Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-07-07 / 27. szám

Tanácsadó 1999. július 7. Csonkázás és A lárvák a növényt károsítják, de behatolhatnak a hagymába is hónalj ázás Bár a hajtásválogatás fő időszaka a virágzást megelőzi, előfordul, hogyaszőlőa túlságosan kedvező időjárás, a sok csapadék, a több trágya hatására még júliusban is a szükségesnél több hajtást hoz. Ha nem távolítjuk el őket, beárnyé­kolják a fürtöket, s a szürkerotha­dás is könnyebben terjed. Nem­csak a bogyók nem érnek be kellő­en, hanem a vesszők sem, s így el­fagyhatnak. Különösen fontos az is, hogy július végére, augusztus elejére fejezzük be a lombtrágyák kipermetezését. A túlságosan hosszúra nőtt hajtá­sok nemkívánatosak, mert csú­csuk úgysem érhet be, a tápanya­got feleslegesen vonják el a tőké­től, beárnyékolják a fürtöket, a hajtásokat, és azok is rosszul ér­nek be. A lombozat belsejébe pe­dig ilyen esetben alig kerül permet. Abuja lombozat esős ősszel fokoz­za a szürkerothadás terjedését. A csonkázás segíti a tőkék jobb vízellátását; a buja lombozat ugyanis sok vizet párologtat. A termőcsapok, termővesszők haj­tásai 1-1,5 m hosszúak legyenek. Legkedvezőbb a június végi, júli­us eleji csonkázás. Ha ez nem járt volna kielégítő eredménnyel és a tőkék hajtásai az optimális ma­gasságot már 30-40 cm-rel túlha­ladták, s a hajtás kezd erősen visszahajolni, ajánlatos újra cson­kázni. Az erős, már kézzel le nem törhető hajtásokat ollóval vagy sövényvágóval kurtítsuk meg. Az új telepítésű és a fiatal szőlőt nem szabad csonkázni. Arra kell töre­kednünk, hogy minél fejlettebb, erősebb gyökerű tőkét nyeljünk, s minél előbb kezdhessük a kivá­lasztott művelésmód kialakítását. Csak akkor csonkázzunk, ha a szőlő a növekedést még szeptem­ber közepére sem fejezi be. A csonkázás kiegészítő művelete a hónaljazás. Ez azért szükséges, mert a hajtások levélhónaljának nyári rügye az erős növekedésű fajtákon rendszerint kihajt, és fo­kozza a lombozat zsúfoltságát. Az erős hónaljhajtás-képződés arra is utal, hogy megbomlott az egyensúly... Ezt a gyenge rügyter­helés, a túlzott nitrogéntrágyá­zás, sok csapadék és a túl korai csonkázás idézheti elő. Régebben helytelenül a teljes hónaljhajtást kitörték. Ez káros volt, mert a fiatal hajtás először ugyan tápanyagot fogyaszt, az al­só levelei kifejlődése után azon­ban tevékenyen részt vesz az egész növény szénhidráttermelé­sében, ami kedvező a fürt fejlődé­sére. Ezért inkább két-három le­vélkét meghagyva csípjük vissza a hónaljhajtást. Kertbarát Magazin Lyuka Afiagymalégy (Delia antiqua) és a fésűslábú viráglégy (Phorbia platura) kártétele ma már nem olyan gyakori, mint 30 évvel ez­előtt. A fésűslábú viráglégy el­terjedtebb. Kártételére főként akkor számíthatunk, amikor az őszi hagyma vetése és a kártevő tojásrakási időszaka egybeesik. A hagymalégy biológiája meg­egyezik az előbbiével, petéit azonban a növényre vagy annak közvetlen közelébe rakja. A lár­vák már a kifejlett növényt káro­sítják, de behatolhatnak a hagy­mafejbe is, és a tárolóban tovább pusztítanak. A palánták a kifejlett növények­nél sokkal érzékenyebbek. A leg­nagyobb pusztítás akkor követ­kezik be, amikor a lárvák aktivitá­sának csúcsa és a palánta stádi­um egybeesik. A vetési bagolylepke (Agrotis ssp.) lárvája (mocskospajor) és a hagymamoly (Acrolepia assectella) hernyója sok kárt okoz a vörös- és póréhagyma-ül­tetvényekben, különösen szára­zabb, melegebb