Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-04-28 / 17. szám
2 1999. április 28. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Kisebbségirtás Szűcs Béla Kisebbségi magyarként különös érzékenységgel figyelem a koszovói népirtást. A világsajtóban naponta kommentárok, nyilatkozatok sokasága foglalkozik a tragédiával és a lehetséges megoldás kilátásaival. Nem hiszem, hogy a bombázások leverik a nacionalizmust, hogy Koszovóban visszaállítják a rendet, és biztosítják a menekültek hazatérését és emberi jogait. Átéltem a másodikvilágháborút, a bombázásokat, ágyúzásokat. Szülővárosomban láttam a fasiszták elől menekülő szerencsétlen lengyeleket, s mindig rájuk gondolok, amikor a tévé képernyőjén megjelenik Koszovó- ból a szomszédos szegény országokat elárasztó menekülő nők, gyerekek, öregek áradata. A fokozódó bombázások ellenére naponta még mindig ezrek vánszorognak át a határokon, miközben újabb és újabb békejavaslatok születnek, amelyeket Belgrad sorra visz- szautasít. Társadalmunk többsége ugyan ellenzi a bombázásokat, de nem támogatja Milosevicset sem, csak a hazai nacionalisták fújnak vele egy követ. A bombázások következményeiért banditáknak nevezik a Nyugatot, a legyükolt albánok sokasága azonban nem érdekli őket. Azt, hogy or- szágnyi albánt űztek el a szülőföldjéről, a szláv szolidaritás nevében támogatják. Szlovákiai magyarként emlékszem a háború utáni kitelepítésekre. Igaz, nem volt olyan brutális, mint a koszovói népirtás, de akkor is tombolt a magyarellenes nacionalizmus. Nem voltak iskoláink, kénytelen voltam Magyarországra szökni, hogy tanulhassak, apám pedig csak „reszlovakizációval” tarthatta meg munkáját. Ma már demokratikus társadalmunkban megvannak a kisebbségi jogaink, a Slota-gárda azonban szívesen elszlovákosítana bennünket. Az albán kisebbségirtás minden bizonnyal jó figyelmeztetés közvéleményünk számára, hová vezethet a nemzetállami rögeszme. Szerencsére ma már létezik olyan szervezet a világon, amely megpróbálja útját állni az etnikai tisztogatásnak. Vendégkommentár Veszélyes spekulációk Nora Slisková _____________ Mi ndent meg kell tenni, hogy Meciar ne kerüljön be az elnökválasztás második körébe - mondta Roman Kovác a Hárman egyért kezdeményezés bejelentésekor. Ennek lényege, hogy két polgári jelölt (Vásáryová, Kovác, Svec) mondjon le a harmadiknak a javára. Az SZDK-nak - annak a pártnak, amely a koalíciós szerződésben kötelezte magát, hogy Schustert támogatja - ez a kalkulációja azután merült fel, hogy a DU Svec, a DP Vásáryová, a KDM Kovác mellett tette le a garast. így fest a helyzet az SZDK-ban néhány héttel az elnökválasztás előtt (a DBP és az MKP Schustert támogatja). Az SZDK anyapártjai mindent megtesznek azért, hogy Meciar, akitől annyira félnek, bekerüljön a második körbe. A DSZM és elnöke a parlamenti választásokon csaknem egymillió szavazatot szerzett, tehát ezzel a választói bázissal számolni kell. Valószínű, hogy Meciar bekerül a második körbe. Ami a koalíciós jelölteket illeti, s ezt több KDM-es képviselő is elismeri, Schusternek van a legnagyobb esélye. Carnogursky szerint ebben az esetben Schustert fogják támogatni, mert Meciar „el- fogadhatatlanabb”. Az SZDK politikai hazardírozá- sa egyszerűen érthetetlen. Arról szól: „Polgár, az első körben ezt válaszd, a másodikban pedig amazt!” De mi lesz akkor, ha a polgár úgy dönt, hogy nem vesz részt a második körben, mert valahogy furcsa az egész? Ez nem mondható el Meciar táboráról. Ha az SZDK pártjai valóban nem kívánják a társadalom megosztását és Meciar visszatérését, jobban tennék, ha elejétől végéig egy közös jelöltet támogatnának. A szerző a Pravda kommentátora. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán, Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modern élet: Klein Melinda Sport: Tomi Vince (582-38-314) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz daée, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava- Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Globalizálódik az egész világ. A kultúra, az információk, a bankrendszer, az ipar... De hogy a manóba nem globalizálódhatnak a rendes emberek a Csukcs-félszigettől Malackáig? Rajz: MS-Rencín Milyen lesz a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény? Eltérő koalíciós elképzelések Korpás Árpád _________________ Az Európai Bizottság nemrégiben Pozsonyban járt bővítési főbiztosa, Hans van den Broek látogatása során többször megismételte: Szlovákia uniós csatlakozásához a politikai feltételek egyik legfontosabbika, hogy a Bizottság őszi értékeléséig elkészüljön a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény. Az MKP szakértők, nyelvészek, jogászok, politológusok és más társadalomtudóo Megfelelő az MKP tervezete. o Rossz törvény várható. sok bevonásával már elkészített egy részletes, a nyelvhasználat különböző területeit felölelő tervezetet, amely azonban a koalíción belül különféle fogadtatásban részesült. Mikulás Dzu- rinda miniszterelnök közölte van den Broekkal, hogy a kormány törvény-előkészítői kidolgoztak egy 11 paragrafusból álló javaslatot, mely hamarosan a kabinet, azt követően pedig a parlament elé kerül. A tét tehát az, hogy mihamarabb és minél jobb törvény szülessen. Vas Ottó nyugalmazott tanár: a a A törvénynek tisztáz- ^ ^ nia kell, hogy a hivatalokban ne csak szóban, hanem írásban is használhatók legyenek a kisebbségi nyelvek, ahogyan az a két világháború közti Csehszlovákiában is gyakorlat volt. Érvényesíthetőnek kellene lennie például a hirdetmények, beadványok, kérvények esetében, de vonatkoznia kell olyan okiratok kiállítására is, mint a születési anyakönyvi kivonat, házasságlevél és mások. Szükség van anyanyelvű iskolai dokumentációra is. A személyigazolványt illetően bizonytalan vagyok. A bíróságokon, rendőrségen az állampolgár számára ingyenes, az állam által fizetett tolmácsolás lehetőségét kell biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy a közép- és főiskolákra mindenki anyanyelvén felvételizhessen. Megfontolandó, alakíthatók-e anyanyelvi képzést biztosító tanszékek, eseüeg egyetem. Hogy milyen lesz a törvény, nehéz megmondani, a kisebbségi nyelveknek a hivatalok írásbeli érintkezésében való használatát és az anyanyelvű felvételiket valószínűleg nem foglalja majd magában. A szerintem ellenzéki obst- rukcióval késleltetett vita csak az elnökválasztás utánra marad, nehogy az ellenzék politikai tőkét kovácsolhasson belőle. Simon Szabolcs nyelvész, egyetemi oktató: A Szerintem az MKP részletes tervezetével egyet lehet érteni, egy újabb kerettervezet nem lenne célszerű. Precíz tervezetre van szükség, hogy a konkrét esetekben ne lehessen vele visszaélni. Az MKP-tervezet szakmailag is előkészített, hiszen a Mercurius Társadalomtudományi Kutatóintézet konferenciát is szervezett, melyen politológusok, nyelvészek, társadalomtudósok mondtak véleményt. Nehéz megjósolni, milyen lesz a törvény, ez a politikai küzdőtéren dől majd el. Laikusként csak annyit mondhatok, hogy úgy látom, a koalíción belül is megoszlanak a vélemények, ott is sokan berzenkedve fogadják az MKP- tervezetet, látva, hogy egy ilyen javaslat elfogadása milyen pontosan, a visszaélés lehetőségét nagyban kizárva rendezné a kérdést. Mindenesetre komoly kötélhúzás lesz. Bízom abban, hogy a megjelölt időpontig elfogadják a tervezetet. Ol'ga Hanasová szakácsnő, Pozsony: a a A világban mindenhol, v ^ ahol eddig jártam, úgy volt, hogy az adott ország nyelve államnyelv volt. Rendben van, hogy a magyar gyerekek magyar iskolába