított földgázárak 2000 első negyedévében lesznek érvényben. Mivel a földgáz ára tartósan emelkedik, ezért nem zárható ki, hogy még az idén újabb drágítás követi a januárit. (SITA) Sikeres év a Banka Slovakiában Besztercebánya. Előzetes adatok szerint a Banka Slovakia mérlegfőösszege a tavalyi évben 3,26 milliárd koronáról 4,08 milliárdra nőtt és bruttó nyereségük mintegy 20- 30 millió korona között mozog. Alena Longauerová, a bank elnöke a tavalyi évet jónak ítéli, mivel sikerült fenntartaniuk biztonságos likviditásukat, emellett szép nyereséget sikerült elkönyvelniük. A problémásnak nevezhető gazdasági helyzet ellenére a bank 1999 végéig 1,26 milliárd korona hitelt nyújtott. (SITA) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USD 42,81 ÖSOB DEM 22,19 Tatra banka Osztrák schilling 3,15 IRB, Tatra banka Svájci frank 26,96 Tatra banka Angol font 69,36 ÖSOB A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USD 41,31 Pol'nobanka DEM 21,20 Banka Slovakia Osztrák schilling 3,01 CSOB, Banka Slovakia Svájci frank 25,80 Tatra banka Angol font 66,61 Pol'nobanka Érvényes január 3-án. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. január 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta _____’_____Árfolyam Valuta__________Árfolyam EM U - euró 42,312 Magyar forint (100) 16,626 Angol font 67,648 Német márka 21,634 Cseh korona 1,175 Olasz líra (1000) 21,852 Francia frank 6,450 Osztrák schilling 3,075 Japán ien (100) 41,077 Spanyol peseta (100) 25,430 Kanadai dollár 28,944 Svájci frank 26,371 Lengyel zloty 10,158 USA-dollár 41,821 A Brit-szigetek a sikeres lépésváltás eredményeként Európa gazdasági fejlődésének élvonalába kerültek A brit oroszlán és a kelta tigris
