Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-11-10 / 45. szám

ö 1999. november 10. Beszélgetés Borbély László érsekújvári labdarúgóedzővel, aki négy hónapon át irányította a PNB-ben szereplő Siófok együttesét „Nem bántam meg a balatoni kalandot!” A helyszínen tekintette meg az 1994-es amerikai labdarúgó-világbajnokságot. Zsigárdi László _______________ Ig encsak felkapták a fejüket a futballrajongók, amikor júli­usban kiderült: az érsekújvári Borbély László lett a PNB-s Siófok vezetőedzője. Nem volt irigylésre méltó helyzet­ben a 44 éves szakember, hi­szen egy alaposan meggyen­gült együttest vett át. A klub­vezetés azt ígérte, mindent megtesz, hogy kellőképpen megerősödjön a keret. Ebből azonban nem lett semmi, a Balaton-parti csapat elindult lefelé azon a bizonyos lejtőn, volt játékossztrájk is, majd a hórihorgas szlovákiai szakem­ber vette a kalapját... Hónapokkal a nem mindennapi ajánlat után, hogyan gondolsz vissza a balatoni kaland kezde­tére? Bevallom őszintén, nem számí­tottam arra, hogy külföldön kö­tök ki. Illés János, a Siófok ak­kori klubelnöke elhívott egy ba­ráti megbeszélésre, aminek szerződéskötés lett a vége. Mi­vel a hazai élvonalbeli csapatok messze elkerültek, nagy hiba lett volna visszautasítani az el­ső komoly ajánlatot. Akkor még azt hittem, Magyarországon jó­val több pénzt áldoznak a fut­ballra. Sajnos, nagyot téved­tem. A nyáron igencsak megválto­zott a Siófok játékoskerete, a Borbély László és - a magány magyar lapok szerint alaposan meggyengült. Ezek után nem féltél a kudarctól? Illés János, aki 18 éven át irá­nyította a klubot, megígérte, hogy lesz pénz átigazolásokra. Már a kezdet kezdetén hangoz­tattam: ezzel a csapattal képte­lenség kiharcolni a bennmara­dást, és ő is teljes mértékben tisztában volt vele. Azt viszont nem tudtam, milyen viszonyok is uralkodnak a szakosztályon belül. Engem nem érdekelt, ki mennyit keres. Sőt, az első kér­désem sem az volt, mennyi lesz a fizetésem. Hanem az érdekelt a legjobban, kiket küldhetek majd pályára. A pénztelenség miatt egyre fe­szültebbé vált a helyzet. Mikor érezted, hogy baj, nagy baj van? Amikor egyik napról a másikra, minden különösebb indoklás nélkül, Kiss József vette át a klub irányítását, és azonnal módosította a játékosok szer­ződését. A teljesen indokolat­lan prémiumelvonást követően a futballisták iszonyatosan ösz- szetartottak, kiálltak egymá­sért és természetesen a pénzü­kért. A balhé végül is sztrájkkal vég­ződött. Mi a véleményed erről? Annak ellenére, hogy jogosan tiltakoztak, nem támogattam s nem is támogathatok ilyen szélsőséges nézeteket. Talán abban hibáztam, nem tettem meg mindent azért, hogy el­utazzanak a bajnokira. A sztrájk ugyanis semmit sem ol­dott meg Siófokon! Ha lehet, még nagyobb káosz uralkodott a klubban, az MLSZ-bünteté- sekről és a pontelvonásról nem is beszélve. Mindent összevet­ve: álmomban sem gondoltam arra, hogy egyszer cserben hagy a csapatom. Milyen viszony volt közted és a játékosok között? Abszolút korrekt, mondhatni baráti. Már az elején közöltem velük, mire is számíthatnak. Senki sem tiltakozott, vala­mennyien a támogatásukról biztosítottak. Mégis, mi volt a baj? Ahogy már korábban is említet­tem, nagyon rosszul igazolt az új vezérkar, a távozók helyére csak