Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-03-24 / 12-13. szám

Riport 1999. március 24. 15 Az alapkő akkor lesz igazán szi­lárd és időtálló, hajói a földbe kalapálják. Vagy legalább - jel­képesen. Ez szintén a kor­mányfőhelyettes feladata volt, amelyet a nézők és a résztvevők fergeteges tapsa közepette vég­zett el. A precizitás és a króni­kaírói alaposság kedvéért te­gyük hozzá, hogy egy cseresz­nyefa nyelű bronzkalapáccsal, amely külön erre az alkalomra készült. Nem mindennapi alkalomhoz nem mindennapi ceremónia és látványosság illik. Akik erről a felsorolt együttesek és csopor­tok mellett gondoskodtak: a vi­segrádi Szent György Lovag­rend tagjai. A SZERZŐ FELVÉTELEI A tervezet építészeti megfogal­mazására Takács Péter a komá­romi Proform Atelier tervező- iroda tulajdonosát, Litome- riczky Nándor műépítészt kérte fel. O a felkérést elfogadta, és a nem mindennapi feladat meg­valósítására hattagú munka- csoportot hozot létre. Az ünnepség fénypontja: két fu­tó hózápor között lehull a lepel az Európa udvar háromszög alakú alapkövéről, amelyet Mézes Árpád tervezett és Szalai Géza faragott. Pavol Hamzík főceremóniamester megbízása azonban ezzel az aktussal még távolról sem ért véget. Zászlódíszben a Zichy-palota udvara, a jövendő Európa ud­var „előszobája”; felsorakozott a komáromi Jókai Mór Cser­készcsapat, valamint a Hajós és a Duna népművészeti csoport. Az előtérben a leleplezésre vá­ró alapkő, az emelvényen pe­dig a legrangosabb küldöttség, amelyet Komárom városa újko­ri történelmében köszönthe­tett. Beszédében Pavol Ham­zík, a szlovák kormány alelnö- ke és Christian Bourgin, az Eu­rópai Unió megbízott szlováki­ai nagykövete egyaránt ki­emelte: ez az építkezés európa­iságunk bizonyítéka, világos és mindenki számára érthető jele annak, hová tartozunk, és hová szeretnénk tartozni a jövőben is. Amit ehhez még hozzá lehet, sőt hozzá kell tenni: magyar­ságtudatunkat is erősíti.

Next

/
Thumbnails
Contents