Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-09-22 / 38. szám
Politika 1999. szeptember 22. 3 Ez a kivonulás kísértetiesen idézi Meciar visszavonulását a nagypolitikától (De) generációváltás Malinak István Tényleg nagy szüksége lenne ennek az országnak olyan tiszta kezű, fiatal politikusokra, akik magasan képzettek, két lábbal járnak a földön, ugyanakkor még tudnak szépeket is álmodni. Mert ez utóbbi legalább annyira fontos a reálpolitikában, mint a szavahihetőség, megbízhatóság. Ha az elmúlt évek hazai gyakorlatát tekintjük, akkor egyik sem éppen politikusi tulajdonság, de hát éppen arról van szó, hogy azzá kellene tenni. Különben a rendszer- váltás befejezedensége miatt nemcsak a közelgő 10. évforduló alkalmából fogunk sopánkodni, hanem még tíz év múlva is. A rendszerváltást elsősorban a fejekben kellene végrehajtani, de ezt olyan emberek nem tudják levezényelni, akik nem álmodnak, legfeljebb rémálmok. gyötrik őket. Még egy év sem telt el a legutóbbi kormányváltás óta, s az előző, nemhogy politikai, de normális emberi kommunikációra, kapcsolattartásra képtelen, pszichésen beteg garnitúra máris azon munkálkodik, hogyan csempéssze magát vissza a hatalomba. Azt sem lehet mondani, hogy teljesen esélytelenül, hiszen a társadalom mindjobban ffuszt- rálódik attól a ténytől, hogy az új hatalom sem tisztább, egyenesebb, átláthatóbb, mint a régi. Kérdés, ilyen körülmények között volna-e esélye egy nemzedékváltásnak a nagypolitikában, hajlandók-e a'múltja miatt nem terhelt generáció legtehetségesebb tagjai beszállni egy olyan A vezér gesztusait, mimikáját, hazudo- zásait idézik. „buliba”, ahol csak besározódni lehet. Nyolcvankilenc novemberében meg az utána következő egy-két „forradalmi évben” volt az egyetemi ifjúság lelkes és kezdeményező - vagyis olyan, amilyennek életkoránál fogva lennie kell. Azóta inkább racionális, közömbös, befelé forduló stb. - ami egyértelműen jelzi: baj van. Kivételek persze akadnak, de ezek inkább a szkepticizmust erősítik. Azok a fiatal titánok, akik most ígérnek új típusú politizálást, akik az új politikusnemzedék képviselőiként próbálják eladni magukat bombasztikus tálalásban a kamerák előtt, számomra a vezér gesztusait, mimikáját, agyafúrt hazudozásait idézik. Se nem örülök, se nem búslakodok együtt a DBP-vel Róbert Fico kiválása miatt. Itt a jelenség az érdekes, a módszer, a hazugságok sorozata, a mindenki számára nyilvánvaló dolgok tagadása. Ez a kivonulás a DBP-ből kísértetiesen idézi Meciar visszavonulását a nagypolitikától. Mindkettejükre a túlzott hatalomvágy, a dicsek- vési kényszer a jellemző, mindkettő kedvenc témája, hogy milyen önfeláldozó munkát végzett ezért az országért. Az egyik kormányfőként, a másik jogi szakértőként. Az egyik hatalma erősítése érdekében törvényekkel manipulált, alkotmányt szeretett volna módosítani. A másik a hatalom, a legfőbb ügyészi poszt megszerzése érdekében akarta ugyanezt. A kudarc után mindkettő lépéseinek mozgatórugója a sértődöttség. Az ifjú titán előtt az öregedő diktátor példája lebeg. Mindenképpen pártvezérnek kell lenni ahhoz, hogy majd beülhessen a legmagasabb bársonyszékbe. Hasonló a másik pártalapító, Iván Mjartan esete is. Amíg Meciar lehetséges utódaként emlegették, keményen képviselte a DSZM érdekeit, amint fityiszt mutattak nekik, azonnal ráébredt, hogy küldetése van, ő testesíti meg a jövőt, az új politikusnemzedéket. Ami Mjartant és Ficót megkülönbözteti a példaképtől, az a csomagolás. A képernyőn tényleg jobban mutatnak. Ne higgyük, hogy elszigetelt jelenségről van szó, gondoljunk csak Dzurinda biciklistáira. Az egyiket egy központi intézmény élére állította a hálás kormányfő, a másikból biztonságpolitikai tanácsadót (huszonévesen!) csinált, ami