Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-10-20 / 42. szám
4 1999. október 20. Háttér Tíz éve kiáltották ki a Magyar Köztársaságot. Szűrös Mátyás: „A rendszerváltás folyamata talán még ma is folytatódik’' Született a nemzeti egység jegyében Bozay Gergely __________ 19 89. október 23-án véget ért egy fejezet a magyar történelemben, a Magyar Népköztársaságot felváltotta a Magyar Köztársaság. A kommunista rendszer végnapjait élte. 1990 tavaszán - több évtized után - ismét szabad választásokat tartottak, s az akkori ellenzéki erők győzedelmeskedtek. A köztársaságot az Ország- gyűlés elnöke, Szűrös Mátyás kiáltotta ki. Vele beszélgettünk az akkori eseményekről. Milyen emlékek maradtak meg önben a tíz évvel ezelőtt történtekből? Egy ország figyelt az Országházra, amikor kikiáltottam a köztársaságot, mostanában viszont humorizálva azt kérdezik tőlem, hogy tulajdonképpen ki is volt ott akkor az erkélyen. Jelenleg ugyanis az érdemek kisajátításának és osztogatásának idejét éljük. Engem például az lepett meg többek között igen kellemesen, hogy a háromnegyedrészt MSZMP-tagokból álló Ország- gyűlés ’89 októberében nagy többséggel elfogadta a gyökeresen megújított alkotmányt és az ún. sarkalatos törvényeket. Vagyis képes volt maga ellen szavazni, a „létező szocializmus” rovására dönteni, ahogy 1848-ban a rendi országgyűlés cselekedett a jobbágyfelszabadítás ügyében. Eszembe jutott az is, hogy 1989 márciusában ez a parlament több mint négyötödös arányban választott meg elnökének, pedig a Grósz-féle pártvezetőség szándéka az volt, hogy félreállítson engem. Nos, ez fordítva sült el, a parlamenti képviselők többségének hangulata már akkor sem kedvezett az állampártnak. A sarkalatos törvények elfogadásával, illetve hatályba lépésével vált lehetővé a köztársaság kikiáltása s maga a rendszerváltás. Ebben a folyamatban már döntő szerepet játszottak az új politikai pártok és az újjáalakult történelmi pártok: összességében az akkori ellenzéki erők is. Természetesen a rendszerváltozás-változtatás folyamata eltartott még jó ideig, sőt hajói meggondoljuk, talán még ma is folytatódik. Ez volt a másik alapvető mozzanat. A felelős politikai erők - ha rövid időre is - egymásra találtak az olyan történelmi feladatok megítélésében és megoldásában, mint a függetlenség és jogállamiság megteremtése a nemzeti megbékélés jegyében. Akkor nemzeti egység alakult ki, s Antall József szavai szerint „alkotmányos forradalom” zajlott le. Milyen volt a történelmi napon a közhangulat? Szép, napfényes idő köszöntött ránk. Bár a köztársaság kikiáltásának pontos idejét csak röviddel előtte és csak a rádióban tudtuk közhírré tenni, délre százezres tömeg sereglett ösz- sze a Kossuth téren és a környező utcákon. Ilyet még nem éltem meg sem érzésben, sem vizuálisan. Szavakban nehéz visszaadni azt a felemelő érzést, ehhez írónak kellene lennem, de én politikus vagyok. Amikor felhangzott a déli harangszó, kiléptem elnöki szobám nemzetiszínű zászlóval bortított erkélyére, amely az Országház északi szárnyában helyezkedik el. Az emberek zászlót bontottak és nagy ovációval fogadtak, éltetve a köztársaságot. Nagyon boldog voltam, hogy egyszerű földmunkás fiaként részese lehettem a születő szabad és demokratikus Magyarország egyik legszebb pillanatának. Hogyan értékeli az azóta eltelt egy évtizedet, mennyire valósultak meg az akkori politikai célok? 1989 októberében a köztársaság kikiáltásával megtörtént a rendszerváltás, mert olyan gyökeresen megújított alkotmány lépett hatályba, amelyet az ország mérvadó, hatalmon és ellenzékben lévő politikai erői együtt dolgoztak ki, és amely igazi alaptörvényként bátran összevethető volt a világ demokratikus országainak alaptörvényeivel, és gyökeres szakítás volt a sztálini alkotmány-modellel. E demokratikus alkotmány nyomán születhetett meg a harmadik Magyar Köztársaság. Ezt az alaptörvényt pedig jómagam írtam alá. Az elmúlt tíz esztendő alatt született sok új törvény szellemében alakult ki és szilárdult meg a parlamenti demokrácia, annak