Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-12-08 / 49. szám

2 1999. december 8. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor A csatlakozás küszöbén Szűcs Béla Csak napok választanak el az Európai Unió csúcsértekezle­tétől, amelyen vezető politi­kusok szerint Szlovákia meg­hívót kap az integrációs tár­gyalások megkezdésére. Ab­ban, hogy a koalíciós kor­mány eljutott idáig, döntő szerepe volt a kormányfő­nek, aki az elmúlt hetekben a közép-európai miniszterel­nökök közül a legtöbbet tár­gyalt nyugati politikusokkal. Lehetséges, hogy belső prob­lémáink megoldásáért töb­bet tehetett volna, diplomá­ciai erőfeszítései azonban a maximum határán mozog­tak. Közben az ellenzék min­dent elkövet, hogy a közvé­leményt elvadítsa a csatlako­zástól. Nyíltan ugyan nem támadja a nyugati struktúrá­kat, de politikusai szerint az ország gazdaságának a rendbe hozása a fő gond, a csatlakozásra van idő. Ahogy a szociális problémák növe­kedésével emelkedik az el­lenzéki pártok támogatottsá­ga, úgy csökken azoknak a száma is, akik egy népszava­záson egyetértenének Szlo­vákia csatlakozásával. A me- ciaristák és a nemzetiek poli­tikája semmit sem változott. Meciar bejelentette, aláírási mozgalmat szerveznek az előrehozott választásokat követelő népszavazásért, ar­ra spekulálva, hogy esetleg Fico és Mjartan támogatásá­val összetákolhatnak egy kormánytöbbséget. Ráadá­sul Meciar panaszlevelet szándékozik írni a világ mi­niszterelnökeinek, amelyben demokráciaelleneséggel vá­dolja a kormányt, mivel nem hajlandó tiszteletben tartani „elnökhelyettesként” kiadott amnesztiarendeletét. Ez a kétségbeesett szerecsenmos- datás nem segíthet rajta, mert Meciart jól ismeri a vi­lág. Alig akadt politikus, aki három miniszterelnöksége idején tárgyalni akart volna vele. A csatlakozás ellenzői­nek minden erőlködése hiá­bavaló, hogy megakadályoz­zák Szlovákia csatlakozását az EU-hoz és a NATO-hoz. Persze Helsinkiben csupán az első lépést teszik meg, a tagságig még sok a teendő. Vendégjegyzet Oktatási tűzoltás Vas Ottó A minap az oktatási miniszté­riumban bejelentették, hogy az érettségi vizsgák reformjá­ra készülnek, mivel felméré­sek útján rájöttek, hogy a vég­zős diákok problémamegoldó készsége fejletlen. A megálla­pítás biztosan helytálló, és a változtatás igénye nemes tö­rekvésre vall, csak egy hibája van: nem ér célt, ha a jelenle­gi oktatási rendszert, amely a bajok forrása, nem változtat­ják meg. Nem lehet 12-13 évig a régi maximalista, csak a lexikális tudáshalmaz meg­tanítására építő tantervek és tankönyvek szerint tanítani, és azt várni, hogy az érettségi vizsgán az önálló gondolko­dás és problémamegoldó készség egyik pillanatról a másikra villámcsapás módjá­ra kialakul a diákokban. Előbb az első elemitől kezdve a problémamegoldásra össz­pontosító új tanterveket és hozzájuk igazodó tankönyve­ket és segédeszközöket kell alkotni. Az osztályokban csökkenteni kéne a létszámot, hogy a problémamegoldó, önálló gondolkodásra nevelő módszerek elméletét a gya­korlatba át lehessen ültetni. A diákok heti óraszámát is úgy kellene meghatározni, hogy a délutánjaikat szabadon vá­lasztott szakkörökben, illetve aktív pihenéssel, sportolással tölthessék, hogy a tanulási idő alatt is frissek, gondolkodásra képesek legye­nek. A pedagógusok heti óra­számát pedig ugyancsak csök­kenteni kellene, hogy a más­napi munkára legyen idejük alaposan felkészülni, hogy di­ákjaiknak állandóan új és új önálló munkára késztető fel­adatokat tudjanak előkészíte­ni. Ha ugyanis nem az iskola- rendszer új alapjainak leraká­sával kezdjük a munkát, az érettségi vizsgák reformja olyan lesz, mint az Andersen szabólegényei által varrt ural­kodói palást. Hamar rájön mindenki, hogy a király mez­telen. A szerző Ipolysági pedagógus. