Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-12-22 / 51-52. szám
4 1999. december 22. Háttér A szentév nemcsak a teljes búcsú elnyerésének lehetőségét jelenti, hanem üzlet és politika is - különösen a Szentföldön Megváltás, misztérium és földi valóság A Szent Sír bazilika egyetlen kapuja TA SR/AP Görföl Zsuzsa Karácsony vigíliáján II. János Pál pápa megkocogtatja a Szent Pé- ter-bazilika úgynevezett Szent Kapuját, az megnyílik, s ezzel kezdetét veszi a 2001 vízkeresztjéig tartó szentév. A római katolikus egyháznak ehhez az intézményéhez a teljes búcsú elnyerése kötődik, s ennek fontos része - az egyéni, teljes szentségi gyónás és szentáldozás, a pápa szándékaira való imádkozás, a szertartásokon való részvétel, az ájtatosság és a jótékonyság mellett - a zarándoklat. Az egyházmegyék székes- egyházait vagy a kijelölt kegyhelyeket gyakorlatilag minden hívő felkeresheti, az „igazi” zarándoklat azonban a római, de még inkább a szentföldi. Biztos, hogy milliók fognak útra kelni az elkövetkező hónapokban, s majdnem minden út Rómába vezet majd. Nagyon sokan, feltehetően legalább 3 milliónyian azonban Betlehembe, Názáretbe, Jeruzsálembe indulnak. S ez már üzlet, de mindenekelőtt politika. IÍ. János Pál szentföldi zarándokújának tervét még június végén tette közzé a Vatikán. A levél nyomban politikai vihart kavart, bár a 79 esztendős egyházfő csak a szándékát ismertette. Eszerint a kívánatos zarándokút az iraki kaldeus keresztények ősi városából, Űrből indult volna, ahol a hagyomány szerint Isten megszólította Ábrahámot. Lett nagy felzúdulás! December 10-én kiderült, teljesen feleslegesen, mivel Bagdad azzal az indoklással, hogy nem tudja kellőképpen megszervezni a pápa útját, lemondta a látogatást. Irak az érvényben lévő ENSZ-embargóra és a déli, illetve északi repüléstüalmi övezetre hivatkozva hozta meg döntését. Következő úticélként a pápa az egyiptomi Sínai-félszigetet, Mózes próbatételének és a Tízparancsolat átadásának helyszínét választotta. A további állomás Ná- záret, az angyali üdvözlet helyszíne, majd Betlehem, Jézus szülőhelye, utána Jeruzsálem, az utolsó vacsorának, Krisztus keresztre feszítésének és feltámadásának helye. A Vatikán közölte, a pápa beiktatná úti programjába Damaszkuszi, ahol Saulus megtért, és Athént, Pál nevezetes beszédének helyét, amely a pápa szerint „az Evangélium és az emberi kultúra találkozásának szimbóluma”. Miután lekerült a napirendről a nagy kérdés, okos dolog-e egy pápai látogatással a civilizált világból kiközösített Szaddám Hu- szeint támogatni, maradt még néhány probléma. A sínai Szent Katalin-kolostor meglátogatása mondhatnánk, sima ügy, de aligha lesz bármi is abból a tervből, hogy itt, „közös eredetük helyszínein” találkozzanak a különböző egyházak vezetői. Az ortodox egyházak a közeledés úján tett minden egyes kis lépésnek megkérik az árát. Erre a legjobb példa II. János Pál romániai útja: az ortodox egyház csak úgy egyezett bele, hogy kikötötte: a pápa nem látogathat el Erdélybe, ahol a katolikusok döntő többsége él - és ráadásul magyar. A görög ortodox hívők, de még a papság is hevesen tiltakozott a pápa látogatása ellen, s ha a Szentatya mégis ragaszkodik a vizithez, akkor az a békésség érdekében valóban csak egy egyszerű zarándok útja lehet, nem az egyházfő látogatása. Ami Damaszkuszi illeti, szintén nem probléma- mentes helyszín: a kormányzat ugyan szívesen vesz minden lehetőséget annak demonstrálására, milyen demokratikus és toleráns, csakhogy Szíriában is egyre erősebbek az iszlám mozgalmak, és egyáltalán nem toleránsak. Nemrég még úgy tűnt, a palesztin-izraeli enyhülés után a pápa szentföldi zarándoklata a politikai és vallási megbékélés, türelem és ájtatosság diadalútja lesz. S bár a Vatikán már hivatalosan bejelentette, hogy II. János Pál március utolsó harmadában utazik a Szentföldre, immár egyáltalán nem biztos, hogy március 25-én, az angyali üdvözlet ünnepén ott lesz