agyrém. Lehet, hogy tehetségesek voltak, de mindenképpen tapasztalatlanok. Sajnos, arra idő sem volt, hogy ez kiderüljön róluk, mert emberileg, erkölcsileg bizonyultak alkalmatlannak. Amint funkciót kaptak, az első dolguk volt kipróbálni, hogyan lehet vele visszaélni. Persze mindez nem általánosítható, ezernyi más területen sokkal tisztességesebben zajlik az a természetes folyamat, amelyet nemzedékváltásnak hívunk. A normális szakmákban. A nagy- politika nem az. Romano Prodi volt olasz kormányfő - akit hazájában „professzorként” emlegetnek- vezetésével megalakult az Európai Unió új kormánya, hivatalos nevén az Európai Bizottság. A húsztagú testületnek az Európa Parlament a múlt szerdán elsöprő többséggel szavazott bizalmat, s ezzel lezárult az a hat hónapja húzódó válság, amely az egész EU cselekvőképességét korlátozta. Képünkön: Nicole Fontaine, az Európa Parlament elnök asszonya gratulál Prodinak. CTK/AP A szerző felvételei Gilányi István, a Királyhelmeci Akadémia igazgatója: „A nálunk megszerzett diplomát világszerte elismerik” Nincs gondjuk az elhelyezkedéssel Katócs Gyula _______________ Ha téves a Királyhelmeci Akadémia, a felsőfokú közgazdászképző. Indulása nem volt éppen zökkenőmentes, az akkori és az utána következő Meciar-kabinet megpróbálta mindenáron fékezni a kibontakozást. Ám a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett nappali tagozata életképesnek bizonyult. Gilányi István igazgatót arról kérdeztük, az új kormány alatt javult-e a helyzetük. A szlovák korpiány három évvel ezelőtt hagyta jóvá a felsőoktatási intézményekről szóló törvénytervezetet, melynek értelmében a városi egyetemnek is kérvényeznie kellett az akkreditálását. Úgy tudom, ezt mindmáig nem kapták meg. így igaz, de működésünket a törvény nem akadályozhatja meg, mert az egyetem, amely az oktatást biztosítja, világszerte elismert felsőoktatási intézmény, mi tulajdonképpen csak helyet biztosítottunk a kihelyezett tagozat számára. Nálunk folyik az oktatás, de a diákok a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói. De továbbra is azon leszünk, hogy intézményünk jogalanyiságot kapjon, hiszen éppoly adófizető polgárai vagyunk ennek az országnak, mint bárki más, tehát jogaink is egyenlőek. Másfelől a királyhelmeci közgazdászképzés a régió gazdasági felemelkedését hivatott szolgálni, vagyis az intézmény a honi szakemberek képzésére létesült. A jogalanyiság elnyerése érdekében már több alkalommal eljártunk a kormány akkreditációs bizottságánál, s a korábbi feszültségek oldódni látszanak. Ezek szerint az állam semmivel sem járul hozzá az iskola fenntartásához. Miből fedezik a költségeket? Elég nehéz összeszedni az intézmény működtetéséhez szükséges pénzt, állandóan alapítványok, szponzorok támogatására szorulunk. Az Illyés Közalapítvány az indulástól kezdve rendszeresen segíti az iskolát, neki köszönhető az is, hogy egyáltalán ki tudtuk itt építeni az infrastruktúrát, a berendezések megvásárlásától, a jelenlegi főépület - amelyet a várostól kaptunk - rendbehozásáig. De más magyarországi és hazai alapítványoktól is kapunk kisebb támogatást, továbbá néhány helyi és környékbeli vállalkozó is besegít. Röviden: ahhoz, hogy egy új tanévet megkezdhessünk, minduntalan pályáznunk kell. Természetesen a királyhelmeci önkormányzattól is kapunk segítséget, de mint tudjuk, a települések anyagi lehetőségei ebben a térségben eléggé korlátozottak. Nyugodt szívvel állíthatom tehát, hogy az államnak egy fillérjébe sem került az itt folyó felsőfokú oktatás, ráadásul ingyen jut magasan képzett szakemberekhez. A húsz férőhelyes kollégiumi épületet is a várostól kaptuk, fenntartását a szállásdíjakból és az adományokból fedezzük. Ezek szerint nemcsak bodrogköziek látogatják az