Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-03-17 / 11. szám

Sport 1999. március 17. Arcok az élvonalból: Végh István udvardi triatlonversenyző A bankárjelölt kilométerei Még egy pillantás az órára, s máris nagy az öröm: megszületett a leghosszabb távon az utóbbi öt év legjobb szlovákiai időeredmé­nye. Archív felvétel J. Mészáros Károly ________ Jö vőre olimpiai szám lesz a triatlon. Nálunk mégsem annyira népszerű, hogy legjelesebb képvi­selőit ismerje a sportbarátok széles tábora. így aztán olyan is előfordul, hogy ismereúen sporto­ló kopogtat be szerkesztőségünk­be, és csak beszélgetésünk során derül ki: ő a leghosszabb triatlontáv szlovákiai legjobbja. Végh István udvardi versenyző, fővárosi egyetemista, és valóban olyan eredménnyel büszkélked­het, amelyre érdemes odafigyelni. Honnan kapott kedvet a triatlonhoz? Gimnazista koromban egyik egyetemista barátom sokat me­sélt róla. Némi futómúlt után egyszer rávett engem is, kölcsön­adta a kerékpárját, s másnap Győrben odaálltam a rajthoz. Megszenvedtem a kilométerek­kel, de rögtön az első versenyen a szívemhez nőtt a sportág. A többi már jött magától. Egy-egy verseny keretében fut, úszik és kerékpározik. Mindegyi­ket egyformán szereti? Én a mozgást szeretem. Teljesít­ményem számonként eltérő, leg­kevésbé az úszás megy. Alapjá­ban véve azonban mind a hármat szeretem. Nálam a mozgás élet­stílus. Ha a három triatlonszám közül valamelyiket nem csinál­hatom, elmegyek egy negyedik­re: túrázni, teniszezni, kosaraz­ni... A sportolás nekem kikapcso­lódás. Ezért tudtam a gimi mel­lett meg most egyetemistaként is triatlonozni. Persze akarat nélkül nem menne. Amikor bizonyos szintet elér az ember, néha elő­fordul, hogy nincs olyan nagy kedve edzeni, akár eldobná még a biciklit is. De fontos, hogy sze­resse, amit csinál. S én szeretem. Ha jönnek az első eredmények, megpróbál még egy picit rátenni. Amikor meglátja, hogy elérhet valamit, az tovább viszi előre. Név: Végh István Született: 1977. március 18- án, Érsekújvárott Családi állapota: nőtlen Egyesülete: TO pri TJ Dvory nad Zitavou Edzője: Ján Bötcher (tava­lyig maga készült) Hogyan szokta átvészelni a vál­ságos időszakot? Nehezen. Olyankor csak arra összpontosítok, hogy van egy edzéstervem, s azt mindenkép­pen teljesítenem kell. Általában a végcélra, egy-egy soron követke­ző versenyre próbálok ráhango­lódni. Gondjaimat megosztha­tom édesapámmal is, megbeszél­jük, segít tanácsaival. Ilyenkor felidézem azt is, mennyit áldoz­tam rá. Most már nincs mese, menni kell, nem lehet azon gon­dolkozni, hogy van-e kedve az embernek, vagy nincs. Első versenye: 1993 (komo­lyan három éve triatlonozik) Legnagyobb sikere: 6. (kate­góriájában 5.) a magyar hosszútávú bajnokságon, ideje (9:26:21 óra) az utóbbi öt év legjobb szlovákiai telje­sítménye Jövőre Sydneyben már olimpiai sportág lesz a triatlon, nálunk mégsem tartozik a népszerűek közé. Mi készteti arra, hogy en­nek ellenére űzze? Szlovákiában kevés a szakember, aki felkarolná a fiatalokat. Tulaj­donképpen csak egyetlen képesí­tett edző van az országban. Ma­guk a versenyzők sem eléggé népszerűsítik a sportágat. Mikor elhatároztam, hogy magasabb szinten fogom űzni, valahol mé­lyen az is bennem volt: ha egy­szer tényleg jó lehetek, akkor ez a triadon javára szolgálhat. Ké­sőbb edzőként vagy vezetőként folytathatom. Mennyit és hogyan készül, hogy úgy érezze: kiállhat valamelyik versenyre? Aki rászánja magát a hosszú tá­vú, vagyis a Vasember (Iron- man) triadon megtételére, az 3,8 kilométert úszik, 180 kilomé­tert kerékpározik, és 42 kilomé­tert fut. Erre nagyon kemény fel­készülés szükséges, a versenye előtt akár napi nyolcórás edzés­sel. Sajnos, nekem csak a nyári szünetben van időm rá. Évköz­ben