Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-09-15 / 37. szám
1999. szeptember 14. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Az öntizedelés hívei Szűcs Béla ____________ Mi nden kisebbség életében természetes jelenség az asz- szimiláció. A beolvadást megkönnyítik a vegyesházasságok, a többségi nemzet iskolapolitikája, a csalóka propaganda, miszerint érvényesülni, jó munkát találni csak a többségi nyelvű iskolák elvégzésével lehetséges. Az asszimilációt megkönnyíti a nacionalista nyomás, a legnagyobb bűn azonban az, amikor a kisebbség saját magát tizedeli meg. Ilyenkor szeptemberben óhatatlanul eszébe jut az embernek egyes magyar szülők hamis meggyőződése, hogy a gyereket szlovák iskolába kell járatni, ha valamire vinni akarja. A szlovákiai magyarság fogyásának legbiztosabb útja, hogy minden évben kevesebb a magyar iskola. Már van jó néhány magyar többségű település, ahol egyetlen gyerek sem jár magyar iskolába. Ez nem a szlovák nacionalisták műve, hanem a magyar szülők nemzeti hovatartozásának feladása, gyerekeik elszlovákosításának meggyorsítása. A szlovák iskolákban a magyar gyerekeket igyekeznek átgyúmi szlovákokká. Semmit nem tanulnak meg nemzetük történelméből, kultúrájából, őseiktől, szüleiktől eltérő hagyományokhoz alkalmazkodnak, új baráti környezetben válnak felnőtté. Ez az, amiről szemérmesen nem beszélnek a szlovák iskolák hívei. Az elszlovákosításban a fő felelősség a magyar szülőket terheli. Nem igaz, hogy a magyar iskolákban nem lehet jól megtanulni szlovákul. Ha megvan egy tűrhető nyelvi alap, a főiskolákon, egyetemeken államnyelven megszerezhetik a magasabb képesítés. Hiszen hány külföldi végez nálunk egyetemet? Arra pedig rengeteg példát találni, hogy a magyarok nagyszerűen érvényesülnek a politikai, gazdasági és művészeti életben is. Ne féljünk szembenézni a rideg tényekkel: a magyar iskolák számának csökkenéséért nem a szlovákok, hanem a magyar szülők a felelősek. Vendégkommentár Elvonókúrára ítéltetett nemzetiek Barak László Minden jel arra utal, hogy a Matica slovenská véresszájú guruinak ezentúl nem lesz majd pénzük a nemzet tüzelésére. Vagyis folyamatos feltüzelésére. Még pontosabban, a nemzeti ünnepeken szokásos tábortűzgyújtásra. Merthogy efféle célokra ezentúl nem kapnak pénzt a kulturális minisztériumtól. Állami költségvetési tételről lévén szó, a Szlovák Nemzeti Könyvtárra szánt pénzt ezentúl nem markolhatják föl markusok meg bajaníkok stb. Elvonókúrára ítéltettek! Nagy persze a zsivaj Knazko intézkedése nyomán. Nyilván ismét elkezdődik a szlovák politikusok és értelmiségiek között egymás melegebb vidékre küldözgetése. Annak mérlegelése, hogy ki a nagyobb áruló. A szlovákiai viszonyokat ismerve persze nem kizárt, hogy a populista, köldöknéző szócséplésbe beszáll az ellenzéken kívül jó néhány „kormánypárti” parlamenti vagány is. Mondjuk Fico, aki dobbantani készül anyapártjából, az SDE-ből. Saját párt alapításán töri a fejét folyvást, mert nem fér a vályúhoz... Kézenfekvő, ha beváltja ígéretét, nagy összeborulás lesz nemzetileg. Pénzt követel majd a Maticának. Mivel nemzetileg lehet itten érvényesülni a legkönnyebben még mindig. Egy szűk rétegnek a nemzet által. Meddig még? Amíg a többségnek, a mindenható nemzetnek föl nem kopik az álla egy másfajta elvonókúrától... A szerző költő, a Nap Kiadó igazgatója Az erdő után fordulj balra, nemes idegen, majd jobbra. Ha lepusztult állapotokat és rengeteg luxusautót látsz, Szlovákiába értél... Rajz: MS-Rencín Legsürgősebben az iskolákat és a szociális ügyeket kellene átvenni Kell-e nekünk hatáskör? Gaál László _____________ A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása régóta szorgalmazza a közigazgatás reformját, ezen belül a regionális önkormányzatok létrehozását, illetve bizonyos