Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-04-21 / 16. szám
Politika 1999. április 21. 3 Sokszor tapasztaltuk: Meciar mindenről le tudott mondani, de a hatalomról nem Kié lesz a negyedik ász? Madi Géza______________________ Ján Demikát, Juraj Lazar, Michal Kovác, Vladimír Meciar, Ivan Mjartan, Rudolf Schuster, Ján Slota, Juraj Svec, Magda Vásáryová, Boris Zala. Ismert és kevésbé ismert személyek. Ők azok, akik május 15-én indulni szeretnének a közvetlen államfőválasztáson (Jozef Migas, a parlament elnöke a tizenegyedik jelentkező, Július Kubík jelölését nem fogadta el). Tíz ismert és ismeretlen név. A közvélemény-kutatási eredmények is ehhez igazodnak. Jelenleg a kormánykoalíció által favorizált Rudolf Schusternak van a legnagyobb esélye arra, hogy az első helyen végezzen. De Szlovákiában minden megtörténhet. Sokszor tanúi lehettünk már annak, hogy ami romlandó, az többnyire el is romlik. Már az sem volt teljesen tiszta, hogy a szeptemberi választások után létrejött négypárti koalíció vezetői megegyeztek az „egyetlen megfelelő” államfőjelölt személyében. Gondolhatnánk: ha már kiötlötték a közvetlen elnökválasztás intézményének bevezetését, legyen meg az örömük, és elsőként az ő emberük próbálja ki a gyakorlatban, mit jelent „állampolgárok által megválasztatni”. Rudolf Schuster április 9- éig biztos befutónak látszott. Vagy Magda Vásáryovával, vagy Michal Kováccsal. Ám az utolsó pillanatban 180 fokos fordulatot vett minden: titkolózások, egymásnak ellentmondó megnyilatkozások, cáfolatok, találgatások után visszarepült a Akkor is, most is mintegy hat hónapig volt távol. bumeráng. Már felesleges is számolni, hogy hányadik alkalommal, mert Vladimír Meciar a bumerángok bumerángja. Örök visszatérő. Most is csak addig bírta, mint az első leváltása után. Akkor is, most is mintegy hat hónapig volt távol. Ráadásul újra bebizonyosodott, amit már tudtunk róla: nevezetesen, hogy az igazmondásban egy jottányit sem lépett előre. A választások után egyszer s mindenkorra elbúcsúzott az országtól és választóitól, s ezt néhány hónappal később azzal az ígérettel is megtetézte, hogy végleg visszavonul a közéletből, elmegy remetének és - nem jelölteti magát semmilyen állami tisztségre. Csak a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom építésén fáradozik majd. Hát most kiderült: mindebből csak az felel mega valóságnak, hogy (még) a DSZM élén áll. A mozgalom propagandistái úgy szeretnék beállítani a dolgot, mintha az ő rábeszélésükre és a tagság követelésére, hosszas té- pelődés és számtalan álmatlanul töltött éjszaka után szánta volna el mégis magát a vezér. De mivel az igazmondás nem csupán a DSZM-elnöktől áll távol, hanem beosztottjaitól is, valószínűleg más is közrejátszott abban, hogy Meciar elfogadta a jelölést. A hatalomvágy. Mert számtalanszor tapasztalhattuk: a volt miniszterelnök sok mindenről le tudott mondani (például arról, hogy nyugati vezetőkkel tárgyalhasson, meg arról is, hogy az ország bekerüljön a NATO-ba és az EU- ba), ám a hatalomról nem. Amikor tavaly az elnökválasztási hercehurca folyt a parlamentben, még véledenül sem szállt ringbe. Mert a kormányfői és a félállamfői bársonyszék szabad kezet adott neki az önkényuralmi rendszer építgetéséhez. A falazásnak azonban a szeptemberi választások véget vetettek, és a meciarizmusnak nevezett tákolmány úgy omlott össze, mint a kártyavár. Az ország demokratikus erői jól megkeverték a lapokat, és mind a négy ász az ő kezükbe került. Persze ezzel indítékot szolgáltattak a „remetének”, hogy törni kezdje a fejét a visszatérésen. Mert olyan ember nem tűnhet el a feledés homályában, aki mindig legalább három ütőkártyát tartott a kezében - értsd a kormányt, a parlamentet és a bíróságokat. Most arra szánta el magát, hogy legalább a negyedik ászt megkaparintsa - a köz- társasági elnöki tisztséget. Úgy tűnik, az új kormánykoalíció tagjai számítottak erre a lehetőségre, és biztosították magukat: a közvetlen elnökválasztásról jóváhagyott