Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-24 / 12-13. szám
1999. március 24. Nagyvilág Számos országban helyi népszokásokkal tarkított egyházi körmenetek és felvonulások jelzik a nagyhét beköszöntét Húsvét a világban Kréta szigetén a pópát várják a falvakba, hogy köszöntése után hívei meggyújthassák húsvéti gyertyáikat, amelyekről a házioltár előtt levő olajmécsest lángra lobbantják. Archív felvételek ÖSSZEÁLLÍTÁS A keresztény húsvét szertartásai már a nagyhét közepén megkezdődtek a világ számos országában. Spanyolországban - akárcsak Olaszországban, Belgiumban és más európai országokban - helyi népszokásokkal tarkított egyházi körmenetek jelzik a nagyhét beköszöntét. A spanyol nagyvárosok közül Sevilla nyújtja a leglátványosabb képet a XV. századból eredő felvonulásaival, amelyek mindegyike egy-egy templomhoz kötődik; tíz- és tízezrek vesznek részt rajtuk. A körmenetekben baldachin alatt viszik a hívek Jézus Krisztus vagy Szűz Mária üvegtartóba helyezett szobrát. A menet végén vezeklők haladnak, égő gyertyával a kezükben. Riójában a vezeklők mezítláb vesznek részt a körmenetben, s lemeztelenített hátukat gallyakkal ostorozzák. A katalóniai Géronában a csontváznak öltözött vezeklők órákon át járják a haláltáncot a templom előtt, míg az aragóni- ai Alcanízban vagy Calandában egész nap megszakítás nélkül dobolnak. Olaszországban a nagytakarítással kezdődnek a húsvéti ünnepek. Mindennek csillogni-vil- logni kell. A gyerekek színes csokitojást kapnak, s egymással versengenek, ki gyűjtött be többet a húsvéti édes „meglepetésből”. Hétfőn a család kirándulni megy. Ilyenkor a Róma környéki falvak megtelnek emberekkel, az út mentén, erdei tisztásokon asztalt terítenek, falatoznak, beszélgetnek. Görögország, Oroszország, Szerbia, Amerika és Ausztrália ortodox templomaiban - a Julianus-naptárnak megfelelően - egy héttel később kondul- nak .meg a húsvéti harangok, mint a katolikus vagy protestáns vallású országokban. És nemcsak az időpont más, mások a szokások is - legalábbis Görögországban. A görögök nem ismerik a húsvéti nyuszit, és mit sem tudnak a tarka húsvéti tojásokról. A görög lakosság több mint 90 százalékát kitevő ortodox hitűek szigorúan megtartják a húsvé- tot megelőző böjtöt. A vendéglőkben különleges böjti ételeket szolgálnak fel, a falvakban főleg az asszonyok böjtölnek, gyakran az ájulásig. Nagypénteken színpompás körmenetekben vonulnak végig a városokon és falvakon, Krisztus virágfüzérekkel díszített koporsója mögött. Kréta szigetén citromvirággal ékesítik a koporsót. Nagyszombaton készítik el az asszonyok a húsvéti bárány belsőségeiből főzött, keleti fűszerekkel ízesített levest, miközben a férfiak szakszerűen nyársra húzzák a leölt bárányokat. A gyermekeket megajándékozzák - a keresztszülők új cipőt vesznek nekik, és nem maradhat el a húsvéti gyertya sem. Éjfélkor kivétel nélkül minden ortodox görög elmegy az éjféli misére, amelyet a szabad ég alatt mondanak. A szent húsvéti tüzet repülőgép hozza Jeruzsálemből, és rendőri kísérettel érkezik minden városba, minden községbe. Miután elhangzott a pópa ajkáról a „Feltámadt Krisztus!” köszöntés a hívek ennél a tűznél gyújtják meg húsvéti gyertyáikat, amelyekről a házioltár előtt levő olajmécsest lángra lobbantják. A svédek számára a húsvét elsősorban a tavasz ünnepét jelenti. Még élnek a régi hagyományok, zöldcsütörtökön például vénasz- szonyoknak, boszorkányoknak öltözött gyerekek járnak házról házra, saját kezűleg festett képeslapokat osztogatnak, kellemes ünnepeket kívánnak. Az emberek édességgel, aprópénzzel kedveskednek. A tavasz ünnepének a jele, hogy a svédek sárgába „öltöztetik” a házakat, lakásokat: sárga függönyökkel díszítik az ablakokat, a vázába sárga tulipán, nárcisz kerül, a tálakba sárgára festett tojások és kiscsibék. Még az ünnepi tortát is sárga marcipánnal díszítik. Húsvét hétfőjén nyugodtan alhatnak a lányok és a fiúk is, Svédországban ugyanis nem szokás lo- csolkodni. A Fülöp-szigeteken, a fővárostól nyolcvan kilométerre északra található San Fernando közelében, egy rizsföldön, rekke- nő hőségben több száz hívő és turista nézi végig, amint valósághűen keresztre feszítenek tizenegy embert. Jézus Krisztus keresztre feszítését minden évben megelevenítik Ázsia egyetlen római katolikus országában. A közönség számára a látványosság