Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-12-22 / 51-52. szám
1999. december 22. Figyelő A WTO szerepe és célja A genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a nemzetközi kereskedelem kérdéseinek tárgyalási fóruma. A135 tagországot számláló szervezet célja az áruk és szolgáltatások világkereskedelmét kötelező erejű megállapodásokkal egyszerűbbé, akadálytalanabbá és biztonságosabbá tenni. A WTO-t 1995. január 1-jén hozták létre, addig az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény"(GATT) keretében folytak a tárgyalások a nemzetközi kereskedelmet korlátozó vám- és egyéb akadályok csökkentéséről. Azt a tagországot, amely a nemzetközi kereskedelmet korlátozza, választott bíróság az okozott kár kiegyenlítésére kötelezheti, illetve a sértett országoknak büntetővámok kivetését engedélyezheti. Jelenleg 31 ország folytat tárgyalást a Kereskedelmi Világszervezetbe való belépésről, köztük Oroszország és Kína. A WTO-ban valamennyi tagországnak egy szavazati joga van, a döntéseket egyhangúlag hozzák. A WTO legfőbb testületé a kétévente ülésező miniszteri konferencia. Az ülésre a napokban az egyesült államokbeli Seattle-ben került sor. A tanácskozás végül kudarcba fulladt, egyetlen fontos kérdésben sem tudtak megegyezni, ráadásul a rendezvény ellen elemi erejű tiltakozások, tüntetések voltak. A kudarc várható volt, mivel a gazdasági szabadság bajnokának szerepében tetszelgő Egyesült Államok, az elsősorban kulturális identitását védő Európai Unió, valamint az ipari országok protekcionizmusától rettegő fejlődő országok álláspontja távolabb van egymástól, mint az utóbbi tíz évben bármikor. A megvitatott kérdések mindegyike hihetetlenül érzékeny terület. A legvitatottabb s persze lezáratlan problémakört a mezőgazdasági termékek kereskedelme, az agrárszféra állami támogatásának mértéke jelentette, ám a beruházásvédelmi kódex megalkotása, a szellemi jogok védelmének univerzális biztosítása, a pénzügyi szektorban található akadályok lebontása vagy a kulturális szektor termékeinek a franciák által szorgalmazott védelme egyelőre külön-külön is túl kemény diónak bizonyult. Ha igaz, akkor jövőre Genfben folytatják a tanácskozást, egyelőre megjósolhatatlan, hogy milyen sikerrel... (shz) Apróhirdetés Köszöntő 1999. december 16-án ünnepelte névnapját és 19-én 60. születésnapját CSALA JÓZSEFNÉ szül. NÉMETH ETELKA Szetén. E szép kettős ünnep alkalmából gratulál és jó egészséget, hosszan tartó életet kíván: férje, lánya, veje, fia, menye és az unokái, Katika, Tibiké és Kinga, akik sokszor csókolják munkában elfáradt szorgos kezét. A gratulációhoz csatlakozik nővére és húga. V-1821 Köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, barátnak, akik 1999. november W } 24-én elkísérték utolsó útjára a nánai temetőbe az 53 éves korában elhunyt GYETVEN MIKLÓST. Köszönjük az őszinte részvétet, a sok virágot és koszorút. Gyászoló család V-1811 Megemlékezés Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a szerető drága, jó szülőkre, nagyszülőkre, KALMÁR DÉNESRE és nejére SZÜL NÉMETH ETELKÁRA (Nemesócsa). elhalálozásuk 20. és 5. évfordulóján. Egyetlen lányuk és két unokájuk családjaikkal V-1828 TROSKO LÁSZLÓ (Zetény) Fájdalmas szomorú volt az a karácsony, mikor öröm helyett gyász ült a szobánkon. Szeretettel vártuk boldog érkezésed, de a szíved lángja akkorra kiégett. Kerek tíz éve már, hogy csak emlékezünk, hogy karácsony estén nem lehetsz már velünk. Szíved ott porlad a sírba zárva, mélyen, De lelked itt ragyog a szép gyertyafényben... Felesége, lánya, fia, veje, menye és unokái RSV-09 Gazdaság - Hirdetés A világgazdaság legújabb, csak a hatékonyságot szem előtt tartó irányzata félelmet kelthet Gonoszkodó globalizáció? Seattle-ben viharos tüntetéseken tiltakoztak a globalizáció, a nemzetközi nagyvállalatok uralma ellen AP-felvétel Sidó H. Zoltán_______________ __ Az utóbbi években gazdasági divatszóvá vált a globalizáció. A Földünkre mint összefüggő, határtalan piacra tekintő globális gazdaság sokáig az előnyös arcát mutatta: a globalizáció érdemeként emlegették a távközlés, az adatátvitel valóban félelmetes