jog- és intézmény- rendszere, alakultak át a tulajdonviszonyok, vált uralkodóvá a magántulajdonra épülő piacgazdaság. S ami talán mindennél fontosabb: visszanyertük a szabadágunkat és függetlenségünket. Az ekölcsi süllyedést viszont nem sikerült visszafordítani, de lefékezni talán igen. Túlzott a pártosodás, a viszálykodás és a széthúzás. Viszont önmagában véve jó dolog, hogy szabad és demokratikus választások útján az ország vezető rétege biológiailag is képes volt megújulni. Ma az országnak fiatal, iskolázott vezetői vannak, remélhetőleg a szükséges tapasztalatokat is megszerzik az államvezetéshez. A politikaformálásnak ugyanis alapvető tényezője a tapasztalat. Alapvetően kedvezően ítélem még a Magyar Köztársaságot, belső fejlődését és nemzetközi pozícióit, anélkül, hogy elkendőzném a visszásságokat, kudarcokat és nehézségeket. Az irány jó, Magyarország megőrizte vezető helyét Közép- és Kelet-Euró- pában. Az összmagyarság összetartása is erősödött, helyzete, bár távolról sem kielégítő, valamennyire mindenütt javult, kivéve a Délvidéket és a csángómagyarokat, ahol a helyzet inkább romlott. Véleménye szerint Magyarország most már teljes mértékben a nyugati civilizációhoz tartozik? Magyarország Szent István korában a kereszténység felvételével vált az európai kultúra és civilizáció részévé, s az is maradt mindvégig, bizonyos kitérők ellenére is. Más dolog, hogy politikai, hatalmi és gazdasági rendszer tekintetében voltak időszakok, amikor Magyarországot külső és belső erők letérítették az európai fejlődés fő útvonaláról, ami bizony visszahatott általános cicilizációs helyzetének alakulására is. Az 1989-90-es alkotmányos forradalom nyomán Magyarország jogállami és gazdasági rendszer Egymásra találtak a történelmi feladatok megítélésében. Visszanyertük a szabadságunkat és függetlenségünket. Szűrös Mátyás 1989. október 23-án. Szigeti Tamás felvétele tekintetében, sőt biztonságpolitikai értelemben is viszatér a nyugat-európai országok körébe. Hazánk ebbe a közösségbe integrálódik: a NATO-nak már tagja, az Európai Uniónak társult tagja és reményeink szerint nemzeti önbecsülésünk jegyében néhány éven belül teljes jogú tagja lehet, s aktíván résztveszünk az ET és az EBESZ tevékenységében is. Kinek az ötlete volt, hogy október 23-án, az 56-os forradalom kitörésének napján kiáltsák ki a köztársaságot? A történelmi folyamatosság jegyében természetes módon kapcsolódik össze 1956 és 1989; az „alkotmányos forradalom” folytatása és kiteljesülése az 1956-os forradalomnak és szabadság- harcnak. Nem volt tehát véletlen a szándék a két történelmi esemény tudatos összekapcsolására a dátum tekintetében sem. Velem Németh Miklós akkori miniszterelnök közölte, hogy az október 23-ra vonatkozó konkrét elképzelést Glatz Ferenc történész-miniszter vázolta föl neki. Az Országgyűlésben pedig maga a miniszterelnök terjesztette elő a javaslatot, hogy a kormány kész megteremteni a feltételeit a köztársaság október 23-i kikiáltásának, kivitelező főszereplője pedig az alkotmány szellemében az Országgyűlés elnöke legyen, így jutott nekem ez a megtisztelő feladat. Az összképhez hozzátartozik, hogy ezzel a megoldással lényegében az akkori mérvadó politikai erők mindegyike egyetértett. A sorsfordító események érdemi alakításának két kiemelkedő szereplője Pozsgay Imre és Antall József volt, harmadikként pedig az SZDSZ ún. kemény magja. Végül egy aktuálpolitikai kérdés. Mi az oka, hogy ön az MSZP-n belül ennyire háttérbe szorult? A mostani Országgyűlésben az egyetlen vagyok, aki 1985 óta folyamatosan képviselő. Mindig arra törekedtem, hogy a különböző kérdéseket ne szűk pártkeretekből vagy pártérdekekből kiindulva közelítsem meg. Inkább a demokratikus és népi baloldal egészének platformján állva az össznemzeti szempontokat próbáltam szem előtt tartani és képviselni. Nos, népi baloldaliságom és hangsúlyozott nemzeti irányultságom mindig is csak szűk körű támogatottságra talált a Magyar Szocialista Pártban, amelyben nekem párttisztségem soha, semmilyen formában nem volt. Sőt