Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-10-13 / 41. szám

Politika 1999. október 13. 3 Ez bizony nem passzol egy demokratikus ország politikai irányvonalához Az orosz kapcsolat Csendélet a seregben, kenyérosztás katonáéknál - több más hason­ló címet is lehetett volna adnia képnek, ha nem a Csecsenföldön állo­másozó orosz katonák táborában készül. Moszkva valóságos népir­tást folytat, a csecsen menekültek száma mára múlt héten is megha­ladta a százezret. Maszhadov csecsen elnök meghirdette a hadiálla­potot a köztársaság egész területén, a vallási vezetőktől pedig azt kér­te, hirdessenek szent háborút, dzsihádot a betolakodó orosz erők el­len. CTK/AP Somogyi Tibor felvételei Peter Magvasi munka-, szociális és családügyi miniszter: „A munkavállalók a szüleik nyugdíjára dolgoznak” Drága és igazságtalan a jelenlegi rendszer Malinak István ______________ Or osz tévéhíradó. Kábelen bejön, bánhatja ki nem látta: nyegle su- hanc faggat egy törzstisztet arról, mennyi pénzt kapnak a Csecsen- földre küldött katonák, persze ru­belben. Zárókép, a nyegle, szelle­mesnek szánt poénjával: ő tízez­ret adna - dollárban - annak, aki megöli ezt, megezt,megezta cse­csen vezetőt. Felhívás gyilkosság­ra, főműsoridőben. így öntik le naponta a nézőt a Kreml diktálta primitív nacionalizmus zagyvalé­kéval. Magamfajta nem érti, mi­ért gyűlölik annyira az oroszok a csecseneket, elvégre a dolog nem úgy kezdődött, hogy a kaukázusi­ak bekebelezték az orosz cár biro­dalmát. Nemrég volt ez, azóta át nem kapcsolok Moszkvára, akkor is csak azért, mert épp arrafelé kó­dorgóit a szlovák parlament elnö­ke. Kár volt. Nehéz eldönteni, mi az undorítóbb, a vérszomjas ri­porter, vagy a jellemtelen politi­kus. A hazai sajtó gyanúsan kevés figyelmet szentelt annak, hogy Migas, ottjártakor, egyik nyilat­kozatában támogatta Csecsen- föld bombázását. Csak Frantisek PÉTERFI SZONYA _____________ A gazdasági csomag elfogadását is megelőzve kezdődött meg a szociális ellátás rendszerének át­építése. Nyilvánvaló volt ugyan­is, hogy az előző kormány az or­szág gazdasági lehetőségeinek figyelembe vétele, anyagi fede­zet nélkül léptette életbe a „ró­zsaszín” szociális törvényeket. A mostani kormány a szociális ellátási rendszer módosításá­nak szükségét nemcsak a pénzhiánnyal magyarázza. Eddig a támogatási rendszer nem hatott ösztönzőleg. A se­gély nagyságát befolyásoló szubjektív okok tág értelmezése lehetővé tette, hogy az ellátásra szoruló nem igyekezett változ­tatni helyzetén, nem állt mun­kába. Holott mindenütt a vilá­gon harcolni kell a munkalehe­tőségért. Csökkent a teljes szociális tá­mogatásra jogosultak száma, a múltban a segélyezettek 8- 10 százalékától vonták meg a maximális összeget, ma 38-45 százalékától. Az érintettek 20 százalékától ráadásul jogtala­Sebej nyilatkozta azt a cseh sajtó­irodának, hogy ez bizony nem passzol egy demokratikus ország politikai irányvonalához. Nagy baj van, ha a parlament elnöke így akart nyalizni Moszkvának, de még nagyobb, ha komolyan gon­dolta. És csak kapkodtuk a leve­gőt, amikor idehaza elmesélte, mi mindent intézett ő (és csakis ő) mások helyett a nagy testvérnél. Az ízlésficamok iránt teljesen kö­Csak Moszkva szá- mára szalonképes, mint Milosevics. zömbös néző is hümmögőre fogta - már aki tudott arról, hogy pár nappal előtte az egyik legbefolyá­sosabb orosz politikus, Luzskov moszkvai főpolgármester járt Po­zsonyban kollégája, Jozef Morav- cík meghívására. „Természete­sen” az államfő is, meg Migas fo­gadta - jól jön ez Luzskovnak az elnökválasztási harcban, miért ne segítsünk neki. Luzskov mondott valamit arról, miért nem kell kelet felé bővíteni a NATO-t, s ha az nul, hiszen pl. a részeges, mun­kát megtagadó férj miatt a fe­leségtől is megvonják a teljes segélyt. Az ilyen