Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-12-22 / 51-52. szám

Politika 1999. december 22. 3 Kár, hogy a korrupciógyanús botrányok elhomályosítják a kormány kétségkívül pozitív döntéseit. Ne csak a külföld előtt legyünk szépek Hektikus esztendőtől búcsúzhatunk a kisebbségi nyelvtörvény körüli problémák miatt kellett sort ke­rítenie az EBESZ-főbiztosnak. MÁJUS Ján Slota közölte, hogy „az ir­redenták 2005-ben alapítják meg Nagy-Magyarországot”. Bugár Béla, az MKP elnöke „hü­lye értelmetlenségnek” minősí­tette a nyilatkozatot. Michal Kovác visszalépett az elnökje­löltségtől. Pozsonyban talál­koztak a „visegrádi” kormány­fők. Az elnökválasztás első for­dulójában Rudolf Schuster a szavazatok 34,58 százalékát kapta, Vladimír Meciar lett a második 27,18 százalékkal. Mikulás Dzurinda cseh partne­rével, Milos Zemannal a volt fö­derációs vagyon elosztásáról tárgyalt. Jaroslav Svéchota, a kémelhárítás egykori vezetője azt vallotta, hogy Iván Lexa utasítására rabolták el ifj. Mi­chal Kovácot. Építőipari dolgo­zók tiltakoztak a kormányhiva­tal előtt az autópálya-program leállítása miatt. Történelmi mélypontra zuhant a korona árfolyama. A lakosság Rudolf Schustert választotta köztársa­sági elnökké - a voksok 57,18 százalékát szerezte meg. JÚNIUS Szabadlábra helyezték Svécho- tát. Lexát a trencséni börtönkór­házba szállították. Max van dér Stoel a kisebbségi nyelvtörvény­ről tárgyalt Mikulás Dzurin- dával. Slota ittas állapotban nyilvános helyen végezte el kis- dolgát. Beiktatták az új állam­főt. Vladimír Poór nagyvállalko­zó - a vagyonalapot kijátszva - az amerikai Cinergy társaság­nak adta el a gbelyi Nafta céget A kabinet a magyar kormányta­gok támogatása nélkül hagyta jóvá a kisebbségi nyelvtörvényt. A miniszterelnök javasolta Ludovít Kaníknak, a vagyonalap elnökének és Ladislav Sklenár alelnöknek a leváltását. Őrizet­be vették, majd szabadon en­gedték Poórt. A kormány a Naf­ta-ügy miatt felszólította az alap vezetőit, hogy mondjanak le. JÚLIUS Hatról tíz százalékra emelkedett a hozzáadottérték-adó alsó sáv­ja. A romakivándorlás miatt Finnország vízumkényszert ve­zetett be Szlovákiával szemben. A parlament jóváhagyta a ki­sebbségi nyelvtörvényt. A kor­A helsinki EU-csúcs résztvevői, az első sorban balról: Gerhard Schröder német kancellár, Paavo Lipponen finn kormányfő, Jacques Chirac francia és Martti Ahtisaari finn államfő. TA SR/AP mányfő stabilitási paktumot ajánlott fel a szakszervezetek­nek. Lexát kiengedték a börtön­ből. Schuster aláírta a kisebbsé­gi nyelvtörvényt. Svéchota kö­zölte, hogy ifj. Kovác elrablásá­nak „szellemi atyja” Meciar volt. Norvégia is döntött a vízum- kényszerről. AUGUSZTUS A koalíciós tanács a kabinet re­konstrukciójáról tárgyalt, de visszautasította az idő előtti vá­lasztások lehetőségét. Távozott a kormányból Gábriel Palacka; helyére Jozef Macejko került. Az elnöki iroda semmilyen közle­ményt nem adott ki Schuster és Meciar váratlan találkozójáról. Az államfő nem írt ki népszava­zást a kisebbségi nyelvhaszná­latról, illetve a stratégiai vállala­tok magánosításának betiltásá­ról. Az ellenzék sikertelenül próbálkozott Csáky Pál minisz­terelnök-helyettes leváltásával. SZEPTEMBER A bradlói Stefánik-emlékműre magyar nyelvű szlovákellenes szöveget festettek - az MKP pro­vokációnak minősítette az ese­tet. Dzurinda visszatért a Ke­reszténydemokrata Mozgalom­ba. Göncz Árpád magyar köztár­sasági elnök első hivatalos szlo­vákiai látogatása. Meciar fenye­getőzni kezdett, hogy éhség- sztrájkot kezd, ha az ifj. Kovác- ügyben előállítják. Róbert Fico távozott a Demokratikus Balol­dal Pártjából. A szlovák és a ma­gyar kormányfő aláírta a Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló megállapodást. Mikulás Dzurin­da New Yorkban Bili Clinton amerikai elnökkel tárgyalt. Lámpaoltással végződött a nem­zetiek közgyűlése; a küldöttek elmozdították helyéről Slotát. Kormányellenes tüntetést tar­tott a szakszervezeti központ Pozsonyban. OKTÓBER Folytatódott a nemzeti közgyű­lés; Slota helyére Anna Malí- ková került. Hillary Clinton lá­togatást tett Pozsonyban. Az Európai Bizottság Szlovákiát az EÜ-csatlakozásra