időszakban. A mocskospajor a fiatal növények föld feletti részeit károsítja, és lyukat rág a hagymafejbe. A kár­tétel szórványos ugyan, de ked­vező környezeti feltételek esetén igen elterjedhet. A hagymamoly hernyói „lőtt lyukhoz” hasonló sebet ejtenek, átfúrva magukat a hagymán területek igen kedvező életfelté­teleket nyújtanak, nagyon alkal­masak a peterakásra, továbbá táplálékul szolgálnak. Tehát a gyomnövényekkel erősen borí­tott területeken fejlődő kultúrnö­vényeket késő tavasszal és nyá­ron erősen károsíthatják a hagy­mamoly hernyói. Kertészet és Szőlészet (rövidítve) A hagymamoly kártételének tü neteiés és a vetési bagolylepke lárvája („mocskospajor’') fiatal növény levelein. Behatol­nak a levelek alapi részébe is, s ez a hagymafej és a levelek rothadá­sához vezet. A kifejlett rovarok késő tavasszal rajzanak, tojásai­kat a gazdanövény köré rakják. A még fiatal hernyók a növények levelét rágcsálják, majd később, fejlettebb korukban beássák ma­gukat a talaj hasadékaiba, és a nap folyamán ott tartózkodnak. Éjjel aztán a felszínre jönnek, és a talajközeli növényrészeken élős- ködnek. A lárváknak a gyomos Egyenletes kalciumellátást nyújt, kedvező talaj szerkezetet biztosít A kalcium-nitrát előnyei A kalcium a növények, főleg a zöldségfélék nélkülözhetetlen tápeleme. A Ca-hiányból adódó táplálkozási zavarokat a legtöbb termesztő ismeri. Sok gyökér­zöldség hajlamos a hiánybeteg- ségékre is. A kalciumot a gyökér közvetlenül veszi fel, és a nö­vényben áramló víz szállítja a le­velekbe s a raktározó szervekbe. A kalcium a növényi szövetekben rendkívül nehezen mozog. A kal­cium-nitrát az egyetlen olyan vízoldható műtrágya, amely a benne található Ca és N03 által folyamatos és egyenletes Ca- ellátást nyújt a fejlődő növények­nek. Amellett, hogy a kalcium ér­tékes tápelem, a talajkolloidok­ról képes eltávolítani a kicserél­hető Na-ot; ezáltal elősegíti a kedvező talajszerkezeti állapot, fenntartását, s így javítja a talaj levegőzöttségét. Főleg arid (szá­raz-a szerk.) körülményekre jel­lemző, hogy a kiadagolt műtrá­gyából a nátrium a felszínen sók formájában kikristályosodhat, és így a talaj tömörödését okozhatja a mérsékelt övi zöldségtalajo­kon. A könnyű, laza szerkezetű tala­jokból nagyon könnyen kimosód­hat a bór, ezért hiánytüneteket idézhet elő a cukorrépánál, a zel­lernél és a karfiolnál. A bőrt álta­lában levéltrágyakéntjuttatják ki, amely hatékony ugyan, de sok esetben megperzseli a fiatal növé­nyek leveleit. A megoldást egy egyszerűbb, költségkímélőbb bórkijuttatási módszer jelenti. A kalcium-nitrátot és 0,3% bort tar­talmazó készítmény gyártásakor 650 kg Ca(N03)2-ot (100 kg ef- fektív hatóanyaggal) 2 kg borral kevernek össze. Ez elegendő, hogy fenntartsa a talaj tápanyag­tartalékait, és a borhiányt csök­kentse. Összegezve: a nitrogén­forrás megválasztása jelentősen meghatározza a terméshozamot, a talaj pH-ját és a morzsalékos szerkezet kialakulását. Az NH3- ból származó nitrogén melegebb körülmények között, főleg száraz és lúgos talajból könnyen elillan, a hideg talajban viszont a csök­kent mértékű nitrifikáció miatt sokkal lassabban és nehezebben veszik fel a növények. A csak NH3-ot tartalmazó mű­trágyák különböző formáinak hatása kiegyenlítettebb, vala­mint kedvezőbben befolyásolja a talaj kémhatását is. Hátránya viszont, hogy a fiatal növényál­lományban nagyobb a kimosó- dás veszélye. Kertészet... Megkérdeztük