Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-06-30 / 26. szám
2 1999. június 30. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap Kommentár A kormány tehet róla Dusán Déván Poór vállalkozó az előzetes megegyezések ellenére amerikaiaknak adta el a Nafta Gbelyt. A kormány pedig ahelyett, hogy üdvözölné Szlovákiában az egyik legnagyobb befektetőt, búnak ereszti a fejét. Pedig maga tehet az egészről. Nincs miért szidni az amerikai vállalatot. A Cinergy, akárcsak a többi külföldi befektető, nem jószívű nagybácsik, hanem kemény vállalkozók csoportja. Ha a vállalat úgy döntött, hogy Poórtól veszi meg a Naftát, nem a kormánytól, megvan rá a jó oka. Ha Poórtól veszi meg, nem kell csúszópénzt osztogatnia ezerfelé, és nem kell rettegnie, hogy fuccsba megy az üzlet, mert az ezeregyediket kihagyta a buliból. Az új kormány hivatalba lépésével ugyanis nem csökkent a korrupció. Épp fordítva: minél több a kormánytényező, annál több „éhes szájjal” találkozik a befektető. A Cinergy a legolcsóbb megoldást választotta - Poórnak fizet, és nem kell mást lefizetnie. A másik ok, hogy a Cinergy nem hisz a kormánynak. Ezen sincs mit csodálkozni. Sokként hatott, amikor a kormány a külföldi befektetőkkel zajló tárgyalások kellős közepén úgy döntött, a Nafta Gbelyt az SPP alá rendeli. Már akkor figyelmeztették a kormányt, hogy tisztességes partnerekkel így nem lehet tárgyalni. Ezek után senki sem bízha-tott abban, hogy esetleg nem lép elő egy új hazai lobbizó, aki kilencven fokkal fordít a kormány álláspontján. Az idő sem elhanyagolható. Ez a kormány sosem reagál idejében, az idő pedig, mint tudjuk, pénz. A kormány mérlegelése időbe, a Sinergynek pénzbe kerül. S még egy dolog. A globalizáció korában nem lehet kijelenteni, hogy az európai befektetőket részesítik előnyben. Ha a gazdasági miniszter ilyeneket mond, nincs tisztában a nyílt verseny fogalmával. A szerző a Sme kommentátora. Jegyzet Nacionalista hecc Szűcs Béla ______________ Az önálló Szlovákia rövid történelmét végigkíséri a nemzetállami eszme megszállottainak a magyar kisebbség elleni hadjárata. Mindent elkövetnek, hogy az itt élő hatszázezernyi magyart kiszorítsák a közéletből, a gazdaságból, hogy lehetetlenné tegyék nyelve használatát. A szélsőséges nacionalista korifeusok lép- ten-nyomon francia, angol példákra hivatkozva a bevándoroltakhoz hasonlítanak bennünket, holott egy évezrede a szülőföldünkön élünk. A nacionalisták kihasználnak minden lehetőséget arra, hogy a szlovák közvéleményt a magyarok ellen uszítsák, békés együttélésünket tagadva, ellenünk hangolják a szlovák többséget. Ennek legújabb bizonyítéka a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása ellen szervezett aláírás-gyűjtési mozgalom, heccnépszavazás szervezésére. Nem véletlen, hogy a meciarista párt összefogott a nemzetiekkel, és együtt szajkózzák, hogy a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény korlátozza a szlovákok jogait. Annyira nem együgyűek, hogy ne tudnák, ha összegyűjtik is a 350 ezer aláírást, minimális az esélye a népszavazás megtartásának. Alkotmányunk ugyanis leszögezi, hogy az alapvető emberi jogok kérdésében nem lehet népszavazást tartani. Nem is szólva arról, hogy mire ösz- szegyűjtik az aláírásokat, a parlamenti többség már jóváhagyja a törvényt. De náluk nem is ez a lényeg. Kormányellenes hangulatban akarják tartani a közvéleményt, és szeretnék bomlasztani a koalíciót, amelynek némely tagjai sem mentesek a nacionalista beütéstől. A nagy hűhóval folyó aláírási mozgalomnak nem sikerül kiprovokálnia egy kisebbségellenes népszavazást, amely újabb kidobott milliókat jelentene a nehézségekkel küzdő gazdaságunk számára. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszd: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Koáická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Képzelje, szomszéd, azt írja az újság, hogy az új törvény szerint a háromlábú kecskék is négy lábbal kötelesek születni... Rajz: MS-Rencín Ha renitens a miniszter, és kilóg a saját kormányából Mi legyen Koncossal? P. Vonyik Erzsébet__________ Pavol Koncos mezőgazdasági miniszter nemcsak hórihorgas termetével, hanem meggondolatlan, otromba megnyilatkozásaival is kilóg a kormányból. Kijelentéseivel a magyarokat sem kímélte, hiszen tavasszal azt hangoztatta, hogy az MKP jelöltjét akkor sem nevezné ki a földalap élére, ha történeteBugár Béla, az MKP elnöke: a Minden reszort nagyon ^ nehéz helyzetben van, más miniszter is megtehetné, hogy látványosan siránkozik. Furcsának tartom, ha egy miniszter csak követeli a dotációt ahelyett, hogy a mezőgazdaság finanszírozására vonatkozó sen Gyetváról származna. Nemrég újra lemondással feQ A kormánynak lépnie kell. Q Ez a DBP ügye. nyegetőzött, mert a mezőgazdaságnak nem jut jövőre akkora dotáció a költségvetésből, konkrét koncepciót tenne le az asztalra, amelyben megoldást javasolna. Nem szerencsés, ha egy kormánytag nem tudja, melyik kabinetnek a tagja. Harna István is megtehetné, hogy követelőzik, hiszen nem ő ígért 14 ezert lakást évente, hanem a kormány. Úgy vélem, az MKP-nak nem kell túlzottan beavatkoznia a Koncos- ügybe, nekünk már volt vele konfliktusunk a földalap kapcsán. Szerintem ez nem az MKP és a baloldal közötti meccs. A problémát magának a DBP-nek kell megoldania. Ivan Simko, SZDK: Pavol Koncos megnyilatkozásait szerencsétleneknek tartom. Politikai szemszögből meg kell vizsgálni, hogy e meggondolatlan kijelentések a szavakon túl nem ér- tékelhetők-e bizonyos szempontból tettekként is. Tény és való, hogy egy miniszternek sokkal jobban meg kellene fonamekkorára szüksége lenne. Koncos újabban nemcsak lemondásával zsarolja a kormányt, de azt is megeresztette, hogy kilép a baloldal képviselői Űubjából, és a tiltakozó parasztok élére áll. Ankétunkban azt próbáltuk kideríteni, miként vélekednek a képviselő- társak Koncos újabb ficán- kolásáról, s miben látják a megoldást. tolnia, mit mond. Ezt a kérdést a DBP-ben is alaposan meg kell vitatni. A kormánynak informális megbeszéléseket kell folytatnia a mezőgazdasági miniszter kijelentései nyomán előállt helyzetről. Ha ez nem segít, akkor szerintem politikai tárgyalásokhoz kell folyamodni. Roman Kovác, DU: A Pavol Koncos elhamarkodott kijelentéseket tett. Ha minden miniszter ilyen követelésekkel állna elő, akkor ez a kormány nem létezne. A művészet éppen az, hogy meg kell találni a kompromisszumot a költségvetés lehetőségei és az egyes tárcák igényei között. A szóban forgó miniszternek a jövőre nézve azt ajánlom, hogy jobban gondolja meg, amit mondani akar. Ami megtörtént, nem lehet meg