Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-10-20 / 42. szám
Modern élet 1999. október 20. 5 A Kerti Törpék Felszabadítási Frontja a szabadságért, a fantázia szabad szárnyalásáért küzd Egy rettegett szervezet A „félelmetes” főtörpök (balról jobbra): Lorenzo, Giuliano és Giliano Archív felvétel A Kerti Törpék Felszabadítási Frontja szervezet bár csak nemrég alakult egy észak-olaszországi hegyi kisvárosban, Asiagóban, tetteinek máris nagy visszhangjuk van az egész világon, de legalábbis Európa-szer- te. Az alig több mint húsz tagot számláló társaság tagjai hónapok óta rettegésben tartják a környék családi házainak lakóit, s mint hírlik, már Franciaországban és Belgiumban is vannak követőik. Bár ruházatuk némiképp hasonlít az amerikai kontinens egykoron (?) félelmetes társasága, a Ku-Klux-Klan híveinek öltözékére, szerencsére a szervezet fő mozgatórugója nem az idegen- gyűlölet, célja nem más emberek kíméletlen, sokszor brutális megakadályozása jogaik érvényesítésében. A Kerti Törpék Felszabadítási Frontja épphogy a szabadságért, mégpedig a fantázia szabad szárnyalásáért küzd. Akciói kimerülnek abban, hogy tagjai éjszakánként belo- pózva a védtelen (értsd: kutyamentes) kertbe, összeszedik a (kerti) törpéket, és visszaviszik őket eredeti lakhelyükre, az erdőbe. A frontemberek kiléte senki előtt sem ismeretlen, sőt, szeretik a fotózást, miképpen azt is, ha beszélhetnek szokványosnak aligha nevezhető szervezetükről. Giuliano Dall’Oglio, a törpék főnöke eképpen foglalja össze üzenetüket:- Arra szeretnénk felhívni a világ figyelmét, hogy a kultúra hanyatlásnak indult, az emberek nem használják ki kreativitásukat, s ezáltal eltunyulnak. A törpék az erdők szülöttei, az ember azonban önző módon, saját maga gyönyörködtetésére ellopta onnan őket. Számunkra ezek a törpék nem pusztán gipsz- vagy műanyagfigurák, meggyőződésünk, hogy lelkűk van, és hogy boldogtalanok. Ezért visszük vissza őket oda, ahonnan származnak. Ha pedig valaki díszíteni akarja a kertjét vagy a környezetét, találjon ki olyat, ami csak az ő agyának szülötte! Vagyis: használja a fantáziáját, akár gyermekről van szó, akár felnőttről. Jelszavunk a következő: „Szabadítsátok ki a törpéket a börtönökből!” A szimpatikus, bár kicsit őrült csapat tagjai egyébként mindannyian a fantáziájukkal keresik kenyerüket. Giuliano például grafikus, Lorenzo törpefotós, Chiara törp- építész, Giliano és Vally, a törpházas- pár tagjai pedig iparművészek. S hogy mit szólnak a kertitörpe-tulajdo- nosok a „vörös brigádok” újabb „terror- cselekményeihez”? Meglehetősen megoszlanak a vélemények, ki-ki a vérmérsékletének megfelelően reagál. Franciaországban Tas- cal di Alencon asszony például belebetegedett, amikor észrevette, hogy egyik napról a másikra eltűntek kertjéből kedvencei. A tolvajok bíróság elé kerültek, s bár Brúnó Dubout ügyvéd mindent megtett azért, hogy felmentesse védenceit, megható védőbeszéde nem győzte meg a döntnököt, pedig szem nem maradt szárazon a teremben, amikor Dubout feltette e szívbe markoló kérdést: - Bíró úr! Soha nem hallotta még éjszakánként a kertben ácsorgó törpék sírással küszködő panaszát: „hideg van, és fázom...?” Gianni Bau, a hét törpe és Hófehérke „gazdája” jót nevet, amikor az éjszakai garázdákkal ijesztgetik barátai:- Nekem igazán van humorérzékem, ezért aztán minden este, sötétedés előtt beviszem a házba a törpéket, de még a Hófehérkét is. Reggel meg kiviszem őket a kertbe, és ez így megy már hosszú évek óta. Tu- dom, hogy a „vörös brigád” feni rám, pontosabban a törpéimre a fogát, de egyelőre még sikerült kijátszanom őket. Úgy látszik, eddig én vagyok a leleményesebb. Giancarlo Bortolinak, Asiago polgár- mesterének minderről viszont a múlt jut eszébe:-Ez a vidék varázslatos hagyományok őrzője. A mondáink tele vannak törpékkel, manókkal, bolondokkal. A mi őseink a cimberek voltak, akik a keltákkal keveredett ókori északi germán néphez tartoztak. Eszak-Európából vándoroltak ide, és támadtak egykoron a római birodalomra, de megsemmisítő vereséget szenvedtek. Sajnos, a tradíciók kiveszni látszanak, s ez a fiatal társaság most ezt igyekszik megakadályozni. A Kerti Törpék Felszabadítási Frontja minap újabb tevékenységgel bővítette működési körét: levelezésbe fogott a világ apraja-nagyjával. Bárki megírhatja titkos vágyát, kívánságát, bánatát vagy örömét. A címzés senkinek sem okozhat gondot, mert mindössze ennyi: Gnomi deli’ Altopiano, Asiago, Italia. Napról napra több levél érkezik a törpékhez, s ez máris válaszo- lási gondot okoz a kis csapatnak. - Nem gondoltuk volna, hogy ennyire nagy sikere lesz az ötletünknek - mondta Vally, a „postamestörp”. S hogy milyen tartalmúak ezek a levelek? A gyerekek főleg a kívánságaikat írják