a szakértőt Hogyan kaphatom vissza a pénzemet? Néhány évvel ezelőtt régi autó­mat eladtam volt iskolatár­samnak. Neki akkor nem volt pénze. Vártam néhány hóna­pot, s utána felhívtam. Azt mondta, írjunk egy elismer­vényt. E szerint a 70 000 koro­nát 1994. január 31-éig kel­lett neki megfizetnie. Mivel to­vábbra sem fizette meg a vé­telárat, újból elmentem a jo­gászhoz; azt mondta, beperel­jük. Megírta a keresetet. Az is­merősöm azt mondta, beajánl egy ügyvéd barátjának, aki képviselni fog a bíróságon, de én azt hittem, ezek után már nincs olyan komplikált dolog, amivel csak egy képzett jo­gásztudna megbirkózni. Erre az ismerősöm azt tanácsolta, adjam fel még aznap (1997.1. 31.) a keresetet a postára, mert a tartozás 1997. január 31-ével elévül. Erre az osztály­társam felállt, és azt mondta, hogy a tartozás elévült, ezért kéri, hogy a bíróság utasítsa el a kérelmet. így is történt Az­tán az ismerősöm azt állította, hogy ő nem azt mondta, hogy adjam postára, hanem azt, hogy még aznap adjam be a bíróságra. Mit csináljak? Most már semmit. Az történt ugyanis, hogy az elévülés az anyagi jog fogalma; ezért az elévülési határidőt az anya­gi jog előírásainak megfele­lően kell mérni, nem az eljá­rásijog szerint. Ami annyit jelent, hogy amikor az el­évülési idő utolsó napja volt, legkésőbb azon a na­pon már a keresetlevélnek Szabó Elena jogász ott kellett volna lennie a bí­róságon. Mindegy, hogy ar­ra a napra postával érke­zett-e be a kereset, vagy sze­mélyesen vitte-e el. Úgy gondolom, hogy az ismerő­se jól mondta Önnek, vigye a bíróságra a keresetet; mi­vel leveléből látom, hogy Ön járási székhelyen él, ezt könnyen megtehette volna. Ha ez így lett volna, akkor már január 31-én a bírósá­gon van a keresetlevél, így viszont, mivel Ön postára adta, azt feltételezem, hogy leghamarabb is csak február 1-jén érkezhetett meg. Ezért lehetett az osztálytársa sike­res. Érdekes lenne látni a bí­rósági határozat indoklását. Ha a határozat ellen például fellebbezni szeretne, akkor már az eljárási jog szerinti elvek alapján kell számolni az időt, tehát elég, ha a szó­ban forgó dokumentumot a határidő utolsó napján adja fel a postára. Higgye el, hogy néha jobb szakember­re áldozni egy kis pénzt, mert később sokkal többet veszíthet azzal, hogy ezt nem tette meg. Grafológia Jelige: Zsóka. Amikor valaki az aláírását alá­húzza, akkor kiemeli, fontos­nak tartja a személyiségét. Te­hát még véletlenül sem mu­tatja az öngyilkosságra való hajlamot! Ma ugyanolyan il­letlenségnek számít az, ha be­lenéznek valakinek a számító­gépébe, mint ha megkérdezik, hogy mennyit keres. Egyiket sem illik megtenni. Mégis vá­laszolok kérdésére: Igényeim olyan szerények, hogy az Ön igényeit nem elégítenék ki. A szeptemberben induló Bartalos Mária grafológus komplex személyiségelemző, kilenc hónapig tartó tanfo­lyamra július 15-én lehet je­lentkezni személyesen nálam: Komárom, Szabadság u. 8/A. Gyermeklélektan Jelige: Márta. „Középiskolás lány vagyok. Nagyon bosszant, hogy senki sem figyel rám, sen­kinek nem vagyok érdekes. Ho­gyan tudnám kicsikarni mások őszinte figyelmét?” Mások őszinte figyelmét nem ki­csikarni kell, hanem kiérdemel­ni. Bizonyára veled is előfordult már, hogy úgy hallgattad a mási­kat, hogy közben az órádra pis­logtál, és egészen más dolgon járt az eszed, csak ez nem tűnt fel neked. Pedig bizonyára an­nak a másiknak sem esett jól, hogy szótlan jelzéseiddel