Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-09-15 / 37. szám
Modern élet 1999. szeptember 14. Ha nem figyelünk oda, rövid időn belül robbanhat a biológiai pokolgép Zseniális klónemberek Kezdetben a tudósok sem tudtá k, hogy a közönséges testi sejt is megfelel örökítőanyagként. Archív felvétel Nem kérnek a bagós partnerből A tinik és a cigi Az utóbbi idők egyik legnagyobb szenzációja kétségkívül Skóciából származik, ahol is szaktudósok klónozással létrehoztak egy birkát: genetikusok és állatorvosok a géntechnika segítségével egy nőstény birka ivarsejtje sejtmagjának helyére egy (emlőmirigyből kivett) testi sejt magját ültették be, s megindították a manipulált petesejt osztódását. Az így létrejött birkaembriót egy nőstény birka méhébe juttatták, s onnan a birkák esetében szokásos vemhes- ségi idő múltán, a lehető legtermészetesebben világra jött az utód. A klónozás lényege, hogy az új élet nem az emlősöknél általános módon, tehát a női és a hímivarsejt magjának összeolvadása következtében egyesülő egyedi genetikai „program” szerint fejlődik, hanem a testi sejtmagot szolgáltató élőlény teljes Minden az ókori Egyiptomban kezdődött, amikor élesztőt kezdtek használni. genetikai másolata jön létre. Az új egyed minden olyan testi és lelki tulajdonsága, amelyet a genetikai állomány határoz meg, azonos a testi sejtmagot szolgáltató egyed tulajdonságaival. Két évszázada Diderot, a Nagy Francia Enciklopédia szerzője lúdtollal, árkus papírra, gyertya fényénél írt. D’Alambert álma című munkájában a következőképpen rajzolta meg az emberi nem szaporodásának jövőjét: „A szoba padlóján kis edények, s minden edénykén címke áíl: katonák, elöljárók, filozófusok, költők...” Diderot D’Alam- bertjének elképzelése ma vélhetőleg kevesebb mosolyt fakaszt, és több aggódást vált ki, mint annak idején, vagy akár csak néhány hónapja. Sikeres emlősklónról korábban is tudhattunk, többek között Magyarországról. Gergátz Elemér tanszékvezető docens és kutatócsoportja Mosonma- gyaróvárott, a Pannon Agrártudományi Egyetem biotechnikai állomásán három és fél éve egészséges, sejtmagátültetéssel létrehozott bárányt állított elő. A bárányból lett juh ma is él. Kezdetben a skóciai kutatók sem tudták, hogy közönséges testi sejt is megfelel örökítőanyagként, de megpróbálkoztak vele. Feltételezésük sikerrel is járt, létrejött a birka, Dolly. Amerikai tudósok nem birkát vagy bárányt, hanem majmokat állítottak elő klónozással, mégpedig rögtön kettőt. Ám egyikük sem kópiája egy felnőtt majomnak, mivel őket is magzatból kivett sejtmag beépítésével állították elő: tehát eltérnek a skóciai Dollytól, a birkától, hiszen ő felnőtt birka hasonmása. Az idáig vezető út az ókori Egyiptomban kezdődött, amikor is az ottaniak a kenyérkészítéshez élesztőt kezdtek használni. Ez volt a tágan értelmezett biotechnológia első megnyilvánulása. A múlt században már az ipar is hasznosította a tágan értelmezett biotechnológiát, amikor a mikroorganizmusokat szennyvíztisztításra és különböző vegyi anyagok - például aceton - előállítására használták. Persze igazából a természetben fellelt mikroorganizmusok munkába állítása nem biotechnológia, hanem csak biológia. A biotechnológia ugyanis, olyan egyedek létrehozására irányul, melyeknek a természetben önmaguktól nem létező tulajdonságaik vannak. A kutatók