Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-04-28 / 17. szám

Politika - Hirdetés 1999. április 28. 3 Egy kis botrány, egy kis kampány, egy kis demagógia, egy kis önámítás, egy kis cella Egyszerűen utánozhatatlan Egyre romlik Borisz Jelcin egészsége és pozíciója. A múlt héten már azt is tagadta, hogy nézeteltérései vannak Primakov kor­mányfővel. Visszatáncolt a külpolitikában is, először beszélt arról, hogy csapatokat kellene küldeni Koszovóba, majd kijelentette: Milosevicset valahogy rá kell bírni, hogy visszatérjen a tárgyaló- asztalhoz. TASR/AP Dömötör Ede felvételei Csáky Pál miniszterelnök-helyettes: a kisebbségi nyelvhasználati törvény tartalma és elfogadása is politikai kérdés A kormány szavahihetősége forog kockán Sóki Tibor _________________ So kan sokfélét vártak a DSZM kongresszusától, hiszen figye­lemkeltő előjelekben és esemé­nyekben nem volt hiány. Itt van mindjárt Vladimír Meciar bom­basztikusnak szánt visszatérése, a közelgő közvetlen elnökvá­lasztás és a vezér indulása, vagy az a tény, hogy a DSZM vezérka­rának most kellett kiértékelnie az 1998-as parlamenti választá­sok eredmény(telenség) ét. Kü­lön pikantériát adott a dolog­nak, hogy két nappal a rendkívü­li kongresszus előtt tartóztatták le Ivan Lexát, aki amellett, hogy a Meciar-kormány idején a tit­kosszolgálat fejeként valószínű­leg több bűntettet is elkövetett, a DSZM oszlopos tagjának is szá­mít. Nagyon rájár a rúd a mozga­lomra, hiszen Gustáv Krajcitól is megvonták a mentelmi jogot, s a bíróság őt is elítélheti. Egy szó mint száz, Meciaréknak volt mit megbeszélniük Dubnicában. Ami a mozgalom elnökének visszatérését illeti, kár sokat be­szélni róla. A könnyes búcsú, a pár hónapos kihagyás, a vissza­térés és az ezzel kapcsolatos, szívszorongatónak szánt beje­Malinák István ________________ Fe bruár közepétől április har­madik hetéig lényegében nem történt semmi a kisebbségi nyelvtörvény ügyében. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes en­nek okát elsősorban abban látja, hogy a kormánykoalíció egy ré­sze fél ettől a törvénytől, fél at­tól, hogy egyszerre sok frontot nyisson. A gazdasági lépések mellett a koalíciónak olyan dol­gokat is meg kellett tennie, ame­lyek nem mindennaposak a de­mokratikus országokban: képvi­selők mentelmi jogának felfüg­gesztése, Lexa őrizetbe vételé­nek megszavazása stb. Ön a napilapunkban már utalt arra, hogy a négypárti politikai­szakértői bizottság februárban kidolgozott egy koalíciós doku­mentumot, amely öt kérdést nyitva hagyott, s ezekben poli­tikai döntést kell hozni. Mivel a kormány többször meg­ígérte a törvény elfogadását, külföldi vendégeink is többször rákérdeztek a dologra. Én feb­ruár második felétől mindenki­lentések mind egy előre megter­vezett színjáték részei. A közelgő elnökválasztással más a helyzet. Bár az sem igazán meglepő, hogy a DSZM Meciart jelölte. Ki mást is indíthatott volna? A „friss” jelölt persze a kongresszust is kihasználta egy kis kampányolásra. Ezért be­szélt a növekvő erőszakról, gaz­dasági válságról, ezért bírálta a Cirkusz kell a népnek, főleg választások előtt. NATO-t. Kijelentette: végleg búcsút akart mondani a politi­kának, de a jelenlegi helyzet, pontosabban az, hogy Lexát vizsgálati fogságba helyezték, maradásra kényszeríti őt. Elő­kerültek