Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-09-08 / 36. szám
1999. szeptember 8. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Ellenzéki öngólok Szűcs Béla A meciarista ellenzék kihasználva a kormány gazdasági nehézségeit, a növekvő munkanélküliséget és a tisztázatlan politikai ügyeket, igyekszik lejáratni a koalíciót és válságot előidézni, amely lehetővé tenné az előrehozott választásokat és visszatérésüket a hatalomba. A kormány 300 napos tevékenységét értékelve még hamis adatok világgá kürtölésétől sem riadt vissza. Szerencsére nem minden sikerül Meciaréknak. Egymás után két kudarc is érte őket. Az egyik a nagy hűhóval összegyűjtött, népszavazást követelő aláírások hiábavalósága, a másik a Csáky Pál miniszterelnök-helyettes lemonda- tására irányuló parlamenti cirkusz kudarca. A köztársasági elnök által elutasított népszavazás ügyében a legfelsőbb instanciákhoz akarnak fordulni, sőt tömegtüntetések szervezésétől sem riadnak vissza. Ezek azonban már nem változtathatják meg a helyes döntést. A másik kudarc a parlamentben zajlott le, ahol felvonult a meciaristák gárdája, hogy fűt-fát összehordva lemondásra kényszerítse Csáky Pált. Fő vádjuk, hogy a miniszterelnök-helyettes csak a magyarok érdekeit védelmezi. A koalíció képviselői (8 baloldali kivételével) meg- védték a magyar politikust. A Národná obroda kommentátora szerint: „Csáky Pál csak azt teszi, amit a választóknak ígért. Bárcsak mások is követnék a példáját!” A kormányban szerepet vállalt magyarok becsületes munkájáról tanúskodik az USIA amerikai ügynökség felmérése is, mely szerint az itt élő magyarok 92 százaléka pozitívan viszonyul a szlovákokhoz, csupán négy százaléknak vannak kifogásai. Szerencsére a meciaristák által előhúzott „Csáky-kártya” sem hozta meg az általuk remélt eredményt. Eddig még egyetlen magyar politikust sem sikerült befeketíteniük, lejáratniuk. így a karaván, némileg döcögve, de tovább halad. Vendégkommentár Állami bűnök vizsgálata Peter Tóth Legyen vagy ne legyen a kommunizmus bűntetteit kivizsgáló hivatal? - dúl a vita Szlovákiában. Viszonyainkra jellemző, hogy a jobboldal támogatja a javaslatot, a baloldal nem. Ján Carnogursky igazságügy-miniszter kijelentette, ha nem születik meg a törvény, a minisztériumában hozza létre a hivatalt. Hazánkban a kommunizmus volt a legtovább működő totalitárius rendszer, ezért természetes, hogy az állam által elkövetett bűntettek esetében a kommunizmus jön szóba leggyakrabban. Ha viszont egy ilyen típusú hivatalnak a nemzet emlékezetéül kellene szolgálnia, nemcsak a kommunista államhatalom embertelenségeivel kellene foglalkoznia. Az állam ugyanis 1939 és 1945 között is sok bűntettet követett el a polgárai ellen, amikor a nemzeti szocializmus volt az ideológiája, vagy 1945 és 1948 között, amikor a háború okozta igazságtalanságokat a lakosság erőszakos kitelepítésével oldotta meg. A csehszlovák kommunisták a bolsevik Moszkvával fújtak egy követ, a szlovák nemzeti szocialisták a náci Berlinnel. A kommunisták és a nemzeti szocialisták ráadásul más hatalom érdekeinek rendelték alá az állami szuverenitást is. Bármily dicséretes is Ján Carnogursky kezdeményezése, eredményességét csökkenti a tény, hogy csak a kommunizmusra irányul. Ugyanakkor meglepő a baloldal (DBP, PÉP) hozzáállása, amely kifejezetten elutasítóan viszonyul a kommunizmus által elkövetett bűnök dokumentálásához. Ha egyetlen józan keresztényt sem téveszthet meg a tény, hogy a szlovák állam élén katolikus pap állt, akkor a tisztességes baloldali ember sem latolgathat, ha a kommunizmus bűntetteiről van szó. A szerző a Sme kommentátora. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, KoSická 1,813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poéta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Megőrjít a feleségem. Január óta azzal szekál, hogy vigyem le a karácsonyfát... Rajz: MS-Rencín Életbe lépett a nyelvhasználati törvény. Cirkusz előzte meg Szlovákiában csak szlovákul? A Csáky Pál kormányalelnök visszahívására tett sikertelen ellenzéki kísérlet után újabb „magyarízű” botrány pattant ki a múlt héten, melynek célpontja ezúttal Bugár Béla parlamenti alelnök, az MKP elnöke volt. Mint ismeretes, Bugár a Madarászon tartott nyári egyetemen magyarul tartotta előadását, ami a szlovák sajtó össztüzét vonta maga után, küKovács Magda író: Q Jó lenne már, ha nemcsak a kisebbségeken kérnék számon a nyelvhasználatot, és tudatosítanák egyesek, hogy itt sok nemzetiség él, s amihez minden embernek joga van a földön, a másiknak ugyanúgy Ionosképpen azért, mert jelen volt Mikulás Dzurinda korO Teljesen természetes volt. © Neveletlenség _________volt.__________ má nyfő is. A hadjáratra maga Bugár is válaszolt a Pravda aujoga van. Az lett volna a tiszteletlenség, ha Mikulás Dzurinda ezt kikérte volna magának, mert ezzel megkérdőjelezte volna mások jogait. De nem kérte ki magának, mert józan, teljes értékű ember. Egyébként is tanuljunk már meg távlatokban és kozmikusabban gondolkodni. Hizsnyai Zoltán költő, a Kalligram folyóirat főszerkesztője: A A madarászi tábor nem hi- v vatalos találkozó volt, hanem egy nyári tábor, és nem kormányrendezvény. Bugár Béla nem parlamenti alelnök- ként, hanem magánemberként vagy pártvezetőként beszélt magyarul. Ráadásul egy olyan helyen, ahol többszörös többségben voltak a magyar ajkúak. Én ebben nem látok semmi gusztus 31-i számában, hangsúlyozva: reméli, eljön az az idő, amikor a szlovákság számára is természetes lesz, hogy bizonyos körülmények között az anyanyelvűnket használjuk. De vajon valóban olyan főbenjáró bűn volt-e, hogy Bugár a saját (és a hallgatóság többségének) anyanyelvén beszélt a szlovák miniszterelnök jelenlétében? rosszat. Annak idején még a csehszlovák parlamentben is történt kísérlet a magyar nyelvű felszólalásra. S ha egy olyan hivatalos helyen lehetett (hajói emlékszem, a házszabály lehetővé tette), akkor egy nyári táborban miért ne lehetne? Szerintem felfújták az egész ügyet, hiszen a DSZM minden szalmaszálba belekapaszkodik, a nemzeti pártnak meg mindig ez a témája. Kiss Péntek József, a Komáromi Jókai Színház igazgatója: A Ha emberileg állunk a té- v mához (problémához, mert azt csináltak belőle), az adott közegben teljesen természetes jelenség volt, ami történt. Személy szerint akkor lettem volna meglepve, ha azok a politikai erők, amelyek ilyen szinten foglalkoztak vele, nem foglalkoztak volna vele. Megszokhattuk már, hogy minden lehetőséget kihasználnak és megragadnak az uszításra, az esetleges lejáratásra. Mert ez egy ilyen ország. Vojtech Kondrót költő, műfordító: a Az alaphelyzet végtelenül ^ egyszerű. Ha nem volnék közjogi méltóság, (hanem példának okáért tanító, kőműves vagy bármi egyéb), abban a környezetben, melyet jól ismerek, s ahol a résztvevők többsége magyar volt, akkor természetes volna, hogy az anyanyelvemen szólok. Ha azonban jelen van a miniszterelnök, az illető helyet már nem minősíthetem magánterületnek. Vagyis Bugár úrnak úgy kellett volna beszélnie, hogy Dzurinda úr ne legyen kénytelen szinkrontolmácsot használni. Ráadásul végtelenül egyszerű megoldás kínálkozott, hiszen Bugár úrnak nem okoz problémát a szlovák nyelv használata. Ha mondandóját két nyelven adta volna elő, telitalálatot ért volna el, s egyúttal kifogta volna a szelet a Slota-félék vitorlájából. Tehát elmondhatta volna a beszédét az anyanyelvén, s