két jó futballistát sikerült megszerezniük. És ez édeske­vésnek bizonyult. Ennek elle­nére voltak felvillanásai a tár­saságnak. A Hungária körúton az utolsó percekben balszeren­csés, 2:1 arányú vereséget szenvedtünk a bajnok MTK-tól, Siófokon pedig í:l-et játszot­tunk a jelenlegi éllovas Dunaferr-rel. A meccs után vas­taps köszöntötte a fiúkat, akik helyenként önmagukat múlták felül. Ekkor bíztam a gárda fel- emelkedésében. De... De? ...váratlanul megbetegedtem, s a két hét alatt teljesen szétesett a csapat. Aztán mégis feladtad! Vagy el­küldték? Kiss József behívott az irodájá­ba, elbeszélgettünk a hogyan továbbról, és én azonnal érez­tem, nincs mit keresnem Siófo­kon. Min vesztetek össze? Semmin! Az új klubelnök garan­ciát kért tőlem, azt szerette vol­na hallani, hogy jól és eredmé­nyesen fogunk szerepelni a kö­zeljövőben, s végül kiharcoljuk a kitűzött célt, a 10. helyet. Én ezt nem vállalhattam, ugyanis tisz­tában voltam azzal, mire is ké­pes ez a toldozott-foldozott csa­pat. A kemény munkát vállal­tam, az önámítást viszont nem! Attól a csapattól, amelyik tavaly csak egy gólocskának köszön­hette a bennmaradást, a nyá­ron pedig több kulcsemberét is elveszítette, csodákat nem vár­hattam. Csalódott vagy? Egy kicsit bosszantanak a Sió­fokon történtek, de nem bán­tam meg a balatoni kalandot. Fontos tapasztalatokkal lettem gazdagabb, s remélem, csakha­mar visszaülhetek a kispadra. Az egyik magyarországi napi­lap szerint az sincs kizárva, hogy külföldön folytatod. Mi ebből az igazság? A fociban semmi sem elképzel­hetetlen, ám egyelőre jól meg kell emésztenem a közelmúlt történéseit. Újra végigpörgetni az eseményeket, és rájönni ar­ra, vajon hol is hibáztam. Mely játékosokkal voltál teljes mértékben elégedett? Sallai Tiborral, Bimbó Tamás­sal és Bíró Imrével. A többiek még ötvenszázalékos teljesít­Név: Borbély László Született: 1955. május 11- én, Trencsénben Iskolai végzettsége: a po­zsonyi Komensky Egyete­men pszichológusi (1977), majd futballedzői (1986) oklevelet szerzett Családi állapota: nős, felesé­ge: Miriam; lányai: Wanda és Vanessza Lakhelye: Érsekújvár Sportolói múlt: Érsekújvár, Pozsony (Slovan B és Trnávka), Érsekújvár, Besz­tercebánya, Prága (Sparta) ­ményt sem nyújtottak. Ezek­ből a futballistákból, sajnos, nem sikerült többet kihoz­nom. És ez az én hibám (is). Az MTK és a Dunaferr elleni mérkőzést követően viszont az egész csapatot megdicsér­tem! Egyéves szerződést kötöttél a Siófokkal, négy hónap után vi­szont távoztál. Hogyan sike­rült megállapodnotok? Salamoni döntés született, ugyanis csak az év végéig ka­pom a fizetést a siófokiaktól. 1977 és 1981 között az I. ligában játszott, Kassa (VSS) Edzői pályafutása: 1986 és 1998 között II. ligás együtte­seket irányított: Hurbanovo, Vráble, Trencín, Gabcíkovo, Senec. A közelmúltban, júli­ustól október végéig a PNB-s Siófok trénere volt. Megjelent könyvei: A színes piramis teszt (1991), Gya­korlati kézikönyv a Luscher- teszthez (1993), A korszerű defenzív irányzat a jelenlegi labdarúgásban (1998) „Sokat tanultam a tengerentúli vb-n!” Archív felvételek Sportnévjegy Továbbpasszoljuk Nem lesz magyar bajnoki mérkőzés Révkomáromban A Komáromi FC csapata a Vi­deoton elleni, NB I-es bajnoki meccsét a ma Szlovákiához tartozó