az első számú szabály, hogy rendszeresen eddzek. Ha nem is olyan sokat, de mindennap leg­alább valamit, hogy a teljesít­mény növekedjen. Szóval a napi adagom évközben két-három óra, a szünetben négy-nyolc óra. Egyetemista lévén, mit vesz ko­molyabban: a tanulást vagy a triatlont? Igyekszem mindkettőt valahogy előrevinni. Bankárnak készülök a pozsonyi közgázon, de jelenleg a hangsúly kicsit a triatlon felé tolódik. Ugyanakkor a tanulmá­nyaimat nem szeretném félbe­hagyni, lebecsülni, mert a vég­zettség mégis biztosabb megél­hetést jelent, főleg a mai rossz gazdasági helyzetben. A triatlon nem ismert, ezért nagyon nehéz szponzorokat találni. Három­négy hónapja próbálok pénzt szerezni, egyelőre eredményte­lenül. Eddig a család támogatott, de egy határon túl már nem futja a költségeimre. Udvardon nem ma kezdődött a triatlon térhódítása... Egyesületünk vezetője Bernáth Ferenc, az ő önfeláldozó munká­ja éltet minket. Szervező, támo­gatókereső, a sportág helyi istá­polója. Jelenleg négyen-öten rendszeresen, talán tízen időn­kéntjárunk versenyezni. Olimpiai álmokat is szövöget? Mivel az olimpián csak rövid távú verseny lesz, így igazán csak ál­modozhatok a részvételről. Ne­kem a rövid triatlon nem fekszik, abban ugyanis az úszás dominál, s én ezt a számot nem űzöm kis­koromtól, ami lényeges hátrány. Más a helyzet a hosszú távon, ahol az úszásból származó lema­radásomat a másik két számban kiegyenlíthetem, ráadásul kerék­pározás közben a bolyozás sem engedélyezett, nem úgy, mint az olimpiai számban. így mindenki magáért megy. Megvalósítható álmaim közé tartozik kijutni Ha­waiira, az Ironmanre, a nem hi­vatalos hosszú távú világbajnok­ságra. Ez az idei első számú cél. Ott szeretnék minél jobb ered­ményt elérni. Távlatilag arra is gondolok, hogy egyszer az ezer­ötszázas mezőnyben jobban vé­gezzek, mint az eddigi legjobb szlovákiai, Eduard Urban, aki öt- venegyedikvolt. Névjegykártya Portré Ronaldo:„A legjobb leszek” Tomi Vince A brazil Rónáidénak, napja­ink legcsodálatosabbnak tar­tott labdarúgójának már hosszú ideje vannak egészsé­gi problémái: fáj a térde. A világbajnokság óta eltelt ki­lenc hónap alatt mindössze nyolc meccset játszott végig, mindet az Interben, a brazil válogatottban egyet sem. Pá­lyára lépett, aztán napokra, hetekre kiszállt a játékból. „A vb óta egyetlen találkozón sem futballoztam fájdalom nélkül. Életem legnehezebb pillanatait élem, de bízom benne, hogy elmúlnak a gon­dok” - mondta nemrégen az újságíróknak. Már arról is szól a fáma, hogy a cselezés varázslója, a gyors megugrá­sok utánozhatatlan csatára egyáltalán képes-e visszasze­rezni két évvel ezelőtti fan­tasztikus formáját. Már 1995-ben megműtötték a térdét (akkor még az Eindhovenben futballo­zott), látszatra minden rendben volt. A tavalyi vb-n sokat szenvedett, fájdalom- csillapítóval játszott; a dön­tő előtt a doktorok túlzásba vitték az orvosságok adago­lását, minden bizonnyal ez volt az oka, hogy egy pilla­natra eszméletét vesztette, aztán a pályán csak lézen­gett. A világ nem ismert Ronaldóra, úgy tűnt, mint­ha kábult lett volna. Elmúlt a futballfesztivál, jött a gondtalan szabadság, szőke barátnőjével bekalandozták Riót, Las Vegast, állítólag a térde is rendbejött. A látvá­nyos visszatérésből azonban semmi sem lett. ,,Nem csoda, hogy gondjai vannak. Térde óriási terhelésnek van kité­ve”- mondják a szakorvo­sok. Ronaldo a tavalyi sze­zonban 47 bajnoki és kupa- meccsetjátszott, min­denkinél többet, tízszer sze­repelt a brazil válogatottban, szinte csere nélkül. Ha ehhez hozzávesszük a bemutató mérkőzéseket, akkor kész az önsorsrontás képlete. Ronaldo azonban nemcsak a térdsérülés miatt kezd le­csúszni a futballtrónról. Egyre több időt szentel a szórakozásnak