várók első csoportjába sorolta át. A Ma- gas-Tátrában találkoztak a „vi­segrádi” miniszterelnökök. Tá­vozott a kormányból Ludovít Cérnák gazdasági miniszter; helyére Lubomír Harach ke­rült. Leváltották Ludovít Kaníkot és Ladislav Sklenárt. Michal Kovác volt államfővel tárgyalt Schuster. NOVEMBER Rudolf Schuster jelentést ter­jesztett elő a parlamentben az ország helyzetéről. Az államfő közölte, hogy nem kér bocsána­tot senkitől kommunista múltja miatt. Finnország és Norvégia feloldotta a vízumkényszert. Besztercebányán megkezdődött Mikulás Cérnák bűnügyeinek a tárgyalása, az „évszázad pere”. Nacionalista rendzavarás tör­tént az észak-szlovákiai Nec- pálban a Lahner György aradi vértanú tiszteletére tartott em­lékünnepségen. Az MKP tisztújí­tó közgyűlésén ismét Bugár Bé­lát választották meg a párt elnö­kévé. Az államfő új alkotmány­bírákat nevezett ki - köztük Mé­száros Lajost, az MKP képvi­selőjét. Dánia „került sorra” a ví­zumkényszert bevezető orszá­gok között. DECEMBER Gerlachfalván találkozót tartott a négy „visegrádi” államfő: Göncz Árpád, Václav Havel, Aleksander Kwasniewski és Ru­dolf Schuster. Norvégia ismét ví­zumkötelezettséget vezetett ]re Szlovákiával szemben. Az EU helsinki csúcstalálkozóján Po­zsonyt is meghívták a csatlako­zási tárgyalásokra. (mg) JANUÁR A kormány első csomagja a gaz­dasági egyensúly visszaállításá­ra. Meggyilkolták Ján Ducky volt gazdasági minisztert, a gáz­művek vezérigazgatóját. A par­lament elfogadta a közvetlen ál­lamfőválasztásról szóló alkot­mánytörvényt. Ducky temetése után Vladimír Meciar megtá­madta Vladimír Misauert, a cseh Príma Televízió munkatár­sát. A törvényhozás nem szavaz­ta meg a Ladislav Pittner bel­ügyminiszterrel szembeni bizal­matlansági indítványt, amelyet a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom a Ducky-ügy miatt terjesztett be. A Magyar Koalíció Pártja élesen bírálta Pavel Koncos földművelési minisztert, mert az Állami Földalap elnöké­nek ügyében megszegte a koalí­ciós megállapodást. Lemondott vezérigazgatói tisztségéről Júli­us Binder, a bősi erőmű „atyja”. FEBRUÁR Milán Hanzel lett az új legfőbb ügyész. A Demokrata Párt első­ként döntött a kettős tagságról. Gábriel Palacka közlekedési mi­niszter autóbalesetet szenve­dett. Mikulás Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar kor­mányfő jegyzőkönyvet írt alá a két ország közötti alapszerződés végrehajtásáról. Mintegy 500 fémmunkás tiltakozott a kor­mányhivatal előtt. Vladimír Mitro, a titkosszolgálat vezetője leleplező jelentést terjesztett a parlament elé az elődje által el­követett törvénytelenségekről. Alexander Rezes távozott a Ke­let-szlovákiai Vasmű felügyelő­tanácsából. Gustáv Krajci volt belügyminisztert a népszavazá­si ügy miatt megfosztották kép­viselői mentelmi jogától. MÁRCIUS Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke erősen ittas állapot­ban harckocsiba szólította a la­kosságot - kiszucaújhelyi nagy­gyűlésén Budapest lerombolá­sára buzdított. Max van dér Stoel, az EBESZ kisebbségi fő­biztosa a romák helyzetéről tá­jékozódott. Az MKP parlamenti bojkottja után a kormánykoalí­ció megállapodott a kisebbségi kultúra támogatásának alapel­veiről. Pavel Koncos közölte: akkor sem támogatná az MKP jelöltjének a földalap igazgató- tanácsának élére való kinevezé­sét, ha az Gyetváról származna. Ján Slota lett a nemzetiek ál­lamfőjelöltje. A dunaszerdahe- lyi Fontána étteremben a helyi alvilág tíz tagjával végeztek. ÁPRILIS A kormány a jugoszláviai légi­csapások kapcsán megnyitotta az ország légterét a NATO harci gépei előtt. Vladimír Meciar el­határozta, hogy indul az állam­főválasztáson. Vizsgálati fog­ságba helyezték Iván Lexa kép­viselőt, a titkosszolgálat volt ve­zetőjét. Viktor Kiima osztrák kancellár csalódását fejezte ki amiatt, hogy a Dzurinda-kor- mány 2000 után is üzemeltetni akarja a bohunicei V-l-es reak­tort. Csáky Pál miniszterelnök­helyettes Max van dér Stoel vá­ratlan pozsonyi vizitje kapcsán kijelentette, hogy a látogatásra A látszat néha csal. Az MKP november 13-i kongresszusán teljesnek tűnt az egyetértés. Egy hét múlva már csak üzengettek