Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-24 / 12-13. szám
1999. március 24. Sport Beszélgetés Móder Lászlóval, annak kapcsán, hogy három évtizeddel ezelőtt a pozsonyi Slovan labdarúgócsapata nyerte a KEK-et Tizennyolcezer korona a győzelemért Szabó Zoltán Május huszonegyedikén lesz harminc esztendeje annak, hogy a bázeli KEK-döntőben a Slovan futballcsapata óriási meglepetésre 3:2-re legyőzte az FC Barcelonát. A jubileum kapcsán beszélgettünk a tardoskeddi származású Móder Lászlóval, a kékek akkori jobbösszekötőjével. Annak idején négy tardoskeddi futballista is játszott az élvonalban. Szülőfalumban mindig nagyon szerették a legnépszerűbb sportágat, már hétévesen a pályán tébláboltunk, igyekeztünk ellesni a nagyok minden mozdulatát. Ifjúsági csapatunk remekelt a II. ligában, Gyurekre figyeltek fel először, Nyitrára került, ezután Szikora Gyuri és öcsém, József az Internéi kötött ki. Én is követni akartam a példájukat. Ez hamarosan sikerült. Huszonegy évesen, 1967 januárjában szerződtem a Slovanhoz, a Lokomotíva ellen mutatkoztam be az I. ligában. Majd a Duklával vívott televíziós mérkőzés következett, jól ment a játék, elismerő kritikákat kaptam. A győzelemért 1200 koronás prémiumot inkasszáltam, a többiek viszont hatszázzal többet. Ezt fel is hánytam Hucko edzőnek, s ezért átvezényelt a tartalékok közé. A nemzeti ligában szereplő B-csapatban rugdostam a gólokat; megkeresett a Slavia, azonban Michal Vicán, az együttes új mestere hallani sem akart a mezcseréről. Milyen edző volt Michal Vicán? Egyszerű embernek ismertük, a gyakorlatias szakvezetők közé tartozott. Tapasztalatait kamatoztatta, modern gyakorlásokat vezényelt, legtöbbször a labda volt a főszereplő. Sokszor a megérzéseire hagyatkozott, cséréi rendre bejöttek. Viszont nem tudta magát jól kifejezni, ezért nem is vett részt az edzői konferenciákon. Mi volt a csapat fő erénye? Horváthon és Cvetleren kívül közel egykorúak voltunk, a futballt szórakozásként kezeltük, remek kollektívát alkottunk. Nagy volt a konkurencia, hiszen 30 jól képzett labdarúgó közül válogathatott az edző. Hitték volna, hogy egészen a döntőig sikerül eljutniuk? Fokozatosan léptünk előre, ősszel a jugoszláv Bor és az FC Porto kiverésével bejutottunk a negyeddöntőbe. Januárban hat hetet töltöttünk Argentínában, 2:l-re nyertünk a Világ Kupagyőztes Estudiantes ellen. Csak a Boca Juniorstól kaptunk ki, de mi már a KEK-re összpontosítottunk. Az AC Torino, majd a Dunfermline következett. Vonattal utaztunk Olaszországba, kiegyensúlyozott találkozón sikerült nyernünk, a visszavágón is sikeresek voltunk, pedig Hrdlicka kiállítása miatt 60 percig emberhátrányban játszottunk. A skót együttes alattomosan, durván futballozott, az egyik védő az arcomba könyökölt, ennek még ma is őrzöm az emlékét. Idegenben döntetleneztünk, a visszavágón 20 méterről megcéloztam a kaput, a portás csak kiütni tudta a labdát, és Ján Capkovic a hálóba lőtt. Hogyan készültek a fináléra? Pár nappal az elutazás előtt fogadott a szlovák kormányfő, egyforma öltönyöket kaptunk, és repülővel mentünk Svájcba. A bázeli pályát ki sem próbáltuk, mert 60 perces edzésért 1000 svájci frankot kértek a rendezők. így aztán a stadion mellett lévő parkban gyakoroltunk, míg a katalánok tesztelték a zöld gyepet. Mivel Adi- das-szerelésben szerepeltünk, a cég fejenként 500 dolláros zsebpénzt adott, a meccsre a feleségünket is elhozták. Ennyi idő távlatából miként emlékszik a döntőre? Mi nyugodtan játszottunk, hiszen nem volt veszítenivalónk. Meglepően jól kezdtünk, Cvetler az első percben Sadurni hálójába lőtt. Az egyenlítő gól után sem ijedtünk meg, a félidőig Hrivnák és Ján Capkovic találatával 3:l-re elhúztunk. Elkeseredetten támadtak a barcelonaiak, ám csak szépíteniük sikerült, Rexach szögletét Vencel nem tudta hárítani. Akkoriban nem játszottunk villanyfénynél, s ez zavarta meg a kapusunkat. Sportszerű küzdelmet hozott a találkozó, a katalánok ráfizettek arra, hogy lebecsültek bennünket. A katalánok miként fogadták a vereséget? El voltak keseredve, többen sírtak. Annyira