Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-08-18 / 33. szám
iport 1999. augusztus 18. ra évezredek óta nyilvánvaló tény, hogy a földi élet szempontjából a Nap a legfontosabb égitest, erről számtalan képi ábrázolás, mítosz, monda, mese tanúskodik. Az ős- és ókorban fő csillagunkat sok nép, illetve kultúra istenként tisztelte, s a napfogyatkozást baljós eseményként, közelgő katasztrófák előjeleként értelmezték. átváltozásá- t a milétoszi ósolta az ió- ül éppen azt amelyben a ént. Mikor a itták, hogy a i lett, abba- et, mindket- iikkal békét A középkorban több teljes napfogyatkozás is volt Magyarországon, de az 1485. március 16-i - amelyről Mátyás király olasz történetírója, Bonfini is megemlékezett krónikájában - után egészen 1842. július 8-áig kellett várni a következőre. Ismert, hogy az akkor Pápán tartózkodó 19 éves Petőfi majdnem szeme világával fizetett túlzott kíváncsiságáért, ugyanis mindenféle védőeszköz nélkül nézett a holdámyék mögül előbukkanó napba. Az első ma ismert napfogyatkozásokat az indiaiak, kínaiak és kalde- usok (Babilónia) jegyezték föl, több ezer évvel ezelőtt. Az ókori népek körében különféle mítoszokkal magyarázták őket, a kínaiak például sokáig úgy hitték, hogy időnként egy óriási sárkány, míg az inkák szerint egy hatalmas kutya falja föl a Napot. A világ legtöbb részén szokás volt e baljósnak hitt természeti jelenségek idején nagy lármával, zenebonával elűzni a fogyatkozó égitestet környékező képzeletbeli gonosz lényeket, s Kínában a császári udvar íjászai igyekeztek nyilaikkal elijeszteni a Napot elnyelni próbáló sárkányt. A keresztény ember számára a napfogyatkozás mintegy kétezer év óta azért is baljóslatú jelenség, mert Jézus Krisztus megfeszítésekor - mint az evangéliumok egybehangzóan említik - három órán át sötétség lett az egész földön. Mai történettudományi és csillagászati ismereteink alapján megfogalmazott feltételezések szerint Jézus valószínűleg i. sz. 29-ben vagy 30-ban halt meg, 29. november 24-én pedig egy 90 százalékos napfogyatkozás sötétjét tapasztalták Jeruzsálemben. így nagyon is lehetséges, hogy az első keresztények emlékezetében ennek emléke egybemosódott Jézus szenvedésével és halálával. A biblia is sok közlést tartalmaz hatóan kronológiailag azonosí- tó kilencedik csapást így írja le. különböző napfogyatkozások- tani. Például Mózes második „És kinyújtá Mózes az ő kezét az ról, amelyeknek egy részét csil- könyve - amely a zsidóknak ég felé, és lön sűrű sötétség lagászoknak és történészeknek Egyiptomból való kijövetelét be- egész Egyiptom földjén három sikerült többé-kevésbé megbíz- széli el - az Egyiptom földjét súj- napig.”