helyszínére vezető út mentén üdítőitalokat, sült burgonyát, keménytojást árusítanak, a gyerekek szalmakalapot és óriási legyezőket kínálnak. Ä megosto- rozás és a keresztre feszítés élő vezeklési hagyomány a szigetországban, ahol a hagyományos katolikus hit keveredik a lakosság saját ősi hitével. Az Egyesült Államokban családi jellegű az ünnep, a gyerekeket itt is színes tojásokkal, cso- koládényulakkal lepik meg. Az ajándékokat általában a lakásban, kertben rejtik el a szülők, a csemeték pedig nagy örömmel indulnak felfedező útjukra. Egyes helyeken a házakat is kidíszítik papírból készített tojásokkal, színes léggömbökkel - ezt a szokást az olasz bevándorlók hozták divatba. Húsvét vasárnapja számos család számára korán, a hajnali misével kezdődik, utána szerény reggelit készítenek maguknak; az ebéd azonban annál gazdagabb: füstölt sonka, ropogósra sült bárány kerül az asztalra. Az amerikaiak körmenetek helyett pompás felvonulásokat szerveznek, ilyen például a hagyományos New York-i „kalapparádé”. Húsvét vasárnapján rendezik az Ötödik sugárúton. Órákig tart a menet, az emberek a legkülönbözőbb formájú és nagyságú kalapokban díszelegnek. Egyházi körmenet a spanyolországi Huete községben A görög lakosság több mint 90 százalékát kitevő ortodox hitűek szigorúan megtartják a húsvétot megelőző böjtöt. A vendéglőkben különleges böjti ételeket szolgálnak fel, a falvakban főleg az asszonyok böjtölnek, gyakran az ájulásig. A vezeklők mezítláb vesznek részt a körmenetben, s a hátukat gallyakkal ostorozzák. A megosto- rozás és a keresztre feszítés élő vezeklési hagyomány a Fülöp-szigeteken. Arabnak öltözött, és csellel bírta rá beduin kísérőjét, hogy mutassa meg neki a hihetetlen látványt nyújtó, rózsaszínű romokat Petra élete még ma is rejtély a kutatók számára Panoráma Kétszáz évvel ezelőtt egyetlen európai utazó jutott el a legendás Petra városába: arabnak öltözve kellett utaznia, és csellel kellett rábírnia beduin kísérőjét, hogy mutassa meg neki a hihetetlen látványt nyújtó rózsaszínű romokat. Ma könnyű eljutni Petrába: az újonnan épült utak és szállodák helyet biztosítottak számára a nemzetközi turizmus térképén, a jordániai hatóságok pedig belátták, hogy Petra értékét nem az állítólag ott elrejtett kincsek tömege, hanem a turistadollárok áradata jelenti. Petrát, az ókor egyik leggazdagabb kereskedővárosát a naba- teusok építették és lakták az időszámításunk utáni VI. évszázadig. A város fontos karaván- útón állt, és lakói útvámokból és kereskedelemből gazdagodtak meg. Petra élete ma is rejtély a kutatók számára, azt sem lehet még tudni, hogy a néhol vörösesen erezett, rózsaszín homokkő sziklákba faragott míves homlokzatok mögötti, ugyancsak a sziklába mélyesz- tett termek mi célt szolgáltak: lakások, temetkezési helyek, vagy valamiféle halottkultusz helyszínei voltak-e. Jean-Louis Burckhardt a múlt század elején, hosszú előkészületek után muzulmán zarándoknak öltözve csúszott át az arab törzsek között, amelyek évszázadokon át féltékenyen őrizték az idegenektől a kétezer éves várost, mivel tudni vélték, hogy lakói az épületekben és sírboltokban kincseket rejtettek el. A város a keresztes háborúk után merült feledésbe Európában. Nem volt nehéz őrizni, mivel építői jól elrejtették Jordánia hegyei között, s csak szűk sziklahasadékon át közelíthető meg. Az utóbbi években restaurálták ezt az utat, feltárták a sziklafalakon lévő, életnagyságú teveábrázolásokat és az ösvény eredeti kőburkolatát - így a turistákat szállító lovak patkói már nem vernek fel fullasztó port -, a bizánci templomot befedték, hogy megvédjék mozaikjait, és folytatódnak az ásatások a petrai templomkomplexumban. Ma Petra az évi 900 millió dollárt hozó jordániai idegenforgalom egyik fő vonzereje: tíz éve még csak évi százezer látogató érkezett ide, 1997- ben 300 ezren keresték fel, és az ezredfordulóra évi 600 ezerre számítanak. Petra forgalmát persze érezhetően befolyásolja a közel-keleti helyzet alakulása, az egyiptomi terrorcselekmények, az Irak miatti feszültség. A legutóbbi nagyberuházási hullám a 90-es évek elején volt Petrában, de az utóbbi nyolc évben újabb 100 millió dollárt fektettek be magánszemélyek, s a kormány, no meg nemzetközi programok ugyanennyit költenek mostanában az infrastruktúra javítására és a látványosságok restaurálására.