a régi kampányfogások is: mint eddig minden választás előtt, most is felröppent a hír, hogy merénylet készül Meciar ellen. Unalmas már ez a nóta, de azért - biztos, ami biztos - a rendőrség alaposan átkutatta a nek azt mondtam, koalíciós partnereink ódzkodnak ettől a témától, e törvény tartalma és elfogadása is politikai kérdés, és a jelen pillanatban az a hely­zet, hogy nincs meg a politikai akarat az ügy továbbvitelére. Ezért külföldi partnereink is gyakoroltak bizonyos nyomást, s annak is köszönhetően történt meg az elmozdulás. Beszéljünk a nyitott kérdések­ről meg arról, hogy az MKP meghátrál-e majd, mint a föld­alap ügyében. Az MKP eddig sem hátrált, és ha ezt valaki annak látja, akkor szerintem az mazochista, ön­kínzó nézőpont. Az MKP része a kormánykoalíciónak, megpró­bál partnereivel elfogadható megoldásokat találni. Tény, olyan partnerekkel kerültünk egy kormányba, akik nem tart­ják szentírásnak a koalíciós szerződés írott és íratlan formá­it, megsértik őket, nemcsak ve­lünk szemben, hanem egymás­sal szemben is. A földalap kér­dése megoldódik, az MKP szá­mára is elfogadható módon. helyszínt. Ezt persze a DSZM emberei nem hagyhatták annyi­ban. Ők a rendőrök után kutat­ták át a terepet, mondván: biz­tos hagytak ott egy-két polos­kát. Persze nem találtak sem­mit, de a lényeg a cirkusz volt. Az kell a népnek, pláne válasz­tások előtt. Egy kis kampányolás a mozgal­mon belül sem ártott. Hiszen már a DSZM sem egységes, töb­ben Meciar nélkül képzelik el a jövőbeli pártot. Ugyanis a moz­galom nem vész el, csak átala­kul. Párttá. A metamorfózis vár­ható időpontja 1999 szeptem­bere, de valami már most elkez­dődött. Új vezetést választottak, s az al­elnöki posztokkal kapcsolatban történt néhány meglepetés. így például Katarina Tóthová vagy Ol’ga Keltosová nem szerepel az alelnökök között. Bizonyára el­fáradtak, mint Augustin Marián Húska, az eddigi főideológus, aki a fáradtsággal indokolta a DSZM választási kudarcát. Hi­báztatták a rossz kampánystra­tégiát is. Gyenge volt a sajtópo­litikájuk - ők így hívják a ripor­terek elől való bujkálást -, no meg a reklámhadjárat is. Áldo­Ami az öt nyitott problémakört illeti: nem tartom szerencsés­nek erre kihegyezni a témát, mert nem a lényeget ölelik fel. Akkor miért ezekről folyik a vita? A vita nem ezekről folyik, part­nereink ebben az ötben látták a kardinális politikai problémá­kat. A törvény vagy negyvenöt alaptémából áll össze, ezek el­fogadása nagy előrelépés lesz a mostani helyzethez képest. Ezt semmiképpen sem tudnám meghátrálásnak nevezni, még azt sem, ha megmarad a 20 szá­zalékos küszöb; a 10 százalék elfogadására nincs meg a poli­tikai akarat. A különbség nem annyira a magyarságot érinti, mint a többi kisebbséget, s mi az ő érdekeiket tartottuk szem előtt a tízszázalékos javaslat­tal. A fő kérdés az, hogy lesz-e itt egy szabadabb nyelvi légkör. Az ördög mégis mindig a rész­letekben bújik meg. Mivel sok magyar gyereket érint, beszél­jünk a felvételi vizsgák nyelvé­ről. Az MKP azt szeretné, ha minden gyerek azon a nyelven zati bárány is akadt Alexander Rezes személyében, aki már meg sem jelent a kongresszu­son. Arról inkább hallgattak, hogy az éveken át folytatott szabad rab­lásnak, az arrogáns magatartás­nak, a maffiarendszernek és a katasztrofális