Názáretben. A bazilika tövében épülő mecset, amelynek november 23-án tették le az alapkövét a Barak-kormány engedélyével, feszültséget keltett Izrael és a Vatikán között. A Szentszék szóvivője szerint a mecsetépítés engedélyezésével az adott helyen Izrael kormánya „újabb ellentétek magvát hintette el a keresztények és muzulmánok között”. Úgy vélekedett, hogy adott esetben a „politikai hatóságnak” nagy felelőssége van, mert „ahelyett, hogy az egységet segítené elő, a megosztottság alapjait rakja le”. Izrael válasza hasonlóan indulatos volt. Visszautasította a békétlenség szításának vádját, és „sajnálattal” állapította meg, hogy a Szentszék tütakozása egy olyan „régi szokásra emlékeztet, amikor a vádló ujj rossz irányba mutat”. Mindezek a vallási-politikai súrlódások aligha tántorítják el a hívőket a zarándoklattól. Ha valami aggodalomra adhat okot, az a biztonság kérdése. Mivel mind Izrael, mind a Palesztin Hatóság nagyon készül, a kockázat nem lesz nagy, de lesz. Egyik fél sem titkolja, hogy igyekszik „kivonni a forgalomból” saját szélsőségeseit, de a fenyegetés kívülről is jöhet: a fanatikus szekták a legelva- kultabb terroristáknál is kiszámíthatatlanabbak. Azzal az indokkal, hogy a közrend megzavarására készültek, az izraeli hatóságok már több fundamentalista keresztény közösség tagjait, mil- lenarista szektást, világvégevárót zsuppoltak ki az országból. Erőszakos cselekményektől, tömeges öngyilkosságoktól tartanak, s nem alaptalanul. Az egyik mü- lenarista guru például azt jósolta, hogy 1999 decemberében Jeruzsálem utcáin meg fogják gyilkolni, és ez jelzi majd a második évezred apokaliptikus végét. Az erőszakos cselekmények legvalószínűbb helyszíne a Kelet-Jeruzsálemben fekvő Templom-hegy, ahol az Al-Aksza mecset és a Sziklamecset áll. A vüágvégváró keresztények ugyanis úgy tartják, hogy a jeruzsálemi mecsetek lerombolása és helyükön a zsidó templom újjáépítése jelentené a Messiás visszatérésének és a végítéletnek a kezdetét. Ebben a hitükben egyes zsidó szekták támogatására is számíthatnak, mivel ezek célja ugyancsak a mecsetek lerombolása és Salamon templomának újjáépítése ezen a helyen, ahol a Templomból csak egy fal, a Siratófal áll. Vannak azonban ezeknél is megfoghatatlanabb, kiszámíthatatlanabb veszélyek. Názáretben az Angyali üdvözlet temploma viszonylag könnyen megközelíthető, a zarándokok érkezésére kialakított nagy téren még nem áll a mecset. Betlehemben pedig hatalmas munkát végzett a Palesztin Hatóság, a Születés bazilikája előtti Jászol tér a duplájára nőtt, a térre vezető utakat kiszélesítették, felújították. Máris elmondható, hogy a Beüehem 2000 program, melynek keretében 160 millió dollárt ruháztak be, jó befektetés volt: a történelmi belváros megújult, a szállodai szobák száma megduplázódott, a város készen áll arra, hogy karácsonykor fogadja a 60 ezer hívőt, a szentévben a becslések szerint 2 millió látogatót. Lesznek köztük illusztris vendégek is, hiszen Diodórosz jeruzsálemi görög ortodox pátriárka minden ortodox keresztény ország államfőjét meghívta Betlehembe, ahol a Gergely-nap- tár szerint január 6-án és 7-én ünnepük a karácsonyt. Borisz Jelcin orosz elnök már elfogadta a meghívást, Bulgária, Ukrajna, Görögország elnöke hivatalosan még nem mondott igent. Aki aligha megy el Betlehembe, az Szlo- bodan Milosevics jugoszláv államfő. Tisztában van vele: háborús bűnösként Izraelben nyomban letartóztatnák, s átadnák a hágai törvényszéknek. Ami a zarándokok testi épségét illeti, az elsősorban Jeruzsálemben kerülhet veszélybe. A Ke- resztút az Óváros legszűkebb utcáin, a zsúfolt arab piacon át vezet a Golgotáig, a Szent Sír-bazilikáig, Krisztus keresztre feszítésének helyéig. A bazilika valóságos labirintus, s csak egyetlen kapuja van. Az izraeli hatóságok igyekezete hiábavaló volt, nem sikerült elérniük, hogy a tíz befalazott kapu közül legalább egyet megnyissanak: a római katolikus, az örmény és a görög ortodox