Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-04 / 2. szám, kedd
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 4. Elemzők szerint kifullad az amerikai gazdaság lendülete 2000 az euró éve? ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az 1999-es esztendő a dollár és az amerikai gazdaság éve volt, az idei verseny viszont Valószínűleg Európa és Japán között zajlik majd. Az amerikai gazdasági csoda, a hatékonyság folyamatos növelése lendületben tartotta a gazdaságot az egyre erősödő dollár mellett is, ám kevés az esély arra, hogy ez továbbra is fenntartható. Sokan számítanak arra, hogy kifullad az amerikai gazdaság lendülete, erre azonban kevés jel utal. Sokkal inkább a túlfűtötté válás veszélye fenyeget, ezért 2000-ben alighanem többször is kamatemelésre kerül sor. Ez kedvező színben tünteti fel a dollárt, azonban a vállalati eredményekre gyakorolt hatása miatt az óévet rekordmagasságban záró részvényárfolyamok süllyedése várható. 1999-ben a New York-i tőzsdemutató mintegy 25%-os növekedést produkált, ami aligha ismétlődhet meg 2000-ben. A csökkenő részvényárfolyamok lehetősége pedig a dollár gyengülését is előrevetíti. Európa gazdasági szuperhatalom, melyet még gyermekbetegségek nyomasztanak. Európai Gazdasági és Monetáris Unión belül gazdaságilag befelé forduló viselkedés tapasztalható. A belső piac tartalékai sokkal kiszámíthatóbb környezetben háttérbe szorítják a külföldet. Ezzel is magyarázható, hogy az Európai Központi Bank (EKB) érzéketlen valutája folyamatos értékvesztése iránt, jóllehet az euró születése óta közel 20 százalékot veszített értékéből. Az EKB az árfolyam helyett az infláció kézben tartására helyezi a hangsúlyt. Mivel a gazdasági növekedés gyorsulása várható, ami együtt jár az infláció emelkedésével, a központi bank ezt fékezendő, kénytelen lesz a kamatemelés eszközéhez nyúlni. A magasabb hozam hatására nőni fog a külföld érdeklődése, ami az euró iránti kereslet fokozódásában, az árfolyam emelkedésében fog testet ölteni. Ha a vállalati teljesítmények növekedése is kézzelfoghatóvá válik, emelkedni fognak a részvényárfolyamok, ami a külföldi befektetőket arra ösztönzi, hogy a még viszonylag olcsó befektetésekből idejében vásároljanak. Beindul az ismert spirál: az emelkedő részvény- és euroárfolyam hatására nő a kereslet, áramlik be a külföldi tőke, illetve egyre nő az európaiak tőkerepatriálása. Az Európában helyet kereső új pénzeket máshonnan kell elvonni. Minden jel arra utal, hogy ennek a folyamatnak a nagy vesztese az amerikai értékpapírpiac lehet, mely már nem tud sok újat nyújtani - á részvényárfolyamok további emelkedésén már nemigen lehet keresni. Hasonló a helyzet a dollárárfolyam esetében is. A spekulánsok rövid távú célját, az euróval szembeni paritást sikerült elérni, további jelentős erősödésre nem lehet számítani. Az eu- róárfolyam a spekulánsok számára ideálisnak is tekinthető, hiszen további jelentős gyengülésnek minimális az esélye, sokkal nagyobb az erősödés potenciálja. A gazdaság kilátásai is jószerivel csak emelkedéssel kecsegtetnek. Idő kérdése, mikor kezdi el valaki az euróvásárlást a jelentősebb befektetők közül. Abban a pillanatban ugrani fognak a többiek, nehogy lemaradjanak a vonatról, ami jelen esetben az euró erősödését jelenti. Ezért, legalábbis az árfolyam szempontjából, 2000 az euró éve lesz. (SZ.S. - MH) Örümujjongás a frankfurti tőzsdén. Tegnap 7 000 ponton kezdett a DAX index (TA SR/AP-felvétel) A zavartalan dátumváltás a vásárlási kedvet erősítette Boom a tőzsdéken HÍRÖSSZEFOGLALÓ Hongkong. Látványos tőzsdei árfolyam-emelkedéssel zárult az 1999-es esztendő a világ börzém: az amerikai értékpapírok öt éve növekvő hozamai szilveszterkor sem ábrándították ki a befektetőket, ám jól látszik, hogy kezd kettészakadni a vállalati mezőny. A Dow Jones Ipari Átlag (DJIA) december 31-én 44,26 ponttal növekedett, ami 0,39%-nak felel meg, és rekordszinten, 11497,12 ponton zárt. Ezzel az egész évre számított tőzsdei