Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-05-05 / 18. szám
Politika 1999. május 5. 3 Könnyen megtörténhet: a szlovákiai magyar olvasó sem jut majd hozzá kedvenc újságjához Lapkiadók kálváriája Grendel Ágota Szlovákiában nincs olyan lapgazda, amelyiknek valamilyen - inkább nagy, semmint kis - összeggel ne tartozna az Első Lapterjesztő Társaság Rt. (PNS), amelynek adósságai hógörgeteg módjára dagadnak napról napra. Itt-ott odalök némi koncot ügyfeleinek, de az összeg minimális, ingadozó, ráadásul rendszertelenül érkezik a számlákra - napi telefonos vagy személyes sürgetések árán. Ha egyáltalán sikerül elcsípni a gazdasági felelősöket, akik nemcsak a türelemjátékot, hanem a bújócskát is kedvelik. Holott elméletileg rendkívül egyszerű az ügy. Adott az újság, amelyet a PNS átvesz, elad, s az ebből származó bevételének egy részét kellene átutalnia a kiadóknak. Sőt adottak az előfizetők, akik negyed-, fél vagy egész évre előre megfizetik az újság árát - ugyancsak a PNS- nek, amely anno nemcsak használta a kiadók pénzét, hanem egy ügyes csellel átpasszolta a Danubiaprint Rt.-nek, a PNS- részvények többségi tulajdonosának. Tavaly decemberben megkezdődött a PNS tartozásainak halmozódása, s ezzel együtt a kiadók kálváriája. Januárban a Monopóliumellenes Hivatal elemzőbizottsága megerősítette a azt a tavalyi döntését, hogy a PNS-rész- vények Danubiaprintnek való eladása törvényellenes volt. A Meciarhoz hű erők irányította cég február végén olyan szerződést kötött a PNS-szel, amelyA lakosságnak a törvény szerint jogavan a tájékozódáshoz. nek alapján 88 846 darab, ezer korona névértékű részvény került a birtokába. A két cég ösz- szefonódása a médiapiac egy kézben való koncentrációjához vezethetett volna. Ugyanis a PNS 30 napilapot és csaknem 700 folyóiratot árusít, ez a vállalat értékesíti külföldön a szlovák sajtót; a Danubiaprintnél pedig nyolc országos napilapot és húsz folyóiratot nyomnak. A PNS a lapkiadóknak egyetlen fillért sem fizetett, mondván, nincs pénze, de - meg nem erősített hírek szerint - megtörtént, hogy egyetlen napon több millió koronát utalt át a Danubiaprint számlájára. Ugyanakkor elindított egy panaszáradatot, hol másutt, mint a jelenleg ellenzéki Slovenská republikában - amely egykor olyannyira kormánypárti volt, hogy a kabinet is finanszírozta, nem kis ösz- szeggel. (Mellesleg a Repub- likát kiadó R-Press százszázalékos tulajdonosa ugyancsak a Danubiaprint.) Stanislav Smík, a PNS és a Danubiaprint igazgató tanácsának elnöke itt igyekezett tisztára mosni azt a két vállalatot, melyekhez nem kevés köze van, s bemártani a korábbi tulajdonosokat, illetve a korábbi privatizálókat, valamint azokat a cégeket, amelyeknek tartozik. Mi több, egy másik lapban azt állította, hogy a PNS tavaly 190 millió koronás veszteséggel zárt. Március végén hat lapkiadó megelégelte, hogy koldulnia kell a saját pénzéért. Csődeljárást kezdeményezett a PNS ellen, amely azzal, hogy hónapok óta nem törleszti tartozásait, olyan helyzetbe hozhatja a kiadókat, hogy nem tudják megjelentetni a lapokat. Az újság információforrás. A lakosságnak a törvény szerint joga van a tájékozódáshoz, de könnyen megtörténhet, hogy a szlovákiai magyar olvasó sem jut majd hozzá kedvenc újságjához. Bár április elsejétől a Nemzeti Vagyonalaphoz került a PNS részvényeinek 76,58 százaléka, az alaphelyzet egyelőre nem változott. A cégvezetés ugyanis maradt, hiszen ahhoz, hogy új menedzsment kerüljön a részvény- társaság élére, közgyűlést kell összehívni. A PNS húsosfazeka körül tülekedők érdekei pedig azt diktálják, hogy a közgyűlés összehívására törvényben előírt határidőket betartva tovább növeljék saját vagyonukat. Csöppet sem vigasztaló, hogy több más céggel is megtörtént: addig cserélgették például az igazgatótanács tagjait, amíg mindenki, akinek hatalma, kapcsolatai és vastag