Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-10-13 / 41. szám

2 1999. október 13. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Csámcsogó médiák Szűcs Béla __________ Az elmúlt hónapban a szlo­vák sajtóban megjelent több mint száz kommentár, jegy­zet, nyilatkozat többsége a kormány politikájáról, tagjai­val kapcsolatos „ügyekről” csámcsogott. Bírálják a kor­mányt, a koalíciót, a pártokat és a minisztereket. A demok­ráciában természetes, hogy a médiák leleplezik a zugügye­ket, törvényellenes manipu­lációkat, mesterkedéseket. Ezt várják tőlük a választók. De mi folyik nálunk? A zava­ros ügyek egyértelmű feltárá­sa, a felelősök megnevezése helyett bizonytalan célozga­tások, gyanúsít-gatások, vádaskodások véget nem érő sokasága árasztja el a hírköz­lő szerveket. Tudtommal még egyetlen politikusra sem bizonyították rá, hogy meg­vesztegették, lefizették, volna mégis naponta sürgetik mi­niszterek lemondását, a kor­mány átalakítását, sőt, a kor­mányfőcserét is. Közben más országok példáit emle-getik, ahol miniszterek apró-cseprő ballépések miatt leköszön­nek. Ezek az országok nem hasonlíthatók Szlovákiához, ahol csak nagy erőfeszítések­kel sikerült összehozni egy különféle politikai irányzato­kat képviselő sokpárti koalíci­ót, amely egy kifosztott, el­adósodott, ezernyi problémá­val küzdő országot vett át Meciaréktól. Az új kormány azt sem tudta, hol kezdje a rendteremtést. Ráadásul a kormány joghézagoktól hem­zsegő rendszert kapott. Ilyen körülmények között a külön­féle privatizációs ügyek felül­vizsgálata elhúzódik, amit a médiák naponta ostoroznak, szembeállítva a közvéle­ményt a kormánnyal, az el­lenzék táborába kergetve a gazdasági gondokkal küzdő embereket. Sokat ártanak a meggondolatianul fecsegő politikusok is. A miniszterel­nök legutóbbi nyilatkozatá­ban elismerte, hogy számos „ügy” végére még nem sike­rült pontot tenni, azonban év végéig, vagy 2000 első ne­gyedében megoldható min­den nyitott probléma. Addig tovább csámcsoghatnak a médiák. Vendégkommentár Az MKP leckéje Stevo Rimaj Az SZNP botrányba fulladt zsolnai kongresszusával éles ellentétben állt az MKP Füle­ken tartott országos tanácsa, amely nemcsak nyugodt, de kultivált hangnemben zajlott. Ha már a kontrasztoknál tar­tunk: Bugár Béla pártja ele­ganciájával nemcsak a vulgá­ris SZNP-től és a DSZM-től különbözik, de a koalíció pártjaitól is, főleg az SZDK- tól. A kormány egy éves mű­ködését értékelve éppen az MKP volt azt a párt, amely nem piszkolta be a kezét olyan ügyekkel, amelyek megrendítették a Dzurinda- kormány szavahihetőségét, ami az SZDK preferenciáinak csökkenésében nyilvánult meg. A Bugár körüli politiku­sok, a DBP-vel ellentétben, betartják a kormányzó part­nereikkel kötött egyezsége­ket, s még egyszer se fordult elő, hogy valakinek meg kel­lett volna hátrálnia a követe­léseik előtt. A kritikus helyze­tekben mindig a béketűrő MKP hátrált meg, pedig Koncos miniszter keményfe- jűsége a mai napig megfe­küdte a gyomrát. Aki azt állít­ja, hogy az MKP a kormány- koalíció legstabilabb eleme, nem jár messze az igazságtól. Ha nemcsak a pártokat, de a minisztereket is értékeljük, ismét az MKP az, amelynek Hama vagy Miklós révén si­került a politikai cirkuszokat elkerülnie. A PÉP és az MKP kivételével az összes többi politikai szubjektum eltérő nézetektől hangos. Az SZNP- ben két hatalmi szárny ala­kult ki, a DSZM-ben is kikris­tályosodott a radikálisok és a mérsékeltek tábora, a DBP- ből