Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-10-27 / 43. szám

Tanácsadó 1999. október 27. 11 Még az egészséges termésből készült bor első fejtésével sem szabad sokáig várni A korai fejtés előnyösebb! Az első fejtést sokan azért halo­gatják, mert régi hagyomány sze­rint azt hiszik, hogy hosszabb ide­jű seprőntartás hasznos a bor szá­mára. A seprő, a hordó alján ösz- szegyűlő üledék, azonban na­gyon könnyen bomló anyag, sok fehérjét, elhalt élesztősejtet tar­talmaz, így kellemeden ízt és sza­got adhat a bornak, s megzavaija az ital harmonikus fejlődését. Még az egészséges termésből ké­szült bor első fejtésével sem sza­bad sokáig várni. A fejtés célja, hogy a bort a seprőtől, az aljabor­tól elválasszuk, s a levegőztetéssel segítsük a fejlődését. Ezt a mun­kát általában a zajos erjedés után 3-8 hét múlva lehet kezdem. Az alföldi, lágy típusú, kisebb alko­holtartalmú vagy rothadt szőlő­ből nyert italokat mindig koráb­ban fejtsük, mert könnyebben romlanak. Később fejthetők a hegy- és a dombvidéki, savas, tes­tes, esetleg eijedetlen cukrot tar­talmazó fehér- és vörösborok. A túl későn végzett fejtés sokkal több veszélyt rejtegethet, mint a korai. Először is a lefejtendő bor­ból vegyünk mintát, és végezzünk törési próbát. A vizsgálatra kivett borral öntsünk félig egy fehér (színtelen) üveget. Összerázás után, dugaszolás nélkül tegyük szobahőmérsékletű helyre, és egy-két napig hagyjuk ott. A hibá­san erjedt, törésre hajlamos ital zavaros lesz, sőt a bor felülről lefe­lé gyűrűszerűén bámulni kezd. Súlyos esetben az egész bor kávé­barna színűvé és kellemeden ún. „törött ízűvé” válik. Az egészséges bort nyíltan levegőztetve fejtsük, és mérsékelten kénezzük. A na­gyobb hordókat csapra üljük, a ki­sebbekhez pedig előzőleg alapo­san kimosott, tiszta gumicsövet használjunk. A seprő felkava­rodását ez utóbbi esetben elkerül­hetjük, ha a hordóba vezetett cső­höz tiszta, kifőzött fapálcát kötö­zünk. Először óvatosan dugjuk be az akonanyüásba a pálcát egé­szen a hordó aljáig, s kihúzva meglátjuk, meddig ér a seprő. E magasság felett 3-4 cm-re kössük hozzá a pálcához két helyen a fej­tőcső végét. Ha így előkészítve dugjuk hordóba a gumicsövet, a vége nem ér a seprőbe, nem ka­varja fel. Azután megszívjuk a gu­micsövet. Ügyeljünk, hogy a fej­tés, a bor áramlása ne szakadjon meg, mert a visszafolyó ital felka­varja a seprőt! Mindig csak tiszta és kénezett hordóba, üvegballon­ba fejtsünk, s csak előzetesen ala­posan kimosott sajtárt, vedret, tölcsért használjunk. Az egészséges újbort is ajánlatos kénezni. A könnyebb típusú bo­rokhoz 100 literenként általában 1 dkg borként (kálium-metabi- szulfitot), a testesebbekhez 2 dkg- ot használjunk. A borként ponto­san mérjük ki, ne adjunk felesle­gesen többet. A ként 5-10 liter borban alaposan elkeverve oldjuk fel, majd öntsük a fogadó hordó­ba, üvegballonba. A törésre hajlamos bor gondo­sabb kezelést, erősebb kénezést igényel. Ha a bor törési próba so­rán 48 óra múlva kezd megtörni, a barna gyűrű vékony, pár mm-es, 2 dkg, 24 óra múlva észlelhető erősebb bámulás esetén 3 dkg, 12 órán belüli erőteljes színváltozás­kor pedig 4 dkg borként kell ada­golni 100 literenként. Néhány nap múlva vegyünk mintát a ke­zelt borból, és csak ha már nem