járnak, de később, ha ebben az országban akarnak maradni, és érvényesülni szeretnének, sokszor gondjuk akadhat. Azt hiszem, ezekre a kérdésekre kellene a törvénynek nem erővel, hanem megfontoltan megoldást találnia. Hogy milyen lesz a törvény? Sok politikusnak egészségtelen véleménye van erről a problémáról. Szerintem hallgatni kellene a kisebbségekre, és viszont, a kisebbségnek is el kellene fogadnia a választható legjobb megoldást. Azon, hogy mikorra lesz törvény, mi nem sokat változtatunk, de a békesség kedvéért remélem, hogy a képviselők mindent megtesznek a mielőbbi elfogadásáért. Turczel Lajos irodalomtörténész: O Az a véleményem, hogy a törvénynek mindenképpen ragaszkodnia kellene a 20 %-os használati klauzulához, tartalmiakban pedig a pozitív európai, elsősorban skandináv kisebbségi jogszabályokból kéne kiindulnia. Aztán vannak itt olyan két világháború közötti csehszlovákiai példák is, amelyekre szintén építeni lehetne. Az előjelekből ítélve úgy látom, rossz törvényre számíthatunk, mert a munkálatokat koordináló Eubomír Fogas, a kormány törvényhozásért felelős alelnöke a közelmúltban több kifogásolható kijelentést tett az ügyben. Az MKP-nak oda kellene hatnia, hogy az Európai Bizottság szigorúan felügyelje a kérdéssel kapcsolatos lépéseket, és folyamatosan ellenőrizze a tervezetet tartalmiakban, részleteiben is. Tartok attól, hogy az Európai Bizottság Szlovákiáról szóló jelentésének elkészültéig nem születik meg a kisebbségi nyelvhasználati törvény. Olvasói levél Drága dolog a becsület-Kósik Andreának a Vasárnapban 1999. április 14-én megjelent Jelentkezzenek, hogy emlékezhessünk című interjújához írom e pár sort. Úgy gondolom, hogy a mi, illetve a férjem helyzete is beletartozik abba a történelmi eseménysorozatba, amit Takác úr feldolgozni készül. Féljem 1916-ban született Nagykaposon. 1941-ben végezte be tanulmányait és kezdte meg a munkáját mint református lelkész. 1945 januárja, vagyis a háború után az újraalakult Csehszlovákiában végezte a lelkészi munkáját 1987-ig, amikor nyugdíjba ment. Az állam és az egyházak között még sokáig nem rendeződtek a dolgok, emiatt fizetést nem kaptunk. Miután létrejött a megegyezés, az elmaradt fizetéseket visszamenőleg kiutalták, de azok nem kapták meg, akik nem reszlova- kizáltak. Mi nem írtuk alá a reszlovakizálásról szóló okmányt, mert nem lett volna igaz, hiszen nem volt a felmenőink között szlovák; emiatt 235 132 koronát, közel ötévi fizetést nem kaptunk meg. Az első fizetést 1949 novemberében utalták ki, 4052 Kcs-t. Ilyen drága dolog a becsület! özv. Papp Zoltánná Bodrogszentes Tisztelt Szerkesztőség! Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a Vasárnap árát 15 koronára emelik. A Vasárnap előfizetőit nem értesítették, hallottuk, hogy csak az Új Szóban írtak róla. Sajnos, mi hárman nem tudjuk megvenni az Új Szót minden nap. Előfizetői vagyunk a Vasárnapnak. Nagyon szeretnénk, ha a szerkesztőség válaszolna a Vasárnapban, hogy az előfizetőnek miért kell 15 koronát fizetnie, a szlovák újságokat az előfizető olcsóbban kapja meg, és ez így van más államokban is. Várjuk válaszukat. Erzsi, Éva, Móni Nagykérről Lapunk árának emelése, sajnos, több okból is elkerülhetetlen volt. Ezeknek a gazdasági indokoknak az elemzése túl sok teret igényelne. Köztudott, hogy a lapterjesztő vállalat (PNS) szinte minden kiadónak tartozik, az energia-, papír- és egyéb árak is emelkedtek, és ez visszahat a lapkészítésre is. A Vasárnap ára a többi hetilapéval ösz- szehasonlítva még így is alacsony. Az áremeléssel egy időben viszont 40 oldalasra bővítettük a Hang- Kép mellékletet, amelyben ettől a számtól kezdődően bővebb tévé- és rádióműsort nyújtunk olvasóinknak. Az előfizetői előnyök kérdésére visszatérünk. A szerkesztőség