fejlődését, a nemzetközi vállalatok példátlan terjeszkedését, a technológiák viharos terjedését, a kereskedelem fellendülését s általában a határokat egyre kevésbé érzékelő, a kilencvenes években valóban dinamikusan fejlődő világgazdaságot. Erre mi történt? A minap a Kereskedelmi Világszervezet csúcsszintű ülésén, az egyébként prosperáló amerikai Seattle-ben felháborodott tízezrek vadul tüntettek a világkereskedelem további liberalizálása, vagyis áttételesen a globalizáció ellen. Az elemi erejű dühkitörés szinte mindenkit meglepett, a rohamrendőrség és a nemzeti gárda szabályosan összecsapott a tömeggel, az USÁ-ban a vietnami háború elleni demonstrációk óta nem volt olyan heves küzdelem a rend- fenntartó erők és a civil polgárok között, mint december legelején Seattle-ben. Ugyanilyen tiltakozáshullám söpört végig Londonon is. A brit főváros szívében, a kapitalizmus egyik fellegvárának tekintett Cityben már az idén tavasszal is lázadtak a nemzetközi tőke és az óriásvállalatok uralma ellen, az ún. Global Street Party keretében kirakatokat zúztak be, bankok büszke portáljait rombolták szét. Sokan a globalizáció mögött amerikai ármányt sejtenek, mondván, az USA az óriási cégei révén gazdaságilag maga alá gyűri a világot, mindenütt elterjeszti szokásait, kultúráját, ezáltal a kisebb nemzetek nemcsak pénzügyi, gazdasági függőségbe kerülnek, hanem identitásukat, szokásaikat is elveszíthetik. Már megszületett a piacgazdaság új irányzata iránt utálatot érzők diagnózisa is, ez a globofóbia. A kapitalista világgazdaságban valóban új, minőségi változásokat hozott a globalizáció. Tény, hogy az áru, a tőke és a munkaerő nemzetközi áramlása nem új dolog, ám napjainkban ez már olyan magas szintet ért el, hogy a mennyiség, úgymond, átcsapott minőségbe, s a világ- gazdaság előtt új távlatot nyitott. A globalizációnak azonban veszélyes következményei vannak. Mint azt a távol-keleti országok 1997-es összeomlása is mutatta, a globalizáció elsöpörte a védőkorlátokat, az egyes országok tehetetlenek a váratlanul nagy volumenű, többnyire spekulációból eredő pénzáramlások ellen. A nemzetközi pénzügyi szféra felduzzadása az egyik fő oka annak, hogy a tőzsdeindexek többnyire elszakadtak a termelőgazdaság által meghatározott reálistól. További veszélyforrás: korábban a termelésbe fektetett tőkéből eredő nyereség meghaladta a pénztőkéét, ám napjainkban a pénzügyi szektorban működő tőke nyeresége kétszerese, sőt háromszorosa a termelőtőkéének, vagyis a termelés finanszírozása egyre kevésbé kifizetődő. Az új korszak előnyeit leginkább élvező transznacionális társaságok nem ország-, hanem világméretekben optimalizálják tevékenységüket, amit a töredékükre zuhant szállítási és távközlési költségek tesznek lehetővé. Az óriáscégek megnövekedett mozgástere viszont szűkíti a kormányok manőverezési lehetőségeit, mi több, egyre inkább a mul- tik kedvében igyekeznek járni. Csak emlékeztetőül: a külföldi tőke becsalogatását célzó törvény Szlovákiában kimondottan egy amerikai óriáscég szája íze szerint készült, és Mikulás Dzurinda miniszterelnök egyetlen nyugati nagyvállalat szlovákiai beruházásának első kapavágásáról sem hiányozhat... Mivel a globalizáció korszakában a zászlóvivőnek tartott konszernek kedvében akarnak járni, sorra leépíitik a szociális kedvezményeket, nem egy helyen „önkéntes” bérbefagyasztást fogadnak el. Ráadásul most kezd igazán érvényesülni „a győztes mindent visz” elve, csak az igazán nagyok nyernek, persze a kicsik rovására - ilyen szempontból nézve válik érthetővé a cégösszeolvadások, felvásárlások napjainkban tapasztalt példátlan üteme. A globalizáció folyamata ún. „északi” jelenség, vagyis döntően az USA-ra, Nyugat-Európára és Japánra korlátozódik, Ázsia jelentős része, Afrika pedig teljesen kimarad belőle. Á globalizáció hihetetlenül éles határvonalat húz a fejlettek, a lépést tartók és a lemaradók, a fejlettlenek közé, ezáltal nő a különbség a gazdag és a szegény országok között. Az ENSZ adatai szerint az emberiség leggazdagabb és legszegényebb egyötödének jövedelmi aránya 1960-ban 30:1 volt, 1997-re ez 74:l-re nőtt, az emberiség leggazdagabb