észlelünk törést, akkor hajthatjuk végre a fejtést. Kertbarát Magazin A biztonsági szabályok megtartásával Gondos tőosztással ősszel szaporítjuk Gombagyűjtés havazásig Az igénytelen rebarbara Az ízletes tőkegomba (Kuehnero- myces mutabilis) néha az egész tuskót belepi. Kalapja domború, majd kiterülő, púpos. Nedves időben fahéjbama, sárgásbarna, száraz időben is marad a kalap szélén egy ilyen sötétebb sáv, míg a közepe vüágos, mézszínű lesz. Kalapbőre sima, lemezei rozsda­barnák, a tönkre kissé lefutnak. Ősszel gyűjthetjük a gyűrűs tus- kógombát (Armillaria mellea), amely sötétebb okker színű, sű­rűn pikkelyes kalapjával tér el az ízletes tőkegombától. Ez a gomba szintén népes csoportokban te­rem. Az alacsonyabban állók ka­lapjára a másik lemezről hulló spóra lisztszerűen rakódik le. Gallérja ennek a fajnak is van. Késő ősszel kezd teremni korha­dó fán a téli fülőke (Flammulina velutipes), és a tél folyamán már­ciusig többször is termőtestet hoz. Erősen fagyos időben növe­kedése megáll, de ha az idő eny­hül, tovább gyarapszik. Arany­sárga barnás kalapja erősen raga­dós, fénylő. Halványsárga leme­zeiről fehér spórapor hullik. Tönkje felül sárga, lejjebb sötét­barna, bársonyos, rostos. Csak a kalapját együk. Enyhe halszaga főzéskor elillan. Legnagyobb ér­téke, hogy akkor is gyűjthető, amikor a többi ehető faj már ré­gen elfogyott. KbM Mezei szegfűgomba A zöldségfélék közül az egyik leg­igénytelenebb növény a rebarba­ra, amely vad alakban szinte az egész ország területén előfordul. Egyszerű és olcsó termesztése mi­att nagyon kedvelt, főként a kis­gazdaságokban és a házikertben. Vitamintartalma nem magas, ta­lán a fogyasztásra kerülő levél­nyélnek az emberi szervezet szá­mára nélkülözhetetlen ásványi- anyag-tartalmát lehet kiemelni. Nagy értéke a koraisága, a legko­rábbi szabadföldi zöldségnövé­nyünk. Számtalan elkészítési módja ismert, nálunk elsősorban kompótként és levesnek elkészít­ve fogyasztják, külföldön gyü­mölcsízt, bort, szörpöt, ivólevet készítenek belőle. Tavasszal ül­tethető, de a tapasztalatok szerint az eredés az őszi tőosztásnál jobb. Egy-egy kifejlett, idősebb növény 4-5 részre is osztható. A szélsősé­ges hőmérsékletet jól tűri, fagyra nem érzékeny, napos és félámyé­kos helyen egyaránt jól terem. Szinte minden talajtípuson ered­ményesen termeszthető, egyes tapasztalatok szerint a magas ta­lajvízszintet nem tűri. Tápanyagigénye (nitrogén) nagy, de ez a trágyaigény tekin­tetében nem mutatkozik meg, mert erős és aktív gyökérzete a talajok kevés tápanyagkészle­tét is jól hasznosítja. Ültetéskor az 1,5 m2-es terület ta­lán nagynak tűnik, de a második­harmadik évben kifejlődő óriási lombozat az ilyen nagy sor- és tő­távolságot mindenképpen indo­kolja. Legismertebb fajtája a Go- liath, amelynek piros a levélnye­le, és zöld a húsa, illetve a Vik­tória, amely zöld levélnyelű és zöld húsú. Az ültetést követően a töveket alaposan öntözzük meg, s ha szárazság van, akkor még ké­sőbb is adjunk neki vizet. A rebar­bara ősszel egyéb ápolást nem igényel. - ksz ­Megkérdeztük a szakértőt Kiadhatja-e a bátyám a szobá­ját? M. K.: A bátyám négy éve vált el, de a volt feleségével még mindiga közös négyszobás la­kásban élnek. Két kiskorú gyermekük neveléséta bíró­ság az