alkotmánytörvény több jelentős elnöki jogkört a parlamentre ruházott át. A jogszabály értelmében az ország első embere sok mindent ellenőrizhet, de nem uralkodhat. Még olyan tapasztalt diktátor sem tehetné, mint amilyen Vladimír Meciar. Ha megválasztanák. .. Talán kínjában ilyen jókedvű Milos Zeman cseh miniszterelnök, akit a kisebbségben kormányzó szociáldemokraták újabb négy évre pártjuk elnökévé választottak. Kínos volt ugyanis, hogy a tisztújító kongresszus vagy másfél száz küldötte olyan petíciót írt alá, amely élesen bírálta a NATO Jugoszlávia elleni akcióját. Mondani sem kell: ez a kormánypárti állásfoglalás ellentétes a kormány álláspontjával. CTK-felvétel Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke: „Hosszabb távú nemzetstratégiai célokat is szolgálunk” Jelentős mértékben megnövelt pénzforrások VasikJános___________________ Fontos szerepet tölt be a határon túli magyarság támogatásában az Illyés Közalapítvány, amelynek a múlt év őszétől új kuratóriuma, valamint új elnöke van Halzl Józsefnak - a Rákóczi Szövetség elnökének - személyében. Az Orbán-kormány több területen radikális változtatásokat hajtott végre. Követi a példát az Illyés Közalapítvány új vezetése is? Az új kuratórium összetételében is az a korábbi gyakorlat érvényesül, hogy minden parlamenti párt képviselve van benne, az alapító, vagyis a kormány kérte fel a pártok e témakörben illetékes szakértőit a részvételre. Természetesen független szakértők is helyet kaptak a kuratóriumban. A közalapítvány gazdálkodásában lesznek újítások? A határon túli magyarság ügyének támogatása végett döntött az alapító a pénzforrásokjelen- tős növelése mellett - a korábbiakhoz képest közel 60 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésünkre. Másfelől az alapító szándéka az is, hogy e pénzforrások, legalább a tavalyihoz viszonyított növekmény mértékéig, hosszabb távú nemzetstratégiai célokat szolgáljanak. E növekményt a közszféra mely területén kívánja felhasználni a kuratórium? Egy ad hoc munkabizottságot hozott létre, amelynek az a feladata, hogy kidolgozza az elveket, amelyek segítségével hozzájuthatunk a szóba jöhető projekteknek a listájához, illetve arra vonatkozóan, hogy mi módon történjen döntés ezekben a kérdésekben. Ez esetben nyilvánvalóan maga a kuratórium fogja az alkuratóriu- mokkal és a helyi szakértőkkel konzultálva kialakítani a prioritásokat. Az már biztos, hogy az oktatás, ezen belül a felső- oktatás különös hangsúlyt kap. Hozzátenném: az oktatási szféra kezelése, a stratégiai prioritások, a konkrét támogatási célok kijelölése az Apáczai Csere Közalapítvánnyal együtt, összehangoltan történik majd. Az Apáczai új közalapítvány, kifejezetten a felsőoktatás és a szakoktatás támogatására jött létre. Ami azt is jelenti, hogy lényegesen nagyobb összeget lehet majd elosztani. Figyelembe veszik az egyes államok eltérő helyzetét? Igen. Az egyes nemzetrészeket nem lehet egységesen kezelni, hiszen országtól függően más és más kérdések kerülnek előtérbe. Például Erdélyben a felsőoktatás valamivel hangsúlyosabban jelentkezik - már csak a nagyobb lélekszám miatt is mint a többi nemzetrésznél, de azt kell mondjam, a felsőoktatás valamilyen módon mindenütt fontos szerepet játszik majd a támogatási célok kitűzésekor. Jövőre mekkora keret áll a szlovákiai magyarság rendelkezésére? A következő kuratóriumi ülésen dől el, hogy mennyi pénz jut az egyes nemzetrészeknek az alkuratóriumokon keresztül. Valószínű, hogy a múlt évi arányokban nem lesz lényeges változás. Értesüléseink szerint azonban az elosztás módja megváltozik. Szlovákia viszonylatában hogyan? A növekmény Szlovákiára jutó részének elosztása az alkuratórium és a helyi szakértők bevonásával, de nem az alkuratórium által kiírt pályázatok alapján fog történni - itt a központi kuratórium nagyobb hatáskört tart meg magának. Ami az alkuratóriumi rendszeren belül kezelt pénzforrásokat illeti: lényeges változásokat nem tervezünk. A szlovákiai alkuratórium megújítása most van folyamatban. A legutóbbi kuratóriumi ülésen jóváhagyólag tudomásul vettük a tisztújításról szóló előterjesztést, annyival megtoldva, hogy az alkuratórium tagjai közé választották Vitéz Lászlót, az SZMCSSZ elnökét, ezzel Archív felvétel is elismerve a Cserkészszövetség hatékony munkáját. A másik változtatás: a jelenlegi szakmai bizottságok mellett új szakmai bizottság felállítását határozta el a kuratórium. Ez a helyi támogatási célokról szóló döntések koordinálását szolgálja. Figyelembe veszi, hogy a Rákóczi Szövetség és az általa alapított Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány keretében működik az úgynevezett városi célalaprendszer, amely 24 kis célalapból áll. Mindegyiket a helyi közösség, intézmények, szervezetek képviselőiből álló munkabizottság vezeti, amelynek meghatározó szerepe van a döntés-előkészítésben. Hogy az Illyés Közalapítvány, illetve a városi célalapok által megszavazott helyi projektek tekintetében jobb legyen a koordináció, az Illyés Közalapítvány helyi projektjeit is ez a célalapbizottság fogja előterjeszteni. így a döntés-előkészítésben olyan szakmai bizottság vesz részt, amely a 24 városi célalapnak a képviselőiből áll. Úgy gondoljuk, hogy három célalap delegálhat egy embert ebbe a bizottságba. Tehát a korábbi tapasztalatok szerint mekkora lehet az az összeg, amely a regionaliz- must erősítené? A mi kimutatásaink szerint a helyi és kisrégiós projektek volumene az Illyés Alapítvány szlovákiai támogatási rendszerén belül 20-25 százalék körül mozgott. Változik-e az elszámolási rendszer is, illetve szigorítják-e a felhasználás ellenőrzését? Az elszámolási rendszer nem változik, hiszen ugyanazokon a csatornákon keresztül történik majd, mint eddig. Az Illyés Köz- alapítvány- mind a saját, mind a pályázók érdekében - szigorú elszámolási rendszert igyekezett érvényesíteni, s ennek része, hogy elszámolás hiányában további támogatások nem igé- nyelhetőek. Az ellenőrzést pedig továbbra is az alkura- tóriumokkal való szoros együttműködésben kell végezni. Mikorra áll föl a regionális pályázatok elbírálására hivatott albizottság? Remélem, hogy a napokban megtörténik, és nem lesz fáziskésésben ennek a helyi támogatási rendszernek a működtetése sem. Az sem mellékes, hogy az érintettek milyen gyorsan és hatékonyan fognak dolgozni. Magyarországról Kétszeresen kényes helyzet A Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív német lap szerint Magyarország kétszeresen is kényes geostratégiai helyzetben van: a NATO tagjaként egyedül határos Jugoszláviával, ugyanakkor nincs közös határa az atlanti szövetség egyeden másik tagjával sem. „A Vajdaságban több mint 300 ezer magyar él, ők jelentik a legnagyobb lélekszámú kisebbséget a kétmilliós tartományban. Pártjuk, a VMSZ a háborúra való tekintettel visszafogta kulturális és önkormányzati autonómiára vonatkozó követeléseit; fő célja jelenleg annak meggátolása, hogy a magyar hadköteleseket a szerbek más nép ellen vívott háborújában használják fel ágyútöltelék gyanánt.” A budapesti kormánynak nehéz összeegyeztetnie a NATO iránti lojalitást a vajdasági magyarok megvédésével. Nemrég szópárbaj zajlott le Orbán Viktor kormányfő és a VMSZ elnöke, Kasza József között. Orbán védelmébe vette a NATO légi csapásait, mire - mint az újság írja - Kasza verbális mérsékletre intette őt és kormányát, arra hivatkozva, hogy a helyzet már így is elég nehéz a Vajdaságban, és a Belgrád elleni provokációk csak tovább élezik. Az orosz-fehérorosz segélyszállítmány körüli vita is megmutatta, milyen nehéz helyzetben van Magyar- ország. Ä konvojt a magyar-ukrán határon feltartóztató magyar vámszervek joggal állították, hogy 57 ezer liter üzemanyag és páncélozott járművek aligha tekinthetők egy humanitárius segély részének. „Magyarország geostratégiai helyzete kétszeresen is kényes. Az ország egyszerre van exponált és elszigetelt helyzetben, így már elméleti eszmefuttatások is politikai földrengést okozhatnak” - zárja írását a lap budapesti tudósítója.