esetek külön elbírálás alá esnek, másfajta juttatásra jogosultak. Mindez a szociális osztályok hatáskörébe tarto­zik, az ő feladatuk nemcsak a segélyek továbbítása, hanem a családvédelem is. Társadalmi vitára kerül a szociá­lis biztosítás reformjának terve­zete, amely magában foglalja a nyugdíjrendszer átalakítását is. A jelenlegi rendszer drága és igazságtalan, nem veszi figye­lembe a befizetések és juttatások nagysága közötti arányokat. Hi­ába dolgozott valaki napi 15 órát és fizetett jövedelme után magas adót, társadalombiztosítási dí­jat, a nyugdíját nem ennek ará­nyában kapja. Jelenleg a Szociá­lis Biztosító nyugdíjalapjába ér­kező pénzt azonnal tovább kell osztani, a munkavállalók nem a saját nyugdíjukra dolgoznak, hanem szüleikére. Nem szabad megfeledkezni a népesség öre­gedéséről, illetve a nem pro­duktív lakosság - 1,6 millió - kedvezőtlen arányáról sem. orosz pénzmosási botrány még nem gyűrűzött volna be, akkor az árucserét is bővíteni lehetne. Ők meg bólogattak, mint a régi szép meciari időkben. Néhány edzett szlovákiai néző, olvasó - bár tü­relmük végtelen, mint az orosz sztyeppe - azért Ján Camo- gurskynál már elkezdett gondol­kodni azon, hogy inkább befizet az HBO-ra és megrendeli a Play­boyt, mert ezektől azt kapja, amit ígérnek. Ugyanis éveken keresz­tül azt tanulta Camogurskyéktól, mekkora szemétség, hogy az orosz államadósság deblokálását éppen az orosz tőkével működő Devín Bankra bízták. Megtanulta, hogy ez a bank az orosz biroda­lom trójai falova, beette ide ma­gát, mint a nyű, és belülről fogja leigázni a szlovák gazdaságot. Mit ad isten, Meciar megy, de a Devín Bank marad, mert jött a baloldal, és elmagyarázta: bizony kell ez nekünk (mármint a baloldalnak, vagyténylegnekünk?), senki sem tudja az oroszokon jobban behaj­tani az adósságot az orosz tőké­nél, amely igen nagyon szereti a szlovákokat. Mire kiegyenesítet­tük volna a jobboldali kaszát, és A szociális ellátás helyébe szoci­ális biztosítás lép. Miért? A tényleges szociális biztosítás normális viszonyokat teremt a nyugdíjrendszerben (is); a nyugdíj nagyságát a kereset szabja majd meg, miközben a jogosultságot nemcsak a ledol­gozott évek adják, hanem a be­fizetések nagysága is. A tervezetben szerepel a nők nyugdíjkorhatárának megvál­toztatása, a rendkívüli nyugdí­jak megszüntetése és az is, hogy a dolgozó nyugdíjasok­nak dönteniük kell: vagy bért kapnak, vagy nyugdíjat. AZ EU országaiban ez így műkö­dik, fennakadás nélkül. Az új törvény értelmében kötelezően fizetni fogjuk a betegbiztosítást, a nyugdíj- és a járulékos nyug­díj-, valamint a balesetbiztosí­tást. A kötelező járulékos bizto­sítási összeg a munkavállaló magánszámlájára kerül, s vég­sősoron az alapnyugdíj 20-25 százalékos emelését eredmé­nyezi. Ezen kívül megmarad a kommersz kiegészítő nyugdíj- biztosítás lehetősége, ami ugyancsak növeli a havi járadé­kot. A nők nyugdíjkorhatárá­apád-anyád, neki a baloldalnak, jön Camogursky, és megmagya­rázza: kell hát a Devín Bank, főleg a kereszténydemokratáknak, kül­dik is oda embereiket, persze egyeztetve Migasékkal. Jön a má­sik Camogursky is, a fivér, és el­mondja: van neki egy cége, amely éppen a deblokációs ügyletekben szorosan együttműködik a Devín Bankkal. Hát ettől is lehet há­nyingert kapni, nemcsak a moszkvai híradótól! Az már csak hab a tortán, hogy Meciar volt külügyminisztere, a mostani kor­mány -al és a PÉP elnöke pont Vük Draskovicsot, Milosevics ko­rábbi helyettesét hívja vendég­ségbe, aki épp olyan nacionalista, mint Milosevics, s aki lassan már éppúgy csak Moszkva számára szalonképes, mint Milosevics. Van, aki mindezek után azt kér­dezi: tényleg Örök időkre...? Camogursky azt sem bánja, ha a pénz, amit visszaszerzünk, az orosz maffia kezén megy keresz­tül. Legfeljebb, ha végveszélybe