tehát olyan mikroorganizmusok, növények vagy állatok kifejlesztésére törekszenek, amelyeknek előnyös tulajdonságai csak az emberi beavatkozásnak köszönhetően létezhetnek. Az egész folyamat lényegében 1971-ben lépett előre nagyot, amikor is Paul Bero, a Stanford Egyetem biokémikus professzora bejelentette, hogy sikerült két DNS-t mesterségesen összekapcsolnia. A DNS (dezoxiribonuk- leinsav) a sejtmagnak, azon belül a kromoszómáknak egyik legfontosabb, a fehérjeszintézist irányító és az öröklődésben döntő szerepet játszó anyaga. Mesterséges összekapcsolásának a génsebészet szempontjából korszakalkotó tényét az amerikai sajtó a francia enciklopédista fantáziáját jóval meghaladó lendülettel vette szemügyre. Még a tudományos lapokban is jelentek meg olyan cikkek, amelyek a kísérlet kapcsán szörnyű jövőt jósoltak. Paul Berg le is állíttatta a kísérleteket, pedig tudván tudta, hogy laboratóriuma nem boszorkánykonyha, hanem tudományos műhely. A kísérletek persze rövidesen újraindultak, sőt a kísérletezők és a laboratóriumok igen hamar megsokasodtak. Gyorsan jelentkeztek az eredmények. Ohiói tudósoknak első ízben sikerült olyan mesterséges emberi kromoszómákat előállítaniuk, amelyek az örökletes tulajdonságokat hordozó természetes láncokhoz hasonlóan szaporodnak sejtosztódáskor. A clevelandi Case Western Re- serve egyetemen laboratóriumi körülmények között létrehozott kromoszómák természetes és szintetikus emberi DNS-mole- kulákból állnak. Az eredménynek nagy jelentőséget tulajdonítanak az orvos- tudományban, hiszen elképzelhető, hogy a mesterségesen Védelmet nyújthat a rákos daganatok burjánzásával szemben. előállított kromoszómák közvetlenül a sejtekbe ültetve, egyfajta különleges génegységként védelmet nyújthatnak különböző betegségek - például rákos daganatok - burjánzásával szemben. Ugyanakkor a klónozási eljárásokhoz hasonlóan etikai problémák is felmerülnek, hiszen a mesterséges úton létrehozott, előre programozott kromoszómákkal be lehetne avatkozni az emberi lények genetikai felépítésébe is. „A dohányzás káros az egészségre”. Minden cigarettareklámra odabiggyesztik az apró betűs feliratot, ettől azonban nem megy el az emberek kedve a füstöléstől. Egyre több fiatal is rágyújt, és közben nagyon szeretnének hasonlítani a szombati tévéfilmben látott bőrzekés, markáns arcú cowboy- ra. Ha már rászokott a gyerek, meglehetősen nehéz lesz leszoktatni. Mielőtt nekilátna a hegyibeszédnek, ne feledje, csak a tiltás fabatkát sem ér. Inkább dolgozzon ki haditervet. Emlékszik, amikor ön először próbálta ki a cigit az iskolai vécében? Arra is emlékszik, miért? Nos, a mai gyerek hasonló megfontolásból gyújt rá - például kíváncsiságból, komolyabbnak akar látszani, nem szeretne lemaradni a haverjai mögött. Tinédzserkorban mindenki a nyájhoz idomul. A moziban szintén pöfékelnek a sztárok- a vagány hekus, a jóképű amorózó, a végzet asszonya is füstkarikákat ereget. A gyereknek úgy tűnik, hogy a dohányzás okozta betegség tőle fényévekre van. Csak a szomszéd Lajos bácsit támadhatja mega tüdőrák. A tinik azt hiszik, legalább ötven év kell a nehéz légzésnek , az asztmának, a tüdőráknak, a keringési rendszer betegségeinek kialakulásához. Világosítsa fel a gyereket, hogy statisztikák és felmérések igazolják - a cigi az első slukktól rongálja a szervezetet. Rontja