Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-08-25 / 34. szám
Tanácsadó 1999. augusztus 25. \ \ 11 Hogyan ismerjük fel a kétszikűeket? A kétszikű növények osztályára jellemző, hogy két sziklevéllel csíráznak, s a sziklevelek a magból kibújnak. Száruk lehet lágyszár vagy fásszár. Levelük nyélre és levéllemezre különül. A levéllemez tengelyében egy jól látható főér húzódik, és ebből ágaznak el az egyre vékonyodó oldalerek. Gyökérzetük általában főgyökérből és a belőle elágazó oldalgyökerekből áll. A kétszikű növények közé tartozik valamennyi gyümölcs- és díszfánk (kivéve a tujákat és a fenyőket), cserjénk, valamint a zöldségféléink (bab, borsó, káposzta, saláta, retek, burgonya, paradicsom, paprika stb.) és a takarmánynövények egy része (here, lucerna, bükköny stb.). Kétszikű az egy- és kétnyári, valamint az évelő dísznövények többsége is. A gyomnövények közül ide soroljuk a gyer- mekláncfüvet, az üröm-, labo- da-, disznóparéj-fajokat, a tyúkhúrt, búzavirágot, pipacsot, szerbtövist, ebszikfüvet, pimpókat, ászát (aca)- fajokat stb. A szerk. Kertből a konyhába Szőlőlekvár. Szedjük le a fürtről a kékszőlő bogyóit, alaposan mossuk meg, és tegyük fel főni. Ha már jól elfőtte a vizet, akkor passzírozzuk át. A fennmaradt magvas héjat tegyük hideg vízbe, hogy a héjak feljöjjenek a tetejére. Onnan szedjük le, tegyük az átpasszírozott gyümölcsbe, adjunk hozzá fél kilogramm cukrot, és főzzük 15-20 percig. Utána öntsük forró üvegbe, zárjuk le, és másnapig tartsuk száraz gőzben. Pikniksarok kis telken Ahol kisebbek a telkek, nagyobb az átlátás, a tűzhely és az étkezősarok jól eltakarható, tetszetős, előregyártott fa lécekből készített fallal. Ha a tűzhelyet hosszabb tégla lábazatba építjük, elegendő rakodófelületünk is lesz. KbM A lemetszett vessző aprítás után komposztálható Szezonvégi teendők a málnáskertben Leérett a málna. A fáradalmakat kipihenve lássunk hozzá a jövő évi termés megalapozásához. A letermett vesszőt metsszük le, hordjuk ki, égessük el. A lemetszett vessző aprítás után komposztálható, a kész komposztot más növény- kultúrákban használhatjuk fel. Az új sarjakat válogassuk meg, mert a fertőzöttek a jövendő tér* mést veszélyeztetik. A vesszőszámot tövenként 6-8-ra, folyóméterenként 12-14-re állítsuk be. Ezt követően a vesszőket, művelési módtól függően, kössük hozzá a támberendezéshez. A vesszőt általában 160 cm-re metszik, mert az megkönnyíti a művelést, illetve a szedést. A tápelemek visszapótlásának mértékét talajvizsgálattal vagy levélanalízissel állapíthatjuk meg. A málna klórérzékeny, ezért figyeljünk a műtrágyaféleségek megválasztására. Ahol elegendő szerves trágya van, ott azt használjunk, mert a málna kedveli. Célszerű a metszést és kötözést követően az ültetvényt átvizsgálni és hogyha indokolt, a kórokozók és kártevők ellen védekezni! A letermett vesszők és a fertőzött sarjak eltávolításával alapozzuk meg a növényvédelmet, ezzel az újra feltűnő károsító, a mál- na-karcsú- díszbogár ellen is védekezünk. A vesszőérés időszakában (augusztus 25. - szeptember 5.) Bi-58 0,2%-os, Miltox Speciál 0,4%-os, Dithane M-45 0,2%-os, Topsin M 75 WP 0,15%-os oldatával kezeljük az állományt. Ajánlatos ilyenkor 100 m2-re számítva 10 liter vízzel (1000 liter/ha) öntözni. A vesszőérés végén (október 1. és 10. között), lombhullás elején permetezzük le a málnást Chinoin-Fundazol 0,2%-os oldatával, és hasonló mértékben öntözzük meg mint az előző időszakban. Kertészet és Szőlészet A vegyszerek általános növekedési zavarokat idéznek elő Hormonhatású szerek Az úgynevezett hormonhatású szerekkel az esetek többségében alaktani