Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-24 / 12-13. szám
Mozaik 1999. március 24. 7 A keresztre feszítést nem a keresztények, hanem már jóval korábban a föníciaiak találták ki A kereszt mint ítélet-végrehajtó eszköz Meglepő dolog, de tény, hogy a keresztény vallás egyik legszebb szimbólumát, a keresztet gyakran alkalmazták kivégzőeszköz- ként. Elterjedt használatának oka régmúlt idők hatóságainak azon törekvése volt, hogy a kivégzésnek nem az a célja, hogy az elítéltet mielőbb megfosszák az életétől, hanem a hosszas kín- szenvedés, mely elriaszt másokat a bűn elkövetésétől. A keresztre feszítést a történelem tanúsága szerint nem a rómaiak, hanem már jóval korábban a föníciaiak találták ki. Az ötletet azután átvették a kar- thágóiak, majd a rómaiak. Egy római szabad polgár vagy akár egy zsidó számára ez a fajta halál a lehető legszégyenletesebb volt. Csak a legelvetemültebb bűnözők vagy árulók végezték így. Ennek illusztrálásául idézhetjük Pál apostol könyvét: „írva vagyon, átkozott legyen minVannak országok, ahol a keresztre feszítés mint kivégzési forma ma is létezik. denki, aki fán függ.” A római világ legnagyobb szónoka, Cicero azt vallotta, már a kereszt szó kiejtése bemocskolja egy igazi római polgár ajkát. Az evangélium tanítása szerint Jézus Krisztust is keresztre feszítették. Halálát több tízezer jobb-rosszabb műalkotás örökíti meg, szenvedésének stációit számos templom körül megtekinthetjük a kálvárián. A keresztre feszítésnek is megvolt a maga rituáléja. A hóhérok az elítéltet levetkőztették, a kereszthez kötözték és megkorbácsolták: korbáccsal vagy frissen vágott vesszőkkel. Majd az elítélt hátára vette a keresztet, és elvitte az ítélet végrehajtásának színhelyére. Ez rendszerint egy közeli domb vagy az út széle volt, hogy példát statuáljanak a többi bűnös lélek okulására: az ily módon megbüntetett minél több embernek legyen a szeme előtt. A keresztet beásták a földbe, az elítéltet a keresztgerendához kötözték, kezét szögekkel átverték. Bármilyen furcsa, a halál fulladás következtében állt be. A keresztre feszített személynek ugyanis eltörték a lábszárát, s ez megakadályozta abban, hogy törzsét felemelve levegőt vegyen. Ha mégis olyan szerencséje volt, hogy nem fulladt meg, akkor a kiszáradás végzett vele. Nagy Sándor amikor bevette a föníciai Tir városát, megparancsolta, hogy lakói közül kétezret a tenger partján feszítsenek keresztre. Rómában a Spartacus-lázadás után hatezer fellázadt rabszolgát feszítettek keresztre az utak mentén. Júdea kormányzója hasonlóképp számolt le a farizeuslázadás 800 résztvevőjével. A keresztre feszítés nem volt ismeretlen sem Indiában, sem Kínában. Japánban így végeztek a legnagyobb középkori parasztfelkelés résztvevőivel. Utolsónak maradt a vezér, aki kénytelen volt végignézni családtagjai kivégzését is. Van ország, ahol a keresztre feszítés mint kivégzési forma ma is létezik. Szudán törvénykezési gyakorlata ismeri. Azt feszítik keresztre ebben az országban, aki megsérti a haddot. Ez a muzulmán törvénykezés sajátos kifejezése, a szent akaratot jelenti. Ám a keresztre feszítés az akasztás után következik, vagyis valójában már egy holttestet feszítenek fel az ősi kivégző- eszközre. Ha húsvét, akkor tojás, már csak azért is, mert a tojás a legtökéletesebb táplálékunk. A zsír és a fehérje mellett minden létfontosságú vitamin és ásványi anyag megtalálható benne, méghozzá az ember számára optimális arányban. A napjainkban elfogyasztott tojás túlnyomó része tyúktojás. A nagyüzemi baromfitartás mellett nem elhanyagolhatók a háztáji gazdaságok sem. A barna és fehér héjú