Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-07-28 / 30. szám

Tanácsadó 1999. július 28. 11 Védjük mega zivatartól Az úgynevezett lugas, vagyis folyamatos növésű, nagy lombfelületű paradicsomtö­vekben nagy kárt tehetnek a nyári zivatarok. A bogyókkal teli fürtöket letörik, az esővíz pedig felrepeszti a termést. Az ilyen kártételt könnyen el­kerülhetjük, ha fóliahurkát húzunk vihar előtt a tövekre, s felül azt a karóhoz kötjük. Ez megvédi a növényt, és elveze­ti a vizet. A rossz idő elmúltával a fólia­burok könnyen eltávolítható. Ha vigyázva kezeljük az anya­got, akkor ősszel a fagytól is megvédhetjük vele növénye­inket, sőt még segíti is a zöld bogyók beérését. KbM A jó tárolás a szedéstől függ A hosszú idejű alma- és körte­tárolás titka a sérülésmentes és egészséges gyümölcs. A nyomódás nemcsak rontja a gyümölcs küllemét, és csök­kenti az áruértékét, hanem könnyen utat nyit a rothadást előidéző kórokozóknak is. A gyümölcsöt ezért mindig óva­tosan, kissé megemelve, csava­ró mozdulattal kocsánnyal (szárral) együtt szedjük, ne tépjük le a fáról, s főleg ne dob­juk a ládába, rekeszbe. KbM A nemes szemet késsel megtámasztva csúsztassuk a háncs alá Sok változat van A szemzésnek többféle módoza­ta van. Célszerű a szemzést T alakú bemetszéssel és a háncs felnyitásával kezdeni. A T hosz- szanti szára 1,5-2 cm legyen. A felpattintáshoz a kés végén ta­lálható tűrőt használjuk. Nem szabad a T hosszanti szárát tel­jesen felnyitni, mert akkor a háncs nem feszül jól a szemre. A következő lépés a szempajzs ki­vágása. A vágást a rügy alapi ré­sze, a levélnyél alatt 1-1,5 cm távolságban kezdjük óvatos, húzó mozdulattal. A sekélyen vágott szempajzs (b ábra) gyak­ran elpusztul, a mélyen, sok fa­résszel vágott (c ábra) rosszul ered; jobb a farészt kipattintani. Ez azonban nagy gyakorlatot igényel, mert ha a rügyet tápláló edénynyalábok kiszakadnak, a szem szintén elpusztul. Legjobb a vékony vágott szempajzs (d ábra). A szempajzsot késsel megtámasztva a háncs alá tol­juk, majd a rövidebbre (0,5 cm) vágott levélnyélnél fogva óvato­san lejjebb toljuk úgy, hogy a szem a T felső, keresztirányú be­metszésétől 1-1,5 cm távolság­ra kerüljön. Kötözni rafiával, szupervinil alapanyagú rugal­mas fóliaszalaggal vagy 7-8 mm széles szalagokra vágott po­lietilén fóliával lehet. Van, aki szalagokra vágott pelenkagu­mit használ. A szalagot felül egyszerű hurokkal rögzítjük. A kötözésnek az a célja, hogy rög­zítse a szemet, és védje a kiszá­radástól. KbM A növények sok makroelemet építenek be szervezetünkbe Káliumtrágyák és a klórérzékenység A kálium aktív elem, ezért tisz­tán nem, csak sóiban fordul elő a természetben. Attól függően, hogy milyen elemekkel (anio­nokkal) alkot vegyületet, be­szélhetünk kálium-kloridról vagy kálium-szulfátról. A ter­mészetben ezek sohasem tisz­ta vegyületek, kisebb-nagyobb mértékben például nátriumot, vasat, magnéziumot is tartal­maznak. Mint műtrágyákat - a káliumot kísérő elemtől (ve- gyülettől) függően - más-más néven forgalmazzák: kénsavas káli (kálium-szulfát), kálisó (kálium-klorid), Multi-K (káli­um-nitrát). A kálium-nitrát csak részben bányatermék, készítése bo­nyolult folyamat. A káliumon és a nitrogénen kívül más ele­met még szennyezésnek szá­mító mértékben sem tartal­maz. A kálium, a kén és a nitrogén fontos tápelemek. Ezekből a makroelemekből a növények jelentős mennyiséget építenek be szervezetünkbe. A klór vi­szont a növények érzékenysé­gétől függően - néhány fajtól eltekintve - kisebb-nagyobb mértékben méreg, a termés minőségét rontja, és súlyosabb esetben a mennyiségét is csök­kenti. A termesztett növénye­ket klórérzékenységük alapján csoportokba sorolhatjuk. Klórérzékenyek: uborka, diny- nye, paprika, vöröshagyma, bab, komló, dohány, burgo­A kálium-nitrát csak részben bányatermék, _______készítése