történelmi városrész­ben szeretné megrendezni, a város első csapatának száz­éves fennállása alkalmából. Az ötlet kedvező fogadtatás­ra talált a révkomáromi fut- ballklubnál és az önkormány­zatnál egyaránt, a felek az MLSZ-nél kérelmezték a rendhagyó esemény engedé­lyezését. A magyar szövetség nem ellenezte az ötlet meg­valósítását, ám - az esetleges konfliktus megelőzése végett - kikérte a Szlovák Labdarúgó Szövetség véleményét is. Nos, a szlovák futballvezérek Bozóky Imrét, az MLSZ elnö­két arról tájékoztatták pozso­nyi látogatása során, hogy nem engedélyezik a magyar bajnoki találkozó szlovákiai megrendezését. Botrány a jegyelosztás miatt Sandy Hollway, a sydneyi olimpia szervezőbizottságá­nak (SOCOG) ügyvezető igazgatója felajánlotta le­mondását a belépőjegyek ter­vezett elosztásából eredő botrány miatt, Michael Knight SOCOG-elnök azon­ban nem fogadta azt el. Ausztráliában hatalmas köz­felháborodást váltott ki a SOCOG jegyelosztási terve, amely szerint a nagyobb ér­deklődést kiváltó sportágak eseményeire úgynevezett prémium kategóriába sorolt jegyeket bocsátanak ki az er­re kiválasztottak részére. A férfi kosárlabda-mérkőzések­re szóló 200 ezer jegyből pél­dául csupán 470-et vásárol­hatna meg a széles közönség. A többit - természetesen bor­sos áron - többek között a NOB-nak, az egyes sportszö­vetségeknek, valamint szpon­zoroknak, illetve televíziós és más médiatársaságoknak jut­tatnák a szervezők. A SOCOG előzetes tervei szerint a 9,6 millió belépőből 325 ezer „legmagasabb kategóriába” sorolt jegyet terveznek meg­különböztetett módon érté­kesíteni, és ebből összesen 67,6 millió amerikai dollár bevételre számítanak. Szigetkerülő üzletember Richard Cooper brit üzletem­ber szörfdeszkán elsőként ke­rülte meg Nagy-Britanniát és Írországot. A 41 éves sport­ember augusztus 22-én in­dult az angliai Gosportbol, és 61 nap alatt teljesítette a 3200 km-es távot. - Ez min­den bizonnyal életem egyik legnehezebb feladata volt - mondta Cooper, aki „fantasz­tikus tapasztalatokat” szer­zett útja során. Mindennap 5.30-kor kelt, felállt a szörf­deszkára, és átlagosan 8 órát haladt a partok mellett. Leg­többször addig ment, amíg a fáradtságtól a kísérőhajóba nem zuhant. Cooper most azt szeretné, ha csúcsát minél hamarabb hitelesítenék, és bekerülne a Guinness- rekordok könyvébe. Magic pazar visszatérése A svéd férfibajnokság termé­szetesen nem vetekedhet az NBA-val, ennek ellenére meg kell emelnünk a kalapunkat Ervin „Magic” Johnson előtt, aki egy lepattanó híján tripla duplát ért el az M7 Magic csa­patában. A 41. évében járó, több mint három esztendővel ezelőtt visszavonult olimpiai - bajnok az első jelentések sze­rint 11 pontot ért el, 9 lepat­tanó labdát gyűjtött be, és 14(!) gólpasszt adott társai­nak a svéd bajnokin, amelyen a Magic M7 84:60-ra legyőzte a Sálién Basket alakulatát. Az eredményességi mutatók mel­lé egy elképesztő adat: a HIV- fertőzés miatt visszavonult Magic 32 percet töltött a par­ketten! Johnson az M7-tel szponzori szerződést kötött, amelynek keretében nem csu­pán a „Magic” becenevet, ha­nem a játéktudását is a svéd csapat rendelkezésére bocsá­totta. A nyáron tető alá hozott megállapodás értelmében Johnson néhány mérkőzésen pályára lép a svéd csapatban.

Next

/
Thumbnails
Contents