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapter­jesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dacé, KoSická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava-Posta 12,1995.június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Kedves nézőink! Ideje, hogy A lagúna démonja című filmsorozatunk cselekményét elmeséljék az uno­káiknak, mert a végkifejletet aligha érik meg... Rajz: MS-Rencín Veszélyezteti Szlovákia uniós reményeit a dán vízumkényszer? Tetszik, nem tetszik, ez van P. Vonyik Erzsébet ____________ De rült égből villámcsapásként (vagy valakik számára talán nem is váratlanul) jött múlt hé­ten a hír, hogy Szlovákiával szemben Dánia is bevezette a vízumkényszert. Bő egy héttel az EU-bővítés szempontjából sorsdöntő helsinki csúcsérte­kezlet előtt, amikor idehaza és külföldön csaknem mindenki Duba Gyula író: O A romakérdést, író lévén, humánus és kulturális ol­daláról szemlélem. A romák rosszabb szociális körülmények között élnek. A pozitív diszkri­mináció, a társadalom segítsége jogos igényük. Politikai és szel­lemi vezetőiknek egy dolgot kellene megtenniük: sajátos lé­tük megfogalmazását, önkriti­kus valóságképükét, hogy ezál­biztosra vette, hogy az Unió Szlovákiát is beveszi a bővítés Q Természetes folyamat __________ O Árt az országnak. első körébe. Felettébb gyanús, hogy akkor ütött be ez vízum­tal befolyásolhassák sorsukat. Nemcsak politikai téren, igénye­ik rögzítésével, hanem szellemi értelemben is gondolkodva, nyelvműveléssel, irodalommal. Egy népcsoport kultúrája nem­csak azt mutatja, hogyan szem­léli a világot, hanem azt is, ho­gyan látja és szeretné látni ma­gát benne. A szociális reformok sorsa Közép-Európában azonos vagy hasonló. A belőlük fakadó problémák ezért sem okozhat­nak megoldhatatlan politikai problémát. A romákkal való tö­rődés gondja széles körben azo­nos. Őszintén kívánom, hogy si­keresen fogalmazzák meg jövő­képüket és identitástudatuk alapjait, önmagukat is segítve. Vincent Danihel kormánybiztos, a romakérdés felelőse: a Dánia a Szlovákiából nö- ** vekvő számban érkező ro­mák miatt folyamodott a ví­zumkényszer bevezetéséhez. Ez átmeneti jellegű, de Dánia idő­kényszer, amikor minden aka­dály elhárulni látszott a csatla­kozási tárgyalások útjából. A történtek kapcsán számos kér­dés felvetődik. Van-e tudatos­ság, és kiknek a részéről, abban, hogy az újabb romakivándorlás célpontja Dánia, amely azonnal cselekedett. Ha a romák mani­pulálásáról van szó, kik állhat­nak mögötte? Árt az országnak a romák kivándorlása? ben nem korlátozta az intézke­dés érvényességét. A vízum- kényszer bevezetése a Dán Ki­rályság ügye. Rövidebb vagy hosszabb ideig lehet érvényben. Sok múlik azon, hogy a szlovák diplomácia milyen igyekezetei fejt ki a kérdés rendezése végett. Pozitívumként könyve­lem el, hogy eddig semmi jel nem utal arra, hogy Dánia meg­kérdőjelezné Szlovákia EU- integrációs ambícióit. Kvarda József MKP-képviselő: O Az újabb exodusnak politi­kai háttere van. Szerencsét­lennek tartom, hogy ez Helsinki előtt történik. Újra a háttérben ügyködő ellenzéki erők mester­kednek, hogy ne sikerüljön fel­zárkózni az európai demokrati­kus államokhoz. Nem a romák spontán akciójáról van szó, ha­nem olyan ámyékerők aktivitá­sáról, amelyek a korábbi kor­mány