Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-11-10 / 45. szám

2 1999. november 10. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Romamumus Szűcs Béla _______________ Sz lovákia egyik legbonyolul­tabb problémája a „romakér­dés”, a sokezres kisebbség társadalmi helyzetének ren­dezése. Azért írom, hogy sok­ezres, mivel erről az etni­kumról nincsenek pontos adatok. A források 165 382 (1968) és 247 555 (1988) fő­re becsülik a romák számát. Egy 1980-as adat szerint eb­ből 189 ezer szlováknak, 48 ezer pedig magyarnak tart­otta magát. Tény, hogy a ro­ma közösség a társadalom legszegényebb, legalacso­nyabb színvonalon élő réte­ge. Helyzetük évtizedek alatt alatt sem javult. Ez is ösztö­nözte őket, hogy kivándorlás­sal próbáljanak jobb helyzet­be kerülni. Kétségbeesett pró­bálkozásuk kudarcba fulladt, viszont hozzájárult ahhoz, hogy a kormány végre kidol­gozzon egy sokoldalú tervet a romaprobléma rendezésére. Miközben kormányunk meg­teszi az első lépéseket a hely­zetjavítására, a szlovák sajtóban a faji ösz- szeférhetetlenség, gyűlölkö­dés hívei félreverik a haran­got, és romainvázióval fenye­getik a nemzetalkotó lakossá­got. Egymás után jelennek meg riogató „előrejelzések”, hogy gyors szaporodásuk mi­att Igló környékén és több ke­let-szlovákiai régióban már 2010 körül többségbe kerül­nek a romák, és kiszorítják a szlovákokat. A roma családokban az átlag­nál több gyerek születik, de tíz százalékkal nagyobb az el­halálozásuk is. A probléma rendezését csak a romák élet- színvonalának, műveltségé­nek emelése hozhatja meg. A szélsőséges nézetek ellen azonban, melyek szerint a túlnépesedő romák kiszorít­ják a szlovákokat, sokoldalú felvilágosítótevékenységgel kellene küzdeni. Sajnos, egy­előre a szélsőségesek hangja erősebb. Ők azonban nem­csak a romák ellen hadakoz­nak. A maticások a magyarok dominanciájával ijesztget­nek. A lényeg nem a túlnépe­sedés, hanem a kisebbségek, más faj gyűlölete. Ez ellen pe­dig elsősorban a szlovák de­mokratáknak kell harcolniuk. Mások írták A dél­szlovákiai helyzet Stevo Rimaj Míg a pozsonyiak életszínvo­nala eléri az EU-országok la­kosságáénak 70 százalékát, Dél-Szlovákia egyes vidékein ez az arány alig 15 százalé­kos. Ebben a tekintetben a legkritikusabb a helyzet a Ri­maszombati, a Nagykürtösi, a Rozsnyói, a Nagyrőcei és a Svidníki járásban. Rima­szombat esetében ez annak ellenére így van, hogy 1910- ben a város még a Felvidék legfejlettebb városai közé tartozott. Brezina Dániel, a Gemma ’93 polgári társulás képviselője szerint a 20. század harmincas éveiben Rimaszombatban sziszte­matikusan fékezni kezdték a beruházásokat. A magya­rosítástól való félelem, amely egyébként alaptalan, a kommunisták idején, de 1989 novembere után is az életszínvonal fokozatos csökkenéséhez vezetett. A dél-szlovákiai szegénység a beruházások visszafogásá­nak, az infrastruktúra leépü­lésének, a végtermékeket gyártó ipar fékezésének, de a lakosság demográfiai ösz- szetételének is eredménye. Rimaszombatban és környé­kén jelentős roma etnikum összpontosult. 1989-ben a statisztikák szerint az újszü­löttek esetében a romák ará­nya 31-33 százalék volt, ma 43-47 százalék. S bár Szlo­vákia északi részén is prob­lémákkal küzdenek, az észa­ki régiók problémái nem ha­sonlíthatók a déliekéihez. Míg északon gazdasági át­alakulás zajlott, délen de­mográfiai. Ezért Brezina úgy gondolja, a kormánynak fo­kozott figyelmet kell szen­telnie a régiónak, nemcsak azzal, hogy a régió prioritást nyer az EU-támogatások el­osztásában, hanem a regio­nális politikáról szóló tör­vény elfogadásával is, amely megfordíthatja a „fejlődés­nek” ezt a tarthatatlan és egyre elviselhetetlenebb irá­nyát. Sme, 1999. november 4. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modern élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapter­jesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dacé, Koáická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ <mm?rA- Herr Marx, talán próbálkozzon inkább romantikus lányregényekkel. Agócs Ernő karikatúrája Képviselők a Prokopovic-féle törvényjavaslatról A kisvállalkozások ösztönzője Korpás Árpád A kis- és középvállalkozói réte­get nálunk magas adók és indo­kolatlan illetékfizetési kötele­zettségek terhelik, sőt a létét fe­nyegetik. A kisvállalkozások tá­mogatására képviselői indít­ványt terjesztett a parlament elé Pavol Prokopovic (SZDK) képvi­selő. Javaslatában két területre összpontosít. Az adólicencek in­tézményének bevezetését sürge­Peter Tatár, SZDK: A Az adólicencekre, illetve w az átalányadóra vonatko­zó javaslat a kormány gazda­ságélénkítő intézkedései közé tartozik. Tehát nem Prokopo­vic-féle, hanem kormányjavas­latról van szó. A törvény elő­nyös, mert egyszerűsíti a ti, miáltal a vállalkozók mente­sülnének a bonyolult könyvvitel­től, csak egyszerű nyilvántartást O Segít a kisvállalkozókon. Q Nem old meg semmit. kellene vezetniük. A magas adók mellett ugyanis leginkább a bo­könywitelt, csökkenti az adó­terheket, növeli a foglalkozta­tottság arányát. Három meg­határozó tényezőt kell megem­lítenünk: hány embert foglal­koztathat egy átalányadót fize­tő vállalkozó, hogyan igazol­hatja a forgalmát, és a vállalko­zások milyen körére terjed ki a lehetőség. Szerintem nem az önálló indít­vány a legjobb megoldás, ha­nem az adókedvezmények biz­tosítása a lehető legszélesebb körben a legegyszerűbb könyv­vitellel és a foglalkoztatottak legnagyobb lehetséges számá­val. Szlovákiában körülbelül 280 ezer vállalkozó van. Nem­csak az a fontos, közülük há­nyat kedvezményez a törvény, hanem hogy a munkanélküliek köréből új alkalmazottakat vagy akár vállalkozókat is tobo­rozhat. nyolult könyvvitel terheli a vál­lalkozókat. Úgy véli, az átalány­adó pozitív hatással lesz az ál­lamkasszára is, mert azt azok is kötelesek idejében fizetni, akik kis bevételeik miatt gyakorlati­lag nem fizetnek jövedelemadót. A kezdő vállalkozók tevékenysé­gét Prokopovic azzal támogatná, hogy legalább hároméves műkö­dés esetén erre az időre mentesítené őket az adófizetési kötelezettség alól. Miroslav Maxon, DSZM: ÍJ A DSZM-frakció támogat­ja a Prokopovic-javaslatot. Nehéz számszerűen kifejezni, hány munkahelyet teremtene, de azokban a régiókban, ahol a legnagyobb a munkanélküli­ség, a kis- és középvállalkozá­sok jelentősen hozzájárulhat­nak a helyzet javulásához. Sárközy Klára, MKP: a Sajnálatos, hogy egy ^ képviselőnek kell ilyen javaslatot benyújtania. Erre a kormánynak már korábban oda kellett volna figyelnie. A kormány is benyújtott egy hasonló tervezetet, és arról szól az egész, ki lesz ügye­sebb. A képviselő most presztízskérdést csinál az ügyből, és úgy látszik, siker­rel teszi ezt. A törvény, pontosabban az adólicencek megadása becs­lések szerint kb. 120 ezer kis­vállalkozót érintene. Ennek várhatóan körülbelül 50-60 százaléka él majd a lehetőséggel, mivel a tör­vényjavaslat az új adófizeté­si módot nem tenné kötele­zővé. Pozitívuma a törvény­nek a kezdő vállalkozók ide­iglenes adómentessége. A lehetőséggel élők számától függetlenül 10-12 ezer új munkahelyet teremthetne a törvény. Az önkéntesség elve pozití­vum, hátulütője viszont, hogy nem minden vállalkozó tudja január végéig megítélni, hogy az adott évben melyik adózási forma felel meg neki jobban, melyik adósávba kerül. Veszít­het is, mert az átalányadót nem térítik vissza. Marián Mesiarik, PÉP: A Végre van itt valami, bár w nem tekintem Proko­povic tervezetét egyedüli megoldásnak. A javaslat se­gítheti a vállalkozókat, pél­dául abban, hogy ne kénysze­rüljenek alkalmazottaik elbo­csátására. Csak az bosszant, hogy ezt a törvényt nem a kormány terjesztette elő. Ne­hezményezem, hogy a kabi­net egy év alatt szinte semmit nem tett a kis- és középvállal­kozókért. A költségvetés és az ahhoz kapcsolódó javasla­tok viszont az utolsó szöget jelenthetik a vállalkozások