bo nyolult folyamat. nya, bogyósok, csonthéjasok, a dísznövények döntő többsége. Kissé klórérzékenyek: paradi­csom, borsó, káposzta, saláta, almatermésűek, szőlő. Kloridtűrők: sárgarépa, fok­hagyma, póréhagyma, cékla, cikória, gabonafélék, kukori­ca, repce. Klórkedvelők: zeller, spárga, mángold, cukor- és takar­mányrépa. A kloridérzékeny növényeket mindig klórmentes műtrá­gyákkal kell trágyázni, de az ún. kloridérzékeny csoportnál is legyünk óvatosak, és klórtar­talmú műtrágyákat csak a ve­getációs időn kívül (alaptrá­gyának) juttassunk ki. Az ár erősen befolyásolja, hogy melyik műtrágyát választjuk. Tekintettel arra, hogy az árak közötti eltérés többszörös is le­het - főleg a szántóföldi növé­nyeknél, ahol kicsi a bruttó ter­melési érték - az olcsó műtrá­gyák a nagyobb jelentőségűek (pl. a kálisó). A klór - a nitrogénhez hasonló­an - gyorsan kimosódik a la­zább talajból, s csak ott halmo­zódik fel, ahol magas a talaj szervesanyag-tartalma és kö­töttsége. Hajtatásban, fényszegény vi­szonyok között a növények fo­kozottabban érzékenyek a klórra. Kertészet Megkérdeztük a szakértőt-------­Te rhesnek is felmondhatnak? Felmondást kaptam. Azt mondták, hogy megszünte­tik azt a helyet, ahol dolgo­zom, és kifizetik a bánat­pénzt, ha aláírom a papíro­kat. Én alá is írtam, de pár nappal később megtudtam, hogy terhes vagyok. Úgy tu­dom, hogy ilyen esetben nem adhatnak felmondást. Elmentem a volt munkahe­lyemre, ott viszont azt mond­ták, hogy én megegyezéssel mentem el, és arra nem vo­natkozik a tiltás, hogy ter­hes nőnek nem lehet fel­mondani. Azt hittem, hogy a törvény engem véd, és hogy az a lényeg, el kellett men­nem, nem pedig az, hogy mi­lyen papírt adtak a kezem­be. A törvény Önt védi, de egy­ben konkretizálja is azokat az eseteket, amikor ez a vé­delem alkalmazható. Meg­mondom őszintén, hogy le­veléből nem nagyon tudtam eldönteni, milyen jogcím alapján szüntette meg a munkaviszonyát: mert ez egyáltalán nem mindegy! Más a felmondás, más a megegyezés. A felmondás egyoldalú jogügylet, és a munkaviszony a felmondási idő letelte után fejeződik be; vannak esetek, amikor a felmondás érvénytelen - ilyen pl. az, ha terhes nőnek mondanak fel; persze itt is vannak kivételek (amikor a munkaadó egészen meg­szűnik, stb.). A jogügylet egyoldalú volta ebben az esetben azt jelenti, hogy ha Szabó Elena jogász a munkaadó felmond Ön­nek, a felmondás érvényes­ségéhez - ha a többi feltétel teljesül - nem szükséges az Ön beleegyezése, és fordít­va: ha Ön mondana fel munkaadójának, az érvé­nyes volna a munkaadó be­leegyezése nélkül. A meg­egyezés pedig kétoldalú jogügylet, két fél beleegye­zése szükséges ahhoz, hogy érvényes legyen. Ha Ön nem akart volna beleegyez­ni a munkaviszony meg­szüntetésébe, nem kellett volna aláírnia a megegyezé­si szerződést (amelyet jó, hogy fénymásolatban elkül­dött, mivel így világosan megértettem, hogy Önnek nem mondtak fel), és ezen mit sem változtat az, hogy Ön az aláírás pillanatában nem tudta, hogy terhes. Ugyanis bárki megegyezhet a munkaadójával, hogy egy bizonyos napon megszünteti munkaviszo­nyát, minden ok feltünteté­se nélkül, ahogy az az Ön esetében is de jure történt. Nem mindegy, hogy egy bi­zonyos helyzetben milyen papírt írunk alá. Grafológia ---------------­Je lige: Klára. Egy kalligrafikus írásforma is rejthet személyiségjegye­ket. Nem véletlen a betűfor­málás. Ez a fajta rajzolt írás művészi adottságokat, ked­ves, jóindulatú, harmóniára igényes, vonzó embert sej­tet, akinek megfelelő szexu­ális igénye is megadatott. Tehát legyen nyugodt, mert gyermeke önálló, felnőtt ember. Amerikában a folyó­Bartalos Mária grafológus írást nem fogadják el. A script (nyomtatott) írásfor­ma a hivatalos. Ezért furcsa Önnek! Gyermeklélektan Jelige: Szeptember. „Anyósom pedagógus, és már többször