árfolyam-növekedés 25,2 százalékos lett. A Dow indexe 1995-ben 33,5, 1996-ban 26, 1997-ben 22,6 és 1998-ban 16,1%- kal emelkedett. Az S&P 500 index 4,78 ponttal, vagyis 0,33%-kal növekedett, s ezzel szintén csúcsot döntött: 1469,25 pontot ért el. A legnagyobb emelkedést a Nasdaq kompoziton regisztrálták: az index egész éves szinten 85,6%-kal emelkedett, és szilveszterkor négyezer pont fölött, 4069,31 ponton zárt. Az éves szinten regisztrált általános növekedés korántsem volt általános a New York-i tőzsde (NYSE) részvényei között. A Merrill Lynch összeállítása szerint a NYSE 902 közönséges részvénye emelkedett az elmúlt esztendő során, míg 1454 papír értéke csökkent ez idő alatt. A Nasdaqon is hasonló volt a helyzet. Kedvezőnek bizonyult az új esztendő első kereskedési napja az ázsiai és a frankfurti tőzsdén egyaránt. A hongkongi értéktőzsde rekordhangulata a befektetők távközlési és technológiai részvényekbe vetett töretlen bizalmán alapul. A zavartalan dátumváltás szintén a vásárlási kedvet erősítette. A tőzsde irányadó részvényindexe, a Hang Seng mutató 2,4%-os emelkedés után 17 369,63 ponton állt a kereskedés végén. A The Wall Street Journal elemzői szerint most dől el a világgazdaságban, melyek a perspektivikus ágazatok, és melyek azok a vállalatok, amelyek jövőbeni teljesítményétől már nem várhatunk sokat. (MH, MTI) Optimista előrejelzések 2000-re - Az euró sikere nagyrészt az EMU-tagországok fiskális politikáján is múlik Strukturális reformok függvénye Az euró dollárhoz viszonyított árfolyamának alakulása (heti lebontásban) Az eurót bevezető 11 uniós tagállam közös jegybankja 1998. december 31-én 1,1688-os dollárárfolyammal bocsátotta útjára az új valutát. Az euró mára közel 20 százalékot veszített értékéből. Brüsszel. A múlt év végén javuló kilátásokról adtak számot a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a kutatóintézetek az euróövezetről szóló előrejelzéseikben. A következő két évre várt gyorsuló növekedést a világkereskedelemben megnyíló kedvező lehetőségekre és az eurózóna jó belgazdasági helyzetére alapozzák a szakértők. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Központi Bank (ECB) decemberi jelentésében idézett prognózisok általában 2 százalék körülire teszik a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) kibocsátásának 1999-es növekedési rátáját, 2000-re és 2001-re pedig a reál- GDP évi 3 százalékos bővülését vetítik előre - írja a Napi Gazdaság. Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő években továbbra is kedvező lesz a környezet a külföldi befektetésekhez és a magánfogyasztáshoz. A munkanélküliség csökkenő rátája hozzájárul a fogyasztói bizalom fennmaradásához és a fizetőképes kereslet bővüléséhez. A belpiaci kereslet előreláthatólag évente több mint 2,5 százalékkal nő, ami hasonló a tavalyi ütemhez. A nemzetközi szervezetek - többek között a Nemzetközi Valutaalap, az OECD előrejelző intézete és az EU brüsszeli bizottsága - a re- ál-GDP gyenge növekedése ellenére a foglalkoztatás több mint 1 százalékos növekedésével számolnak az idén. A részidős munkavállalás gyors elterjedése mellett arra is hivatkozva, hogy a viszonylag rugal- madan munkaerőpiac mindeddig alig reagált az utóbbi időkben észlelt dekonjunktúrára. Az ECB ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a tagországok az utóbbi években meglehetősen egyeneden teljesítményt nyújtottak a munkaerő-piaci reformok megvalósításában. Az EMU jegybankja szerint az infláció nélküli tartós gazdasági növekedés egyik biztosítéka, hogy az eurózóna országai további intézkedéseket tesznek a munkaerőpiaci akadályok felszámolására. A nominálbérek múlt évi emelkedését 2-2,5 százalékra becsülik az ECB által idézett szervezetek, ami 2000-ben és 2001-ben hozzájárul a termelékenység 1 százalékos javulásához. A fogyasztói árszínvonal a prognózisok szerint a következő két évben is emelkedik, de 2 százalék alatti - átlagosan 1,5 százalékos - ütemben. Az olaj világpiaci