elárul­tad, hogy nem igazán fontos a számodra. Azokat szeretjük, akik tudnak figyelni ránk. Arcuk rezdülésén azonnal látható, hogy érzik, ami bennünk van. Bele tudnak helyezkedni a mi vi­lágunkba. Apró mosolyuk, hun­cut pillantásuk elárulja, hogy át­érzik elmesélt élményeinket. Látjuk az arcán, hogy ő is dühös, ha valaki feldühített minket, és örül annak, ami minket boldog­gá tesz. Ha beleéljük magunkat a másik érzelmi állapotába, ak­kor már nem kívülről szemléljük a másik embert, s nem a saját él­ményeinkhez hasonlítjuk az övét, hanem megpróbáljuk ma­gunkban felidézni az ő érzelmi állapotát, az ő késztetéseit, az ő céljait. Nem az ésszerű, a logikus mondandók megértéséről van itt szó, hanem a vágyak, az indí­tékok, a szorongások és a logi­kus beszédben nehezen megfo­galmazható érzelmek mélyebb megértéséről. Ez az összekötte­tés akkor sikeres, ha érzelmileg el tudjuk fogadni a másikat. Bennünk, a mi személyiségünk­Dr. Hadas Katalin ben kell meglennie az érzelmi melegségnek. A szavak csak ke­veset tudnak kifejezni a belső vi­lágból. Azt ajánlom, hogy elő­ször próbáld ki, milyen az, ha te igyekszel megérteni a másikat, bekapcsolódni az ő áramkörébe. Próbáld megérteni a ki nem mondott dolgokat és közölhetet- len érzéseit. Meglátod, hogy azok fognak figyelni rád, és azoknak leszel érdekes, akikre te is odafigyelsz, de nem csak egy­szer, hanem gyakran, sőt folya­matosan. Jelige: Vakáció. „Elváltunk, fiai­mat én nevelem. Mindketten alapiskolások. Az apjuk külföl­dön dolgozik, ritkán látja gyer­mekeit. Most a nyáron ki szeretné vinni őket nyaralni. Gyermekeim úgy örültek a meg­hívásnak, hogy madarat lehe­tett volna fogatni velük, engem pedig a sírás kerülget, ha csak rágondolok, hogy egy hónapig nem láthatom a fiaimat. Félek elengedni őket. Mit tegyek?” Nyüván nagyon csalódott a volt férjében, hogy házasságuk zá­tonyra futott, s elhagyta Önt és gyermekeit. Valószínűleg sok keserű percet, órát okozott Ön­nek, és előfordulhattak olyan esetek is, amikor úgy gondolta, nem búja tovább egyedül a két gyermekkel. Mégis helyt kellett állnia, törődnie kellett velük. Bi­zonyára belezökkentek az új helyzetbe, sok szép közös élmé­nyük van. És ebbe tenyerei most bele az, aki Önnek csalódást okozott. Ha meghívta őket, ak­kor feltehetően arra is gondolt, hogy mit csinálnak majd, ho­gyan, mivel telnek napjaik, hol fognak lakni, étkezni. Ha nem engedné el a gyermeke­ket, akkor neheztelni fognak Önre, hogy egy szép nyaralástól fosztotta meg őket. Fiainak szükségük van férfi modellre is, nem csoda, hogy vágyódnak az apjuk után. Lelke mélyén bizo­nyára attól is fél, hogy volt férjé­nek csak nyaralnia kell velük, a nevelés neheze eddig is és ez­után is az Ön feladata. Az is megfordulhatott a fejében, hogy az apjukkal most sok szép, közös élményben lesz részük, s netán leszorul az első helyről, amit gyermekei sikerlistáján elfoglalt. Emiatt ne bánkódjon, inkább örüljön annak, hogy gyermekei világot láthatnak, jobban megis­merhetik az apjukat, és nyaral­hatnak. Azt az egy hónapot pedig, amíg nem lesznek idehaza, okosan használja ki. Pihenje ki a fáradal­makat, gyűjtsön erőt, és gondol­ja végig, hogyan is szeretné to­vább nevelni őket. Egyszer úgyis eljön az idő, amikor végleg kire­pülnek otthonról; de hogy majd felnőtt emberként is szívesen járjanak haza, ahhoz már most is el kell tudni engedni őket „egy kis repülésre”.

Next

/
Thumbnails
Contents