fi­gyelmeztetett, hogy gyermeke­im túlságosan anyásak, nem ne­velem őket önállóságra. Szep­temberben munkába állok, na­gyobbik gyermekem iskolába, kisebbik óvodába megy. Szerin­te ott fogják kárát látni anyás­kodó nevetésemnek. Hogyan készítsem fel őket a változás­ra?” Kezdetben a gyermeknek egy­szerű dolga van, ami a személyi­ségfejlődést illeti: egyszerűen meg kell értenie s követnie kell azokat az elvárásokat, követel­ményeket, mintákat, amelyeket a felnőttektől, elsősorban a szü­lőktől készen kap. Közben azon­ban egy másik feladat csírái is je­lentkeznek: a gyermeknek ki kell alakítania saját függeden személyiségét. Ez sokáig nem je­lent két normarendszert, csupán azt, hogy a gyermeknek szülei követelményeit előbb magáévá kell tennie, fel kell dolgoznia, s mint saját törekvését kell teljesí­tenie. Az óvodába, illetve iskolá­ba lépés idején a feladat váratla­nul nagyon bonyolulttá válik. A nehézséget az okozza, hogy a gyermeknek most már többféle, gyakran ütköző, de mindenkép­pen eltérő követelményeknek kell megfelelnie. A szülőn kívül a pedagógus is, az egykorúak is sajátos követelményrendszerrel lépnek fel. Ez gyakran arra kény­szeríti a gyermeket, hogy maga döntsön, válasszon, oldja meg konfliktusait. A különféle elvá­rások között a helyes viselkedés megtalálását az biztosítja, ha személyisége eljut az autonómia Dr. Hadas Katalin fokára. Ha azonban a gyermek magára marad, nem valószínű, hogy az önállóság fejlődik ki benne, inkább valamilyen elhá­rító mechanizmus. Meg kell vele szerettetni az önállóságot, hogy vágyódjon rá. Szüksége van az autonómiára, mert hiánya káro­sítja egészséges személyiségfej­lődését. A gyermeknek szüksége van arra, hogy ismerje határait, hogy mit várnak el tőle, mit en­gednek meg neki, mik a szabá­lyok. Egyben pontosan értenie kell, miért kell mindez, mi az ő s mi a mások érdeke. Szüksége van a gyermeknek arra is, hogy gyakorolhassa az egyenlőségen alapuló kapcsolatokat az egy­korú társakkal, hogy miután a szülőkkel, nevelőkkel megfele­lő kapcsolatot alakított ki, meg­tanuljon a saját lábán megállni; ezért az egykorúakból álló cso­portnak nagy jelentősége van az autonómia kiteljesedése szempontjából. A felelősségvál­laló autonómiát is csak akkor tanulhatja meg a gyermek, ha biztosítja neki a függetlenséget, s a lehetőséget, hogy gyakorol­ja. Az önállóságot a felnőttek vezetésével kell gyakorolni. A felnőtt ismerteti meg vele a vá­lasztás következményeit. A vá­lasztás viszont legyen a gyer­meké. A felnőtt arra álljon ké­szen, hogy akkor segítsen, ha valóban helyre kell hozni a rossz választás következmé­nyeit. Ha a gyermeknek túl ko­rán adunk bizonyos felelőssé­get, az károsító lehet. A gyer­mek az ilyen szabadságot igen terhesnek érezheti, s vagy elfo­gadja - de akkor igen nagy szo­rongással fizet -, vagy igyek­szik kitérni a felelősség elől, s a tényleges aktivitás helyett ál­modozásba menekül. Ha vi­szont a gyermek nem kap idejé­ben önálló felelősséget, nem lesz képes kifejleszteni a fele­lősségérzetet önmaga, társai és a tárgyak iránt. Az ilyen gyer­mek nemcsak bizonytalan, ha­nem felelőtlen is lesz, képtelen impulzív vágyai késleltetésére s mások jogainak, érdekeinek figyelembevételére. A gyer­meknek lehetőséget kell adni, egyben meg kell őt tanítani a döntésre, elhatározásra. Ez egyúttal a felelősség gyakorol­tatása is. Próbálja az itt megemlített dol­gokat beépíteni nevelésébe. Nevelje érzelmileg kiegyensú­lyozottá gyermekeit, akik a töb­bi ember felé bizalommal köze­lítenek, igénylik és nyújtják a pozitív érzelmeket. Érdeklődé­sükben, feladatvállalásukban, döntéseikben önállóak, nyíltak. Messzemenően vegyék figye­lembe a többiek érdekeit, tudja­nak együttműködni, s tetteikért mindig vállalják a felelősséget. Munkájához sok sikert kívá­nok!

Next

/
Thumbnails
Contents