árának utóbbi időkben tapasztalt emelkedését leginkább az idei év elején lehet majd érezni a fogyasztói árakban - szól az ECB-jelentés. A jegybankelnök szerint a 2 százalék alatti inflációról szóló tervek megvalósulása erősen függ a bérek alakulásától, továbbá olyan, a nemzed kormányok által nem befolyásolható tényezőktől, mint az olajár további mozgása és az effektiv dollár/euró árfolyam alakulása. Wim Duisenberg az utóbbi hónapokban csaknem minden alkalmat megragadott, hogy felhívja a tagországok figyelmét: az euró sikerét nagyban befolyásolják a nemzeti szintű fiskális politikák és az, hogy a kormányok mikor hajtják végre a jóléti állam intézményeinek régóta halogatott reformját, illetve mikor szabadítják fel végre a „négy szabadság” elvének érvényesülését pillanatnyilag leginkább hátráltató munkaerő- és termékpiacot. Az ECB-elnök szerint az elmúlt év végén előrejelzettnél magasabb növekedési rátát is el lehetne érni a következő két évben, ha e két kritikus piacon megvalósulnának a strukturális reformok. Derűlátó kilátások: Az Európai Központi Bank vezetői vitatják, hogy életének első évében az euró megbukott volna Egyéves a közös valuta HÍRÖSSZEFOGLALÓ Hetének második évébe lépett az euró. (Archívumi felvétel) Frankfurt. Az euró vesztes pozícióját hangsúlyozó véleményeket az Európai Központi Bank (ECB) vezetői általában azzal hárítják el, hogy a helyzet orvosolható, ha a fiskális politika eszközeivel a nemzeti kormányok együttműködnek az árszínvonal stabilizálásában. A bankárok vitatják, hogy életének első évében az euró megbukott volna. Helmut Schmidt volt német kancellár szerint a fizetőeszközök árfolyama sohasem lehet annyira fontos, mint a vásárlóerejük belső stabilitása. Mivel azonban a piacok inkább a cserearány, mintsem a vásárlóerő-paritás alapján alkottak ítéletet, ezt többen elnagyolt megállapításnak tartják. Az ECB által hangoztatott formula szerint középtávon az árak állandósága - vagyis az infláció lehető legalacsonyabb szintre való leszorítása - a biztosítéka annak, hogy az euró külső árfolyama megerősödjék. Az ECB vitatkozik a közös európai fizetőeszköz bukását hirdető állás- foglalásokkal, sőt egyenesen sikernek könyveli el az első évet. A kincstári optimizmust Otmar Issing, az ECB igazgatótanácsának tagja nemrég azzal támasztotta alá, hogy a Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB) a monetáris politika történelmében szokatlanul rövid idő alatt tett szert hitelességre. Issing szerint az euróárfolyam jelenlegi helyzete nem árnyékolhatja be a közösségi monetáris politika sikerét, az európai társadalmak öregedése és a szociális szférához kötődő állami kiadások további növekedése viszont időzített bombaként fenyegeti az euróövezetet. Szerinte hiba lenne az árfolyamesés felelősségét az ECB-re terhelni akkor, amikor európai szinten nincsenek meg a megfelelő eszközök a helyzet kezelésére. Ha a tagországok megteszik, ami tőlük telik, akkor semmi sem veszélyezteti a közös európai devizát - fogalmazott Issing egy olasz lapnak nyilatkozva. (T. K. ZS. - NG) Bank A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. január 2-án) Felmondási idő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 15,20 15,80 16,00 16,30 12,50 Bank Austria Creditanstalt 12,00 12,50 12,50 6,00 Banka Slovakia 16,30 16,50 17,00 15,00 8,00 Dopravná banka 16,00 16,20 16,40 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB)17,00 17,50 17,50 17,50 15,00 6,00 Istrobanka 15,30-15,80 15,50-16,00 15,80-16,30 16,00-16,50 16,00-16,50 > 5,50 Ludová banka 13,75-14,00 14,50-14,75 15,50-15,75 16,00 4,50 Pol'nobanka 14,90 15,40 14,00 12,50 5,00 Postabank 15,00 16,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 5,00 Devin Bank 15,80 16,2017,00Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-17,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 16,00-16,75 15,75-16-5014,50-15,25 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 14,00 14,50 14,50 15,00 15,00 4,75
