Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-12-22 / 51-52. szám
Kópé 1999. december 22. A magyar történelem nagy alakjai Árpád vezér honfoglalása Kedves gyerekek! Bizonyára tudjátok, hogy idén szilveszter éjjelén több kerek évfordulót jelentő évbe lépünk. A kereszténység kétezredik éve mellett I. Szent István királyunk megkoronázásának, tehát a történelmi Magyar Királyság megalakulásának az ezredik évfordulóját is ünnepeljük 2000-ben: Most induló sorozatunkban nemzetünk történelmének nagy alakjait mutatjuk be röviden. Kezdjük a történelmi kalandozást Árpád vezérrel. A magyar nemzet államalapítás előtti történetét csak a ránk maradt krónikákból és külföldi forrásokból ismerjük. Ezek azonban évszázadokkal később születtek, így igen gyakran tartalmaznak ellentmondásos információkat. A magyar uralkodó család őse a 820 körül született Álmos volt. A krónikások szerint őt emelték a magyar törzs- szövetség fejedelmi tisztébe. A magyar törzsek nevét Bíbor- banszületett Konstantin bizánci császár leírásából ismerjük. E szerint a hét törzs neve: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi volt, s hozzájuk nyolcadikként csatlakozott a kazároktól elszakadt kabarok törzse. A magyar uralkodóház névadó fejedelme Álmos fia, Árpád lett. Róla így írnak a krónikások: Volt pedig Álmosnak egy hős fia, akit Árpádnak hívtak. Ebben a gyermekben telt a legnagyobb gyönyörűsége, mert Árpád erős, szép, bátor és becsületes lelkű férfiú volt. A csatában mindig a legelső sorban harcolt, s akire lesújtott kardjával, az rögtön elköltözött e szép árnyékvilágból. Szerették is Árpádot a magyarok, s amikor Álmos már kiöregedett a kormányzásból, őt tették meg vezérüknek. Ősi magyar szokás szerint felemelték a pajzsukra, és körbe- hordozták a táborban minden harcos szeme láttára. A hét vezér közül őt választották a legfőbb emberré. Ezután pedig előhoztak egy aranyserleget, s azt egy kőoltárra állították. Aztán a törzsfők karddal egyenként felhasították a karjukat, s a kiömlő piros vérüket belecsorgatták az edénybe. Ekkor így szólott a legidősebb vezér:- Ebben az aranyserlegben ösz- szekeveredett a vérünk. Most ebből a vérből mindannyian iszunk, és megesküszünk, hogy Árpádnak, a mi fejedelmünknek hűséges vitézei leszünk. És a hét magyar vezér ivott egy-egy cseppet az aranyserlegből, aztán megesküdtek, hogy Árpádnak és utódainak hűséges alattvalóik lesznek, és teljesítik minden parancsolatukat. Ezután indult el Árpád, hogy megtalálja népe új hazáját. Ez pedig a Kárpátok magas hegyláncai által körülvett medence lett, melyet már a régi utazók is mint tejjel-mézzel folyó Kánaánt emlegettek. Árpád népe 895-ben nyomult be erre a területre, de már évekkel korábban megfordultak ezen a vidéken, amikor 862-ben a keleti frank uralkodó ellen fellázadt alattvalók hívták őket segítségül. 894-ben a bizánci császárral kötöttek szövetséget a bolgárok ellen, s eközben egy másik magyar sereg a morva uralkodó, Szvatopluk támogatására sietett. Őseink Szvatopluk váratlan halála után nem vonultak ki a Kárpát-medencéből, hanem a Felső-Tisza vidékére húzódva várták be a fősereg megérkezését. A honfoglalás valódi oka a besenyők támadása volt. Az Etelközben élő magyarok ugyanis nem tudták megvédeni magukat a nyugat felé vonuló besenyőkkel szemben, így állataikat hátrahagyva Erdély hágói felé igyekeztek. Egyes források szerint itt ölték meg Álmost, mert őt vonták felelősségre azért, hogy az ellenség olyan könnyen le tudta győzni az otthon maradottakat. A magyarság először a Kárpátmedence keleti felét vette birtokba. Később elfoglalta a