távozott az utóbbi időben feszültséget okozó Fico, hogy ne is említsük az SZDK-ban uralkodó nézetkülönbsége­ket. Míg a többiek veszeked­nek, az MKP egyértelűen me­netel a cél felé: Szlovákiát el­vezetni a fejlett Európához. Elgondolkodtató, hogy ezen a téren a szlovák többségnek éppen a magyar kisebbség, és az azt képviselő politikusok adják fel a leckét. A szerző a Sme kommentátora Uraim, legfőbb ideje, hogy gyakoroljuk az állva sörözést, mert a kormány következő gazdaság élénkítő lépése a székadó bevezetése lesz... Rajz: MS-Rencín Politikai fogadókészség kérdése a magyar magánegyetem Megoldás, de nem végleges P. Vonyik Erzsébet _________ Er délyből jött nyáron a hír, hogy a korábbi ígéretek ellené­re államilag támogatott magyar egyetem a közeljövőben még­sem létesülhet. Nemsokáig vá­ratott magára az újabb hír: a ro­mániai magyarok belevágnak egy egyházi magánegyetem működtetésébe, amelyhez a magyar állam kétmilliárd fo­O Megvalósítható O Járhatatlan út rinttal járul hozzá. Idehaza a napokban a Nyitrai Konstatin Egyetem rektora jelezte: az it­teni magyarok előtt is nyitott a magánegyetem létesítésének lehetősége. Körkérdésünk azt tudakolta, ki milyen esélyt lát erre, vajon megvannak-e a szükséges jogi, intézményes, anyagi és személyi feltételek, il­letve létezik-e politikai akarat az állami szervek részéről. Erdélyi Géza református püspök: a Értesüléseim alapján ez v megvalósítható, és tudo­másom szerint nincs is külö­nösebb probléma. A legna­gyobb feladat a fenntartása lesz. Úgy vélem, jogosultak is vagyunk rá, európai példát idézve, a Svájcban élő franci­áknak mindig volt legalább öt egyetemük. Erdélyben, úgy tudom, megvannak a szemé­lyi és anyagi feltételek, csak a politikai akarat hiányzik. Né­zetem szerint Szlovákiában olyan magánegyetem létreho­zása az optimális megoldás, amely fenntartási költségei­nek felét az állam állná. El­végre a szlovákiai magyarok itt adóznak, s az ebből befo­lyó összeg egy részét a ma­gánegyetem fenntartására kellene fordítani. Jarábik Gabriella, a Kulturális Minisztérium Kisebbségi Kultúrák Főosztályának igazgatója: a Véleményem szerint, ha v felmerülne egy ilyen in­tézmény lehetősége, minden­képpen támogatni kellene, hi­szen beilleszkedve a hazai to­vábbtanulási lehetőségekbe, azokat tovább bővíthetné. Persze, ne ez jelentse a végső megoldást. Mindenképpen to­vább kell gondolni és átfogó tervet kell kidolgozni a szlová­kiai magyar kisebbség oktatási és művelődési rendszerének intézményes biztosítására (oktatási és kulturális szakem­berek képzésére), amely meg­oldaná a jelenlegi átmeneti helyzetet is, a kihelyezett ta­gozatok működését és azok legalizálását. Ez nem valósít­ható meg politikai egyezség nélkül. Lovász Gabriella, nyugdíjas pedagógus: ^ Akarattal és összefogás- V sál mindenképpen. Az anyanyelvű oktatási rendszer hosszú távon csak akkor élet­képes, ha teljes. Nálunk pedig egy igen jelentős láncszem, a hazai magyar felsőoktatás már több évtizede szinte teljes egé­szében hiányzik. Nincs túl sok időnk, hogy visszafordítsuk a számunkra kedvezőtlen folya­matokat. Mivel állami támoga­tásra jelenleg nemigen számít­hatunk, hiszen még a pedagó­gusképzés irányába is csak na­gyon tétova lépések történtek, magánegyetem formájában is meg kellene próbálni. Minde­nekelőtt valamiféle közmeg­egyezéssel gazdát kellene ta­lálni hozzá, mert jelenleg több helyi kezdeményezés inkább gyengíti, mint erősíti egymást. Attól kezdve két dolgon múl­na, hogy