idején komoly gazdasági erőre és hatalomra tettek szert. Meg akarják hiúsítani Szlovákia felvételét az EU-ba, és megkísér­lik elérni, hogy a nagy keleti test­vér holdudvarához tartozzunk. Jelszavuk a régi: minél rosszabb az országnak, annál jobb nekik. Dusík Gábor zeneszerző: © A romák vándomép, miért ne vándorolhatnának? Más kérdés, hogy ez rossz fényt vet az országra. Nagyapámtól tudom, és én is tapasztaltam, hogy régen megvolt a helyük a faluban, idénymunkákra jár­tak. Az új helyzetben nem talál­ják a helyüket. A roma filozófia olyan, hogy nem gondol a más­napra, hogy holnap miből fog élni. Nem gyűjtögető típusúak. Ügyesek, ha ki tudnak jutni. Más dolog, hogy miként veszi ezt Európa. Birminghamben jártam, ott is rengeteg a külföl­di, Párizsban pedig a néger. Ott nincs romakérdés, mert amúgy is tele vannak idegenekkel, fel sem tűnik a más bőrszín. Azt hi­szem, azzal, hogy elmegy több tucat roma, még nem történik semmi eget rengető. Felkere­kednek, s valószínűleg megta­lálják a számításukat, ha csak pár hétre is. Olvasói levél Hihetünk még a csodákban? A Vasárnap november 10-i szá­mában megjelent olvasói levél­hez szeretnék hozzászólni. Nem panaszkodni akarok, csak egypár gondolatot szeretnék hozzáfűzni a már előttem „szó­lókhoz”. Én is a kisemberekhez tartozom, meg kell gondolnom, mit lehet, és mit nem. Egyedül nevelem a három lányomat, ne­héz, de egész jól megvagyunk, vagyis megvoltunk eddig. Mivel a fizetésem kevés, az államhoz fordultam segítségért. Kaptam is. Háromhavonta be kellett vinnem egy igazolást a kerese­temről, melynek alapján kiszá­moltak egy összeget. Nem volt állandó, nem is volt sok. Most valami „nagyokos” kitalálta, hogy a gyerektartás összegét le kell vonni a segélyből, ami pa­píron sokkal több, mint a se­gély, úgyhogy nem kapok sem­mit. Az ilyen törvények is csak a gazembereknek jók. Az egyik hölgy a szociális osztályon azt mondta, keressek egy jobban fi­zető állást! Lehet, hogy talál­nék, de hol, és mi az a jobb? Reggel hattól este nyolcig? Ki nevelné a gyerekeimet? Nem így képzeltem el az életet az új évezred kapujában. Motyka Ildikó Abaújszina Adventi levél Advent van, valakit várunk. Messiási váradalom tölti el a szívünket. Ezekben a napokban talán minden ember szívében fellobban egy kis szikra, egy pislákoló mécses, amely a hit mécsesévé válhat. Vágyunk ar­ra, hogy közelebb kerülhes­sünk embertársainkhoz és Is­tenhez. Ennek ellenére sokszor zsörtölődünk, hogy némely emberek miért csak karácsony­kor jönnek el a templomba, pe­dig jó lenne máskor is áldásos, szeretetteljes lelkülettel fogad­ni őket. Hisz az Úr Jézus is ma­ga ment el az emberek után, hívta el tanítványait, s ez a mi feladatunk is. A bizonyosságot kereső, tétovázó emberek lépé­seit feladatunk Jézus megisme­rése felé irányítani, Jézushoz vezetni őket. Ezért kaptuk tá- lentumainkat, s a kegyelmi időt is azért adta Urunk, hogy jó sá­fár módjára éljünk vele. A ma pénzsóvár, elanyagiasodott vi­lágában szeretet nélküliek va­gyunk, a magunk hasznát néz­zük, csak azt szeretjük, aki em­beri mértékeink szerinti feltéte­leinknek megfelel, pedig egye­dül Istené az ítélkezés, felté­telállítás joga. Nem tudunk te­kintettel lenni embertársunkra, megbocsátani ellenségeinknek, segíteni szegényeinken. Hisz az Úr azért rendelte őket, hogy hi­tünket, szeretetünket próbára tegye. Törekedjünk rá, hogy eme hit- és szeretetpróbából győztesen kerüljünk ki, hogy megállhassunk Isten ítélőszéke előtt. Illés Judit katekéta Kolozsnéma

Next

/
Thumbnails
Contents