szelektivitású egyszikű kultúrnövényekből (kalászos gabonafélék) kétszikű gyomnövényeket irthatunk, vagy a gyümölcsösben és a szőlőben fellépő egyéves és évelő kétszikű gyomok ellen védekezünk. A készítmények optimális alkalmazási időszaka: az egyéves kétszikű gyomok 2-4 leveles, illetve az évelők 10-30 cm-es fejlettségi állapota. Ezek az anyagok általános növekedési zavarokat idéznek elő. A sejtosztódás szabálytalanná válik, fokozódik a sejtképzés, a tápanyagfelvétel csökken, a tápanyagtartalékok kimerülése következtében a kezelt növény elpusztul. E vegyületcsoportból az MCPA hatóanyagú Jambol M, Mecomorn 500 SL, U-46 M fluid (almatermésűek, szőlő) és a fluroxipir hatóanyagú Starane 250 EC (almatermésűek) felhasználása engedélyezett a 4 évesnél idősebb ültetvények gyomirtására - a gyümölcsfák virágzása előtt vagy a mogyoró nagyságú gyümölcs megjelenése után, illetve a szőlő fakadása előtt vagy miután a bogyója borsó nagyságúra nőtt. Alkalmazásuk fokozott figyelmet kíván: a szerek nem kerülhetnek kultúrnövényekre, el- sodródás esetén a szomszédos érzékeny kétszikűeket súlyosan károsítják. A Staranét csak az évelő kétszikű gyomok (szulák, szeder, farkasalma stb.) erős mértékű fellépésekor használjuk. Az adott kultúrán ezzel a szerrel évente csak egy kezelés végezhető! Meleg időben a szer gázosod- hat, s így később súlyos növénykárosodást okozhat. K. Sz. Megkérdeztük a szakértőt Nekem kell megírni a végrendeletemet? Végrendeletet szeretnék írni. Nem akarom, hogy a fiam örököljön utánam, meg a feleségem, aki húsz évi házasság után elhagyott egy másik férfiért. A testvérem gondoskodik rólam, azt szeretném, ha ő vagy az ő gyermekei örökölnék a vagyonomat. Közjegyző előtt keli az ilyesmit megíratni, vagy pedig elég, ha csak én írom meg? Bár csak egy kérdést tett fel, többre fogokválaszolni. Először is, ha a felesége elvált Öntől, akkor már nem a felesége, tehát nem is örökölhetné az Ön vagyonát. Persze mivel az „elhagyott” fogalmat nemcsak válással lehet magyarázni, hanem úgy is, hogy csak elköltözött Öntől, de jogilag még nem váltak el, megírom azt is, hogy ilyen esetben az számít, hogy még a felesége, tehát öröklésre jogosult lenne. Mivel a házastárs nem ún. kötelesrészre jogosult, nem is kell kitagadni, elég, ha a végrendeletben másra testálja a vagyonát (pl. az egészet egyik gyermekére). Probléma viszont a fiát kitagadni: mint már néhányszor volt erről szó, a leszármazót megilleti az ún. kötelesrész, ami a mi esetünkben annyit jelent, hogy az Ön fiát megilleti a törvényes öröklési rend szerint örökölhető vagyon fele, ha Szabó Elena jogász már nagykorú. Kitagadási nyilatkozatot természetesen lehet íratni, legjobb, ha szakember írja, de kitagadni leszármazót csak bizonyos speciális esetekben lehet. Erről már szintén sokat írtunk; így pl. ha nem olyan a magatartása, amilyet egy gyermeknek a szülővel szemben tanúsítania illene, stb. Ha érvényesen kitagadta a fiát, akkor aztán írhat végrendeletet, mellyel másra testálja a vagyont. A végrendeletnek három formája van, a saját kezű, tehát saját kézzel írt végrendelet (nem írógéppel meg nem számítógéppel) aztán az olyan, ami nem saját kezű, de két tanú aláírta. Én a harmadikat javaslom, amit közjegyző ír meg. A végrendeletnek különböző alaki kellékei vannak, amit a legjobban egy közjegyzőnek kell tudnia. Tehát nemcsak közjegyzővel lehet végrendeletet készíteni, de én ezt a formát javaslom. Illusztrációs felvétel Gyermeklélektan Jelige: „Aggodalom”. Úgy érzem, gyermekeimmel valami nincs rendben. A kisebbik óvodás, a másik már iskolás. Annak ellenére, hogy mindent megbeszélek velük, mégsem