azt követően szlovákul, hiszen, mint mondtam, Bugár úr tökéletesen bírja a szlovák nyelvet. Olvasói levél Két fizetésből is gond megélni (válasz a gömörfalvi olvasónak) Tisztelt asszonyom! Nem vitás, hogy a pénzügyi juttatások, a bérek, sajnos, rossz arányban oszlanak meg. Figyelmesen olvastam a munkanélküli-segély Ön által leírt beosztását, azonban elegem van (ne vegye rossz néven) a munkanélküliek sírásából. Engedje meg, hogy azok szemszögéből is felvázoljam a mindennapi megélhetést, akik dolgoznak, van munkahelyük. Mi háromtagú család vagyunk (az én gyermekem is iskolás), mind a kettőnknek van munkahelye. Most biztosan sokan gondolják: „Milyen szerencsések, legalább munkahelyük van!” Nos, asszonyom! Kettőnk keresete tisztán 10 000 korona. Ebből én is fizetem a lakbért, a telefont, a házassági kölcsönt, a villanyt... Az iskolában én sem húzhatom ki magam a szülői szövetség illetékének befizetése alól! Az én gyermekemnek is szüksége van táskára, tolltartóra, füzetekre, borítókra (míg ön egy új táskát ezer, egy tolltartót ötszáz koronában határozott meg, fel kell, hogy világosítsam, egy új táskát már kap 500 koronáért is, tolltartót 200-ért, persze nem mondom, hogy a legújabb divat szerint, és nem vüágmárkát). Két fizetésből is nagy gond megélni! Nem beszélve a kétezer korona utazási költségről - enélkül nem tudnánk bejutni munkahelyünkre, mert nem helyben dolgozunk- és amit az állam nem fizet az állami alkalmazottaknak.). Meg kell jegyeznem, hisz biztos felteszik a kérdést - ennyi fizetésért és ilyen körülmények között miért nem mondunk fel? Egyszerű a válasz: mert szeretjük a munkánkat, és ha felmondanánk, nem kapnánk munkanélküli-segélyt. Mi reggel hatkor már utazunk a munkahelyünkre, délután négykor esünk be az ajtón holtfáradtan, ezek után a gyermekemmel is kell foglalkoznunk, hisz nem mondhatjuk, fáradtak vagyunk, hagyjon békén! Nem tudom, hogy számolt-e a cikk olvasása közben, hogy ebből az összegből mennyi a megélhetés! Miközben magának szabadok a napjai, és nyugodtan foglalkozhat a gyermekével, maximum egyszer-kétszer aláiratkozik a munkaügyi hivatalban, mi keményen dolgozunk, majdnem ugyanannyi pénzért, amit Ön havonta felvesz a postán! Igen! Az államban a pénzügyijuttatások rossz arányban oszlanak meg. De azt kell mondjam, a munkanélküli-segélyek és a dolgozók fizetése közti különbséget már nagyon régen szabályozni kellett volna - az alkalmazottak javára. Egy hű olvasójuk Párkányból A komáromi öregek otthona Eszti néni, miután megkapta az értesítőt, nagy lázban égett, hogy mielőbb megismerhesse új otthonát. Amikor kérésére veje elvitte őt, nem akart hinni a szemének, milyen gyönyörű az öregek otthona. Amikor belépett az előcsarnokba, úgy érezte, mintha valami régi grófi kastélyba került volna. A berendezés gyönyörű, főleg a bársony fotelek ragadták meg figyelmét. Ilyet eddig csak a filmekben látott, de barátságosan leültették, hiszen itt minden az időskort tiszteli. Retten laknak egy szobában, ahol szép ágynemű és új bútorok vártak rájuk. Az ebédlőben nem győzött ámulni. Szépen terített asztalok várták az új vendégeket. Természetes, hogy a jól irányított vállalkozás csodákra képes. Ipóth Éva igazgatónő szív- vel-lélekkel, szorgalmas munkával tudta ezt elérni. Gombnyomásra működnek az ágyak is, így a gondozók és a betegek munkája könnyebb. Nem szabad megfeledkezni az udvar sokszínű, pompás virágairól sem, amelyek segítik az idősek beilleszkedését az idegen környezetbe. Már volt ismerkedési délután is. Az igazgatónő kijelentette: itt nincs szlovák vagy magyar ember, csak beteg, idős emberek, ahol egymás szokásait türelmesen elviselve, békében kell élni. Szabó Reni, Komárom
