Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-04-28 / 17. szám
Nagyvilág 1999. április 28. *~I Brüsszel: kozmopolitaságát annak köszönheti, hogy az EU és a NATO székhelyévé választotta Sokarcú - és piszkos Victor Hugo a világ legszebb terének nevezte a Grand Place-t. Grazi levél Aggódik a családjáért Veres Béla ____________________ Az Európai Unió és a NATO Brüsszelben dolgozó külföldi alkalmazottai jól érzik magukat a belga fővárosban. Brüsszelt világváros jellegűnek és környezetbarátnak ítélik meg, dicsérik kultúráját és kulturális életét. Úgy vélik ugyanakkor, hogy a város élete rosszul szervezett, és Brüsszel piszkosabb a kelleténél. Aló ezer EU- és NATO-tisztviselő körében végzett helyi közvélemény-kutatás szerint a külvárosokkal együtt is alig egymillió lakosú Brüsszel nem különbözteti meg pozitívan a nemzetek fölötti Európa alkalmazottait. A város lakói azonban a tisztviselők 64,6 százaléka szerint barátságosan fogadták őket, és még ennél nagyobb arányban- 71,3 százalékban - vonatkoztatták a szívélyes fogadtatást a bankokra és üzletekre. A jól fizetett és a bürokraták szürke életét élő tisztviselők többsége a város nemzetközi jellegét, zöld teremek sokaságát és kulturális életét emelte ki a legelőnyösebb tényezők között. A negatívumok listáját a piszok, a légszennyezés, a rossz városszervezés és a közlekedési nehézségek vezetik. Európa fővárosáról tudni való, hogy igazgatása roppant bonyolult. Ma már Belgiumon belül a főváros környezete külön régiónak számít, az egyes városrészek azonban teljesen önálló életet élnek, és működésük aszerint különbözik, hogy irányításuk vallon - francia ajkú - vagy flamand kézben van-e. A két nemzetiség között Belgiumban évszázados a szembenállás, és a nehézségeket érzékelteti az a tény, hogy bár Brüsszel csaknem kizárólag flamand területen fekszik, lakosságának több mint négyötöde franBrüsszel legöregebb „polgára cia ajkú. Hivatalosan is elismert tény, hogy a főváros a széthúzó Belgium legfőbb és talán utolsó összetartó erői közé tartozik. A VI. században született város karrierje leuveni grófi, brabanti hercegi, francia tartományi székhelyen keresztül vezetett el oda, hogy 1814-ben németalföldi, 1831-ben belga, majd 1958-ban európai közösségi főváros legyen. Brüszszel kozmopolitaságát alighanem annak köszönheti, hogy az EU és a NATO székhelyévé választotta, és ezzel nemzetközi súlyát még ma is szinte felmérhetetlenül megnövelte. A tisztviselők 53 százaléka egyébként ma már saját ingaüannal rendelkezik Brüsszelben: 72 százalékuk a város európai uniós negyedének, illetve a NATO-köz- pontnak a közelében lakik. Ezzel együtt 92 százalékuk élénken érdeklődik a belga politika iránt is, benne - némiképp meglepő módon - nem pusztán a szövetségi, hanem a regionális, illetve közösségi fejlemények iránt is. A külföldi tisztviselők több mint 90 százaléka tisztában van azzal, hogy az országnak különböző szinteken összesen hét kormánya és öt parlamentje van. A bonyolult belga közigazgatási rend három nyelvi közösséggel - flamand, frankofón, német ületve három földrajzi régióval - Flandria, Vallónia, Brüsszel - dolgozik. Az uniós és NATO-alkalmazottak többnyire egyeden hatalmas hivatali városként kezelik Brüsszelt, sokszor nem törődve annak szinte kimeríthetetlen történelmi és kulturális kincseivel. Kevesen tudják például, hogy a manapság már teljesen szárazföldi Brüsszel belvárosának a múlt század