Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-09-15 / 37. szám
Politika 1999. szeptember 14. Csak a címke változott, a lényeg nem, tovább folytatódik az iszapbirkózás Kullogó Dzurinda Malinak István Hazudik, aki azt állítja, előre kiszámítható, hogy milyen hatással lesz a szlovák belpolitikára, elsősorban a kormánykoalíción belüli viszonyokra Dzurinda visszatérése a KDM-be. Annyi biztos, a politikai paletta jobb és bal oldalán egyaránt tapasztalható erjedés, bizonyos erőátcsoportosulások figyelhetők meg. E folyamatokban az ország jövője szempontjából a legveszélyesebb tendencia, hogy a baloldalinak nevezhető erők térnyerése ha lassú is, de folyamatos, a szívóhatás leginkább az egyébként is gyenge és profiltalan centrum viszonylatában tud érvényesülni. Ezzel szemben a jobboldal már a stagnálásnak is örülhetne. Mondhatnánk azt is, hogy logikátlanul reagál a társadalom a heterogén kormány eddigi teljesítményére. Az érthető és természetes,.hogy elégedetlen a reformok lassúsága, a gazdasági visz- szaesés, a romló életszínvonal miatt, viszont éppen azokat az erőket jutalmazza, amelyek lehetetlenné tették-teszik a markánsváltozásokat. Mégsem logikátlan ez a viselkedés, a polgárt ugyanis becsapták és becsapják nap mint nap, nem egyszerűen csőbe, hanem „populizmusba húzzák”, ami ellen nem tud - mert nem segítenek neki ebben - védekezni. Nos, a kormányfő visszatérése az anyapártba is csak ilyen ösz- szefüggésekben lehet számunkra érdekes, mármint hogy elősegíti-e a jobboldal sorainak konszolidálását vagy nem. Az elméA háborút a KDM-en belül kívánja folytatni. lednek tűnő kérdés egyáltalán nem az ideológiai megfontolások miatt fontos, hanem az emberek mindannapi életét érintő konkrét politikai lépések, a kormány gazdasági döntéseinek szempontjából az. Sajnos, nem lehetnek illúzióink. Ahányszor az utóbbi hónapokban ez az ember megszólalt - bicikliző tanácsadókról, Palackéról, Nafta Gbelyről, vagyon- alapi vezetőkről -, mindig volt valami mellékíze a dolognak, egyszer sem lehetett csettinteni, hogy ez már igen, de jól adja, igaza van! Dzurinda, enyhén szólva, most sem mondott igazat. „Megtérésekor” azt állította, sosem az volt számára a fontos, hogy saját pártot (SZDK) építsen ki. Dehogynem, erről szóltak a elmúlt hónapok, ez volt a tét (legalábbis az egyik) a közte és a Camo- gurskjl között, kivetítve az SZDK és a KDM között dúló háborúban. További indoklása szerint meg kívánja állítani a KDM preferenciáinak csökkenését, mondván, nem nézheti, hogy már a kommunisták is megelőzik a kereszténydemokratákat. Nem beszélve arról, hogy nagyot zuhantak magának az SZDK-nak a preferenciái is, pedig annak ő az elnöke. Dzurinda pontosan tudta, hogy a kommunista párt és a KDM támogatottságáról közölt felmérés teljesen irreális, nem az eredmény kérdőjelezhető meg, hanem maga a kérdésfeltevés volt csúsztatás. Az sem hihető, hogy a kereszténydemokrata párton belüli véleménykülönbségek elsimításának szándéka vezérelte, ugyanis egyik - véletlenül hihető - mondata elárulta a lényeget: változtatni szeretne a KDM politikáján. Ami magyarán azt jelenti, hogy azt a háborút, amelyet eddig az SZDK elnökeként vívott a KDM ellen, most a KDM-en belül kívánja folytatni. Tehát csak a címke változott, a lényeg nem, folytatódik az iszap- birkózás a Carnogursky nevével fémjelzett „konzervatív”, valamint a Dzurinda és Simko nevéhez köthető „liberálisabb vagy népiesebb” szárny között. Tehát Dzurinda nem azért tért vissza a KDM-be, mert annyira önzetlen, hanem azért, mert eddigi pártpolitikája kudarcot vallott, kormányfőként