egyház állandó viszálya lehetetlenné teszi a megegyezést. Ha a több ezer ember befogadására alkalmas, 11. században épült bazüikában pánik törne ki, akkor az kész katasztrófa lenne. Csak bizakodni lehet. Egy kanadai zarándok ezt így fogalmazta meg: „Hiszem, hogy egy ilyen helyen Jézus vigyázni fog népére.” Muzulmán hívők hálaimája a majdani názáreti mecset helyén. TA SR/AP Milliók fognak útra kelni az elkövetkező hónapokban. Aki aligha megy el Betlehembe, az Szlobodan Milosevics. Róma, Vatikán Naponta százezer vendég Inkább visszafogott, semmint vérmes becslés szerint a jubileumi év során 35 millió zarándok és turista látogat az Örök Városba, azaz naponta átlagosan százezer. Mivel Róma túlzsúfolt, közlekedését hatalmas dugók jellemzik, a város vezetése már két éve hozzálátott a probléma megoldásához. Egyszerre 700 nagyszabású beruházás kezdődött összesen 5500 milliárd líra, azaz 3 milliárd dollár értékben. Az építkezéseknek október végén kellett volna befejeződniük, de több esetben december 31- ére kellett kitolni az átadás dátumát, s már az is biztos: lesz munka elég még tavasszal is. Bár fontos régészeti leletek felbukkanása miatt több ízben módosítani kellett a terveket, elkészült a vatikáni föld alatti parkoló, amelyet a Gianicolo domb gyomrába vájtak, hogy az ünnepségre ide sereglő hívők és turisták minél egyszerűbben és biztonságosabban közelíthessék meg a fontos események helyszínét. A parkoló több mint ezer autóbusz és több ezer gépkocsi befogadására alkalmas, és föld alatti folyosókon lehet majd megközelíteni a bazilikát és a vatikáni múzeumokat. Sajnos, az Angyalvárnál nem lehetett a föld alá terelni a közlekedést. A műemlék-felügyelőség szakemberei ugyanis ezt nem engedélyezték, tartva attól, hogy a rengetegjármű keltette rezgésektől megsérülhetne Hadrianus császsár híres építménye. Korszerűsítették a pályaudvarokat, szélesítették a gyorsforgalmi utakat és a várost övező körgyűrűt - de ez csak a beruházások egy része. Róma elöljárói tudatában vannak annak, hogy az a napi százezer látogató lakni, en- ni-inni akar majd, orvosra is szüksége lehet, és szeretné biztonságban tudni magát. Ezért a kórházak, rendelőintézetek korszerűsítése is a beruházási program része volt, s a rendőrség is külön készül a nagy emberáradat érkezésére. Az olasz kormány különösen attól tart, hogy hirtelen megnövekszik az illegális bevándorlás, a látogatók ezrei közé nemkívánatos személyek is beférkőznek. Érthető móA szentév nagy terheket ró II. János Pál pápára is. TA SR/EPA dón megszigorítják a határellenőrzést, de kockázat nélkül megjósolható: a szokásosnál jóval több dolga lesz a rendőrségnek. Természetesen a Vatikánnak a szentév eseményeire való felkészülése egészen más síkon zajlott. A pápai állam külön szervezetet hozott létre a jubileumi rendezvények előkészítésére, a szertartások, ünnepek lebonyolítására, a hívők fogadására. Bár a pápa csak tavaly november végén hirdette meg hivatalosan a szentévet, a felkészülés már évek óta folyik. A készülődésbe bevonták a Szentszékhez akkreditált több mint százhúsz nagy- követséget is. A zarándokok sokféle szolgáltatást vehetnek majd igénybe - időt és energiát megtakarítandó például egy speciális elektronikus kártya segítségévei -, a külföldről érkezők fogadásában pedig az érintett országok nagykövetségei is részt vesznek. Hiszen a jubileumi év nemcsak búcsújárásokat, istentiszteleteket, pápai audienciákat jelent, hanem kiállításokat, hangversenyeket, konferenciákat, találkozókat is. Az egyik legnagyobb rendezvény a katolikus ifjúsági világtalálkozó lesz, amelyre augusztusban kerül sor. A szentévhez kötődő hatalmas rendezvénysorozat kapcsán helyénvaló megszívlelni a bevált bölcsességet: jobb félni, mint megijedni. Róma és a Vatikán nyilvánvalóan ehhez tartotta magát, így bízvást remélhetjük, hogy a szentévet meghirdető, A Megtestülés Misztériuma című pápai bulla valamennyi célkitűzése valóra válik. (gzs)