édesanyjukra bízta. Mi­vel eddig nem tudtak meg­egyezni, a bátyám úgy döntött, hogy elköltözködik. Szeretném tudni, hogy kiadhatja-e a szo­báját valakinek. Itt elsősorban abból kell kiin­dulni, hogy a házastársi osztat­lan közös tulajdon a válással megszűnt, illetve érvényesül az a megtámadhatatlan jogi védelem, amely szerint ha a (volt) házastársak a háztartási osztatlan közös tulajdon meg­szűnésétől számított három éven belül nem állapodtak meg a házastársi osztatlan kö­zös tulajdon megosztásában, illetve nem kérelmezték bíró­sági úton történő megosztását, az ingatlanra (lakásra) úgy kell tekinteni, mint közös tulajdon­ban levő ingatlanra, csak a ko­rábbijogi rezsimmel (osztat­lan közös tulajdonnal) szem­ben itt már meg van határozva az, hogy a két társtulajdonos tulajdoni hányada egyenlő. Ugyanúgy, ahogy a házastársi osztatlan közös tulajdon ese­tében nem lehet meghatároz­ni, ki milyen mértékben tulaj­donos, a közös tulajdon eseté­ben nem lehet meghatározni azt, hogy ez vagy az a társtu­lajdonos a közös vagyontárgy (lakás) melyik részének (szo­bájának) a tulajdonosa. Esz­4 Fekete Marian jogász mei hányadrészekről van szó. Mindkét tulajdonostárs joga kiterjed az egész közös dolog­ra (lakásra) és annak minden vonatkozására, de csak a meg­határozott hányad erejéig, az­az a másik tulajdonostárs jo­gának sérelme nélkül. Abáty- jának lehet ugyan a négyszo­bás lakásban egy olyan szobá­ja, amelyet ő használ, amely­ben a holmiját tartja, miköz­ben nyilván használja a lakás­ban lévő fürdőszobát, kony­hát stb. is, de az a bizonyos egy szoba, illetve a közösen használt fürdőszoba, konyha ettől még nem az ő (kizáróla­gos) tulajdona, nem rendel­kezhet vele a saját belátása szerint. A társtulajdonosok a lakást vagy annak egy részét bérbe adhatják, de az esetle­ges bérleti díj a társtulajdono­sokat tulajdoni hányadaik ará­nyában illeti meg. így lenne ez akkor is, ha a bátyja és egykori felesége úgy döntenének, hogy a bátyját megillető eszmei hányadnak megfelelő lakásrészt bérbe ad­ják. Magyarán: a bátyja erre az „üzletre” nagyon könnyen rá­fizethetne.---------------- Grafológia --------------­Je lige: „ftélőbíróm” Egyenes jellemű szeretne maradni, ezért olykor diplo­mataként kell lavíroznia az események és az emberek között. Ezt csak az Ön opti­mizmusával lehet megten­ni, mert az ütközéseket ne­hezen viseli más emberek­kel. Ettől függetlenül kissé zsarnokian ragaszkodik ki­alakult eszmeiségéhez. Ha valaki nem ért Önnel egyet, akkor az érzékenyen érinti. A szellemiek és az anyagiak fontosak az Ön számára. Lelki életét min­denki elől eltakarja. Mégis azt kell mondanom, hogy olykor legszívesebben azt Bartalos Mária grafológus kiáltaná: Állítsátok meg a Földet! Ki akarok szállni!” Mivel Ön is tudja, hogy nem ez a megoldás, azt javas­lom, hogy éppen úgy ne fu­karkodjon a szavaival, mint ahogy eddig sem tette. Gyermeklélektan Jelige: Figyelmetlen fiú. „Van egy hároméves kisfiúnk. Az a problémánk, hogy szerintünk nagyon figyelmetlen. Nem bírja végighallgatni a meséket, ami­kor olvasunk neki, és a tévés meséket se nézi végig. Úgy tű­nik, mintha képtelen volna koncentrálni bármilyen tevé­kenységre, olyan szétszórtnak látszik. Ha megfigyeljük az óvodáskorú gyermekek pszichikai fejlődé­sét, feltűnő