nem tudhat maga mögött komoly politikai erőt. Nem sikerült az SZDK-ból 30-40 százalékos tömegpártöt kreálnia, sőt húzóemberei nagymértékben korrumpálódtak. Dzurinda magára maradt az SZDK-nak mint önálló pártnak az eszméjével, mindenki inkább az anyapártokhoz való visszatérést választotta - az SZDK pedig legyen ismét az, aminek indult, amiért kitalálták: koalíció, amelyet a meciarizmus megbuktatása érdekében hoztak létre. Dzurinda ebben is rossz taktikusnak bizonyult, hiszen a múlt hétfői döntésével már csak a többiek után kullogott, egyszerűen nem maradt más választása. Ebből próbált erényt kovácsolni. Nagyon szerencsétlenül. A hónap csókja. Madeleine Albright és Jasszer Arafat adta-kapta a Wye-2 palesztin-izraeli megállapodás aláírása után. Jogos volt az öröm és a felszabadultság, bár ez csak amolyan egyezmény egy tavaly aláírt egyezményről. Jelentősége mégis óriási, hiszen arról van szó, hogy amit Benjámin Netanjahu jégre tett, azt Ehud Barak felmelegíti. Lesz izraeli csapatkivonás, palesztin foglyok szabadulnak, lesznek tárgyalások Jeruzsálemről és a palesztin területek végső státusáról. De sok csóknak kell még elcsattannia, amíg igazi béke lesz. TA SR/AP Dömötör Ede felvételei Sidó Zoltán: „Nálunk a hallgatói önkormányzat dönti el, hogy ki kaphat tanulmányi, illetve szociális ösztöndíjat” Meg kell oldani a diplomák honosítását Kamoncza Márta Komáromban hét évvel ezelőtt kezdte meg működését a Városi Egyetem, a Schola Coma- romiensis. Itt még a tanévnyitó is rendhagyó: helyben csak a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskoláét tartották szeptember 10-én. A másik két tagozat, a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola és a kecskeméti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának évnyitója Győrött, illetve Kecskeméten volt. Sidó Zoltánt, az intézmény igazgatóját az egyetem terveiről és gondjairól kérdeztük. Sokan érdeklődnek a Városi Egyetemen megnyitott tagozatok iránt? Az idén az elmúlt évekhez viszonyítva rendkívül nagy volt az érdeklődés. A győri tanítóképző főiskola komáromi levelező tagozatára a kétszáz jelentkezőből százhúszan jöttek el a felvételi vizsgákra, közülük negyvenötén nyertek felvételt. A kecskemétiek kertészeti főiskolai karának levelező tagozatára ugyancsak negyvenöt személyt vehettünk fel a kilencven jelentkezőből. Idén a legnagyobb esélyük az óvónőjelölteknek volt. A soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskola nálunk induló levelező tagozatára huszonketten jelentkeztek, és tizennyolcán be is iratkozhatnak az első évfolyamba. Summa summárum: a Városi Egyetemnek jelenleg összesen 410 hallgatója van. A továbbtanulás iránt érdeklődő középiskolás olvasóinkat bizonyára érdeklik a komáromi lehetőségek, az itteni tagozatok. Városi Egyetemünk működése óta mindhárom magyarországi felsőoktatási intézmény, tehát a győri tanítóképző főiskola, a kecskeméti kertészeti kar és a soproni pedagógiai főiskola is kizárólag levelező tagozatot indít nálunk. Az oktatás általában pénteken és szombaton zajlik, zömmel a vizsgákat is ezeken a napokon tartják. Az itt tanuló diákok kaphatnak ösztöndíjat? Az egyéb felsőoktatási intézmények levelező tagozatán tanuló hallgatókkal ellentétben a Városi Egyetem 1996-tól tanulmányi és szociális ösztöndíjat biztosít a kiváló eredménynyel vizsgázó, illetve a rászoruló hallgatók számára. Milyen forrásból tudják ezt biztosítani? Külföldi támogatásoknak köszönhetően. Az elmúlt tanévben a negyedmillió koronát fizettünk ki ösztöndíjak formájában. Egyébként azt, hogy ki kaphat ösztöndíjat, a