hatásköröknek az önkormányzatokra, elsősorban a helyi önkormányzatokra történő O Bővebb hatáskör kell © Elég a mostani átruházását. Magyarán: szeretné elérni, hogy egy-egy község, régió maga dönthessen a sorsáról, az azt meghatározó kérdésekről. Megkérdeztünk három polgármestert, szerintük helyes-e a hatáskörök átruházása, illetve mely hatásköröket kellene átvenniük a helyi ön- kormányzatoknak. Zachariás István, Szepsi polgármestere: A Egyértelműen egyetértek a ^ hatáskörök átvételével. Tulajdonképpen akkor következik be az önkormányzatok funkciójának beteljesülése, ha ezeket a funkciókat a környező államokhoz hasonlóan az önkormányzatok fogják betölteni. Igazából az lesz a reform, ha az önkormányzatok megkapják az önkormányzatiság elvéből adódó valós jogköreiket. Elsősorban az építésügyet, az építkezési engedélyek kiadását említeném, mert gondolom, hogy ezt a községekben tudják legjobban elbírálni. Továbbá az iskolaügyet. Elsősorban az alapiskolák és az óvodák igazgatóinak kinevezése kell, hogy az önkormányzat hatáskörében legyen. Nem vitatom, hogy szakmailag az iskolaügy is megítélje a javaslatot, de mindenképpen úgy, hogy az önkormányzat tudja, kire bízza a község gyermekeit. A szociális ügyeket is át kellene veni, mert itt is az önkormányzatok tudják legjobban, kit hogyan kell támogatni. Ha ezek a problémák megoldódtak, az egészségügynek is a községhez kell kerülnie. A hatáskörök gazdasági feltételeit azonban meg kell oldani. Erre különböző módszerek lehetségesek. Az iskolaügyben valószínűleg fejpénzről lesz szó, de lehetőséget kell adni, hogy az önkormányzat az iskolával közösen pályázatokat nyújthasson be bizonyos témák finanszírozására. A szociális ügyekre egyszerűen meg kell kapni azt a pénzt, amit most is erre a célra használnak. Országosan akkor lehet majd megoldani a hatáskörök anyagi hátterét, ha az adórendszert is átalakítják, és a községek annyi pénzt kapnak, amennyiből az adott tevékenységeket folytatni tudják. Kovács Ferenc, Köbölkút polgármestere: A Jó lesz, ha átvesszük a ha- ^ tásköröket, de csak azokat, amelyekhez az állam átadja a szükséges anyagieszközöket is. Legfontosabb lenne az iskolaügy, utána a szociális ügyek átvátele. Elsősorban a munkanélküliség problémáját kellene megoldani, a juttatásokat felülbírálni, de említhetném a környezetvédelmet is, ahol néha nevetséges ügyek adódnak Mondjuk, ha valakinek a háza előtt kiszárad a diófa, a kivágására a járási hivatal adja az engedélyt, amihez tulajdonlapot, tervrajzot kell bemutatni, valamint projektet, hogy hová ültet helyette másik fát. Ilyen csip- csup dolgokat egyszerűbb volna átruházni a községre. Úgy vélem, az önkormányzatok még nincsenek felkészülve a hatáskörök átvételére. Például számítógép kellene ahhoz, hogy átvegyük a munkanélküliek nyilvántartását, ami Köbölkúton több, mint 300 embert jelent. Az építkezési engedélyek kiadására szakemberre lenne szükség. Ha kialakulnának a körzetesített falvak (szó volt róla, hogy három-négyezer lakosú körzeti falvak jönnének létre), minden ilyen faluban legalább egy építészmérnöknek kellene lennie, aki az építkezési engedélyeket kezelné. Itt van például Párkány város és 21 falu, amelyek építésügyi problémáival ma két hölgy foglalkozik Párkányban. Amennyiben kialakulna hat körzetesített falu, akkor hat építészmérnökre lenne szükség. Hogy ez mennyiben hozna megtakarítást, azt nehéz megmondani. Köbölkúton van két iskola, ezek évi költségvetésére kellene 1,8 millió korona. Jelenleg kapnak 1,5 milliót. Ha csak úgy átadnák az iskolákat, és kapnánk hozzá 1 vagy 1,2 milliót, az nem megoldás. Tehát feltétlenül olyan kompetenciákat látok jónak átvenni, amelyekhez az állam a pénzeszközöket is átadja. Száraz József, Udvard polgármestere: A Egyértelműen helyes len- ** ne, ha