kerül a szlovák gazdaság, össze­fog Migassal és segítségül hívja az orosz hadsereget. A kaszárnyáik még állnak. nak kitolása részletkérdés, nem kell félni tőle, néhány éves fo­lyamatról van szó. A nyugdíjkorhatár megváltoz­tatása kihat a munkaerőpiac­ra. Az idősebbek elvehetlk a fi­ataloktól a munkalehetősé­get... Ez nemcsak szociális, hanem el­sősorban gazdasági kérdés. Állí­tom, hogy Szlovákia képes a munkanélküliség leszorítására, kiaknázaüan lehetőségek rejle­nek például a határ menti közsé­gek együttműködésében, jó pél­da erre Dunaszerdahely és Győr kapcsolata. Az együttműködés kizárólag a helyi tisztségviselők­től függ. A régiók között is na­gyok a különbségek, a losonciak látható eredményeket értek el, a rimaszombatiak viszont alig mozdulnak. Senki se várja azt, hogy a helyi problémákat Po­zsony oldja meg. A betegbiztosítás szintén gyors orvoslást igényel. A jelenlegi rendszer az alacso­nyabb bérkategóriákba tarto­zóknak kedvez. Minimálbér ese­tén a betegállomány idején ka­pott támogatás meghaladja a tiszta kereset száz százalékát, 8 ezer koronás bruttó fizetésnél a nettó keresetnek megfelelő összeget teszi ki, ám a 20-40 ezer koronás fizetéseknél a be­tegállománykész „leégés”. Ezen változtatni kell. Újdonság, hogy kötelezővé válik a balesetbiztosítás is. Tudjuk, a veszélyes munkahe­lyeken a védelem hiányos, s baleset esetén a munkáltató nem képes tisztességes kártérí­tést fizetni. A balesetmentes munkakörülmények kialakítá­sa szabja meg a balesetbiztosí­tási díj összegét, amely a mun­kaadóra hárul. Bár a változások szükségesek, mégis nagy politikai csatározá­sok várhatók. Az új törvény filozófiájával a po­litikai pártok szakértői egyetér­tenek. Gondolni kell az ország szükségeire, de a lehetőségeire is. Az idei és a 2000-ben végbe­menő intézkedések csupán elő­készítik a reformot. A törvények elfogadása után (2000-2003- ban) már működni kezdhet, a stabilizációs fázisra pedig 2006- 2025-ben kerül sor. Szerb parlament Nem működik Lemondott szerb parlamenti al­elnöki tisztségéről a múlt héten Ispánovics István, aki a Kasza Jó­zsef vezette VMSZ képviseleté­ben jutott be a törvényhozásba. Ispánovics a lemondás okaként a parlament működését jelölte meg, hangsúlyozva: nem kíván felelősséget vállalni a parlament tevékenységéért. „Nem ülésezik a parlament, a kormány teljesen kisajátította magának a döntés- hozatalt; a törvényhozás évente párszor összeül, akkor is sebté­ben előkészített tanácskozást tart. Az anyagokat nem kapjuk időben, minden döntést gyorsí­tott eljárással kívánnak meghoz­ni. A szerb parlament által az el­múlt két évben hozott néhány törvény is - főleg a tájékoztatási és az egyetemi törvény - nagyon kifogásolható. Mivel a parlament az idén is csak két-három alka­lommal ülésezett, nem volt más lehetőségem, mint hogy így tilta­kozzam. Más lehetőség erre nem is igen van” - szögezte le. (A VMSZ-nek 4 képviselője van a 250 tagú szerb parlamentben.) UNESCO-főigazgató Magyar jelölt November közepén, a spanyol Federico Mayor hatéves mandá­tumának lejártával üresedik meg az UNESCO főigazgatói posztja. A tisztségre a magyar kormány­nak is van jelöltje Pataki Pál je­lenlegi magyar UNESCO-nagy- követ személyében. Pataki pári­zsi sajtóértekezletén azt mondta, a nemzetközi szervezet tekinté­lyét csak az adhatja vissza, ha a megannyi általános békekonfe­rencia helyett alapfeladataira összpontosítja energiáit és korlá­tozott anyagi forrásait. Hatékony nemzetközi programokat sürge­tett, első helyen említve az alap­fokú oktatás valóban általánossá tételét, hiszen 54 évvel a szerve­zet létrejötte után az analfabéták száma egyre csak nő, egymilliárd felnőtt nem tud ími-olvasni, s a harmadik világ számos országá­ban a beiskolázás csak 20-25 százalékos.

Next

/
Thumbnails
Contents