ötödé a világ bruttó nemzeti össztermékének 86 százalékát tartja kézben. Svájc és Etiópia között az egy főre jutó nemzeti össztermék tekintetében több mint 300-szoros a különbség, ekkora jövedelmi különbségre egyszerűen nincs példa az emberiség történetében. S hogy ne csupán külföldi példákkal hozakodjunk elő: 1989-ben Szlovákia egyes régiói között alig 200-300 korona differencia mutatkozott a havi bérek területén, napjainkban a havi átlagfizetések kategóriájában a világ- gazdaságba leginkább bekapcsolódott Pozsony 3000-4000 koronával elhúzott a többi, különösen az Eperjesi kerülettől, s előnye nőttön-nő. Vajon mi a teendő? Először is fel kell ismerni a bajt, fel kell fedni, hogy az egyeduralkodóvá vált kapitalizmus fő riválisa, a szocializmus bukása után kissé „elkanászodott”. A felismerés folyamatban van, erre nem csupán a Seattle-ben és Londonban rendezett tüntetések utalnak, hanem többek között közismert politikusok és pénzügyi guruk kijelentései, könyvei is, például Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellárnak a globalizációról kifejtett gondolatai, vagy ami még meglepőbb, Soros Györgynek a globális kapitalizmus válságáról szóló műve. Az is lehet, hogy a piacgazdaság túljut fejlődésének ezen a viharos, kicsapongó korszakán, ám ha nem, akkor a társadalmi béke megőrzéséért és a gazdasági fejlődés mederben tartása végett a központi felosztó-kiro- vó rendszerek megreformálásával egyetemben az egyes kormányoknak összehangolt lépéseket kell tenniük. A globalizáció éles határvonalat húz a szegények és gazdagok között. Szívünkben mély fájdalommal emlékezünk december 24-én drága halottunkra BARÁT GYÖRGYRE (Kassa) születésének 50. évfordulóján. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá ezen a szomorú évfordulón. Emlékét örökké szívükben őrzik: „ felesége, fia és lánya KEV-80 Fájó seb a szívben feledni nem enged, mert olyan ember ment el, akit feledni nem lehet. Soha el nem múló szeretettel emlékezünk drága halottunkra, LAKI LÁSZLÓRA (Nyárasd) halálának nyolcadik évfordulóján. Köszönet mindazoknak, akik velünk együtt emlékeznek rá. Örökké gyászoló családja DSV-2378 Munkát keres-kínál— Több mint 1000 munkalehetőséget kínálunk. Cím: Poste Restante, ”GOLD WORK”, Damjanichova, 945 01 Komárno. KNVk-1066 Ismerkedés Zuzana PÁRVÁLASZTÓ ügynökség, közvetítés, tréningek. Tájékjoztatás 20 Sk ellenében. P.O. Box 161, 945 05 Komárno 5. DSV-2377 Valóságos házisárkány két neveletlen "kamaszkölykökkel” keresi 40 év körüli barátját, aki vállalni merné őt a világ előtt. Kézzel írt leveleket a KN, DS, NZ járásból várok. Jelige: Makrancos hölgy. KNV-1067 Reprezentatív 37 éves hölgy, keres kötetlen kapcsolatra barátot az NZ, DS, KN járásból. Jelige: Rák. ____________KNV-1068 Vidám, 3 1/155/56, hölgy egy gyermekkel, értelmes úr jelentkezését várja. Jelige: Csak bátran. V-1816-------Adásvétel-------ír ógépek a legolcsóbban Szlovákiában, részletre is + szerviz. Postán is küldök. Farkas Tibor, Nádszeg 1163. Tel.: 0706/778 25 12. V -1653 Eladó naposbaromfi: brojlercsirkék, tojóhibridek, kacsák, libák és pulykák. A megrendelt kisállatokat Szlovákia egész területén házhoz szállítjuk. Ing. Lovas Stefan, Maié Dvorníky 253, P.O. BOX 106, 929 01 Dunajská Streda. Tel.: 0709/552 65 92, 552 90 34. VSVk-1069 Hízott pulyka eladó. Tel.: 0709/559 02 31. DSV-2314 SVÁJCI HASZNÁLTRUHA NAGYKER Garantált minőség! 0819/731 444, 0863/432 35 37, VSVk-1061/2 Eladó UAZ 100-as + pótkocsi, sebességszekrény. Tel.: 0709/552 84 73, 0903/552 84 73, 0903/420 705. ______________________DSV-2348 Eladó Skoda 120 L, kitűnő állapotban. Tel.: 0905/169 420 (Komárno). ______________________KNV-1073 Ven nék bálázott szalmát (búza, rozs, zab), illetve réti szénát, kis és nagy mennyiségben is. Tel.: 0905/571 12 66. PAV-119 Kiváló minőségű HUSCSIRKEK mindig a legolcsóbban. Tel.: 0905/432 292. DSV-2367---------Vegyes--------Régiségek, hagyatékok!!! - kínáljon. Megbízhatóság. Tel.: 0903/475 576. Készpénz._________________V-04 Redőnyöket rendeljen olcsóbban a gyártótól. Tel.: 0819/796 425. VSV-27/2 Fürdőkádzománc-felújítás egész Szlovákiában. Tel.: 0706/946 49. V-1796
