Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-24 / 12-13. szám
1999. március 24. Sport Kovács István olimpiai, világ- és Európa-bajnok bokszoló a profi ringben is csak a győzelemre gondol Nem a pénzért lett hivatásos ökölvívó motion két tulajdonosa, Peter Kohl és Peter Hahnrats már az atlantai olimpián felfigyelt rám, ám az akkori szerződést-menedzseremmel együtt - visszautasítottam. Később ismét felkerestek, és a budapesti, sikeres vb után, decemberben meg is állapodtunk. Nehéz volt az átállás? Tulajdonképpen nem, mert a részletekre is nagyon ügyeltünk a szerződés aláírásakor. Az első két évben a felkészülés szerepelt az első helyen, magyarán szólva, hozzá kellett szoknom a profi bokszhoz, hogy első számú esélyese legyek a világbajnoki címnek. Kezdetben „csak” hatmenetes meccseket vívtam. Minden téged igazolt, hiszen a hivatásos ringben is ott folytattad, ahol az amatőrök között befejezted... A jó rajt mindig sokat jelent, s nekem nem volt problémám az első meccseken, s hál’ istennek a folytatásban sem. Lenyűgöző a profi szorítóban elért eredményed: 12 meccs -12 győzelem. Mégis, melyik volt a legnehezebb összecsapásod? Talán az olasz Európa-bajnok ellen, ám ekkor sem bokszoltam teljes erőbedobással, ugyanis az első jobbegyenesem után éreztem, elbizonytalanodott az ellenfelem. A legutóbbi, Manuel Gomes elleni mérkőzésedet is végigbunyóztad, pedig kezdettől fogva nagy fölényben voltál. Nem vagyok az a típus, aki mindenáron a kiütést erőlteti. Nagyon igyekezett az angolai, sokat is ütött, de csak a levegőbe. Élveztem a meccset, biztos voltam a sikerben. Ki lesz a következő ellenfeled? Most még nem tudom, de az már korábban eldőlt, hogy május 22-én a Budapest Sportcsarnokban komoly tétmérkőzésen lépek majd szorítóba. Csak nem a súlycsoport vb-cí- méért bunyózol? Ott még egyelőre nem tartok, a két hónap múlva sorra kerülő összecsapásom több mint valószínű, egy ún. kis vb-döntő lesz. A profiknál ugyanis három komoly címet jegyeznek: a már említett kis vb-, aztán az Eb-,' Kovács István a budapesti világbajnokságon aranyéremmel búcsúzott az amatőr szorítótói. valamint a nagy vb-elsőséget. Ezek szerint lesz miért bokszolnod a közeljövőben? Igen! Mind a három kategóriában első szeretnék lenni. És ha ez sikerül, akkor mindent elértem a ringben, amit csak lehetett. Az amatőr szorítóban valamennyi világversenyen elhódítottam a legnemesebb fémet. A profik között viszont most jönnek csak az igazi tétmeccsek; bizakodva várom őket Voltak azért vereségek is. Melyek fájnak a legjobban? Egyértelmű: a barcelonai olimpia elődöntőjében csapnivaló formában voltam, világbajnokhoz méltatlan teljesítményt nyújtottam. Nagyon sokáig bosszantott ez a kudarc. Utána még kétszer kikaptam, de ez kimondottan a pontozók számlájára írható. Alaposan megverettek a bursai Eb elődöntőjében, valamint a bangkoki Világ Kupa-elődöntőben. De hát ez már igencsak régen volt. Számodra mit jelent a pénz? Nem titkolom, fontos az életemben, mert ennek köszönhetően egy bizonyos színvonalat biztosíthatok magamnak és a családomnak. De - és ezt többször is hangsúlyoztam - nem a pénzért bokszolok, nem csak emiatt lettem profi bunyós! Igaz, sok pénzem van, ám erre büszke is vagyok; ezt nem titkolom, mert megdolgoztam érte, becsületes úton jutottam a vagyonomhoz. Nem is olyan régen, neves öklözőként melóznod kellett... Európa-bajnokként kőművesek mellett dolgoztam, világbajnokként pedig napi nyolc órában egy számítógépes cég alkalmazottja voltam. Tudom, sokan nem hiszik el, de így volt! Kokó, mit szeretnél elérni a profi ringben? Itt is mindent megnyerni, és akkor két-három év múlva nyugodtan szögre akaszthatom a kesztyűt. Zsigárdi László _____________ Ko vács István, az amatőr ökölvívók koronázatlan királya mindent megnyert, amit csak lehetett: Atlantában, 1996-ban olimpiai bajnok lett; az 1991-es sydneyi és az 1997-es budapesti világbajnokságon aranyérmet szerzett; az 1992-es göteborgi, valamint az 1996-os vejlei kontinensviadalon is az első helyen végzett. Közel 300 mérkőzéséből csak tizenkilencszer hagyta el vesztesen a szorítót. A budapesti „aranyos” vb-t követően a profi ringbe „igazolt”, és ott folytatja remek szereplését. Eddig tizenkét meccset vívott, s valamennyin fölényes győzelmet aratott. Kokóval közvetlenül a lübe- cki diadala után beszélgettem. Amatőr pályafutásod éppen Budapesten ért véget, méghozzá világbajnoki aranyéremmel. A vb-elsőséged már jóval a viadal előtt mindenki elkönyvelte; nem fordult meg a fejedben, hogy esetleg más állhat majd föl a dobogó legfelső fokára? Tudtam, hogy