biztosra vették a sikert, hogy a Barcelona 25 grammos aranyérmeket csináltatott, és felkínálta az UEFA részére: adják át a győztes csapat játékosainak. Ma is féltve őrzött ereklyéim közé tartozik, csakúgy, mint Olivella meze. Milyen volt a hazai fogadtatás? Fantasztikus, minden egyes futballistát nyitott taxi vitt a városon keresztül, majd a téglamezei stadionban folytatódott az ünneplés. Később Pozsony díszpolgárainak is megválasztottak bennünket. Mennyi prémiumot kaptak a kupagyőzelemért? Összesen 18 000 koronát, ami abban az időben nagy pénznek számított. Emellett előnyös áron vásárolhattunk személy- gépkocsit, én a 850-es Fiat mellett döntöttem. Nem sokkal később a Barcelona visszavágóra hívta a Slovant. Három hónappal a döntő után 120 000 néző előtt nemzetközi torna keretében újra megmérkőztünk a katalánokkal, balszerencsés 2:l-es vereséget szenvedtünk. Egy-két nappal a meccs előtt »jó szokásunkhoz« híven a hazai kristályvázákat árultuk, amikor felismertek a spanyol újságírók. Rögtön arról cikkeztek: hogyan kaphattak ki Bázelban az elkényeztetett sztárok a csencselőktől... A következő idényben bajnokságot nyertek. Nagyon együtt volt -a csapat, heten a válogatottban is a kulcsemberek közé tartoztak. Nem rajtam múlott, hogy nem kaptam lehetőséget a nemzeti csapatnál... Több külföldi klub is megkereste, miért utasította el az ajánlatokat? Kitűnően éreztem magam a Slovannál, nem volt okom a panaszra. Jól megfizettek bennünket, egyetlen külföldi útról sem tértünk haza üres kézzel. Pedig eléggé bohém életet éltem... Huszonkilenc esztendősen távozott a kékektől. Az eindhoveni edzőtáborozás során súlyosan megsérültem, egy évet kihagytam. Ezután megkerestek az érsekújváriak, kedvező feltételeket és négyszobás lakást ajánlottak. Habozás nélkül igent mondtam. Később még élvonalbeli együttesek is érdeklődtek irántam, ám elutasítottam a kérőket. 36 esztendősen fejeztem be aktív pályafutásomat. Rövid ideig edzősködött, bíráskodott. Nem akartam szakvezető lenni, de ezt is kipróbáltam, Komáromban, Újlóton és Perbetén tevékenykedtem. Ami a játék- vezetést illeti, ezt a lépésemet tévedésnek tartom. A Temo megalakulásától kezdve az érsekújvári fogadóirodában dolgozom, elégedett embernek tartom magam. Egyébként fél évtizede egy korty alkoholt sem ittam... Tények - adatok A Slovan-diadal krónikája Út a fináléig - 1. forduló: NK Bor (jugoszláv) 3:0 és 0:2; 2. forduló: FC Porto (portugál) 0:1 és 4:0; negyeddöntő: AC Torino (olasz) 1:0 (góllövő: Jokl) és 2:1 (a Slovan találatait Horváth és Hlavenka lőtte); elődöntő: Dunfermline (skót) 1:1 és 1:0 (a pozsonyiak mindkét gólját Ján Capkovic szerezte). A finálé jegyzőkönyve: Slovan Bratislava-FC Barcelona 3:2 (3:1), góllövők: Cvetler (1.), Hrivnák (31.), Ján Capkovic (42.), ill. Zaldua (17.), Rexach (51.). Játékvezető: Van Ravens (holland), 22 000 néző. Slovan: Alexander Vencel-Jozef Fillo, Vladimír Hrivnák, Alexander Horváth, Ján Zlocha-Jozef Capkovic, Ivan Hrdlicka-Ludovít Cvetler, Móder László (71. Bohumil Bizon), Karol Jokl, Ján Capkovic. Edző: Michal Vicán. FC Barcelona: Sadurni-Franch (Pereda), Olivella, Eladio, Rifé-Pellicer, Füsté, Zabalza-Castro (Mendonca), Zaldua, Rexach. Edző: Salvador Artigas. A pozsonyiak színeiben a korábbi mérkőzéseken Kontír, Mutkovic, Hlavenka, Határ és L. Zlocha is pályára lépett. A KEK-győztes kerete (balról): Vicán edző, L Zlocha, Hrivnák, Jozef Capkovic, Bizon, Hrdlicka, Móder László, Ján Capkovic, Ján Zlocha; guggolnak: Fillo, Mutkovic, Cvetler, Kontír, Vencel, Horváth, Jokl, Határ Ki Móder László? Neve: Móder László. Született: 1945. december másodikán Tardoskedden. Pályafutása játékosként: Tardoskedd, Komárom, Érsekújvár, Slovan, Érsekújvár. Komárom, Perbete, Újlót. Élvonalbeli mérkőzések száma: 144. Élvonalbeli gólok száma: 27. Jelenlegi foglalkozása: a Terno érsekújvári fogadóirodájának a vezetője. (sz. z.) Boldogság tetőfokon: (balról) Móder László, Michal Vicán edző és Alexander Vencel ünnepli a váratlan diadalt. Archív felvételek Móder László a Terno érsekújvári fogadóirodájában