és a reklám- tevékenységnek. Világutazó lett, különböző alapítványo­kat szervez, s részt vesz pél­dául Portugália reklámhad­járatában, melyet az a 2004-es Eb rendezési jogá­ért folytat. Minden oldalról nyomás nehezedik rá, egye­sek a pályára kergetik, má­sok a „reklámcsapatba”. Ne­héz ilyenkor megfelelően orientálódni és nem elcsúsz­ni. Január 17-én játszotta utolsó mérkőzését. Hosszú hetek után, amikor a me­dencét a konditeremmel váltogatta, nemrég vissza­tért a pályára. Az Inter ho­mokkal ellátott speciális pá­lyát készített számára a klub edzőközpontjában, hogy kímélje a térdét. Tö­rődnek vele. Ronaldo Zamoranóval és R. Baggió- val mesés csatártriót alkot „Ebben az esztendőben ismét a világ legjobbja leszek mondta a 22 éves brazil. A Manchester United elleni mai BL-visszavágón újra el­indulhat a csúcsra. Futballkaleidoszkóp A Bánik Ostrava Európa remikirálya Kontinensünkön nincs olyan csapat, amely nagyobb arányú, döntetlenül véget ért mérkőzéssel dicsekedhet­ne, mint a Bánik Ostrava. Tíz nappal ezelőtt már a ti­zenkettedik remijét könyvel­te el, ez mérkőzéseinek 66,6 százalékát tesz ki. A Middlesbrough és a skót Dunfermline ugyan egy-egy döntetlennel jobb, de több meccset játszottak. Tavaly és tavalyelőtt is a „bá­nyászokat” illette az elsőség a cseh bajnokságban, és ter­mészetesen vezetik az önálló cseh pontvadászat örökrang­listáját: 168 találkozóból 57- et adtak döntetlenre. Öten a Barcelonából Az elmúlt esztendőtől kezd­ve az európai labdarúgó-ma­gazinok minden hónapban megválasztják a bajnoksá­gokban nyújtott teljesítmé­nyek alapján a legjobb tizen­egyet. Februárban a Barcelonából öt játékos került az „álom­csapatba”. A francia Nicolas Anelka (Arsenal) neve az összes (kilenc) szavazólapon szerepel. Az összeállítás: Hesp-Michel Salgado, Nesta, Thuram-Luis Enrique, Viera, Frank de Boer, Figo-Anelka, Rivaldo, Vieri. Két bérletes beperelte a klubot Az Olympique Marseille két bérletese beperelte a klubot, valamint a francia ligát és a szövetséget is, mivel a Velodrome betiltása miatt nem nézhetik meg az OM egy hazai mérkőzését. A bérletesek azt állítják, a szezonjegy megszerzésével jogot szereztek arra, hogy az OM mind a 17 otthoni bajno­ki találkozóját megnézzék, a pályabetiltás viszont meg­akadályozza ezt. Az alperesek szerint ilyen esetben kötelezni kellene a klubot, hogy állja a bérlete­sek utazási és szállásköltsé­geit, hogy azok újabb kiadás nélkül ott lehessenek a sem­leges pályára vitt találkozón. Ancelotti vezeté­sével menetel a Juventus Carlo Ancelottival az élen to­vábbra is akadálytalanul me­netel a Juventus. Amióta a Marcello Lippi he­lyére érkezett fiatal tréner irányítja a zebramezeseket, a csapat a bajnokságban még veretlen, s négy mérkőzésen mindössze egy gólt kapott. „Amikor aláírtam a szerző­dést a Juventushoz, úgy gon­doltam, hogy a csapat nin­csen annyira szétesve, amennyire az eredményei mutatják - mondta Ancelotti. - Szerencsére iga­zam lett. Néhány apróságot kellett csak a helyére tenni, és a kol­lektíva ismét elkezdett mű­ködni”. Világsztárok helyett csak dél­koreai játékosok Folyamatosan távoznak a vi­lághírű idegenlégiósok a ja­pán profiligából, a J-League- ből. A távol-keleti ország több élcsapata is a legjobbjai nélkül lépett pályára az új bajnoki idényben. A címvédő Kasima Antersből a brazil Jorginho ment el, a Jubilo Ivata pedig a szintén brazil Dungának nem tudott új szerződést ajánlani. A visszaesés oka az ország­ban tapasztalható gazdasági válság, amelynek következ­tében több befektető meg­vonta támogatását a klubok­tól. Világsztárok helyett így inkább csak dél-koreai játé­kosok érkeznek a szigetor­szágba. Azok nem kérnek hat-nyolcmillió dollár évi fi­zetést.

Next

/
Thumbnails
Contents