sikerül-e. Egyrészt a hazai felsőfokú intézmények­ben oktató szakemberek haj­landóságán. Felmérések iga­zolják, hogy vannak megfelelő tudományos fokozattal rendel­kező oktatóink, de vendégta­nárok segítségével is számolni lehet. Másrészt egy közös aka­raton az anyagiak biztosításá­hoz. Meggyőződésem, hogy a jelenleg sok kis területre fel­aprózódott különböző támo­gatásokat összerakva ez sike­rülne. Ha az intézmény létre­jönne, a körülötte kialakuló tudományos műhelyek hama­rosan túlszárnyalhatnák azo­kat az eredményeket, amelye­ket jelenleg néhány kisebb csoport produkál. Füri Béla egyetemi tanár, a Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság elnöke: A magánegyetem ügyében nem nyilatkozom. Tegyék ezt a politikusok. Batta György író, a Komáromi Lapok főszerkesztője: A Aki nem érti, miért fon- ^ tos a szlovákiai magyar nemzeti közösség számára az anyanyelvi képzés az óvodától az egyetemig, az vagy szelle­mi törpe, vagy gonosz. Aki a huszadik század utolsó negye­dében megkérdőjelezi a tudás jövőformáló erejét, elme­gyógyásznak való eset. Ter­mészetesen kell a magyar ma­gánegyetem, mert falvaink, városkáink várják a magyar értelmiségieket, sürget az idő. De amíg nincs önálló ma­gyar egyetem és magyar kato­likus püspök, nem hiszek a szlovák politikusok európaisá­gában. Naponta kérdezget­hetnénk a mindenkori ország­vezetőktől, hová lett az adó­inkból évtizedek óta befolyó töméntelen pénz? Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: SidóH. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modern élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapter­jesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava-Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Olvasói levél Tiltakozni vagyok kénytelen... Már megszoktam, hogy az Új Szó és a Vasárnap csak negatív beállításban ír rólam és a tevékenységemről, ferdítések­től, csúsztatásoktól és hazugsá­goktól sem riadva vissza. Mint legutóbb Vrabec Mária, a Va­sárnap 38. számában megje­lent riportjában. Nem szenve­dek aggályos kórban, Vrabec Mária, akit jó tollú újságírónak tartok, nyugodtan felkereshe­tett volna, ha már Királyhelmecen járt. Nem tette meg, így a személyemet ért ha­zug állításai miatt tiltakozni va­gyok kénytelen a lap főszer­kesztőjénél és orvoslást követe­lek! Tiltakozom, hogy nevemet bámilyen formában összehoz­zák a maffiával: ez Pásztorék inkorrekt, de hatásos választási kampányfogása volt. Mert a maffiával ugyancsak, hatáso­san lehet riogatni a békés vá­lasztópolgárt, s a maffia állító­lagos királyhelmeci vezetőjével nem nekem, hanem a polgár- mesternek voltak zavaros ügyei,amelyek törvényszék elé kerültek, de már sosem kerül­nek kibogozásra. A régi postával kapcsolatos Vrabec-fé- le állítás teljesen megalapozat­lan, az épület nem képezi a tu­lajdonomat. 1991-ben szándé­koztam megvásárolni az épüle­tet, 1995-ben adásvételi szer­ződést kötöttem a Posta Vezérigazgatóságával. A követ­kező évben a járási ügyész megtámadta a szerződést és a Kataszteri Hivatal törölte a tu­lajdont a nevemről. A régi pos­ta tehát továbbra is a Posta de miért ne „szúrjanak” oda nekem,ha már lehetőség kínál­kozik rája. Ha objektivitásra tö­rekedett volna Vrabec Mária, meghallgathatta volna a másik felet is. Nem tette meg, így sze­mélyemet sértve, valótlanságot állítva lerombolja az egyébként frappáns riport hitelességét. Újságírói munkájához sok si­kert kíván Gyimesi György

Next

/
Thumbnails
Contents