az önkormányzatok átvennék a hatásköröket. Ez már több európai országban régóta jól működik, és nálunk is csak akkor működhetnének igazán jól az önkormányzatok, ha ez megvalósulna. Az ügyintézés közelebb kerülne a polgárokhoz, mert hiszen helyi szinten az illetékesek sokkal jobban ismerik az emberek problémáit, jobban meg tudják azokat oldani. Elsősorban az iskolaügyet és a szociális ügyeket kellene helyi szinten irányítani. Helyi szinten a szociális igényeket is jobban el tudjuk bírálni, jobban tudjuk, kinek mire van szüksége. Továbbá az építésügyi hatáskörök is átmehetnének a községekre. Természetesen minden hatáskört csak a megfelelő anyagi hátérrel lehet átvenni. Ez az állami támogatásból megszabott kerettel, esetleg az adó visszaforgatásával, az adórendszer megreformálásával lenne elérhető. Ismételten felhívjuk tisztelt olvasóink figyelmét, hogy közlésre szánt leveleik csak úgy kerülhetnek be az Olvasói levél rovatba, amennyiben névvel és címmel látják el őket. A szerkesztőség Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modern élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dacé, Kosická 1,813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava-Po§ta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Olvasói levél Hol keltek át a Dunán? A Vasárnap július 28-i számában megjelnt „Nem félek a vádaktól” című íráshoz szeretnék néhány megjegyzést fűzni. A tervezett komáromi Cirill és Metód szoborcsoportról van szó. A Mati-ca, úgy látszik, továbbra is erőszakos, nincs fontosabb dolga. A cikkben említett olvasó azt kérdezi, miért nem lehet ez a szoborcsoport Komáromban? Én meg azt kérdezem, miért lenne? Már évekkel ezelőtt foglalkoztam a Nagymorva Birodalom kérdésével és a két hittérítő tevékenységével. Annak ellenére, hogy nem vagyok hivatásos történész, elég sok munkát áttanulmányoztam ezzel a témával kapcsolatban. Ezekből az írásokból egyáltalán nem világos, földrajzilag hol feküdt a Nagymorva Birodalom. Ugyanis a korabeli feljegyzések földrajzi meghatározásai elég pontatlanok. Inkább azon lehet elcsodálkozni, hogy valaki olyan pontosan tudja, hogy Cirill és Metód éppen Komáromnál kelt át a Dunán. Ez ugyanúgy megtörténhetett például Beigrádnál. Több kutató azt a nézetet vallja, hogy a Nagymorva Birodalom és a két hittérítő tevékenysége inkább a Balkánra tehető. Természetesen ezt a nézetet sem lehet bizonyítani, annak ellenére, hogy elég sok adat emellett szól. Annyira homályosak a 9-10. századbeli történelmi források. Ugyanúgy nem bizonyítható bizonyos szlovák történészek állítása, miszerint Szlovákia területével azonosítják a középkori Nagymorva Birodalom földrajzi elhelyezkedését. Egyeseknek nem is fontos e kérdés tudományos bizonyítása, egyszerűen hisznek benne és kész. Hamis történelmi alappal szeretnék kiszorítani a magyarságot (még a magyar szellemet is) Dél-Szlovákia, főleg a Csallóköz vidékéről. Ugyanebből a célból van újra Stefánik-szobor Komáromban, és ugyanilyen indokból forszírozzák Kassán is a Stefánik-szobor felállítását. Az egész Nagymorva Birodalom és a két hittérítő szelleme a Balkánról lett importálva 150 évvel ezelőtt Stefan Moyses jóvoltából, aki évekig tevékenykedett Zágrábban mint pap-tanár. Amikor kinevezték besztercebányai püspöknek, akkor kezdte propagálni - főleg Besztercebányán - a Cirill és Metód legendát. Érdekesen vetődött föl a téma a Husák-féle Csehszlovákiában, amikor azt bizonygatták a hivatásos történészek, hogy a Nagymorva Birodalom a csehek és a szlovákok első közös állama volt! 1993 óta ezt már nem ildomos említeni, mert azóta a Nagymorva Birodalom egyedüli leszármazottai csakis a szlovákok, és ami ebből „logikusan következik”, t.i. hogy „Nagyszlovák Birodalomról” van szó. Hát ide jutottunk. Jánoki K. Tibor Kassa