manapság sokan szinte hanyag eleganciával elhagyják a magyar jelzőt és egyszerűen csak Szocialista Pártnak titulálják. Formalitás'nak tűnhet, amiről beszélek, de én komolyan gondoltam azt is, hogy az integrációt megfelelő nemzeti önbecsüléssel kell kezelnünk és megvalósítanunk. Meggyőződésem: az ún. globalizáció korában is be fog bizonyosodni, mennyire fontos tényező az ember életében a szülőföldhöz és a nemzetéhez való kötődés. Nos, a kérdések ilyen és hasonló megközelítése miatt mellőznek engem az MSZP-ben, meg azért, mert többnyire így is cselekszem vagy foglalok állást - és pl. szavazok az Országgyűlésben. Nagyon is zokon vették, hogy például nem szavaztam meg a Bokros-csomagot, az alapszerződéseket, vagy legutóbb a NATO koszovói fellépésével kapcsolatos szocialista módosító javaslatot. Szinte hanyag eleganciával elhagyják a magyar jelzőt. NATO-dosszié Főtitkárváltás Európai formátumú politikus távozott Javier Solana személyében a NATO éléről, s európai formátumúnak ígérkező politikus került a helyére a brit Lord George Robertson személyében. A brit védelmi minisztert a világ igazából az elmúlt hónapokban, pontosabban a Jugoszlávia elleni NATO-bombázás idején ismerte meg, nagyon határozottan és következetesen kiállt a szövetségi politika mellett. Katonai körökben korábban is ismerték, fontos szerepet játszott Nagy-Britannia védelmi stratégiájának átformálásában. Némi iróniával azt is lehetne mondani, hogy Lord Robertson kvalitásait az oroszok nem éppen hízelgő véleménye is alátámasztja: kinevezését ugyanis Moszkvában úgy kommentálták, hogy a skót héja került a NATO élére. George Robertson kinevezésére egyhangúlag áldását adta az összes tagország, s ezzel London már a harmadik főtitkárt adja a szövetségnek. Nyilvánvaló, hogy Washington eképpen is honorálni akarta legszorosabb szövetségesének legutóbbi szerepvállalásait. Tony Blair brit miniszterelnök - a múlt héten alakította át kormányát, Robertson helyett Geoff Hoon irányítja a védelmi tárcát - eíbűvölőnek tartotta a választást, s úgy vélte, nem is kerülhetne jobb kezekbe a NATO akkor, amikor a szövetség az új évezredbe lép. A koszovói háború idején Javier Solana naponta többször is szerepelt a kamerák előtt, s csak az ilyen válság- helyzet mutatta meg, milyen sokoldalú, körültekintő, jó diplomáciai érzékkel is bíró politikust kíván ez a tisztség. Az már hagyomány, hogy az atlanti tömb főtitkára mindig európai politikus, a szövetség európai haderőinek főparancsnoka pedig mindig amerikai - négycsillagos tábornok. A főtitkárnak több más tisztsége is van, az Észak-atlanti Tanács, a Védelmi Tervező Bizottság, a Nukleáris Tervező Csoport és az Euro-atlanti Az 53 éves új főtitkár. ŐTK/AP-felvétel Partnerségi Tanács elnöke, társelnöke a NATO-orosz és a NATO-ukrán tanácsnak, illetve bizottságnak. Gondozza és felelősen irányítja a szövetségen belül a véleménycserét és a döntéshozatali folyamatot, jószolgálati közvetítést láthat el, ha a tagállamok között nézeteltérés támad. Nyilatkozatok, állásfoglalások, cikkek sorával lényegében a NATO legfőbb szóvivőjének funkcióját is betölti, de hivatalosan önálló döntési jogköre politikai kérdésekben nincs. Ennek ellenére a világ odafigyel arra, amit mond, ezért különösen Szlovákia, valamint a többi, a NATO-hoz mielőbb csatlakozni kívánó ország számára nem mindegy, hogy az új főtitkár hogyan vélekedik a bővítésről. Brit védelmi miniszterként a következőket mondta: „Az Egyesült Királyság gondoskodni fog arról, hogy a csatlakozás lehetősége nyitva álljon - földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül - mindazon országok előtt, amelyek képesek és hajlandóak vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket. A NATO-nak azonban, amikor partnerségi kapcsolatot alakít ki Európa országaival, ügyelnie kell arra, hogy sohasem szabad egy harmadik fél érdekeit megsértenie. Többé nem fordulhat elő, hogy Európában egy állam vagy államcsoport mindenféle egyeztetés vagy érintettség nélkül rendelkezzék egy másik állam sorsa felett." (-nák)