a teljesítőképességet, elszínezi a fogakat, és büdös lesz tőle a lehelet. Ráadásul az aktív dohányos hamarabb kipróbálja a füves cigit és az alkoholt is. A gyerekek általában 12 és 14 éves koruk között gyújtanak rá először. így legcélszerűbb még 12 éves kor előtt kezdeni a felvilágosítást, illetve a megelőző lebeszélést. Gondoljon arra, minél fiatalabb a gyerek, a szülő annál jobban hathat rá. Magyarázza el neki, hogy a tüdőrák tízszer olyan gyakran arat a dohányosok körében, mint a nem dohányzókéban. Ha valaki 15 éves kora előtt kezdi a füstölést, veszélyeztetettsége a ti- zenkilencszeresére nő. A bagósok kétszer jobban ki vannak téve a szívbetegségeknek, mint a nem dohányosok. A dohányos a nikotin rabja lesz. Mindig kívánni fogja, és ha nem jut hozzá, elvonási tünetei lesznek. Ha ön is dohányzik, hagyja abba, mielőtt a gyerekét akarja leszoktatni. Aki vizet prédikál, és bort iszik, komolytalanná válik. Arról nem is beszélve, hogy a gyerek által beszívott füst is veszélyes. A nagyobb gyerekekkel nehezebb. Őket először célszerű kifaggatni, vajon miért dohányoznak. Ha csak azért, mert a többiek is ezt teszik, találják ki együtt, hogyan utasítsa vissza, amikor cigivel kínálják. Mondja meg neki, hogy a tinik kétharmada nem dohányzik, és kifejezetten utálja, amikor más miatt dohányfüstöt kell szívnia. Egy amerikai felmérés szerint a 12-17 éves fiúk 78 százaléka nem akar dohányzó lánnyal járni, és utóbbiak 69 százaléka előnyben részesíti a nem dohányzó partnert. Tinédzserkorban mindenki a nyájhoz idomul. Azt hiszik, csak a szomszéd Lajos bácsit támadhatja meg a tüdőrák. Mozaik Kopaszodó hölgyek A kopaszság a férfiak szépséghibája - gondolják sokan. Pedig ez csupán előítélet! Mert egyre több vezető pozícióban lévő nő panaszolja el a fodrászának, hogy haja riasztóan hullik. Egy hajápolási szaklap így magyarázza a jelenséget: ezek a hölgyek állandó stresszben élnek. Rendszertelenül és keveset esznek, étrendjük egyoldalú. A nők - érthetően - jobban szenvednek a kopaszságtól, mint a férfiak. Pedig nekik könnyebb parókával vagy vendéghajjal leplezni a hiányt. A kozmetikai cégek azonnal felfedezték az új piacot. A tengerentúlon egymás után dobják piacra az elkeseredett kopaszodó nőknek szánt csodaszereket. Ritkán káromkodnak Talán még senki sem látott kivörösödött, eltorzult arccal káromkodó női gépkocsivezetőt. Sok férfi mégis legszívesebben örökre eltiltaná őket a volántól. Pedig a statisztikákból is kiderül, hogy kevesebb balesetet okoznak, és szinte alig van közöttük ittas. Nem mennek bele szabálytalan előzésbe csak azért, hogy az előttük guruló férfi vezetőt megelőzzék. Ellentétben a férfiakkal, akik azt hiszik, ezzel bizonyítják, hogy jobb autóvezetők. Itt a csodaszer Száz évig is élhetnek a mai gyerekek - állítják amerikai tudósok. Egészséges táplálkozás és sok tanulási kedv - ez a fiatalító szer. Rendszeres agytornával állítólag még az Alzheimer-kór is megelőzhető. Billy tévedése Nem röfög, hanem mekeg, mégis otthon érzi magát a disznóólban Billy, a kecskegida. Egyhetes korában tévedt be először a malacok közé, és a gazda legnagyobb csodálkozására Harmony, a mázsás kocamama befogadta tizenöt porontya közé: eggyel több vagy kevesebb, az már mindegy - gondolhatta. A fekete szőrű kecskebak pedig előítéletek nélkül szereti népes „családját.”