Felvidék morvák lakta nyugati részét és a dunántúli is. III. Béla krónikása, Anonymus részletes leírást adott a magyar honfoglalásról, de a művében található adatok történetileg nem igazolhatók. Az ő krónikája szerint a magyarok Árpád vezetésével a Havasok felől érkeztek mai hazájukba. Elfoglalták Hung várát, ahol Árpádot hungvária vezérévé tették, katonáit pedig ezentúl hungváriusoknak hívták. Később Salán és Ménmarót vezérek legyőzésével birtokba vették a Kárpát-medence keleti vidékét. Gyümölcsény-erdő mellett szerét ejtették az ország minden dolgának, ezért ezt a helyet el is nevezték Szerinek. Ezután Magyarrévnél átkeltek a Dunán, és bevonultak Pannóniába. Ott elfoglalták Attila városát, amit a rómaiak csak Aquincumnak neveztek. Megfutamították a rómaiakat, és leigázták a Dunántúlon élő népeket. A krónika ekképpen beszélte el Árpád vezér vitézi tetteit és a magyarok honfoglalását. A festő romantikus képzelete így ábrázolta a vérszerződést. Hihetetlen, de igaz Az állatvilág rekordjai A leggyorsabban növő Az állatok világában a kékbálna borja növekszik a leggyorsabban. A szinte láthatatlan, a milligramm töredékét kitevő pete 22 hónap és 3 hét (a vem- hesség és az első életév) alatt mintegy 26 tonnányira növekszik. Ez 30 milliárdszoros növekedést jelent. A legveszélyesebb A világ legveszélyesebb állatai (az emberre való veszélyességet is beleszámítva) a Plasmodium nembe tartozó maláriaszúnyogok. A kőkorszak óta minden második ember halála - a háborúkat és katasztrófákat leszámítva - az ő számlájukra írható. Még ma, a nagy szúnyogirtó hadjáratok idején is évente 200 millió embert fertőznek meg, s csak Afrikában évente több mint egymillió csecsemő és gyermek pusztul el maláriában. A legerősebb Méretükhöz viszonyítva a legerősebb állatok a trópusokon élő szkarabeuszok nagyobb példányai. Egy orrszarvúbogárral végzett kísérletből kiderült, hogy a bogár testsúlyának 850-szeresét képes megtartani a hátán. Egy nagy ganajtúró testsúlyának a 400-szorosát képes elszállítani egyik helyről a másikra. A legnagyobb csapat Az eddig megfigyelt legnagyobb állatcsapat az a 10 millió tonnára becsült krillraj volt, amelyet amerikai tudósok követtek nyomon az Antarktisz mentén, 1981 májusában. A raj nagysága megfelelt a világ évi halfogása egyhetedének. A legtermékenyebb Kiszámították, hogy a káposzta- levél-tetű egy év alatt annyi utódot tud létrehozni, hogy azok összsúlya (822 millió tonna) háromszorosa volna a Földön élő összes ember súlyának. Még szerencse, hogy a tetvek halandósága is nagy. A legfalánkabb A természet legelképesztőbb evőgépe a selyemlepke hernyója, amely életének első 48 órájában születési súlyának 86 ezerszeresét fogyasztja el. Egy ilyen étvágyú, 3,17 kg súlyú csecsemő 273 tonna táplálékot venne magához két nap alatt. A leglassabban növő Leglassabban az Atlanti-óceán északi részén élő mélytengeri kagyló növekszik. Mintegy 100 év szükséges ahhoz, hogy elérje a 8 milliméteres hosszúságot. Verssarok Csordapásztorok Csordapásztorok midőn Betlehemben csordát őrizének, éjjel a mezőben, éjjel a mezőben. Isten angyali jövének melléjök, nagy félelemmel telék meg ő szívok, telék meg ő szívok. Örömet mondok néktek, ne féljetek! Mert ma született a ti üdvösségtek, a ti üdvösségtek. Menjetek azért gyorsan a városba, ott találjátok Jézust a jászolban, Jézust a jászolban. (népköltés) Gondolkodom, tehát... Pistinek elszáll a lufija, ha gyorsan nem tudja hozzákötni a zsinórját. Segíts neki! A megfejtést küldd el Kópé jeligével a Vasárnap címére, értékes könyvet nyerhetsz. Karácsonyeste egy régi képeslapon