mindent megtettem; tudtam, hogy a maximumra törekedtem, s ha ez sem lett volna elegendő, akkor fejet hajtok a legyőzőm előtt. Különben, ha elúszott volna a budapesti aranyérem, pályafutásom akkor sem lett volna csúfabb, csak egy szép élménnyel lett volna kevesebb. Végül is senki sem csalódott benned, hiszen parádés bunyóval diadalmaskodtál. Milyen érzés volt, amikor 10 000 ember ünnepelt a Budapest Sportcsarnokban? Ekkor arra gondoltam, hogy amikor holtponton voltam, a visszavonulás gondolatával foglalkoztam. Végül a folytatás mellett döntöttem, s megérte. Fantasztikus érzés volt a telt házzal együtt énekelni a Himnuszt. A számtalan amatőr győzelmet követően a profik táborába léptél. Nem féltél egy kicsit a váltástól? Egy pillanatig sem kételkedtem abban, hogy a hivatásosok között nem állnám meg a helyemet. Mindig is azt a nézetet vallottam: ha valaki becsületesen tréningezik, márpedig én sosem lazsáltam az edzéseken, akkor nyugodt szívvel bárki ellen szorítóba léphet. Valójában hogyan is lettél profi bunyós? A német Universum Box ProKokó az amatőrök között mindent megnyert, amit csak lehetett. A profik között is brillíroz: eddig valamennyi mérkőzésén győzött! Archív felvételek Kokéról mondták DEUTSCH TAMAS sportminiszter: „Szerencsére személyesen ismerem őt. Nagyon sokszor fociztunk egymás ellen, vagy egymás mellett nagy- és kispályán egyaránt. De előfordult már olyan eset is, hogy nézőként futottunk össze, vagy abszolút a civil életben egy étteremben. Nagyon szeretem őt, mert amellett, hogy kiváló sportoló, tisztességes ember is.” CSÖTÖNYI SÁNDOR, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke: „Ő volt talán az egyetlen olyan bokszoló, aki mindig jobban akarta, hogy nyerjen, mint mi. Általában ez fordítva szokott lenni, és a vezetők meg az edzőkjobban akarják a sportolónál a győzelmet. Kokónál ez elő nem fordulhat, ugyanis száz százaléknál nem lehet jobban akarni!” ■» CSÁSZÁRI ATTILA, az Adidas Budapest Kft. marketingigazgatója: „Sikeréhes és elhivatott. Ez a két jellemvonás az egész életére kihat, és minden döntését befolyásolja. Ezenkívül a legfontosabbnak azt tartom, hogy ő már amatőr korában profi lett. Az elmúlt években minden tette, megnyilvánulása a professzionizmust sugározta.” HAVAS HENRIK újságíró: ^.sikernek az igazi okát abban látom, hogy ő intellektuális alkat. Ezt akkor is le tudtam mérni, amikor beiratkozott hozzánk, a JÄTE public relations szakára. Nagyon kedvelték a tanárok, mert értelmes embert ismertek meg benne.” KOLTAI RÓBERT színművész: „Számomra ő az utóbbi tíz évben feltűnt sportolók között a legkedvesebbik. Annyira jó érzéssel tölt el, hogy valaki elér egy hatalmas sikert, és ezt követően úgy ismerjük meg őt, aki egyszerre szerény és fantasztikus! Nem szégyellem bevallani: rajongok érte! Számomra az is imponál, ahogy egy-egy buta újságírói kérdésre rendkívül érzékenyen tud reagálni.” BÁRÁNY SÁNDOR, az Unlimited kizárólagos magyar- országi képviselője: „Számomra Kokó egyrészt jó barát, másrészt remek reklámhordozó. Hat éve kerültünk szoros kapcsolatba egymással, és azóta egyfolytában csodálom, amit tesz. Napról napra profibb a szorítóban és azon kívül is, ami igazán azért becsülendő, mert elég kevés emberről mondható el ugyanez ebben az országban. Nem véletlen, hogy Geszti Péteren kívül őt támogatjuk évek óta. Ha egy gesztusát kellene kiemelnem, akkor arra voksolnék, amikor Atlantában, az olimpián, ahol, ugye, felejthetetlen meccseket vívott, rendre Unlimited feliratú kapucnis pulóverben jelent meg a szorítóban, kijátszva ezzel a rendezők szigorú előírásait, miszerint tilos reklámfeliratokat viselni a mezen...” KOVÁCS ISTVÁN többszörös testépítő bajnok: „Hosszú pályafutásom alatt rengeteg kiváló Nemcsak az ökölvívást imádja, hanem a Ferencvárost is. Bevallotta: az elmúlt években többször is előfordult, hogy edzést mulasztott egy Fradí-meccs miatt. adottságú sportolót láttam már, de csak elvétve olyanokat, mint Kokó. Azt szoktam neki mondani, hogy ő egy fehér néger. Olyan az izomzata, mint a fekete testépítőknek. Rugalmas, gyorsan szálkásodik, és hamar lehet eredményt elérni vele. Hetente háromszor dolgozunk együtt; soha nem tartunk 50 percesnél hosszabb edzést, az viszont roppant intenzív. Ezenkívül szót ejtünk az étkezésről is, és pár dolgon változtattunk. Szed néhány táplálékkiegészítőt, mely előnyére válik. Imádom az ökölvívást, és ismerem is elég jól a világjelenlegi élmezőnyét, s bizton állíthatom, hogy az amatőrök között senkinek sincsenek olyan veleszületett fizikai adottságai ehhez a sporthoz, mint neki.”