akadémiát. Általában Kelet- és Közép-Szlo- vákiából jönnek hozzánk, de elfogadjuk a jelentkezést Dél- Szlovákia valamennyi régiójából, sőt Erdélyből és Kárpátaljáról is. Az utóbbiakat a kollégiumunkban helyezzük el, és szükség esetén a kollégiumi árnak megfelelő (800 korona) albérletet is tudunk biztosítani számukra, napi egyszeri étkezéssel a helyi magyar alapiskolában, kedvezményesen. Tavaly kerültek ki az első végzősök, idén pedig az újabb friss diplomások. Milyenek az elhelyezkedési esélyeik? Az első végzősök közül tizennégyen szereztek közgazdász diplomát és valamennyien munkába álltak. Az üzleti életben szükséges ismereteket ugyanolyan tananyag alapján oktatjuk, mint a világ vezető közgazdasági egyetemei. Hallgatóinkat azzal tesszük versenyképessé, hogy ismereteiket három nyelven (szlovák, magyar és egy világnyelv), szóbeli és írásos formában egyaránt magas szinten tudják érvekké formálni. Ennek egy részét a budapesti egyetemen sajátítják el: a négyéves tanulmányi idő alatt 2-3 alkalommal több hetet is ott töltenek el. Tehát fel- készültségüknél fogva bárhol érvényesülhetnek. Idén tizenkét friss diplomás közgazdászt bocsátott ki az akadémia, a továbbtanulókon, a kötelező katonai szolgálatra bevonulókon, ill. a gyermekgondozási szabadságon lévőkön kívül valamennyien munkába állnak. Ez is igazolja, hogy most már talpon maradunk, az akadémiának van jövője, mert a gazdaságilag lerobbant déli régiókban nagy szükség van jó szakemberekre. És ami megnyugtató: intézetünk nem munkanélkülieket „termel”. Elfogadják-e nálunk az önöknél szerzett diplomát? Már említettem: mi csak helyet biztosítunk a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdászképző tagozatának. A mi diákjaink tulajdonképpen az egyetem hallgatói, a diplomát is attól az egyetemtől kapják, amelyet a világ minden táján elismernek, így Szlovákiában is. Aggodalomra nincs ok, különbözeti vizsgát sem kell tenni, mert a szlovákiai diákok nemcsak angol és magyar nyelven, de szlovákul is tökéletesen elsajátítják a hazai és nemzetközi gazdasági szabályokat. Szándéknyilatkozat Magyar magánegyetem A romániai magyar történelmi egyházak vezetői a múlt héten Bukarestben szándéknyilatkozatot fogadtak el arról, hogy alapítványt hoznak létre egy romániai magyar nyelvű magánegyetem létrehozására. Terveik szerint az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, és ennek karai, részintézményei Erdély különböző régióiban fognak működni. Az aláírók - Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek, Reiser Pál szatmárnémeti, Tempfli József nagyváradi és Martin Roos temesvári katolikus püspök, Tőkés László nagyváradi és Csiha Kálmán kolozsvári református, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla, a zsinatpresbiteri egyház főjegyzője - kérték az RMDSZ erkölcsi, politikai, szakmai támogatását és együttműködését az egyetem létrehozásában és működtetésében. „Célunk megvalósítása érdekében felkérjük Erdély, Magyarország és a világ magyarságát, valamint Románia és Magyarország kormányát, hogy anyagi, erkölcsi és szakmai támogatást biztosítson számunkra” - áll a nyilatkozatban. A zárt ajtók mögött lezajlott tanácskozás után Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, aki meghívottként volt jelen, az MTI-nek nyilatkozva hangoztatta: az RMDSZ támogatja a kezdeményezést. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület pár nappal korábban jelentette be, hogy a tervezett erdélyi egyetem első lépéseként megalakul Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem. Tőkés püspök akkor azt hangsúlyozta, hogy tudomása szerint a magyar kormány az egyházi hátterű erdélyi egyetem létrehozását kívánja segíteni a jövő évi költségvetésben tervezett 2 milliárd forinttal.