fogadnak szót. Van, amit többször is elís- métlek, azt sem csinálják meg. Nem tudom, hol a hiba: nem értik, amit kérek tőlük, vagy nem is akarják érteni? Mi lesz így belőlük, mivé válnak? Esetleg más módszerrel kellene próbálkoznom? Sajnos, napjainkban nem ritkán azt tapasztaljuk, hogy a szülői nevelés nem hozza meg a gyümölcsét, eseúeg valami történik az érlelés közben. Sok minden közrejátszik ebben, számos okot kereshetnénk, és találhatnánk is. Lehet, hogy olyan elvárásai vannak gyermekeivel szemben, amiknek életkori sajátosságukból adódóan nem képesek megfelelni. A gyermek erkölcsi fejlődése a családban kezdődik. A szülő arra törekszik, hogy a gyermek az erkölcsi szabályoknak megfelelően éljen. Ekkor három dolgot várnak el tőle: 1. Világosan és tisztán értse a szabályt, amelyhez alkalmazkodnia kell. 2. Élje át a szabály szükségességét, helyességét, tehát azonosuljon vele. 3. Viselkedjék a szabály szellemében. Az élet korai éveiben, amikor a gyermek az összes örömforrást igyekszik kihasználni, minden szabály, mely valamilyen kívánatos tevékenységtől tiltja el, csakis kényszerszabályként jelentkezhet nála. Hiányzik a beláDr. Hadas Katalin tás az ilyenfajta szabályokkal szemben. Legtöbbjüket mégis megtartja, s ennek oka a szülőkkel való viszony és az, hogy fél a büntetéstől. Az erkölcsi nevelés legfőbb célja éppen az, hogy a gyermek elmozduljon ebből az állapotból, azaz ne a félelem és a szülőtől való függés kényszerítse a szabályok megtartására, hanem az ésszerűség, a belátás, az erkölcs. Ha leegyszerűsítjük, az erkölcs két részből tevődik ösz- sze. Egyik az erkölcsi tudat, másik az erkölcsös viselkedés. A gyermekek erkölcsi tudatának fejlődésében az első lépcső a fogalmak megértése. Két- és hatéves kor között a gyermek gondolkodása képi, amiből az következik, hogy az elvont erkölcsi kategóriák még alig érthetőek számára. Ha a gyermekre rászól a szülő, hogy „rossz vagy, haragszom rád”, a gyermek nem is tudja, milyen hibát követett el. Az egészből csak annyit ért meg, hogy valamilyen homályos okból haragszanak rá, azaz sérül kapcsolata a szülővel, ez pedig nyugtalanságot, szorongást ébreszt. A gyermek igyekszik megérteni és tartalommal megtölteni a számára - éppen az elvontságuk miatt - megközelíthetetlen fogalmakat. így válik azonossá például a jóság és a szófogadás, így alakul át a, jó” és „rossz” a látható „szép” és „csúnya” kategóriába. Nem véletlen, hogy a gyermekmesékben a jóság mindig a szépség (a szép királylány), a rosszaság pedig mindig a csúfság (a gonosz boszorkány) segítségével válik érzékelhetővé, érthetővé. A helyes szülői magatartás ebben a „képi világban” az, ha konkrétan, a gyermek számára világosan megmondja, mi az, amit helytelennek vagy helyesnek tart. A szabályok belsővé tételében fontos helyet foglal el a figyelmeztetés. Ha rendszeresen a vétek elkövetése előtt figyelmeztetik, ez lehetővé teszi, hogy akkor emlékezzék vissza erre, mielőtt újra elkövetné. Ha rendszeresen elkésik a figyelmeztetés, s a gyermeket naponta a vétek elkövetése után büntetik meg, ellentétes hatás érhető el; akkor »ugrik be« a büntetés emléke, amikor a szabályt már ismét megszegte, s ez már késő: legfeljebb bűntudatot eredményez. 5-6 éves kortól az időzítés jelentősége már csökken, aminek fő oka az értelmi képességek fejlődése. A fejlettebb gondolkodás azt eredményezi, hogy a gyermek el tudja mozdítani a büntetést időbeli helyétől, és a következő vétek elé tudja helyezni. Ha a szülő valamiért megbünteti a gyermeket, az egészségesen fejlődő gyermek legközelebb erősen meggondolja, hogy ismét meg- tegye-e azt, amiért megbüntették.