végéig tengeri kikötője, sőt folyóparti halpiaca is volt: utóbbin az idáig felhajózó halászok tengeri portékái sokkal nagyobb sikerre számíthattak, mint a folyóvízi halat kínáló kollégáik árui. Ma a város kicsiny folyóját, a Senne-t igencsak kutatnia kell az érdeklődő szemnek, mert a központi negyedekben lefedték, és a föld alatt fut. Amit Brüsszelben mindenki ismer - azok is, akik még soha nem tették be a lábukat a városba -, az a Manneken-Pis. A kicsiny bronzszobrot jelölő flamand név szó szerint kis pisilő embert jelent. Nem egy európai székhely, hanem egy történelmi város jelképe, Brüsszel legöregebb „polgára”, több mint ezer darabos ruhatárával a világ legjobban öltözött figurája. A szemet gyönyörködtető, ősi nyugalmat sugárzó belváros - szívében Victor Hugo szavai szerint a világ legszebb terével - azonban távolabb van az euro- hivatalnokok nyüzsgő világától. Az európai uniós városnegyed ma már az amerikai metropolisok üveghalmazára emlékeztet, az egyre terebélyesedő Európa onnan kiszorítani látszik a helyi történelem nyomait. Egy nemrégiben készült felmérés azt mutatja, hogy a brüsszeli belváros a hátrányosabb helyzetű kerületek közé tartozik. Ajól menő kerületekben jelentős százalékban EU-tiszt- viselők laknak, míg a szegényebb negyedekben a nem uniós országokból érkezett bevándorlók van- nakjelen nagyobb számban. Brüsszel a kitermelt jövedelem alapján a világ leggazdagabb városai közé tartozik. Ám furcsamód törzslakossága szegényedik: az adóztatható jövedelem abszolút értékben 1980 óta 8 százalékkal apadt, a foglalkoztatottság 2 százalékkal csökkent. Az eurobü- rokratáknak Brüsszel egyetlen nagy, sokarcú és piszkos hivatal. A helyieknek ennél valamivel több: múlt, jelen és jövő, melyet nem utolsósorban épp a külföldi hivatalnokok tömeges jelenléte tesz sokarcúvá... és piszkossá. A szerző az MTI munkatársa. L. P. - Sz. D. __________ Rá kos feleségéért és cukorbeteg lányáért aggódik a januárban az ausztriai Deutschlandsbergben szerencsétlenüljárt magyar busz sofőrje. Kolcsár József (44) tisztában van azzal, hogy akár öt év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá. A tragédia 27 sebesültjéből ketten még mindig súlyos állapotban fekszenek a grazi kórházban. Mint ismeretes, 18-an meghaltak, és sokan megsérültek az ausztriai Deutschlands- bergnél január 24-én történt buszbalesetben. A szombat- helyi és kőszegi diákokat szállító busz fékezhetetlenné vált, és az árokba rohant. A szakértői vizsgálatok megállapították: a baleset a jármű nem megfelelő műszaki állapota és vezetőjének hibája miatt következett be. A sokáig kómában fekvő Kolcsár Józsefet előzetes letartóztatásba helyezték. Aggódik a családjáért. Felesége rákos, néhány éve van csak hátra. A nagyobbik lánya cukorbeteg, inzulinos kezelés alatt áll. Jelenleg nyomorognak, havi 10 ezer forintból élnek. A Neo- plant Kolcsár József bankhitelből vette, még mindig tartozik egymillió forinttal. Kolcsár május 10-én áll bíróság elé Grazban. Hat hónaptól öt évig terjedő szabadság- vesztés vár rá - nyilatkozta dr. Bodo Grygar, az ügy bírója. dr. Peter Benda, Kolcsár védője sem számít sok jóra. Azt próbálja bizonyítani, hogy az autóbuszt az indulás előtt Magyarországon alaposan átvizsgálták. A Neoplan ennek ellenére katasztrofális műszaki állapotban volt. Tehát a felelősség a szervizt terheli a tragédiáért. Bárándy György ügyvéd szerint van rá mód, hogy Kolcsár Magyarországon