különbséget látha­tunk a három- és a hatéves gyermekek viselkedésében. Ez főleg a tevékenységre jel­lemző - mint pl. a játék, a látot­tak és hallottak reprodukálása, az együttműködés stb. Itt min­denütt fontos a koncentrálóké­pesség, a figyelem ugyanis el­engedhetetlen feltétele minden tudatos tevékenységnek. Ebben a korban lényegesen fejlődik a figyelem (a 6 éves gyermek job­ban tud összpontosítani, nö­vekszik az odafigyelés tartama, több dologra tud már figyel­ni...) A hároméves kisfia még tényleg kicsi gyermek, aki azonban hat­éves korára már iskolás lesz. Önöknek most még figyelmet­lennek tűnik, és ehhez a mesék­hez való viszonyát hozzák fel példának. A hároméves gyer­mek képzelőereje azonban még túl gyenge ahhoz, hogy egy hosszú, bonyolult mese cselek­ményét végig figyelemmel tud­ja kísérni. Inkább egyszerű, rö- videbb mesékkel próbáljuk le­foglalni, és az ismételt mesélés­Kállay Jolán kor csak fokozatosan bővítsük a történetet kevésbé fontos rész­letekkel, a gyermek korának megfelelően. A kisgyermekek figyelmét könnyebben felkeltik és jobban lekötik az olyan törté­netek, mesék, amelyeket egyi­dejűleg vizuálisan is kísérhet - tehát a képeskönyvek, az érthe­tő, egyszerűbb tévémesék. Ezek segítségével valamivel tovább sikerül fenntartani a figyelmét, de nem mindig. Jelentős mér­tékben a mese tartalmától függ, mennyire képes a gyermek fel­fogni, érteni a történést, a rész­letekből „kifejteni” a lénye­geset, megérteni az összefüggé­seket és az időbeli sorrendet stb. A tévé gyermekműsorai kü­lönböző korú gyerekeknek ké­szülnek, ezért a kicsik más-más szinten, más-más mértékben értik őket, iű. az is lehetséges, hogy egyes műsorok még egy­általán nem érdeklik őket. A há­roméves gyermek az Esti mesét a tévében gyakran még főleg a mese előtt és után megjelenő maci miatt nézi, mert ez a jelenet egyszerűségével és ál­landóságával (változatlanságá­val) inkább megfelel neki. A meséket, amelyeket a gyerme­kének olvas, némiképp rövidí­teni és egyszerűsíteni kellene, hogy a kicsi képes legyen odafi­gyelni, végighallgatni és meg­érteni, és csak fokozatosan „adagolják” a hosszabb szöve­get, a gazdagabb részleteket, a szerteágazó cselekményt. A gyerekek nagyon szeretik az „élet-” és állatmeséket, ahol egyszerű, mindennapi dolgok is történnek számukra ismerős hősökkel (miként rosszalko­dott a szomszéd kisfiú, hogyan csatangolt el a nagymama kis- cicája, stb.) Ha a gyermek té­vémesét néz, lehetőség szerint nézzük vele. így közvetlen kontaktusban van a szülővel, kérdezhet közben, ami aztán segít jobban megérteni a cse­lekményt, történést, és így job­ban, tovább odafigyelni is (nem beszélve a közös élmény fontosságáról). Óvodáskorban a gyermek fokozatosan olyan fejlődésen megy át, amikor az önkéntelen figyelemből szán­dékos figyelem lesz, amely akarati megnyilvánulás. (Az is­kolai munka a szándékos fi­gyelem kialakulását teszi szük­ségessé). A szülő és a pedagó­gus megfelelő ráhatással, ér­zelmi színezettel tudja segíteni a fejlődést. Speciális összpon­tosítási gyakorlatokra általá­ban nincs szükség: a legjobb, leghatékonyabb módszer - az intenzív kontaktus a gyermek­kel minden olyan tevékenysé­gében, amelyben fontos a figye­lem, az odafigyelés.

Next

/
Thumbnails
Contents