tojás között a tápérték szempontjából semmiféle különbség sincs, mint ahogy az sem számít, mennyire élénk színű a sárgája. Mindez a tyúk fajtájától függ. Hogy a tojás friss-e vagy sem, azt házi fris- sességi próbával is megállapíthatjuk. Az egyik leggyakrabban alkalmazott próba azon alapul, hogy minden tojás gömbölyűbb végén kicsi légkamra található. Ha a tojás kezd már összeszáradni, a légkamra térfogata megnő. Teszteléskor helyezzük a tojást vízzel teli üvegedénybe. Az egészen friss tojás - mivel kevés a levegő benne - lesüllyed, a körülbelül egyhetes ferdén megáll a víz felszíne közelében, a két- három hetes pedig úszik a felszínen. A másik ellenőrzési mód, hogy a tojást lapos tányérra felütjük. Ha friss, a sárgája félgömb alakú, és vastag, sűrű fehérje veszi körül. Minél régebbi a tojás, annál folyósabb, hígabb a fehérje, a sárgája pedig nem marad meg a közepén. A tojás egyébként körülbelül három hétig tartható el minden különösebb íz- és minőségromlás nélkül, ha vásárlás után rögtön a hűtőszekrény fedett tojástartójába vagy sötét falú rekeszébe tesszük. Kényes téma: a szalmonella. Sajnos, nem múlik el nyár tömeges szalmonellafertőzések nélkül. A fertőzést sok esetben a nyersen felhasznált tojás okozza. Fontos tudni, hogy a szalmonellabaktérium 6 fokos hőmérsékletig nem szaporodik, illetve 65 fok felett elpusztul. Állandó vitatéma a koleszterin. A táplálkozástudományi szakértők egybehangzóan elsőrendű fehérjeforrásnak tekintik a tökéletes aminosav-összetételű, ráadásul alacsony kalóriaértékű tyúktojást. A koleszterinnel kapcsolatban azonban már megoszlanak a vélemények. Annyi bizonyos, hogy akinek magas a koleszterinszintje, annak korlátoznia kell tojásfogyasztását. A speciális tápokkal etetett tyúkok tojása állítólag „koleszterinsemleges” (238 mg helyett 209 mg koleszterint tartalmaz), és kedvezőbb zsírsav-ösz- szetételű, ugyanakkor az íz és a tápanyagtartalom tekintetében változatlan. Pozitívuma még, hogy omega-3 zsírsavból a normális 0,7 százalék helyett 12 százaléknyit tartalmaz. A magas vérkoleszterin-szintű betegek azonban ebből a fajtából sem fogyaszthatnak túl sokat! A tojást étkezésen kívül gyógyítási és kozmetikai célokra is régóta felhasználják. Torokfájás esetén például jól bevált háziszer a mézzel kikevert tojás- sárgája. Ráncok ellen tojásalapú maszkor készítsünk, amely feszessé teszi az arcbőrt, sőt még az apróbb sérüléseket is gyógyítja. De a húsvét ünnepének is a legjellegzetesebb jelképe a tojás, ugyanis a termékenység szimbóluma. A keresztre feszítésnek is megvolt a maga rituáléja. Méry Gábor illusztrációs felvétele A tojást étkezésen kívül gyógyítási és kozmetikai célokra is régóta használják. Másnaposságra tojásos paradicsomkoktél Köhögés és torokfájás esetén gyógyszer helyett segíthet egy csésze üres húsleves, amelybe egy (gondosan megmosott) nyers tojást ütünk. Enyhíti a panaszokat, és erősíti a szervezetet. Másnaposságra nincs jobb orvosság, mint a paradicsomkoktél: 2,5 dl paradicsomiéhez adjunk 1 tojássárgáját, 1 citrom levét ésl teáskanál Worcester-mártást, majd sóval, őrölt borssal fűszerezzük. Koktél Örömhormon a tojásban 100 g tojás csaknem kétharmad részben fedezi napi szükségletünket B12 vitaminból, amely fontos a vérképzéshez, valamint jót tesz az idegeknek. Ezenkívül a napi D-vita- min- adag 40 százalékát is tartalmazza. A D-vitamin - különösen a gyerekeknél - a csontok és a fogazat számára elengedhetetlenül fontos. A tojásfogyasztás elősegíti a jókedvért felelős hormon, vagyis a szerotonin mennyiségének növekedését a vérben. Minden napra egy (?) tojás? Elsőrendű fehérjeforrás