töltse le büntetését. Ha egy évnél hosszabb büntetést szabnak ki rá, kérelmezheti ezt a magyar igazságügyi minisztériumtól. Ha a tárca kedvezően bírálja el a kérvényét, a minisztérium fölveszi a kapcsolatot az osztrákokkal. A balesetben 27-en sérültek meg, ketten még mindig a grazi kórházban fekszenek. „A fiam, Dénes (14) húsvét előtt térhetett haza a kórházból” - mondta Heckenast Gusztáv, akinek a gyermeke a buszon utazott, és koponyasérüléseket szenvedett. Még ketten fekszenek - szintén koponyasérülésekkel-Grazban: egy 19 éves lány és egy kőszegi fiú. A lánynak szerencsére rohamosanjavul az állapota, a kőszegi fiatal állapota viszont súlyosabb: agyának beszédközpontja is megsérült. Április 19-én a német törvényhozás első ízben ülésezett a berlini Reichstagban. Ebből az alkalomból egy hétre a nyilvánosság előtt is megnyitották a több mint százesztendős felújított épületet. Óriási volt az érdeklődés, nap mint nap ezrek tolongtak a bejárat előtt. Fotó: TA SR A széthúzó Belgium talán utolsó összetartó erői közé tartozik. Vasárnapi koktél Régészeti szenzációk A legkiválóbb londoni régészek vizsgálták meg annak a mintegy 1600 éve elhunyt, húsz év körüli nőnek a földi maradványait, akire a főváros központjában, a lebontás alatt álló Spitafield-piac maradványai közt bukkantak egy nemrégiben kiásott szarkofágban. Az elhunyt nő feje babér- és olajfalevelekből álló vánkoson nyugodott. A British Museum szakértői a csontokon kívül ékszereket, különféle tárgyakat és textíliákat is találtak a kőkoporsóban. A szakértők szerint a Római Birodalom egyik helytartójának lánya vagy felesége nyugodhatott a koporsóban. Római kori szarkofágot legutóbb 1877-ben találtak Londonban. Az elmúlt napokban az Örök Város szívében, a Forum Romanumon és a Capito- liumon folytatott ásatások során is értékes leletek kerültek elő: egy 2700 éve eltemetett gyermek sírja, Khrüszipposz görög filozófus császárkori fejszobra és Róma talán eddigi legrégebbi, márványtáblatérképe A legnagyobb izgalmat a Krisztus előtti VIII. századból származó gyermeksír keltette, mert azt tanúsítja, hogy Róma már legendabeli alapítója, Romulus előtt is lakott hely volt. A capitoliumi Jupiter-temp- lom alatt feltárt sírból jó állapotban kerültek elő egy 4-5 éves gyermek, valószínűleg egy kislány földi maradványai. Találtak mellette több terrakotta edényt, egy bronzfibulát és egy eddig azonosítatlan állat csontvázát. A Forum Romanumon bukkant elő az a fehér márvány tábla, amely az ősi Róma alaprajzának egy részét ábrázolja 1:246 léptékben. A régészek legnagyobb bánatára az antik térképen a már unalomig ismert Augustus-fórum látható, de azért néhány új részletet is tartalmaz, ami bővítheti az ismereteket a régi Rómáról. A térképlelet igazi jelentősége, hogy valószínűleg a Krisztus utáni I. századból való, vagyis régebbi a Septimius Severus császár korából (a III. század elejéről) származó Forma Urbisnál, a Forum Romanum nagy márványtérképénél, amelyet a Szent Kozma és Damján falába építve találtak. A márványtérkép pontos korát még nem állapították meg. Meglehet, hogy a „Forma Urbis”-nak, vagyis Róma város térképének eddigi legrégibb „kiadása” került elő. A Khrüszipposz-bronzfej a császárkor legelejéről való, amikor a római értei miség körében nagyon „felkapott” volt a sztoikus filozófus A brit szakértők szerint a Római Birodalom egyik helytartójának lánya vagy felesége nyugodhatott a koporsóban.