külpolitikának mennyi szerepe volt választási kudarcukban. Apropó, külföld: a Nyugat is megkapta a magáét Meciaréktól - szerintük a kül­föld keze is benne van a DSZM vereségében. Nekik ez az avas, kommunizmusszagú magyará­zat is megfelel, erre is vannak vevők. A következtetéseket mindenesetre levonták, s meg­írták levélben Lexának- a cellá­ba. Akiből, ha szabadlábon ma­rad, alelnök is lehetett volna. Mert nem semmi: Rudolf Ziak lett az egyik új alelnök. Ő Lexa egyik helyettese, a titkosszolgá­lat hírszerző osztályának veze­tője volt. Ugyancsak alelnök lett a már említett Gustáv Krajci volt belügyminiszter, aki alapo­san gyanúsítható bűncse­lekmény - népszavazás meghi­úsítása - elkövetésével. Hiába, a DSZM egyszerűen utánozha­tatlan. felvételizhetne, amelyen addig tanult, a partnerek szerint an­nak az iskolának a nyelvén kell felvételizni, ahová jelentkezik. Úgy néz ki a helyzet, hogy kü­lönbséget kell majd tenni a fel­sőoktatási és a középiskolai szint között. Szerintünk szak­mai szempontból mindkét eset­ben az lenne a helyes -és ez nem politikai kérdés -, ha mindenki azon a nyelven felvételizhetne, amelyen addig tanult. Úgy ér­zem, koalíciós partnereink ezt a kérdést inkább politikai szem­pontból közelítik meg; a ’90-es évek elején volt olyan gyakorlat, hogy a középiskolákba lehetett anyanyelven felvételizni, de ezt később megszüntették. Sokan úgy vélik, a kormány nem tudja tartani a kisebbségi törvény elfogadásának végső határidejeként emlegetett jú­nius végi terminust, aminek EU-csatlakozásunk szempont­jából is negatív következmé­nyei lesznek. A kormány szavahihetősége fo­rog kockán; ha nem teljesítjük ígéretünket, félő, hogy abba a kategóriába csúszhatunk át, amelybe az előző kormány. Az újabb országjelentést Szlováki­áról szeptemberig véglegesítik, s ha a törvény júliusig nem szü­letik meg, ez önmagában is ele­gendő ok lehet arra, hogy Szlo­vákiát ne sorolják át az első cso­portba, amit oly nagyon szeret­nénk. Ez az, amit a kormány tu­datosított, és ismét megmoz­dultak a jéghegyek. Milyen további menetrendre lehet számítani? Valószínű, hogy május 15-éig, vagyis az elnökválasztás első fordulójáig a kormány nem tesz lépéseket a nyelvtörvény ügyében, éspedig azért, hogy a választási kampány során ne lehessen visszaélni a témával. Május második felében viszont a kormány már elfogadhatja, azzal, hogy hajlandók vagyunk kezdeményezni akár a parla­ment rendkívüli ülésének ösz- szehívását is július elejére, hogy a törvény legkésőbb július 10-éig megszülethessen. A tíz­napos csúszás még elfogadha­tó. SENECB 'Udútéiejá (kih. .. | . Internet: www.seneca.sk e-mail: senecatseneca.sk IM A Globtel 5#/# KEDVEZMÉNY A Globtel Plus Kártya tulajdonosainak COSTA DEL MARESME busszal 6 990 Sk-tól repülővel BA, KE, ZV (Szliáts) 11 990-től MALLORCA BA, KE, ZV repülővel 13 490-től IBIZA BA repülővel 14 490-től GÖRÖGORSZÁG K. CHALKIDIKI busszal 4 490-töl BA, KE repülővel 10490 KORFUBA, KE repülővel 8 990 RHODOS BA repülővel 10 490 KRÉTÁBA, KE repülővel 9 990 SORRENTO busszal 11 990-től BIBIONE (viteldíj nélkül) 1 590-től FRANCIAORSZAG pap CANNES/NICE _____________busszal6090^ CR IKVENICA/PODGORA (vii*Mijnélkül) 5 260-tól VTTORiÁSSAL{teljes ár, biztosítás nélkül) 13910-től

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents