Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-11-03 / 44. szám
Politika 1999. november3. 3 Valakik már megint a mi rovásunkra sütögetik mindennapi pecsenyéjüket Elefánt a porcelánboltban? Malinak István Alig van olyan hét, amelyről elmondható, hogy a belpolitikában viszonylagos nyugalom volt, nem robbant ki újabb gyanús ügy, nem hangzott el szenvedélyeket felkorbácsoló kijelentés. Akár az ellenzékről van szó, akár a kormánykoalícióról. A polgárok kiábrándultságáról beszélni nem újságírói populizmus, hanem ténykérdés. A felmérések tanúsítják - s ha valamelyik statisztikus venné a fáradságot, pontosan ki is mutathatná-, milyen szoros ösz- szefüggés van a négy kormánypárt acsarkodásai, botrányai, valamint népszerűségük, a beléjük vetett bizalom csökkenése között. Palacka, Cérnák stb. után legalább annyi elvárható volna a koalíciótól, hogy ha a másén nem is, legalább a saját kárán legyen képes tanulni. Hogy ez mennyire nem így van, azt a számvevőszék új vezetőinek megválasztása körüli huzavona igazolta. Legyint- hetnénk is egyet: az ügy annyira távol áll a valódi élettől, az emberek mindennapi gondjaitól, hogy igazából nincs jelentősége, csak pártközi mocskolódás ez is - ha nem tudnánk, hogy azért valakik megint a köz rovására sütögetik mindennapi pecsenyéjüket. Mondhatnánk, egye fene, amíg .csak olyan petárdák robbannak, amelyek a pártokat osztják meg. így ez sem igaz, de most ne bocsátkozzunk a felelősség kérdésének boncolgatásába. Amire most egyáltalán nincs szüksége az országnak, az olyan időzített robbanószerkezet, amely tovább polarizálná az amúgy is megosztott társadalmat. A közigazgatási Mindenképpen a többség véleménye a mérvadó. reform mellett ilyen lehet például a Szlovákia és a Vatikán közötti szerződés. Ez a kézirat akkor került nyomdába, amikor Rudolf Schuster államfő elindult Rómába, s magával vitte a szerződés ún. munkaváltozatát. Tárgyalásainak ismerete nélkül is nyilvánvaló, hogy ezt a kérdést nem lehet gyorsan lezárni. Az tény, hogy Szlovákiának végre rendeznie kell viszonyát a Szentszékkel. Viszont rendkívül kényes, az emberek legbensőbb ügyeit - hit, vallás - érintő kérdésekről van szó, ezeket kell jogi formulába önteni. Az eddigi tapasztalatok teszik indokolttá az aggodalmat: most is úgy viselkednek majd a pártok, mint eddig, nem a polgárok (minden polgár!) érdekeire, érzékenységére lesznek tekintettel, hanem a mundér becsületét fogják védeni, mint amikor egy csapat elefánt beszabadul a porcelánboltba. Tényleg nem ezzel a szerződéssel kell bizonyítani, hogy amire Meciar évekig nem volt képes, azt mi máról holnapra meg tudjuk oldani. A lengyelek - márpedig náluk a római katolikus egyház erősebb, mint nálunk - hat évig dolgoztak a Vatikánnal kötött szerződésen. És emlékezhetünk, mennyire megosztotta őket, milyen hadiállapotot teremtett a lengyel társadalomban pl. a művi terhességmegszakítás kérdésének dogmatikus kezelése. Az interrupciót a mi szerződésünk sem tudja megkerülni. E kérdésben mindenképpen a többség véleményét kell mérvadónak tekinteni, nem dönthetnek csak a politikusok, szűk érdekcsoportok. Bár a szerződés eddig elkészült változatának teljes szövege nem ismert, a Sme október 27-i száma közölt részleteket. Azok alapján bizony merülhetnek fel kételyek, az egyházi iskolák finanszírozásával, a hitoktatás biztosításával, a katolikus egyháznak az állami költségvetésből való fenntartásával foglalkozó szövegrész nem zárja ki azt a gyanút, hogy az egyik egyház túlzott támogatásban részesülne más egyházak rovására. A gyó- nási titokról szóló 8. cikkely ösz- szeegyeztethetetlen a modem jogállam elveivel, all. cikkelyt