Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-03-24 / 12-13. szám

1999. március 24. Nagyvilág Számos országban helyi népszokásokkal tarkított egyházi körmenetek és felvonulások jelzik a nagyhét beköszöntét Húsvét a világban Kréta szigetén a pópát várják a falvakba, hogy köszöntése után hívei meggyújthassák húsvéti gyertyáikat, amelyekről a házioltár előtt levő olajmécsest lángra lobbantják. Archív felvételek ÖSSZEÁLLÍTÁS A keresztény húsvét szertartá­sai már a nagyhét közepén meg­kezdődtek a világ számos orszá­gában. Spanyolországban - akárcsak Olaszországban, Bel­giumban és más eu­rópai országokban - helyi népszokások­kal tarkított egyházi körmenetek jelzik a nagyhét beköszön­tét. A spanyol nagyvá­rosok közül Sevilla nyújtja a leglátvá­nyosabb képet a XV. századból eredő fel­vonulásaival, ame­lyek mindegyike egy-egy templom­hoz kötődik; tíz- és tízezrek vesznek részt rajtuk. A körmenetekben baldachin alatt viszik a hívek Jézus Krisztus vagy Szűz Mária üvegtartóba helyezett szobrát. A menet végén vezeklők halad­nak, égő gyertyával a kezük­ben. Riójában a vezeklők me­zítláb vesznek részt a körme­netben, s lemeztelenített hátu­kat gallyakkal ostorozzák. A katalóniai Géronában a csont­váznak öltözött vezeklők órá­kon át járják a haláltáncot a templom előtt, míg az aragóni- ai Alcanízban vagy Calandában egész nap megszakítás nélkül dobolnak. Olaszországban a nagytakarí­tással kezdődnek a húsvéti ün­nepek. Mindennek csillogni-vil- logni kell. A gyere­kek színes csoki­tojást kapnak, s egy­mással versenge­nek, ki gyűjtött be többet a húsvéti édes „meglepetés­ből”. Hétfőn a csa­lád kirándulni megy. Ilyenkor a Róma környéki fal­vak megtelnek em­berekkel, az út mentén, erdei tisz­tásokon asztalt terí­tenek, falatoznak, beszélgetnek. Görögország, Oroszország, Szerbia, Amerika és Ausztrália ortodox templomaiban - a Julianus-naptárnak megfelelő­en - egy héttel később kondul- nak .meg a húsvéti harangok, mint a katolikus vagy protes­táns vallású országokban. És nemcsak az időpont más, má­sok a szokások is - legalábbis Görögországban. A görögök nem ismerik a hús­véti nyuszit, és mit sem tudnak a tarka húsvéti tojásokról. A gö­rög lakosság több mint 90 szá­zalékát kitevő ortodox hitűek szigorúan megtartják a húsvé- tot megelőző böjtöt. A vendég­lőkben különleges böjti étele­ket szolgálnak fel, a falvakban főleg az asszonyok böjtölnek, gyakran az ájulásig. Nagypén­teken színpompás körmenetek­ben vonulnak végig a városo­kon és falvakon, Krisztus virág­füzérekkel díszített koporsója mögött. Kréta szigetén citrom­virággal ékesítik a koporsót. Nagyszombaton készítik el az asszonyok a húsvéti bárány bel­sőségeiből főzött, keleti fűsze­rekkel ízesített levest, miköz­ben a férfiak szakszerűen nyársra húzzák a leölt bárányo­kat. A gyermekeket megajándé­kozzák - a keresztszülők új ci­pőt vesznek nekik, és nem ma­radhat el a húsvéti gyertya sem. Éjfélkor kivétel nélkül minden ortodox görög elmegy az éjféli misére, amelyet a szabad ég alatt mondanak. A szent húsvéti tüzet repülőgép hozza Jeruzsálemből, és rend­őri kísérettel érkezik minden városba, minden községbe. Mi­után elhangzott a pópa ajkáról a „Feltámadt Krisztus!” köszön­tés a hívek ennél a tűznél gyújt­ják meg húsvéti gyertyáikat, amelyekről a házioltár előtt le­vő olajmécsest lángra lobbant­ják. A svédek számára a húsvét el­sősorban a tavasz ünnepét je­lenti. Még élnek a régi hagyományok, zöldcsütörtökön például vénasz- szonyoknak, bo­szorkányoknak öl­tözött gyerekek jár­nak házról házra, saját kezűleg festett képeslapokat oszto­gatnak, kellemes ünnepeket kíván­nak. Az emberek édességgel, apró­pénzzel kedvesked­nek. A tavasz ünne­pének a jele, hogy a svédek sárgába „öltöztetik” a házakat, lakásokat: sárga füg­gönyökkel díszítik az ablako­kat, a vázába sárga tulipán, nárcisz kerül, a tálakba sárgára festett tojások és kiscsibék. Még az ünnepi tortát is sárga marci­pánnal díszítik. Húsvét hétfő­jén nyugodtan alhatnak a lá­nyok és a fiúk is, Svédor­szágban ugyanis nem szokás lo- csolkodni. A Fülöp-szigeteken, a főváros­tól nyolcvan kilométerre észak­ra található San Fernando kö­zelében, egy rizsföldön, rekke- nő hőségben több száz hívő és turista nézi végig, amint való­sághűen keresztre feszítenek ti­zenegy embert. Jézus Krisztus keresztre feszítését minden évben meg­elevenítik Ázsia egyetlen római kato­likus országában. A közönség számára a látványosság