hallgatói önkormányzat dönti el, egy hatoldalas, pontosan kidolgozott alapszabály szerint. Hányán szereztek már diplomát a Városi Egyetemen? Eddig 286 hallgatónk kapott oklevelet, közülük 119 személy szerzett tanítói képesítést. Kapnak önök visszajelzést arról, hogy végzett hallgatóik hogyan állják meg helyüket az életben? Természetesen kapunk, de úgy gondolom, az itt végzett hallgatók szakmai színvonaláról inkább főnökeiket, illetve az iskolaigazgatókat kellene megkérdeznie. Egyébként általában pozitív visszajelzést kapunk. Honosítják nálunk azokat az okleveleket, amelyeket a hallgatók a Komáromi Városi Egyetemen induló tagozatokon szereztek? A tanítói oklevelek honosítását illetően a Meciar-kormány idején Slavkovská oktatási miniszterasszony okozta a problémát akkor, amikor a parlamenttel úgy módosíttatta a felsőoktatási törvényt, hogy ezáltal Szlovákiában a tanító- képzést egyetemi szintre emelték. A Városi Egyetem által biztosított főiskolai és a nyitrai egyetemi szintű képzés közti különbséget két évvel ezelőtt különbözeti vizsgákkal lehetett korrigálni. A nyitai egyetem rektorának döntése értelmében ez a lehetőség 1998-ban már nem adatott meg végzőseinknek. Reméljük, hogy az új kormány oktatási minisztere már a közeljövőben meg tud egyezni magyar kollégájával az oklevelek honosításával, illetve a tanítók szakképesítésével kapcsolatos kérdésekben. Mi a helyzet a soproniak pedagógiai, illetve a kecskemétiek kertészeti oklevelének honosítása terén? A kecskemétiek levelező tagozatán szerzett oklevelet elismerik nálunk is, probléma nélkül honosítják. Elismerik a soproni főiskola oklevelét is, de itt hozzá kell tennem: tekintettel arra, hogy nálunk az óvónők képzése középiskolai szinten folyik, a soproni pedagógiai főiskolán szerzett diplomával rendelkező óvópedagógusokat is a középiskolai végzettségűek kategóriájába sorolják. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bérezésben nem mutatkozik meg a főiskolai végzettség. Magyar egyetemre Kétmilliárd forint Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szóban ismertette pártja hivatalos álláspontját azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint a magyar kormány a jövő évi költség- vetésben csaknem kétmilliárd forintot kíván előirányozni „egy erdélyi magyar egyetem megteremtésére”. Mivel a lap szerint jövőre még nincs esély arra, hogy létrehozzák a romániai magyar állami egyetemet, az összeget a magyar kormány esetleg annak a nagyváradi magyar magánegyetemnek a létrehozására, fejlesztésére fordítaná, melynek beindításáról Tőkés László tájékoztatott. Markó szerint a támogatási összeget a magyar Országgyűlésnek is megkell szavaznia. Szerinte a rendeltetés körül még vannak tisztázatlan dolgok. Vannak olyan óhajok, hogy ezt a pénzt kizárólag a Nagyváradra tervezett ún. Partiumi Egyetem alapítására fordítsák, de más rendeltetése is lehet. Hiszen „az RMDSZ-nek gyakorlatilag készen áll az egyetemfejlesztési stratégiája, s ebben egyáltalán nem zárják ki egymást a magán- és az állami egyetemek”. MTI Román képviselőház Stanciu lemondása Lemondott a román képviselőház oktatási bizottságának elnöki tisztségéről a román oktatási törvény nemzetiségi paragrafusainak nacionalista megnyirbálásáért kardoskodó Valeriu Stanciu, a Nagy-Románia Párt képviselője. Lépését indokolva kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a parlament „Románia második hivatalos nyelvévé emelte a magyar nyelvet”. Ezzel az oktatási törvény és a kisebbségek nyelvhasználatijogát érintő jogszabály végleges formájára utalt. MTI