a homoszexuálisok érezhetik diszkriminatívnak, arról nem is beszélve, hogy egy homoszexuális ember is lehet jó katolikus, hívő ember. Jogi szakértők is non- szensznek tartják a 23. cikkelyt, amely szerint „Szlovákia kötelezettséget vállal arra, hogy törvényeit összhangba hozza az e szerződésben rögzítettekkel”. Ehhez két megjegyzés: a szerződés kimunkálói szlovák részről az ország érvényes törvényeit figyelmen kívül hagyták? Jogi szakértők szerint pedig nem lehet az ország jogrendszere fölé helyezni a kánonjogot. Politikusainknak az alkotmányhoz kell ragaszkodniuk, amely biztosítja az egyházak egyenlőségét, a vallásszabadságot. A Vatikánnal kötendő szerződés nem sértheti más vallásúak, de még az ateisták érdekeit sem. A brit parlament felsőháza történelmi jelentőségű törvényt fogadott el, amely megfosztja az örökös (született) lordokat attól a joguktól, hogy automatikusan részt vegyenek és szavazzanak a Lordok Házának ülésein. A munkáspárti kormányjavaslatának elfogadásával Anglia parlamenti rendszerének közel nyolcszáz éves alapelve töröltetik el. A kormány így példátlan reformot hajthat végre a Lordok Háza és a brit törvényhozás egész szerkezetében. CTK/AP Dömötör Ede felvételei Ladislav Pittner belügyminiszter: „Szinte naponta kapokjelentéseket ukránok által elkövetett bűncselekményekről” Mindenkinek kötelessége a határvédelem Gaál László Szlovákiában a bűnüldöző szerveknek gyakran akad dolguk ukrán állampolgárságú bűnözőkkel, illetve Ukrajnából érkező illegális bevándorlókkal. Ennek magakadályozását szolgálná a vízumkényszer bevezetése. Ladislav Pittner belügyminisztert arról kérdeztük, milyen stádiumban van a Ukrajnával szembeni vízumkényszer bevezetésének előkészítése. Mint tudjuk, idehaza a belügyi és a külügyi tárca szakértői egyeztetnek, s ugyanerre sor került a visegrádi négyek között is. A négy kormányfő legutóbbi, kötetlen tátrai találkozója után egyértelművé vált, hogy a kérdésben nincs egyetértés a V4 csoport országai között. Ön már korábban is beszélt arról, hogy Varsó és Budapest nem ért egyet a vízumkényszer bevezetésével, Prága viszont nemcsak Ukrajnával, hanem Oroszországgal s esetleg a többi volt szovjet utódállammal szemben is bevezetné. Nem arról van szó, hogy Lengyelország és Magyarország elvileg nem értene egyet. Ők előbb a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban felvetődő problémákat szeretnék megoldani, vagyis az Ukrajnában élő magyar, illetve lengyel kisebbséggel kapcsolatos gondokat. Ezeknek a tisztázása az egyes országokon belül nagyon elhúzódhat. Szlovákiának és Csehországnak nincsenek üyen aggályai, pl. ukrajnai cseh kisebbségről egyáltalán nem beszélhetünk. Szlovákia önállóan is léphet a vízumkényszer ügyében? A schengeni egyezménnyel kapcsolatban az Európa Tanács részéről egyre nagyobb a nyomás, hogy az egyes országok biztosítsák az illegális bevándorlás elleni védelmet. Ön már régebben is kiállt a vízumkényszer bevezetése mellett, ezzel szemben Ján Car- nogursky igazságügy-miniszter úgy nyilatkozott, hogy nem kell elsietni a dolgot. Megvitatták ezt a kérdést a miniszter úrral? Nem tárgyaltunk róla, mert nem vagyunk tagjai a szakmai bizottságoknak. Amint már említettem: ez a belügyi és a külügyi tárca szakértőinek a dolga. Mi sem akarunk elhamarkodott döntést hozni. Másrészt a biztonsági és a gazdasági helyzet arra kényszerít bennünket, hogy minél előbb megoldjuk a kérdést. Például Szlovákiában magas a munkanélküliek aránya, és ennek egyik oka éppen az, hogy - legalábbis a feltételezések szerint - több tízezer ukrán állampolgár dolgozik nálunk feketén. Természetesen sokkal