Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-01-27 / 4. szám
port 1999. január 27. 9 A lédeci magyar kisdiákok szeptembertől már Gímesre fognak járni. Abba az iskolába, amelyet egy erős nemzeti érzelmektől fűtött szlovák igazgatónő vezet, abba a faluba, ahol sem a magyar szülők, sem a magyar pedagógusok nem szoktak tiltakozni se a bizonyítványok, se más miatt. Még amiatt sem, hogy a felső tagozaton egyre több tantárgyat oktatnak szlovákul. Jelenleg például a kémiát, az angolt és a történelmet. „Amióta itt vagyok, mindig tudtam, hogy csak idő kérdése, mikor szűnik meg a magyar osztály - mondja Balkó Renáta. - Mégis szinte szíven ütött, amikor még az év közben azzal állt elő az egyik tanfelügyelő, kérdezzük meg a szülőket, nem íratnák-e át a gyermekeiket már most Gímesre. A szlováktudás miatt, amivel a leggyakrabban érvelnek a szülők, igazán nem kellett volna szlovák iskolába íratni minden gyereket. Az idén például egyszer összecsatolták a diákjaimat a szlovákokkal, mert orvoshoz kellett mennem. Azokkal épp aznap írattak matematikából felmérőt a járási tanfelügyelők, és úgy döntöttek, írják meg a magyarok is. Először ki sem akarták értékelni, de aztán meglepődve látták, hogy az övék sikerült a legjobban, szinte hibátlanul. Pedig le sem fordították nekik a példák szövegét.” A Tribecs hegység lankáin elterülő falu ideális kirándulóhely lehetne - közepén patak csörgedezik, hatalmas fenyőfák nőnek minden ház előtt, a régi kőbánya pedig azonkívül, hogy látványnak is lélegzetelállítóan szép, lő- gyakorlatok helyszínéül szolgálhatna. Csak éppen a falusi turizmus nem dívik még errefelé. Ehelyett a nyitraiak és a pozsonyiak vásárolják meg az üresen maradt házakat, és csak hétvégeken járnak ide - gyökértelen bámész idegennek egy múltjába forduló szomorú faluba. Latika Teréz szerint talán egyetlen szerencséje a falunak az, hogy az ott élő szlovákok sem különösebben aktívak. Végül is a köztudatban Lédec még mindig magyar falunak számít - magyar a polgármester, magyar a 12 tagú képviselő-testület hét tagja, és magyar a híveit közel negyven éve szolgáló pap is. Iskola nélkül azonban egy-két évtized múlva Lédec is Egerszeg, Vicsápapáti vagy Menyhe sorsára jut. Dömötör Ede felvételei A falu fölött először a szocialista bürokrácia mondta ki a halálos ítéletet, amikor a hetvenes években a megszűnésre ítéltetett települések közé sorolta. A fiatalok elköltöztek, egyre több a lakatlan, romos ház, a falu lassan elöregszik.