bankókö- tegeket elnyelő pénztárcája volt, megkapta a jussát. Állítólag szabad országban élünk. Szabad országban szabad ember azt tesz, amit szabad. Aki másként gondolja, az sok mindent megenged - természetesen magának. Óvatosan kell kezelni Vük Draskovics nyilatkozatait, akire hirtelen sokan úgy tekintenek, mint Milosevics alternatívájára. Pár éve még a Milosevics-rezsim elleni tüntetéseket szervezte Belgrádban, most viszont ott ül a kormányban, alelnökként. Nemrég a tévében még pontosan úgy szónokolt, mint a főnöke, nem volt egy saját gondolata. Ő lenne Jugoszlávia megmentője? Hm. CTK/AP-felvétel Dolník Erzsébet: „Remélem, hogy meg tudunk egyezni egy európai színvonalú megoldásban” Autonóm iskolákba autonóm pedagógusokat! Malinak István Dolník Erzsébet az MKP oktatási tanácsának és a parlament oktatási bizottságának is tagja. Jó fél éve az MKP legfontosabb célkitűzéseiről beszélgettünk. Most már vannak eredmények, április elsejétől a minisztériumban van nemzetiségi főosztály. Megbízott vezetővel, mert nem akadt megfelelő magyar szakember, aki vállalta volna a tisztséget. Nem szegénységi bizonyítvány ez? Sajnos, részben az, de a helyzet kissé bonyolultabb. A járási és kerületi szintű posztok elfoglalása is nehézkesen megy. Figyelembe kell vennünk koalíciós partnereink igényeit, meg azokat a körülményeket, amelyek között az itteni magyarság él. Ami a főosztályt illeti: az oktatási tárca pénzhiányban szenved, a fizetések nem túl magasak. Nem mindegy, milyen messziről jön az illető, hol fog lakni, mi lesz a családjával, stb. Nem könnyű egy pedagógusnak otthagynia a biztos állását. Persze kissé csalódott is vagyok, hiszen a választások előtt sokan vártak ilyen lehetőségre, most pedig sorra nemet mondanak a felkérésre. Nem volt hiányos az MKP szervezőmunkája is? Az MKP Elnöksége, illetve az oktatási tanács és az SZMPSZ megállapodott abban, hogy mindenki keres szakembereket, megszólítja azokat, akik hajlandók egyrészt a járási oktatási osztályokon, illetve a tárca keretén belül elfoglalni bizonyos tisztségeket. Ez megtörtént, járásonként változó sikerrel. Ä legnagyobb gond a minisztérium. Egyesek kínálkoznak, de nem biztos, hogy a legmegfelelőbbek, és vannak, akik megfelelnének, de nem vállalják. Ami a főosztály vezetőjét illeti, nevesíte- ném a dolgot: szerettem volna, ha Fodor Attila vagy Albert Sándor kerül oda, esedeg mások. Mindannyian - objektív vagy szubjektív okok miatt - nemet mondtak. Ha nem találjuk meg rövidesen a megfelelő szakembert, esetíeg pályázatot kell kiírni, s nem biztos, hogy ez esetben olyan személy kerül oda, aki a szakmának is, meg az MKP-nak is megfelel. Folytassuk a legfontosabbal, az oktatási törvénnyel. Ez nem csak az MKP vagy az SZMPSZ ügye, hiszen átfogó, a teljes szlovákiai oktatási rendszert megreformáló törvényre van szükség. Ez be is került a kormányprogramba. Megvalósítása hosszadalmas folyamat lesz, s addig is különböző rövid távú módosításokat kell eszközölni. Ilyen pl. a felsőoktatási törvény módosítása vagy az iskolatanácsokkal foglalkozó, 542-es törvény módosítása. Ami a hosszú távú koncepciót illeti, egyetértés van a pártok között? Feltehetően komoly viták lesznek, a vélemények különböznek. Az SZDK elképzeléséhez elég közel áll az MKP koncepciója. A DBP-vel összehasonlítva még nagyobbak az eltérések, de remélem, hogy meg tudunk egyezni, egy európai színvonalú megoldásban. Számunkra a két legfontosabb téma: az iskolatanácsok önállósága, valamint az alapiskolák önkormányzati irányítás alá helyezése. Az iskolatanácsok jogkörének módosítását illetően folyamatos munka folyik a minisztérium keretében, magam is több változatot olvastam már. Sajnos, mindegyikben vannak számunkra el- fogadhatadan részek. Nem árulok el műhelytitkot, de egyrészt a koalíción belüli véleménykülönbségeket tükrözik, másrészt a minisztériumban