rosszabb körülmények között, mint ahogyan a szlovákok dolgoznának. Munkáltatóik rajtuk nyerészkednek, ugyanakkor megkárosítják az államot, hiszen nem adóznak, és az egyéb alapokba sem fizetik be az alkalmazottak utáni kötelező illetékeket. Ami pedig a közbiztonságot illeti, tűrhetetlen, hogy szinte naponta arról kell olvasnom a bűnügyi jelentésekben, milyen bűncselekményt követtek el az ukránok. És már régóta ez a helyzet. Miniszter úr, gondolja, hogy a vízumkényszer bevezetése elejét venné az ukrán bűnözők beszivárgásának? Hiszen számukra nem probléma hamis vízumot szerezni vagy a zöldhatáron keresztül bejutni az országba. Ami a szervezett bűnözést illeti, különbséget kell tenni a piramis csúcsán állók és az úgynevezett közkatonák között. A »csúcsvezetőknek« nem jelent majd problémát a vízum megszerzése más a helyzet a közkatonákkal, akik teljesen szabadon, úgynevezett woucherrel (az illető szlovákiai ellátását igazoló irat, például utazási iroda vagy szálloda által kiadott igazolás - a szerk. megj.) közlekednek. Az ilyen iratok ellenőrizhetetlenek, így tulajdonosaik a bűnüldözők előtt anonimitásba burkolóznak. Szlovákia EU-csatlakozása után a schengeni határ a szlovák-ukrán határra helyeződne át. Akadályozhatná-e az EU-ba való felvételünket, ha nem készülünk fel erre? Ez a veszély állandóan fennáll, a határvédelem mindenkinek kötelessége. Ezért küldött például Ausztria nemrég katonaságot az osztrák-szlovák határ megerősítésére. De én azt gondolom, hogy ezt a kötelességét Szlovákia is teljesíti. Ön korábban részletesen ismertette az ukrán alvilág tevékenységét, illetve szlovákiai működését. Azóta milyen eredményeket sikerült elérni az ukrán maffia elleni harcban? Az úgynevezett ukrán szindikátusról beszéltem, amely világméretű bűnszövetkezet, és a szlovákiai ukrán maffia csupán halvány mása annak, amit ez a szindikátus képvisel. A szlovákiai bűnüldöző szervek lépései is összefüggenék az említett szindikátus »mellékhajtá- sainak« tartott itteni ukrán szervezetek működésével. Erőszakos bűncselekmények, például gyilkosságok, zsarolások kivizsgálása során általában ez a külföldi tényező is felbukkan. Kanada szigorít Menekültstátus Nem szűnik a magyarországi romák kivándorlása sem. Náluk acélország Kanada; idén januártól júliusig 946 magyar állampolgár kért ott menedékjogot. Ez majdnem ugyanannyi, mint tavaly egész évben. Ezzel Magyarország Srí Lanka után második a listán, megelőzve például Kínát, Indiát, Iránt vagy Kongót. A kanadai menekültügyi hivatal ebben az évben már sokkal szigorúbban bírálta el a magyar állampolgárok - többségükben romák - kérelmét. Tavaly a kérvényezők 39 százaléka kapott menekültstátust, idén az első félévben csak nyolc. Koszovói iskolák Elkülönítés A koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) biztonsági okokból elrendelte az albán és szerb iskolások elkülönítését. Bár az UNMIK a közös iskolákat részesíti előnyben, a nemzetközi közösség nem akarja, hogy a politikai helyzet miatt gyermekéletek sodródjanak veszélybe. Márpedig Koszovóban ez könnyen előfordulhat, ha a gyermekek a szerb és az albán nacionalisták célpontjává válnak. Lukasenko-Jelcin Lesz unió December első harmadában aláírják az orosz-fehérorosz unióról szóló szerződést - közölték Alekszandr Lukasenko fehérorosz és Borisz Jelcin orosz elnök múlt heti tárgyalásai után. Lukasenko azzal vádolta meg az USA-t és a Nyugatot, hogy meg akarja akadályozni az oroszfehérorosz közeledést. Az AFP ezzel kapcsolatban emlékeztetett: október 17-én mintegy 20 ezren tüntettek Miríszkben az unió terve ellen, de a megmozdulást a rendőrség brutálisan szétverte.