koporsójába. Nehéz megítélni, a törvény elfogadása esetén hány mun­kahely keletkezhet, mert ha­tályba lépésekor újabb rest- riktív törvények is életbe lép­nek újabb adóterhekkel, pél­dául a jogi személyeket érin­tő gépjárműadóval. Tehát a vállalkozónak többet kell majd fizetnie azért, hogy az áruját fuvarozhassa. Ha nor­mális körülmények között lépne életbe a törvény, há­rom-négy százalékkal is javít­hatná a foglalkoztatottság arányát. Olvasói levél Levél a miniszterel­nök-helyetteshez Tisztelt Csáky úr! Engedje meg, hogy tisztelettel üdvözöljem, munkájához kíván­jak erőt, egészséget, kitartást. El­nézést, hogy levelemmel zava­rom, de az utóbbi idők rémhírei, tényei elbizonytalanítottak a jö­vőt illetően. Ezért szeretnék a „kisemberek” nevében kérdezni. Meddig lehet feszíteni a húrt? Meddig lehet az árakat emelni, a kisemberek rovására? Az iskola­ügynél dolgozom mint admi­nisztratív munkaerő. Nagyon örültem, hogy sikerült a régi is­kolámba, Fülekre bejutnom. Igaz, havonta a busz 400 koroná­ba kerül, de nem baj, dolgozom! De miért? Hiszen a család rezsi- költségeire nem elég a fizeté­sem! Arammal fűtünk. A környezetkímélő fűtést még 6-7 éve is támogatták. Ma agyon­csapják az áram- és gázdíjakkal. 2290 korona havonta a villany­számlánk. Mi lesz januártól, ha még ezt is emelik 60-70%-kal, ahogy beszélik? A telefon ádag 300-400 korona, bárhogy igyek­szünk csökkenteni. Balesetbizto­sítás - az egész családét tőlem vonják le, havonta 1130 korona (2 felnőtt+2 gyerek); tévét csak részletre tudtunk venni, havonta 800 korona; óvoda - havonta 400 korona körül; iskola - a na­gyobbik fiam elsős. Valamint fél­évente házbiztosítás, kéthavonta emésztőszivattyúzás, házadó, kutyaadó, szemételhordás fél­évente, autóbiztosítás. Autó - az összes spórolt pénzünk ráment. Keveset járunk vele, drága a ben­zin! De minek van, ha a biztosí­tást is alig tudjuk kifizetni? Pedig „csak” Skoda-120-as. Igyekszem a lehető legkevesebbet elenni, hogy legyen cipőre, sportcipőre, ruhára, játékra, csokira, kará­csonyra, születésnapra. De na­gyon sokszor nincs. „Majd fize­téskor!” A fizetés jön, de mire mindent kifizetünk, veszünk vagy két doboz vajat a hűtőbe (legalább az legyen), már pa­pucsra, cipőre, ruhára nem jut. Egy hét után megint a fizetést várjuk. És ebben nőnek fel a gye­rekeim. Én bíztam. Akkor is, amikor magukra szavaztam. De lehet üyen viszonyok mellett op­timista az ember? Nem lehet mindent az előző kormányra fogni! Néha a „kicsikre” is gon­dolhatnának! Azokra, akik nem is olyan régen még a középréte­get alkották. Akik már lemorzso­lódtak. Habár mi nem számítunk szociális esetnek - nincs csak 2 gyerek, van autó, bebútorozott lakás (kölcsönből), a lakást örö­költük, van videó (menyasszony­táncból), van tévé (részletre), van kandalló és házalakítás (a le­járt biztosítási összegből). Miért nem kérdezik meg azt is, aki nem tud mit kezdeni a pénzével, hogy honnan van neki? Miért nem vonják felelősségre azt, aki megérdemli, ahogy a választá­sokkor megígérték? Belegondol­tak, mi lesz velünk (magyarok­kal), ha ne adj’ isten előrehozott választás lesz ennek a sok meg­szorító intézkedésnek a vége? És ha megint a DSZM kerül ki győz­tesen? Azért, mert maguk a jót, a jobbat ígérték, és csak a rosszat érezzük. Mikor lesz itt jobb? Ki fogja-e várni a nép azt a jobbat üyen katasztrofális gazdasági helyzet láttán és mellett? Nincs mezőgazdaság, nincs ipar, nincs építés, nincs szinte semmi. Ami marad pénzünk, ennivalóra költ­jük. Nem régi, 100 koronás son­kára, hanem vajra meg kenyérre. Szeretném, ha válaszolna leve­lemre, hogy tudjam, Ön mit gon­dol erről, hogyan látja a jövőt, ha van egyáltalán mivel vigasztal­nia. Válaszlevelében reményke­dem, bár tudom, sok a dolga. Ab­ban is bízom, hogy nincs cenzú­ra, és a választ nem a titkárától fogom kapni (ha fogom). Mara­dok tisztelettel Nagy Mária 985 57 Galsa (Holisa)

Next

/
Thumbnails
Contents