maradt régi apparátusnak a nézeteit. Az MKP és az SZDK szerint az iskolatanácsok jogköreit nemcsak teljes mértékben vissza kell adni, hanem még bővíteni is kell. Mi azt akarjuk, hogy az iskolatanácsok jóváhagyása nélkül ne lehessen igazgatót kinevezni vagy visszahívni. Viszont a régi hivatalnokok, illetve a baloldaliak ezt sokallják, a kinevezések és visszahívások esetében pl. olyan megoldást ajánlanak, hogy ezek az iskolatanácsok tudomásulvételével történjenek. Le szeretném szögezni: az MKP semmiképpen sem fogadja el ezt a megoldást. Majdnem biztos, hogy az 542-es módosítására rövidesen sor kerül, ennek a vitának a tanévvége előtt—legkésőbb a nyár folyamán - le kellene zárulnia. Az alapiskola-önkormányzat viszony újszerű rendezése sok egyéb törvényt is feltételez, ezért még hosszadalmasabb folyamatra számíthatunk. Meg lehet becsülni, hogy milyen hosz- szúra? Nem tudok időpontot mondani, itt nagyon komoly ellentétek vannak a koalíción belül. Mert ez, úgymond, teljes oktatási autonómiát jelentene? Igen, ezt akarja például bemagyarázni a közvéleménynek a baloldal. De ez éppúgy vonatkozna a szlovák iskolákra, mégis, a Szlovák Nemzeti Párt meg a DBP is hajlamos úgy beállítani, hogy ha a magyar iskolák a magyar önkormányzatokhoz kerülnek, az máris valamiféle kulturális autonómiát jelentene. Szlovák vonalon szintúgy pozitív változás lenne, ha az önkormányzatok ellenőrizhetnék, hogy az iskola jól felkészíti-e a gyerekeket a továbbtanulásra, ezzel mérhető az iskola, az igazgató teljesítménye. Hiszen találkozni olyan esetekkel, hogy az igazgató a kocsmában tölti a munkaidejét vagy vállalkozik. Ezért is fontos az önkormányzatok beleszólása. Amikor erről beszélünk, nemcsak az épület- fenntartásra, technikai kérdésekre gondolunk, hanem az iskola programjára is. Ma már régiónként is lehetnek eltérő igények. Az iskolák önkormányzatokhoz rendelésének célja nem az oktatási autonómia, hanem az, hogy az iskola legyen autonóm. Utalni szeretnék itt az SZMPSZ programjára: nagyon sokszor hangsúlyoztuk, hogy - a tannyelvtől függetlenül - az autonóm iskolákban autonóm pedagógusokra van szükség; az iskola akár önálló programmal is előállhatna, természetesen a kötelező tananyagminimum mellett, aminek a teljesítése szintén ellenőrizhető lenne. Ebbe még a regionális tantervek is beleférnének, minden iskola figyelembe vehetné saját régiójának szükségleteit is. Vecernji List Halál Rugovára? A Vecernji List című zágrábi napilap az albán televízióra hivatkozva nemrégiben arról adott hírt, hogy a Koszovói Felszabadí- tási Hadsereg (UCK) a belgrádi hatóságokkal folytatott együttműködése miatt halálra ítélte Ibrahim Rugovát. A legnagyobb példányszámú horvát újság beszámolt arról, hogy Rugovát már korábban is halállal fenyegették meg, ezért őrzi pristinai házát a szerb rendőrség. Rugóvá, a koszovói albánok mérsékelt vezetője többször is megjelent a képernyőn Milosevics társaságában, s csak találgatások folynak arról, hogy önként tette-e, vagy pedig kényszerítették rá. Egyes források tudni vélik, Milosevicset nem az albán politikus biztonsága aggasztja, Rugovát egyszerűen házi őrizetben tartják. Felhívás Legfőbb ideje minél gyorsabban összegyűjteni és megőrizni azoknak a visz- szaemlékezéseit, akik 1948 és 1989 között ki voltak téve a rendszer üldöztetésének. Ezt igyekszik megvalósítani a Litera kiadó a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumával együttműködve. Nemrégiben interjút közöltünk Ladislav Takáccsal, aki arra kérte önöket, írják meg emlékeiket, bocsássák rendelkezésükre dokumentumaikat, fényképeiket (legalább másolásra), esetleg arra is mód van, hogy a könyv alakban megjelenő kiadvány szerkesztői felkeresik önöket. Több olvasónk kérésére közöljük, hova kell fordulniuk: PhDr. Ladislav Takác, CSc, Slovenské národné múzeum HM, Vajanského náb. 2., 814 36 Bratislava.