hely­színére vezető út mentén üdítőitalo­kat, sült burgonyát, keménytojást árusí­tanak, a gyerekek szalmakalapot és óriási legyezőket kí­nálnak. Ä megosto- rozás és a keresztre feszítés élő vezeklési hagyomány a szigetországban, ahol a hagyományos katolikus hit keveredik a lakosság saját ősi hitével. Az Egyesült Államokban csalá­di jellegű az ünnep, a gyereke­ket itt is színes tojásokkal, cso- koládényulakkal lepik meg. Az ajándékokat általában a lakás­ban, kertben rejtik el a szülők, a csemeték pedig nagy örömmel indulnak felfedező útjukra. Egyes helyeken a házakat is ki­díszítik papírból készített tojá­sokkal, színes léggömbökkel - ezt a szokást az olasz beván­dorlók hozták divatba. Húsvét vasárnapja számos család szá­mára korán, a hajnali misével kezdődik, utána szerény regge­lit készítenek maguknak; az ebéd azonban annál gazda­gabb: füstölt sonka, ropogósra sült bárány kerül az asztalra. Az amerikaiak körmenetek he­lyett pompás felvonulásokat szerveznek, ilyen például a ha­gyományos New York-i „ka­lapparádé”. Húsvét vasárnap­ján rendezik az Ötödik sugár­úton. Órákig tart a menet, az emberek a legkülönbözőbb for­májú és nagyságú kalapokban díszelegnek. Egyházi körmenet a spanyolországi Huete községben A görög lakosság több mint 90 százalékát kitevő ortodox hitűek szi­gorúan megtartják a húsvétot megelőző böjtöt. A vendéglőkben kü­lönleges böjti ételeket szolgálnak fel, a falvakban főleg az asszo­nyok böjtölnek, gyakran az ájulásig. A vezeklők mezítláb vesznek részt a kör­menetben, s a hátukat gallyakkal ostorozzák. A megosto- rozás és a keresztre feszítés élő vezeklési hagyomány a Fülöp-szi­geteken. Arabnak öltözött, és csellel bírta rá beduin kísérőjét, hogy mutassa meg neki a hihetetlen látványt nyújtó, rózsaszínű romokat Petra élete még ma is rejtély a kutatók számára Panoráma Kétszáz évvel ezelőtt egyetlen európai utazó jutott el a legen­dás Petra városába: arabnak öl­tözve kellett utaznia, és csellel kellett rábírnia beduin kísérőjét, hogy mutassa meg neki a hihe­tetlen látványt nyújtó rózsaszínű romokat. Ma könnyű eljutni Pet­rába: az újonnan épült utak és szállodák helyet biztosítottak számára a nemzetközi turizmus térképén, a jordániai hatóságok pedig belátták, hogy Petra érté­két nem az állítólag ott elrejtett kincsek tömege, hanem a turis­tadollárok áradata jelenti. Petrát, az ókor egyik leggazda­gabb kereskedővárosát a naba- teusok építették és lakták az idő­számításunk utáni VI. évszáza­dig. A város fontos karaván- útón állt, és lakói útvámokból és kereskedelemből gazdagod­tak meg. Petra élete ma is rej­tély a kutatók számára, azt sem lehet még tudni, hogy a néhol vörösesen erezett, rózsaszín homokkő sziklákba faragott míves homlokzatok mögötti, ugyancsak a sziklába mélyesz- tett termek mi célt szolgáltak: lakások, temetkezési helyek, vagy valamiféle halottkultusz helyszínei voltak-e. Jean-Louis Burckhardt a múlt század elején, hosszú előkészü­letek után muzulmán zarándok­nak öltözve csúszott át az arab törzsek között, amelyek évszá­zadokon át féltékenyen őrizték az idegenektől a kétezer éves vá­rost, mivel tudni vélték, hogy la­kói az épületekben és sírboltok­ban kincseket rejtettek el. A vá­ros a keresztes háborúk után merült feledésbe Európában. Nem volt nehéz őrizni, mivel építői jól elrejtették Jordánia he­gyei között, s csak szűk sziklaha­sadékon át közelíthető meg. Az utóbbi években restaurálták ezt az utat, feltárták a sziklafalakon lévő, életnagyságú teveábrázolá­sokat és az ösvény eredeti kőbur­kolatát - így a turistákat szállító lovak patkói már nem vernek fel fullasztó port -, a bizánci temp­lomot befedték, hogy megvédjék mozaikjait, és folytatódnak az ásatások a petrai templom­komplexumban. Ma Petra az évi 900 millió dollárt hozó jordániai idegenforgalom egyik fő vonze­reje: tíz éve még csak évi száz­ezer látogató érkezett ide, 1997- ben 300 ezren keresték fel, és az ezredfordulóra évi 600 ezerre számítanak. Petra forgalmát persze érezhetően befolyásolja a közel-keleti helyzet alakulása, az egyiptomi terrorcselekmények, az Irak miatti feszültség. A leg­utóbbi nagyberuházási hullám a 90-es évek elején volt Petrában, de az utóbbi nyolc évben újabb 100 millió dollárt fektettek be magánszemélyek, s a kormány, no meg nemzetközi programok ugyanennyit költenek mostaná­ban az infrastruktúra javítására és a látványosságok restaurálá­sára.

Next

/
Thumbnails
Contents