nem történtté tenni, így nézetem szerint át kellene értékelnie a korábbi megnyilatkozásait. Az üggyel a DBP-nek kell foglalkoznia, s érzésem szerint a megoldás kulcsa az ő kezében van. Jaroslav Volf, a Szociáldemokrata Párt elnöke: A Képviselőként én is meg- ^ szavaztam a kormány- programot. Hasonlóképpen a kormánytagok is, ezért a benne foglaltak rájuk nézve szintén kötelező érvényűek. A földművelési miniszternek lehet különvéleménye, de akkor két lehetősége van. Vagy megpróbálja keresztülvinni a kormányban azt, ami mellett kardoskodik, vagy pedig lemond. Azt hiszem, értelmetlen, hogy valaki kormánytagként fenyegetőzzön. Szerintem ebben az esetben elvszerűen kell eljárni. Olvasói levél 50 év múlva nem lesz magyar A múltkori Vasárnapban igen nagy betűkkel volt megírva, hogy milyen jó itt magyarnak lenni. Igen ám, de csak annak, aki írta! Nekem ez igen fölháborító, és visszautasítom. Nekem itt olyan jó élni, mint Koszovóban az albánoknak. Szerkesztő úr, önnek még nem volt szerencséje olyan szlovák férfihoz vagy nőhöz, aki azt mondta volna, hogy „Nevyprávajte mad’arsky, tűje Slovensko”? Nekem bőven volt részem ilyesmiben, még a kórházban is megmondta az orvos, hogy „Naucte sa slovensky vyprávaf.” Egy hónappal ezelőtt magyarországi rokonaim jöttek látogatóba. Másnap elkísérte őket egy rokonom a nyitrai Priorba vásárolni. Miközben sorba álltak és beszélgettek, közbeszólt egy szlovák fiatalasszony, hogy: „Preco vyprávate tu mad’arsky? Tűje Slovensko!” Nagykéri rokonunk adott neki egy kis leckét, hogy ha németek jönnek ide, azoknak is tudniuk kell szlovákul? Elpirult az asszony, tovább nem tudom, hogyan volt. Bizony, tisztelt szerkesztő úr, több is van ilyen, és még lesz is bőven. No de valahogy már kibírjuk ezt a pár napot vagy évet, vagy tudja Isten, meddig. Én már majdnem 80 éves vagyok, a feleségem 78. A gyerekeink már mind szlovákok. A legfiatalabbik unokám szlovák lánynak udvarolt Újvárba. Mondtam neki: „Ha szlovák lányt fogsz elvenni, nem megyek el a lagzidba.” Hát bizony az unokám elkezdett sírni, s aztán elmondta a feleségemnek, mint mondott a nagyapa. Elvette azt a lányt, és elmentem a lagzijába. Ha a felesége eljön hozzánk, azt se tudja mondani, hogy jó napot, vagy hogy vannak, nagyapa vagy nagymama. El kell szívlelni, hogy egy magyar szót ki nem ejt a száján. Sebaj, 50 év múlva nem lesz itt magyar ember! Vagy minden szülő szlovák iskolába írassa a gyerekét, mert a magyar nem kell sehová, csak kapálni és trágyát hordani. 1918-tól 1945-ig a falunkban rendes magyar iskola volt, 8 osztályos. Aztán beindult a szlovák iskola, minden évben eggyel több osztály- lyal. 1945 előtt 99 százalék volt a magyar Nagykéren. Most nem tudom, mennyi. Tisztelt szerkesztőség, köszönöm, hogy ezt a papírt elolvassák, és valahogy tudtomra adják, igazam van, vagy nincs, de nem úgy, hogy a nevemet beleírják az újságba, mert a szlovákok agyoncsapnak engem! Most bátran írtam ezt a levelet, mert a feleségem nincs itthon, elment Újvárba a testvérét meglátogatni a kórházba, máskülönben ő nem engedte volna ezt megírni, mert nagyon ijedős asszony. Fél, hogy bezárnak a börtönbe. Többet nem írok, pedig még mennyi mindent tudnék írni! Tessék elhinni, hogy énnekem házam van, de hazám, az nincs. Én egy idegen államban élek. Nagykéri olvasójuk