egymásnak. Somogyi Tibor felvétele Kommentár Elnéző meghívó Madi Géza __________________ Bi zonyára senki sem vonja két­ségbe az állítást, hogy az 1999- es év legfontosabb belpolitikai eseménye decemberre maradt, s hajói meggondoljuk, nem volt kimondottan belpolitikai ügy, jóllehet az ország határain belü­li történések logikus következ­ményeként fogható fel. Az Euró­pai Unió helsinki csúcsértekez­letén megfogalmazott meghívó­ról van szó, amely a kontinens elit klubjába invitálja Szlováki­át. A kiböjtölt meghívást azon­ban több olyan dolog is meg­előzte a határokon belül, amely külföldön egyáltalán nem vetett jó fényt Szlovákiára. Az ország és a benne élő magyarság szem­pontjából az egyik legfontosabb kérdés a kisebbségi nyelvhasz­nálati törvény elfogadása volt. Hosszas vajúdás, több „utolsó­nak” vagy „legvégsőnek” mon­dott határidő letelte után tudta megszülni a demokratikus kor­mánykoalíció azt a jogszabályt, amelyet aztán Nyugat-Európa benevolensen elfogadott. Nem tehetett mást, sőt nem is kívánt mást tenni, esetleg, ne adj’ isten tiltakozni, hiszen a törvényja­vaslat miatt csaknem annyi eu­rópai szakértőnek kellett az idén felkeresnie Pozsonyt, mint annak idején, a Meciar-érában. Végül megszűnt a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt álló utolsó akadálynak minősí­tett probléma is. Á belpolitikai történésekből azonban egyálta­lán nem lehetett arra következ­temi, hogy az ország esetleg fel­vételt szeretne nyerni abba a kö­zösségbe, amelybe azóta vágya­kozott, hogy 1989-ben megdőlt a kommunista uralom. Botrá­nyok botrányokat követtek; a romák tömegesen rohamozták meg a hűvös Északnyugat-Euró- pát, vízumkényszer-bevezetési rohamot kiváltva; a korrupció, a kliensrendszer majdnem olyan vígan virágzott tovább, ahogyan az előző kormányzat idején szárba szökkent, majd virágba borult; a parlamenti képviselők sem jöttek rá, hogy a pozsonyi várdombon álló épület nem a fővárosi nagycirkusz; az igaz­ságszolgáltatás egy fikarcnyit sem gyorsult meg, a bíróságok ugyanolyan lassan dolgoztak, mint korábban. Bár meg kell mondani, az előző kormánygar­nitúra praktikáitól eltérően a la­kosság nem évek múltán, ha­nem azonnal, esetenként már másnap tudomást szerzett arról, ha valamelyik politikus vagy hi­vatalnok vétett a törvény ellen. Az EU bizonyára ezt is értékelte, amikor úgy döntött, hogy a már meglevő hat tagjelölt ország mellé további hat kelet-közép- európai államot hív meg a csat­lakozási tárgyalások megkezdé­sére. Talán még az sem „szé­gyen” Szlovákiára nézve, hogy az invitáltak között gazdasági­lag jóval elmaradottabb dél-eu­rópai államok is fellelhetők. Szó se róla, már Szlovákia is ott tar­tana, ahol a három visegrádi partner, Csehország, Lengyelor­szág és Magyarország, ha 1997- ben történetesen nem a Vladi­mír Meciar, Ján Slota és Ján Lupták vezette kormánykoalíció irányítja az országot. Ám akkor épeszű ember nem gondolhatta, hogy a meciarizmust éltető Szlovákiát valaki is komolyan veszi Brüsszelben, illetve a lu­xembourgi EU-csúcson. Az elkö­vetkező hetekben, hónapokban azonban már előre kell nézni: a tényleges tárgyalások megkez­désére, arra, mit kínál az Euró­pai Unió Szlovákiának, illetve arra, mit kínálhat Pozsony Brüsszelnek. Ha az EU vezérka­ra is komolyan gondolja, akkor néhány esztendő múlva, a derű­látó előrejelzések szerint 2003-2004 körül újabb tagál­lamokkal bővülhet a „tizenötök” klubja. Az úgynevezett első cso­port felé kacsingató Szlovákiára óriási teherként nehezedik a kétéves lemaradás. Viszont a ta­valy ősszel tartott választásokon a polgárok eldöntötték: csak ar­rafelé lehet menni, amerre az addigi garnitúra és az ország la­kosságának mintegy harmada még véletlenül sem akart el­mozdulni. Emiatt a mostani de­mokratikus hatalomnak jóval több (lesz) a gondja-baja, per­sze ez főleg a hazai teendőkre vonatkozik: a csatlakozás intéz­ményi feltételeinek a megterem­tésére, arra, hogy minél keve­sebb területen térjünk el az EU- országok gyakorlatától. De ez még a jövő zenéje. Most az a fontos, hogy megkaptuk a meg­hívót, és Helsinkiben elnézték Szlovákiának a hiányosságokat.

Next

/
Thumbnails
Contents