le, a felnőttek pedig inkább beszélgetni, levelezni szeretnének. Van, amikor elmesélik az álmaikat, a szerelmeiket. Vagy például ilyeneket írnak: „Eltévedtem, és nagyon szeretnék visszatalálni a helyes útra...” „Hetvenéves vagyok, de a szívem mintegy fiatalemberé. Szeretnék még egyszer szerelmes lenni.... K. Meglehetősen megoszlanak a vélemények, kiki a vérmérsékletének megfelelően reagál. A mondáik tele vannak törpékkel, manókkal, bolondokkal. Balkezesek elnyomott kisebbsége Rossz szokás csupán? A világon minden tizedik ember balkezes, így a balkezes emberek bizonyos kisebbséget alkotnak. Vitatható, vajon hátrányos megkülönböztetésben részesülnek-e a kilencven százalékot képező jobbkezesek részéről. Tény, hogy a legtöbb szerszámot és eszközt kizárólag a jobbkezesek számára gyártják, nem kis gondokat okozva ezzel a balkezeseknek. Az elmúlt évtizedekben azonban e tekintetben számos változás történt. A fejlett országokban a balkezeseknek jogvédő szervezeteik vannak, amelyek igyekeznek segítséget nyújtani s ily módon megköny- nyíteni a szervezet tagjainak életét. Már a megnevezés is hátrányos megkülönböztetésre utal. A legtöbb nyelvben a „bal” kifejezés rosszat jelent. Az eredeti latin sinister szónak is van negatív jelentése. Az angolban a right kifejezés nemcsak jobbot, hanem egyúttal helyeset is jelent, ezzel szemben a „left” balon kívül elhagyatottat is. A francia gauche a balon kívül azt is jelenti, hogy ügyetlen, esetlen. A magyarban a balnak ugyanígy van negatív értelme, gondoljunk csak a bal- szerencse és a baljós kifejezésre. A fejlett nyugati országokban számos cég állít elő szerszámokat és más eszközöket kifejezetten a balkezesek számára. Ebből azonban a fejlődő országokban, például az Afrikában élő balkezeseknek vajmi kevés hasznuk van. Ez azonban már világgazdasági kérdés, amely túlmutat a balkezesség problémakörén. De miért balkezesek a balkezesek? A tudománynak még nem sikerült kimerítő választ találnia erre a kérdésre. Egyesek szerint genetikai öröklődés következtében, mások viszont az állítják, hogy csupán rossz szokás az egész. Ha az utóbbi állítás igaz volna, akkor a jobbkezességet meg lehetne tanulni. Ha balkezesektől megkérdezzük, elnyomott kisebbségnek tekintik-e magukat, akkor rendszerint nemmel válaszolnak. Legfeljebb arra hivatkoznak, hogy mások nem mutatnak elegendő megértést problémáik iránt, és ezzel esetleg kényelmetlenebbé teszik életüket. Sok esetben a jobbkezesek egyáltalán nem értik meg, miért jelenthet a balkezesség problémát. Nevelési hibának tekinthető, ha a szülők jobbkezességre próbálják kényszeríteni balkezes gyermekeiket. D. P. A „bal” kifejezés a legtöbb nyelvben rosszat jelent. Miért balkezesek a balkezesek? A tudománynak még nem sikerült kimerítő választtalálnia erre a kérdésre. Somogyi Tibor felvétele Mozaik Sugárzó Mururoa 1996. január 27-én végezték az utolsó atomrobbantást Mururoa korallszigeten, Francia Polinéziában, megígérve, hogy ez valóban az utolsó lesz. Miután a kísérleteket befejezték, a hadsereg összepakolt és hazatért. Csak azok maradtak, akik a geológiai és a radiológiai kutatásokat végezték. A kísérletek befejeztével még ezerfős alakulat tartózkodott a területen, ám 1998januárjára már csak harminc idegenlégiós jelenléte emlékeztetett az itt zajlott eseményekre. Francia- ország ugyanis elhatározta, hogy Mururoát és a vele szomszédos Fangataufát eredeti, „természetes” állapotába állítja vissza. kérdésekre szeretne választ kapni Paul Sereno (képünkön egy afrikai dinoszaurusz koponyájával), a Chicagói Egyetem paleontológusprofesszora. Feltevése szerint a dínók sokféleségének kedvezett a környezetváltozás, hiszen alkalmazkodniuk kellett az új feltételekhez. Dínók a tutajon Amikor mintegy kétszázharmincmillió éve a dinoszauruszok megjelentek a földön, a kontinensek még egybefüggő egészet alkottak. Aztán úgy száztízmillió évvel ezelőtt Afrika leszakadt az anyakontinensről, és elsodródott. Hogyan maradtak életben a hatalmas testű hüllők ezen a gigantikus tutajon? Különböztek-e az afrikai dínók a más földrészeken élőktől? Ezekre a Ez bizonyítja, hogy több eddig ismeretlen fajra bukkant Nigériában és Marokkó déli részén. Az őslények kutatása nem öncélújáték, végső soron bolygónk múltjáról, ember előtti történetéről van szó. Környezetbarát Trabant Német környezetvédők megtalálták a módját, hogyan lehet hasznosítani a hetvenes évek papírjaguárját, a Traban tót. Az csak a véletlen műve, hogy pont egy zöldre festett kétütemű került a kiszolgált villanypózna tetejére. Új gazdája igyekezett komfortossá tenni, majd hamarosan a családja is belakta az igazán pofás lakosztályt. Bár gólyafészeknek még egy kicsit szokatlan a látvány, de garantáltan környezetbarát.
